Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. március 14., kedd Interparlamentáris konferencia IJUdUl-fiTH--------------­o M it akar Békés megye párttagsága? Beszélgetés a pártértekezlet előkészítéséről Szaké Miklóssal, a megyei pártbizottság első titkárával (Folytatóé az 1. oldalról) közösséget is — mondotta Szűrös Mátyás. A tanácskozást külön üze­netben üdvözölte Javier Pé­rez de Cuéllar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára is. Üzenetében, ame­lyet Jan Martenson főtitkár- helyettes olvasott fel, alá­húzta a napirenden szereplő témák fontosságát s azt a szerepet, amelyet az Unió a nemzetközi kérdések rende­zésének megvalósításában tölt be. Daouda Sow, az Interpar­lamentáris Unió Tanácsának elnöke kijelentette: az Unió számára külön öröm, hogy tavaszi tanácskozását Buda­pesten tarthatja, mert Ma­gyarország a kilenc alapító ország egyike, s azóta is te­vékeny résztvevője a par­lamentek közötti együttmű­ködésnek. A mostanit meg­előzően már három alkalom­mal tartottak hasonló ta­nácskozást Budapesten, s az Unió munkájában olyan sze­Az illegális taxiállomás — Ebben az országban mindent meg lehet csinál­ni? — szögezi le dühödten ismerősöm és sorolja a kü­lönböző szabálytalanságokat, protekciós eseteket, azokat, amiktől nap mint nap bepö­rög ... és az eseteket so­rolják nekünk is a telefon- ügyeleteink idején. A na­pokban éppen arról faggat­tak bennünket, miként léte­zik, hogy a Körös Volán te- hertaxijai, amelyeknek he­lyét Békéscsabán már hóna­pokkal ezelőtt a Lázár ut­cai bútorbolt mögött jelöl­ték ki, ennek fittyet hányva, maradtak a volt helyükön, az Irányi utcában. Még dí­szes táblát is biggyesztettek az egyik oszlopra, a Körös Volán-emlémával. És még nekik áll feljebb — mond­ják —, ha egy magánautós parkolási céllal beáll közé­jük. Rövid úton keresetlen szavakkal elzavarják őket. A városi tanács műszaki osztályán Bánfi Ádám so­rolja: — a tehertaxik beál­lása az Irányi utcába abszo­lút szabálytalan. Kijelöltük számukra a Lázár utcát. Ott (lenne) a helyük! Nem en­gedélyeztük és nem is tu­dunk arról, hogy (visszajöt­tek), maradtak a régi he­lyükön ... Vajon mit mondanak a taxisok? Fuvarra vár Klampeczki Lajos. — Tudja-e — szólok be az ablakán —, hogy itt vá­rakozniuk nem éppen sza­bályos? Nyitja a taxi ajtaját, ki­száll, hogy válaszoljon a kér­désemre. — Nézze, mi a Lázár ut­cában nem töltöttünk fél napnál többet. Mert mégis­csak nevetséges, hogy ott álltunk a bútorbolt előtt, a telefon meg itt maradt a helyén! Magyarul: itt csör­mélyiségek vettek részt, mint Jókai Mór, aki a magyar csoport első elnöke volt. A második világháborút köve­tően ezt a tisztet Károlyi Mihály töltötte be. — Nagy érdeklődéssel és szimpátiával követjük az országukban most végbeme­nő jelentős politikai válto­zásokat. Szeretnénk kifeje­zésre juttatni bátorításunkat és jó kívánságainkat ehhez — mondotta egyebek között. Délután ülést tartott az Interparlamentáris Tanács. Az ülésen felvették az Unió tagjainak sorába San Mari- nót és Etiópiát. Ezzel az IPU már 112 ország tör­vényhozóit egyesíti sorai­ban. Este a Magyar Állami Operaháziban az Interparla­mentáris Unió magyar cso­portjának rendezésében dísz­előadást tartottak a konfe­rencia résztvevői tiszteleté­re. A megjelent delegáció­vezetőket Jakab Rób ertné, az Országgyűlés alelnöke kö­szöntötte. gött, mi meg innen vagy 800 méterre várjuk, hogy valaki felvegye ... Egyébként be­mentem a pártbizottságra, Fekete Lászlóhoz. Megígérte, intézkedik, hogy itt marad­hatunk mindaddig, amíg át nem helyezik a telefont... A rendőrség is elnéző ve­lünk. Nem bírságolnak meg... — Ki tette ki a tábláju­kat? — Mi... — Szóltak a Volánnál va­lakinek, hogy intézzék a te­lefon átszerelését? — Volt itt egy fiatalem­ber, aki a személytaxisokat is patronálta ... Vártuk, hogy majd csak történik va­lami ... A pártbizottságon Fekete László az érintett. — Tiltakozom az ellen, hogy a nevemmel visszaél­jen bárki is. Klampeczki va­lóban felkeresett, hogy se­gítsek az ügyükben rendet tenni. Én csak azt vizsgál­tam, történt-e valamilyen szabálytalanság. Miután ki­derült, hogy jogszerűen járt el a városi tanács műszaki osztálya, azt tanácsoltam a tehertaxisnak, hogy fordul­jon a Volán vezetőségéhez. Ennyi volt ez ügyben az én szerepem. + ** A telefon maradt a régi helyen. A tehertaxisok ugvancsak! Fegyelmezetlenek vagyunk, semmibe vesszük a határo­zatokat, döntéseket. Hogyan lehet így rendet tartani? Ha még most is az az első mondatunk, hogy „szóltunk a pártbizottságnak !” Miért hiszik az emberek, fiogy ez egy varázsszó, ami előtt aj­tók nyílnak, döntések vál­toznak meg? Micsoda be­idegződés ez? És vajon med­dig tart? Béla Vali Mint ismeretes, a megyei pártbizottság a legutóbbi ülésén döntött arról, hogy összehívja a megyei pártér­tekezletet. A határozat meg­születésének körülményeiről és a pártértekezlettel kap­csolatos előkészületekről kérdeztük Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első tit­kárát. — Kezd közhellyé válni, hogy a társadalom „lázas ál­lapiban” van. Ugyanakkor többen „békés Viharsarok­nak” nevezik megyénket, nyilván arra utalva, hogy az országos forrongás mifelénk már kevésbé érzékelhető. Hogyan látja ezt? — Véleményem szerint a láz a betegség felszíne, tüne­ti jele. s mint ilyen, bár kel­lemetlen, de nem egyértel­műen rossz. Ugyanis: ha nem lenne, akkor a beteg­ség — azaz'a társadalmi fe­szültségek, a jogos és ke­vésbé jogos elégedetlenség — rejtve maradna. Meggyő­ződésem, hogy a politikai életben korábban tapasztalt látszategység, az egyféleség a láz nélküli betegség álla­pota volt. Bármennyire is nehezebb most a pártok és az új társadalmi szerveze­tek, s mozgalmak jelenléte mellett kialakuló verseny­helyzetben az MSZMP-nek politizálnia, népünk és nem­zetünk jövője érdekéiben nincs más járható út. Az ér­dekek különbözőségén ala­puló politikai megnyilvánu­lásukat nem kell és nem sza­bad összemosni, még kevés­bé erőszakosán egységesíte­ni. Ugyanis, a lázat időlege­sen meg lehet szüntetni, de a betegséget gyógyítani kell. Úgy gondolom, hogy a „bé­kés Viharsarok” kifejezés sem egyértelmű. Kétségtelen, hogy a szélsőséges magatar­tási és cselekvési módok nem jellemzőek a megyére. Köz­életünkre mégsem a mozdu­latlanság. a stagnálás a jel­lemző. Igaz ugyan, hogy nem szerveztünk például zajos tüntetést a veszélybe került agrártermelés védelmében, de gondjainkról a megyei pártbizottság levélben tájé­koztatta a kormányt és az MSZMP Központi Bizottsá­gát. Gazdasági elmaradott­ságunk leküzdését sem más, mint az 1985-ös megyei párt- értekezleb tűzte először zász­lajára, és ennek érdekében emeltem szót többször is, legutóbb az Országgyűlés március 8-i ülésén. — Engedjen meg egy köz­bevetést. A megye párttag­sága hogyan éli át napjaink nehezen követhető esemé­nyeit? — Tapasztalataink szerint elenyésző kisebbségben van­nak azok, akik a reformok nyílt ellenzőiként lépnek fel, vagy szándékosan akadá­lyozzák a haladást. A párt­tagok túlnyomó többsége ki­csit felemásan viszonyul a progresszióhoz: értik és tud­ják, hogy nincs más lehető­ség. de félnek a gyökeres változásokkal együtt járó át­meneti bizonytalanságtól. Érzik, hogy élére kell állni a gazd asá gi -poli ti kai -ku 1 tu- rális reformfolyamatoknak, de a hozzájulk szükséges is­mereteket, készségeket — ahogy más politikai erők — ők is menet közben kell hogy elsajátítsák. Azok pe­Az értelmiségi nők újabb és újabb csoportjai csatla­koznak a napokban alakult nőszervezethez, a magyar vállalkozó szellemű értelmi­ségi nők érdekvédelmi egye­sületéhez, az Esélyegyenlő­ség Társasághoz — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Szentgyörgyi Zsuzsa, az Ipa­ri Minisztérium főtanácsosa, dig, akik reformkommunis­tának vallják magukat, igye­keznek gyorsítani a változá­sokat, és egyre inkább lát­hatják, hogy nyitott kapuikat döngetnek. — Sokan úgy látják, hogy az április 29-ére össze­hívott, soron kívüli megyei pártértekezletet a tagság kényszerítette ki. Megkésve, a megyei pártbizottság aka­rata ellenére. — A pártbizottság a párt­értekezlet összehívásában a lehető legdemokratikusabb módon, a párttagok vélemé­nye alapján döntött. Mire alapozhattuk volna a koráb­bi elhatározásunkat? Múlt év július 7-én, amikor az országban elsők között elké­szítettük feladattervünket az országos pártértekezlet állás­foglalásának végrehajtására, fel sem merült a pártérte­kezlet szükségessége. Az ősz­szel néhány üzemi pártbi­zottság és pártszervezet szor­galmazta ezt, aminek hatá­sára részletes helyzetképet kértünk a megyei pártbi­zottság közvetlen irányításá­val működő testületek veze­tőitől. Ekkor a többség is­mételten úgy foglalt állást, hogy gyorsítani kell a fel­adatterv végrehajtását, nem látták értelmét a pártérte­kezletnek. Az év végén meg­tartott városi pártértekezle­tek viszont már jelezték, hogy az igény növekszik. Ezért döntött úgy a testület december 19-én, hogy kér­dezzük meg a megye vala­mennyi párttagját, miként vélekednek a pártbizottság­nak az országos pártértekez­let óta végzett munkájáról; az 1985-ös pártértekezlet ha­tározatainak megvalósításá­ról, és végső soron akar- nak-e soron kívüli pártérte­kezletet vagy sem. Békés megye párttagsága tehát nem kikényszerítette a párt- értekezlet összehívását, ha­nem felelős vitákban .megfo­galmazta, hogy mivel ért egyet a pártbizottság koráb­bi tevékenységéből és milyen feladatokat szán neki a jö­vőben. — Mi lesz a megyei párt­értekezlet tartalma? — A megyei pártbizottság azt javasolja, hogy vitassa meg az 1988. májusi orszá­gos pártértekezlet óta eltelt időszak megyénkre vonatko­zó főbb politikai tapasztala­tait, értékelje a pártbizott­ság munkáját, és a reális helyzetmegítélés alapján ké­szítsen programot 1990 vé­géig. Azzal bízta meg a so­raiból megválasztott szer­kesztő bizottságot, hogy a januári-február alapszerve­zeti vitákon, a békéscsabai, gyulai és orosházi városi pártértekezleteken és a töb­bi testületi pártfórumon fel­színre került vélemények, ja­vaslatok gondos összegzésé­vel a programban két kér­désre próbáljon választ ad­ni: „Mit akar Békés megye párttagsága?” és „Mire tö­rekszik a megyei pártbizott­ság, a feladatok végrehajtá­sának módját, eszközeit és időrendi sorrendjét illető­en?” Meggyőződésem, hogy a megyei pártértekezlet hi­tet tesz a Központi Bizott­ság március 7-i ülésén elfo­gadott reformprogram kö­vetkezetes helyi végrehajtá­sa mellett, és ezzel párhuza­az új szervezet társelnöke. — Az egyesület alapítói, s immár tagjai: mérnökök, közgazdászok, szociológusok, tanárok, orvosok, pszicho­lógusok, és politológusok. Soraikba várnak minden magyar és külföldi állam­polgárt — férfiakat is —, akik tenni akarnak a tár­saság céljainak megvalósí­mosan állást foglal a megyei érdekeknek leginkább meg­felelő politikai törekvések támogatásában. — Hogyan kapcsolódhat­nak be a pártértekezlet elő­készítésébe a megye párt­tagjai és a pártonkívüli ál­lampolgárok? — A megyei pártbizottság február 28-i ülésének doku­mentumait — a szóbeli elő­terjesztést, a napirendi pont vitáját és a határozatot a Tájékoztató 2. számában — a Kner Nyomda kommunis­táinak jóvoltából a párt- szervezetek már az ülést kö­vető napokban megkapták. Ezt a módszert követve azt javasoljuk majd a pártbi­zottságnak, hogy a pártérte­kezletre készülő programter­vezetet április elején tegyék közzé a Békés Megyei Nép­újságban. Kérje a párttago­kat, a hagyományos és új társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, hogy vitassák meg azt és észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a pártbizottságra, személyesen, vagy írásban, illetve az éj­jel-nappal működő üzehel- rögzítő telefonon. — A pártértekezleti kül­döttek megválasztásának el­vei ismertek. Milyen továb­bi szempontokat fogalma­zott meg ezzel kapcsolat­ban a megyei pártbizottság? — Semmiféle, a korábbi évekre jellemző statisztikai jellegű szempontokat nem határozott meg a testület. Mind a 'küldöttek, mind a megválasztandó megyei pártbizottság esetében egyet­len követelmény van csu­pán: az alkalmasság. Elve­ket dolgoztunk ki tehát, például, hogy minden tele­pülést képvisel jén küldött; minden 100 párttag után egy küldött legyen; a javas­lattétel kizárólag alulról fel­felé, titkos szavazással tör­ténjen. Javasoltuk továbbá a területi pártbizottságok­nak, hogy 100 főn felüli alapszervezeteknek, esetleg üzemi pártbizottságoknak adjanak lehetőséget a köz­vetlen küldöttválasztásfa. Számításaink szerint mint­egy 465 küldött vesz részt a pártértekezleten. — Többen úgy vélik, hogy szélesítené a demokratiz­must, ha minden egyes alap­szervezetből küldhetnének küldöttet. — A gondolat a megyei pártbizottsági ülésen is fel­vetődött. Dr. Tímár Judit és Szikszai Ferenc fogal­mazták meg hozzászólásaik­ban. Az alapszervezetekben a közelmúltban a párt vá­lasztási rendjéről folytatott vitákon is sok helyütt ezt részesítették előnyben, A szűkös anyagi lehetőségek azonban ezt a módszert most nem teszik lehetővé. Több, mint ezer küldött tanács­kozna így, s ennek lebonyo­lítása néhány napot venne igénybe. A pártértekezletet a békéscsabai sportcsarnok­ban rendezzük meg, ahova minden érdeklődőt, bármely alapszervezettből érkező párttaeot és párton kívülit — köztük a hagyományos és új társadalmi szervezetek tásáért. Tiszteletbeli tagok­ká fogadnak nagy tekinté­lyű szakembereket. Pártoló­tagként intézményeket, szer­vezeteket is befogadnak. Céljuk — miként az alap- szabály-tej-vezetben rögzí­tették — elősegíteni a ha­zánkban élő értelmiségi és vállalkozó nők esélyegyen­lőségét, tudásuk, képessé­tagjait is — tisztelettel vá­runk. , Biztosítani fogjuk, hogy kérdéseikre, javasla­taikra a pártértekezlet nyil­vánossága előtt választ kap­janak és ,így érdemi részt­vevői lehessenek a tanács­kozásnak. A megyei pártbi­zottság továbbá úgy foglalt állást, hogy a nyáron ese­dékes kibővített központi bizottsági ülést követően megyei aktívaértekezletet hívunk össze, amelyen va­lamennyi pártatapszervezet egy-egy képviselője részt vesz. Meggyőződésem ugyan­akkor, hogy a pártértekez­let sikere nem azon múlik, hogy 450-en vagy ezren vesznek rajta részt küldött­ként, hanem hogy a kül­döttek ismerik és képvise­lik-e választóik, a párttag­ság véleményét. — Végezetül, mi garantál­ja azt, hogy a pártértekez­let határozatainak végrehaj­tását alkalmas, a párttagság bizalmát élvező pártbizott­ság és tisztségviselők fog­ják megszervezni? — A megyei pártbizottság tagjainak döntő többségét, 50 főt a városi, nagyközsé­gi pártbizottságok delegál­ják az alapszervezetek kez­deményezései alapján. Mind­össze 17 főt választ közvet­lenül a pártértekezlet, ja­vaslatunk szerint a pártbi­zottság tisztségviselőit, a megye életét meghatározó ágazatok és a KISZ képvi­selőit, a fegyelmi bizottság és a tanácsadó testület ve­zetőit. A jelölést előkészítő bizottság két alkalommal találkozik majd a területi küldöttcsoportokkal, hogy a pártértekezletre megalapo­zott személyi javaslatokkal érkezhessen. A megyei párt-, bizottság tisztségviselőit a megyei pártértekezlet kül­döttei közvetlenül választják meg. — Mi a véleménye egy le­hetséges kettős vagy többes jelöléséről a tisztségviselők választásánál? — A tisztségviselőkre is a jelölést előkészítő bizottság tesz javaslatot a pártérte­kezletnek a küldöttek véle­ménye alapján. Ha a kül­döttek többes jelölést akar­nak, akkor a jelölést előké­szítő bizottság — gondolom — ilyen javaslatot fog ten­ni. — Úgy vélem, kemény munkával és vitával teli he­tek állnak előttünk. A párt­értekezlet összehívásával foglalkozó taggyűlések han­gulatát ismerve, a tagság érdeklődéssel várja a ta­nácskozást. A felvetődő kér­dések megválaszolására, a mind teljesebb tájékoztatás­ra alkalmas fórum lehet a lap, a Békés Megyei Nép­újság is. Szívesen vállal sze­repet — a maga sajátos eszközeivel — a megyei pártértekezlet előkészítésé­ben és sikeres lebonyolítá­sában. — Igen, ezt fontosnak tar­tom és gyakrabban fogunk élni mi is a sajtónyilvános­ság nyújtotta lehetőségek­geik társadalmi hasznosítá­sát, a vidéken dolgozók problémáinak megoldását. A társaság szándéka bekap­csolódni az alkotmányjogi munkálatokba, a bér- és az adóreform kialakításába. Szociológiai vizsgálatokat, elemzéseket, ankétokat, vi­tákat, a későbbiekben ta­nácsadó szolgálatot szervez­nek. Tehertaxisztori II telefon marad(t) - II taxisok mentek (volna) H pártbizottságon megígérték? — Hol a tehertaxi helye? Fotó: Kovács Erzsébet Újabb csoportok csatlakoznak az értelmiségi nők egyesületéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom