Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. február 7., kedd o ijmiuraicj----------------------------------------------* Tavaszra készülnek az útépítők — Még mindig olyan rosz- szak az útjaitok, mint hatnyolc éve? — érdeklődött némi iróniával a minap egyik neves fővárosi kollégám. — Ha nem is sokkal, de jobbak — hebegtem, pedig lelkem mélyén tudom: a változás szerény mértékű, ugyanis az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére szolgáló összegek évről évre csökkennek; úgymond csak a szinten tartásra elegendőek. Nagyjából így volt ez tavaly és hasonlóképpen lesz az idén is. Ennek ellenére, ha szerény mértékben is, de csak lesz korszerűsítés, amelynek munkálataiból részt vállal két megyére — Békésre és Csongrádra — kiterjedő tevékenységével a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat. A négy főépítésvezetőségéből kettő — orosházi és békéscsabai központtal — megyénkben dolgozik, s valamennyi közül a legnagyobb a békéscsabai. — Tavaly a 450 millió forintos árbevételből 160 millió forintul részesült a békéscsabai fő-építésvezetőség, 8-9 százalékos nyereség elérésével — kezdi Sziklai György fő-építésvezető, majd száraz számokat sorol. Ezek közül csak néhány jellemzőt: kevertek és bedolgoztak 53 ezer tonna aszfaltot. 15 ezer köbméter betont, s megmozgattak 20 ezer köbméter földet. S mi mindent is takarnak ezek a számok? Csak néhány a jelentősebb munkáik közül: Szabadkígyós és Kétegyháza között 6 kilométer új összekötő utat építettek, a 44-es főúton és a 4432- es főúton több mint 70 ezer négyzetméter aszfaltszőnyeget készítettek, a veszelyi útkorrekciót csaknem befejezték; Gyulán a Bárdos-híd elkerülő útját átadták és több tucatnyi — 500 ezer forinttól 2 millió forintig —, tanácsi pályázatok alapján elnyert munkával végeztek. Ezek közül kiemelkedik a mezőberényi, a békési, a gyulai, a sarikadi és a békéscsabai belterületi útépítés. Elkészült, ugyancsak a KÉV kivitelezésében, a békéscsabai konténer-pályaudvar 30 ezer négyzetméter, több rétegű betonburkolatával. vágányhálózatával, vízelvezető rendszerével, darupályával és rakodóhelyeivel. S mi várható erre az évre? — Eddig mintegy 100 ezer forint értékű munkalehetőségünk ismert, ezek közül több jelentős már szerződésben is lekötött. A tavalyihoz hasonló nagyságrendű lesz a tanácsi pályázat alapján készült belterületi útépítésünk is — sorolja a főépítésvezető. Tételesen mik is ezek a munkák? Köztudomású, hogy a kerékpárutak építésének megyénk volt a kezdeményezője, és az ország kerékpárútjainak körülbelül a fele Békésben van. Az idén folytatódik a kerékpár- út-építési program, a közúti építő vállalat kivitelezésében eddig 4 kilométernyi ilyen útra van szerződés. Ez több szakaszból tevődik ösz- sze: építenek kerékpárurat Békéscsabán. Gyulán, Kondoroson, Békésen és Kardoson. Folytatják a Szabadkígyós—Kétegyháza összekötő út építését, és befejező szakaszához érkezett a veszelyi útkorrekció. Békéscsaba központjában, a Petőfi—Bartók —Szemere utca csomópontjában új lámparendszer kerül kialakításra, ezzel kapcsolatban közműépítési feladatok is jelentkeznek, majd az említett útszakaszon, s innen a Veszely-kanyarig a burkolat új aszfaltszőnyeget kap. Megtudtuk azt is, hogy vasúton az előszállítások megindultak, folyamatosan érkezik az anyag a tavaszi rajtig. — szekeres — Holnap hajnaltól Kérdőíves utasfelmérés a Gyula—Békéscsaba között közlekedő autóbuszjáratokon Az elmúlt hetekben szerkesztőségünkbe, a városi tanácshoz és a megyei tanács közlekedési osztályához több levél érkezett sok aláírással, kifogásolva Békéscsabán a Penza lakótelep melletti Bánszki utca elnevezésű autóbusz-megálló helyet, mely — a levélírók szerint — csak növelte a 44'a főközlekedési út zsúfoltságát, zajszintjét és légszennyezését. — A megyeszékhelyen a Közlekedéstudományi Intézet utasfelmérését figyelembe véve kerültek jelenlegi helyükre a megállók, valamennyi helyi járatnál célfelmérés is készült. Így vették figyelembe annak idején a Malom tér kialakítását, mint helyi járati decentru- mot, ahová Gyula és Doboz irányából is érkeztek járatok — kezdi Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője, majd így folytatja; —A de- centrumba érkező járatokon nagy volt a tömeg, ezért a városi tanács testületé úgy döntött: a Malom tér csak a helyi járatoké legyen, s a helyköziek az említett irányokból közlekedjenek a vasútállomásig. Ehhez viszont megállók kellettek, s így alakították ki a Bánszki utcában, olyan megfontolásból, hogy ne csökkenjenek a járatszámok, ugyanakkor a legrövidebb úton érjék el célállomásukat. Itt jegyzem meg: a környék lakói kérték: legyen a közelben megálló, nevezetesen errefelé sok idős ember lakik. Ugyanakkor nem a Körös Volán döntötte el, hol legyen, hol legyenek a megállók — hallom. Beszélgetésünk során szóba került a központi helyen levő Szabadság tér is, amit a szakemberek úgy értékeltek, hogy az már így is túlzsúfolt. A Bánszki utcai megálló, amihez közel van, ahonnan átszállási lehetőség nyílik több békéscsabai helyi járatra. Az élet viszont eddig azt igazolta, hogy a döntés nem a legoptimálisabb. Éppen ezért, most a Békéscsaba—Gyula járatokon utazókat megkérdezik, hol legyen a megálló, s ezt az utasok döntsék el. Holnap, azaz szerdán hajnaltól a Körös Volán és a megyei tanács közlekedési osztályának szakemberei a megállókban megkezdik a kérdőíves utasfelmérést, amikor is 9 kérdésre várnak választ a forgalomszérvezők. A felmérést végzők kérik az utasokat: a felmérő lapokat minél többen adják le a megjelölt helyen, és ne vegyék zaklatásnak a felmérést végzők esetleges kérdéseit. Erre azért van szükség, mert így tudnak sok és megbízható adathoz jutni. Hasonló felmérés az ősszel volt már Újkígyós és Szabad- kígyós térségében, ahol több mint 3500 kérdőívet adtak ki, s ezekből — ki tudja miért?! — alig párszáz, az említett mennyiségnek csak töredéke érkezett vissza. így azok a gondok nem oldódtak meg megnyugtatóan ... Kft.-vé alakul a Hété ? Vállalkozásokkal a megújulásért Ebben az esztendőben a tavaly elfogadott társasági törvény alapján át kell alakulni valamennyi társaságnak, gazdálkodási társulásnak, közös vállalatnak. Ezért kerestük fel a megye déli részén működő Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulását, hogy választ kapjunk azokra a kérdésekre; milyen formában működik majd a Déte a jövőben; s hogyan tud hozzájárulni a reformhoz az orosházi székhelyű szervezet? Ezekre Horváth Pál igazgató válaszolt. — Az átalakulás miatt már tavaly ügyrendi bizottságot választottunk. Nem a társasági törvény motivált bennünket, hanem a kialakult helyzet befolyásolta ezt a döntést. Vagyis rájöttünk: továbbfejlődni csak úgy tudunk, ha a szervezeti kereteken is változtatunk. Egyébként most várjuk a párt és a kormány új agrár- politikáját. Erről széles körű társadalmi vita bontakozik ki a közeljövőben. Bízunk abban, hogy ez a politikai állásfoglalás megerősíti majd a szocialista nagyüzemek szerepét. Látványos szerkezetváltás nélkül Meggyőződésem, hogy csak ezen az alapon lehet továbbfejleszteni a magyar mező- gazdaságot. Nem kell új földreform, mint amit egyes alternatív szervezetek követelnek. 1960-ban olyan mezőgazdaságot kezdtünk megváltoztatni, ahol korábban a ló volt a fő igavonó erő és a hozzá kapcsolható kis teljesítményű munkagépek. A mára kialakult korszerű nagyüzemi technikát nem lehet áttenni a kisüzemre. Megmondom őszintén, nem is nagyon vállalkoznak ma már kisüzemi termelésre az emberek. Orosházán is, az egykori legnagyobb magyar faluban, több mint tízezren dolgoznak az iparban. Várjuk az új agrárpolitikától a nagyüzemek önállóságának további erősítését, a hatóságok feladatainak visszaszorítását. Elképzelésünk a továbbfejlesztésben — bár még nincs rá döntés —, hogy kft.-vé alakulunk át. A társasági törvény nemcsak a Détére, hanem a tagokra is ható jogszabály. Reméljük, mihamarabb napvilágra kerül a végrehajtási utasítás is. — Az elmúlt évek aszályos időjárása, a növekvő elvonás nehéz helyzetbe hozta Dél-Békés megye mező- gazdasági üzemeit. Milyen kiutat látnak a jelenlegi helyzetből? — Az elmúlt év Békés megyét, ezen belül a mi térségünket a hatodik éve tartó aszály és az‘elvonó jellegű szabályozás miatt kritikus helyzetbe hozta. Elég, ha csak néhány összehasonlító adatot mondok: míg 1982ben Dél-Békés megyében 700 millió forintos nyereséget hoztak termelőszövetkezeteink, és nem volt veszteséges nagyüzem; addig tavaly alig értük el a 100 millió forintos nyereséget, és hét tsz vált veszteségessé. Ügy gondolom, egy biztonságosabb szabályozás és árpolitika szükséges ahhoz, hogy előre tudjunk lépni. A bérkérdésben is teljes önállóságot kellene kapniuk a nagyüzemeknek. Szerkezetváltást a mezőgazdaság látványosan nem tud bemutatni. A szántóterület 98 százalékot tesz ki térségünkben, és ezen kell megválogatni a szakembereknek, mit kívánnak termelni. A gabona mellett olyan ipari növényeket, amelyek jól értékesíthetők a piacon. Az állattenyésztésben is kedvezőtlen jelekkel találkozunk. A háztájiban 60 százalékkal csökkent a sertéstartás aránya. A szabályozás kedvezőtlenül érinti a sertés mellett a baromfit és a szarvasmarhát is. Folytatni kell a piachoz igazított termelést. Nagy erőfeszítéseket teszünk a sikeres tevékenységek megválasztásáért. Paradicsomlé-vonal — Milyen új vállalkozásokba kezd ebben az évben a Déte? — Erős kereskedelmi tevékenységre törekszünk úgy a belföldi, mint az export- förgalomban. A tsz-ek kérésére a Mezőkovácsházi Ci- tév ez év január elsejétől leányvállalata lett a Dété- nek. Ügy gondoljuk, tőkét kell behozni a vállalatba ahhoz, hogy meg tudjon felelni a növekvő követelményeknek. A háztáji termesztés révén ez a szervezet mintegy kétezer tagot szolgál Dél-Békésben. Néhány nagyüzemnek ez a változás nem felélt meg, így a Kun- ágotai Bercsényi, a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány, és a Tótkomlósi Haladás Tsz kilépett a Citévből. Budapesten külkereskedelmi irodát hozunk létre a seprűcirok értékesítésére. Szintén a háztáji gazdálkodással kapcsolatos a következő vállalkozásunk. Egy éve folyik az előkészítése a csanádapácai paradicsomlé-vonal kiépítésének. Ez mintegy 400 hektár háztáji paradicsom feldolgozására szolgál. Valószínűleg itt is egy kft.-t alakítunk a Békéscsabai Konzervgyárral, a Csanádapácai Széchenyi Tsz-szel, a Déte 14 termelőszövetkezetet képvisel a vállalkozásban, valamint egy NSZK-beli partnerrel. A feldolgozás után a paradicsomlevet a tőkés partner megvásárolja. A körülbelül 270 millió forintos beruházás infrastruktúráját a Déte és a csanádapácai tsz biztosítja. A korszerű gépeket a Békéscsabai Konzervgyár szerzi be. Megoldjuk a magnyerést is, szeretnénk bevonni a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatot is a munkába. Várhatóan a most ismert legkorszerűbb aszeptikus eljárással készülő terméknek jó lesz a nyereségtermelése. Mintegy húsz százalék körüli nyereségrátára gondoltunk. Biovadhús Rt.? — Az elmúlt esztendőben megalakult budapesti székhellyel az Ardex Biotermelő Részvénytársaság. Ennek a szervezetnek ön tölti be az igazgatótanácsi elnöki tisztét. Milyen elképzeléseik vannak a közeljövőt illetően? — Egyértelművé vált, hogy Nyugat-Európában a legkeresettebbek a biotermékek. Ezért hoztuk létre elsősorban a biovadhús előállítására a részvénytársaságot. Egyébként a Mester- Coop, a Déte, az Orosházi Üj Élet és a Kunágotai Bercsényi Tsz a tagja megyénkből a szervezetnek. Programunkban szerepel a Dél- Békés megye húsz sertéstelepén keletkező trágya biohumusszá alakítása. Ezt a vállalkozást is, csakúgy, mint a már korábban említetteket, egy folyamat kezdetének tekintjük. Szeretnénk további vállalkozásokat kezdeni, elsősorban külföldi partnerekkel, hiszen nekünk a már említett okok miatt, most kevés a tőkénk. — A hat éve tartó aszály szükségessé tenné az öntözésfejlesztést is. Voltak-e lépések ennek a kérdésnek a megoldására? — Tavaly a Nagyszénási Október 6. Tsz-ben megkezdődött a lineár öntözőtelep kiépítése. Ez a beruházás 1300 hektár terület öntözését teszi lehetővé. Véleményem szerint, gyorsan megtérülő beruházás lenne egy Körös —Maros csatorna kiépítése Békés és Csongrád megyében. Ügy gondolom, ezt a kezdeményezést támogatni kellene a kormányzatnak is. Mi azon vagyunk, hogy a dél-békési térségben hozzájáruljunk az ország gazdaságának megújulásához. Tudjuk, a feladat nem kevés, de hit nélkül nem lehet előre haladni. Vcrasztó Lajos A gabonatermesztés jövedelmezőségéért A gazdaságok csak akkor kössenek szerződést a gabonaforgalmi vállalatokkal, ha azok az étkezési búzát a centrumárnál .legalább 5 százalékkal, a takarmánygabonákat pedig tíz százalékkal magasabb összegért veszik át tőlük. Ezt nyilvánította ki közös állásfoglalásában a kilenc dunántúli megye tsz- szövetsége, hogy megállítsák a gabonatermesztés jövedelmezőségének további romlását. Szükségesnek tartják azt is, hogy export esetén a belföldi felvásárlási ár és az exportár közötti különbséget a vállalat 50-50 százalékban ossza meg a termelővel. Erre a lépésre, s az összefogásra az késztette a területi szövetségeket, hogy a termesztők számára kedvezőtlen szabályozók, az ipari áremelkedések, a termelési feltételek romlása miatt mind több mezőgazdasági nagyüzemben vált veszteségessé a gabonaágazat. A természeti, időjárási hatások kivédhetetlen következményei a termelőket terhelik, ugyanakkor nem élvezik az időszakonként jelentkező piaci előnyöket. A szerződéses kapcsolatokban a legtöbb helyen a felvásárló vállalat „erőfölénye’’ gek éppen ezért úgy ítélik meg, ha a termelőszövetkezetek azonosulnak az állás- foglalásban rögzítettekkel; a közös fellépéssel sokat javíthatnak pozíciójukon a mostani szerződéskötések áralkujában. Az állásfoglalást valamennyi dunántúli tsz- szövetség megismerteti a területén gazdálkodó termelő- szövetkezetekkel. érvényesül. A tsz-szövetséA Békéscsabai Konzervgyár március 20-i munkába állással felvételt hirdet 18—30 év közötti, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok részére, csomagológépek kezelésére BETANÍTOTT MUNKÁS MUNKAKÖRBE. A tanfolyami képzés költségeit a vállalat viseli,’ a képzés idejére munkaidő-kedvezmény illeti meg a dolgozókat. Érdeklődni a felvételi irodán lehet. Jelentkezési határidő: 1989. február 17.- sz A Teltomat aszfaltkeverő berendezés kijavítva, előkészítve várja a tavaszt Fotó : Kovács Erzsébet
