Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

1989. február 25., szombat o II művelődési miniszter válasza II támogatás pénzhiány miatt marad el A lökösháziak problémája eljutott az illetékeshez — adtuk hírül januárban a Parlament téli időszakának tu­dósításai között. Bizonyára emlékeznek még olvasóink ar­ra a levélre, amelyet a lökösháziak Sebest Lászlónéhoz, megyénk 6-os számú választókerületének képviselőjéhez címeztek, kérve a segítségét a település új iskolájának építésében. A helybeliek addig is eljutottak már, hogy a kezükben van a program- és kiviteli terv, ám az anya­giak jócskán hiányoznak; a 17,2 millió forinttal szemben mindössze 5 millió áll rendelkezésre. A levélírók szerint ez az összeg az építkezés megkezdéséhez sem elegendő, még úgy sem, hogy szakaszonként haladjanak. A Parlamentben Sebesi Lászlóné egyenesen Czibere Ti­bor művelődési miniszter kezébe adta a lökösháziak leve­lét. A képviselő a napokban a következő tartalmú levelet kapta az illetékestől: „Kedves Sebesi Elvtársnő! Kérésének megfelelően meg­vizsgáltuk a Lökösháza községi általános iskola építésével kapcsolatos helyzetet, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának információit figyelembe véve. A megye tájékoztatása szerint az általános iskola meg­építése a középtávú tervben 2"X.4 tanterem ütemezésben szerepelt. A tervező azonban az ütemezést figyelmen kí­vül hagyva, a 8 tanterem egy ütemben történő megépí­tésére készített tervet. A megyei beruházási előirányza­tok csökkentése azonban csak az ütemezett megvalósítást teszi lehetővé. A megye az első négy tanterem építését 1989. évben megkezdi, amelyek várhatóan az 1990l91-es tanévkezdésre átadásra kerülnek, majd építik a követke­ző négy tantermet és annak átadását követően kerül sor a tornaterem kivitelezésére. A tárcának sajnos, a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetősége az iskolaépítés gyorsításához anyagi fe­dezetet biztosítani. A Művelődési Minisztérium a VIJ. ötéves tervidőszakban 55 hátrányos helyzetű település általános iskolai fejlesztését támogatja, 305 millió forint ráfordítással és a tervtől elmaradó fejlesztési előirány­zatok mellett is biztosítjuk korábban vállalt kötelezett­ségünket. Ezzel a tájékoztatással is jelezni szeretném ön­nek, hogy a tárca — anyagi lehetőségei függvényében — maximálisan támogatja a közoktatást. Elvtársi üdvözlet­tel: Czibere Tibor. 1. e. A közbiztonságról tárgyalták Okányban A közrendről, a közbizton­ság helyzetéről tárgyaltak a tanácstagok február 22-én délután, Okányban. Utoljá­ra 1987 májusában tűztek ki hasonló napirendet, s azóta — sajnos — egyre többen vannak, akik igyekszenek a jogszabályokat, a törvénye­ket kijátszani, szabálysérté­seket, bűncselekményeket el­követni. Ezért is töreksze­nek hatékonyabb megelőző-1 munkával javítani ezen a helyzeten, különösen a köz­lekedési fegyelem területén. Szükség van erre, hisz az előző évek 1-2 közúti bal­esetével szemben, az elmúlt időszakban három — egy halállal végződő és két sú­lyos sérüléses — baleset tör­tént Okányban. Természete­sen nem csak a közutakon fontos a megelőzés. A helyi, mezőgazdasági objektumok­ban 35 esetben kellett meg­előző intézkedést tenni, hely­telen tárolások miatt. Bűn- cselekmények megelőzése érdekében a tsz-ben, illetve az áfész egységeiben 82 al­kalommal kellett intézked­niük a vagyontárgyak — a társadalmi és személyi tu­lajdon — védelmében. Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben 21 bűn- cselekményt követtek el Okányban, a hozzászólások azt támasztották alá, hogy ..csendes” községben élnek a helybéliek, s méltatták á hozzászólók az önkéntes rendőrök és munkásőrök se- gítökészségét is. Hz elnök maradt Egyhavi nyereségrészesedés A megye egyik legnagyobb ipari szövetkezete, az Énei, az Endrődi Cipész Szövetke­zet tartotta elnökválasztó közgyűlését tegnap, pénte­ken délelőtt. A rendezvény több mint 500 résztvevője a vezetőség beszámolójából is értesülhetett arról, hogy a szövetkezet csillaga, úgy­mond ismét felragyogóban van. A hanyatlás, a pangás időszaka már a múlté. Az 1987. júniusában pályázat útján elnökké választott, dr. Hanyecz Károly irányítása mellett az Énei egyre jobb eredményeket ér el. Az egy dolgozóra jutó nyereség tavaly az előző esztendeinek a duplájára növekedett, s meghaladja az 55 millió forintot. Ez egyha­vi nyereségrészesedés kiosz­tását teszi lehetővé, amelyre régóta nem volt példa. A bérek a bruttósított bázishoz képest húsz százalékkal nö­vekedtek, a bérszint így 79 ezer 800 forint. Stabilizáló­dott a piaci helyzet, egyre nagyobb volumenű a dollá­ros export. Fő törekvésük, hogy minél divatosabb, kel­lemes viseletét nyújtó, jó minőségű női cipőket gyárt­sanak. Ehhez igyekeznek megteremteni a megfelelő műszaki hátteret, nagysza­bású gépi beruházásokat valósítanak meg. Erről Ha­nyecz Károly a következő­ket mondja: — Február közepén a ve­zetőség elfogadta a szövet­kezet hosszú távú műszaki fejlesztési programját, mely­nek keretében 50 millió fo­rint értékű gépi beruházást valósítunk meg június vé­géig. A berendezések a leg­modernebb technológiát kép­viselik. A géprendszer robo- tizált, számjegyvezérlésű, s olyannyira új konstrukciók, hogy ma még csak Ameri­kában és Japánban működ­nek. A beruházás várhatóan mintegy 25 százalékos ter­melésnövekedést, jelentős energiamegtakarítást és mi­nőségi javulást eredményez. — Es mit tart elnöksége eddigi húsz hónapja legna­gyobb eredményének? — Elsősorban azon túl, hogy a szövetkezet régi kap­csolatait és hírnevét visz­szaszereztük, azt, hogy si­került az itt dolgozó embe­reknek a cégbe vetett bizal­mát, szakmai büszkeségét megújítanunk. Sikerült be­bizonyítani, hogy tudunk olyan termékeket gyártani, amely a nyugati partnerek szigorú minőségi követel­ményeinek, a mindennapi divatnak megfelelnek. Mind­ezek mellett sikerként köny­velhetjük el, hogy a cipők termelési költsége az alap- anyagárak folyamatos drá­gulása ellenére csak mint­egy 5-6 százalékkal emel­kedett, ugyanakkor az el­múlt két év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a fogyasztói reklamációk szá­ma, ami egyértelműen a minőség javulására utal. S hogy az Énei tagsága is sikeresnek könyvelte el az utóbbi hónapokat, azt bizo­nyítja, hogy egyetlen elnök- jelöítet indított a soros vá­lasztáson. A szavazás kime­netele: az eddigi elnök, dr. Hanyecz Károly maradt az Énei élén. H. E __Sz. I. Ú j kiállítás nyílt a meseházban Lenkefi Komád bábmű- vész-bábtervező kiállítását nyitották meg tegnap dél­előtt Békéscsabán, a mese­házban. A vendégeket — voltak jó néhányan, hiszen az aprócska kiállítótermek zsúfolásig teltek a gyerekek­kel — Kovácsné Füredi Eni­kő, a meseház vezetője kö­szöntötte. Ezt követően át­adta a szót Fekete Jánosné- nak, a városi tanács elnök- helyettesének, aki beszédét ezzel kezdte: „Ez a kiállítás szándékaink szerint elsősor­ban városi kultúrtörténeti értéket reprezentál. Része annak a Békéscsabán meg­született, kemény alkotó­munkával létrehozott művé­szeti tevékenységnek, amely sokak számára nyújt öröm­teli, esztétikus élményt, egy­ben hosszú idő óta szerez megbecsülést, nemcsak a bábművészatnek, hanem Bé­késcsabának is.” Am, ez a kiállítás nem olyan komoly, nagy bemu­tató, mint amilyenhez hoz­zászokott a kiállításkedvelő közönség. Ez a kiállítás kedves, bohókás, megkapó, épp a Lenkefi Konrád által megfogalmazott célnak meg­felelő : elszórakoztatja a gye­rekeket. Fekete Jánosné nemcsak a közönséghez — most — oly közel került 93 bábut (s alkotóját) méltatta, ha­nem azokat is, akik életre keltették őket, a Napsugár Bábeggyüttest is. Igen, 40 éve bűvöli el közönségét, a Lenkefi Konrád által veze­tett társulat, melynek re­pertoárjából hét mesét vá­lasztottak most ki, hogy fi­guráit bemutassák a közön­ségnek. A megnyitó szavakat kö­vetően a Tücsök bábszakkör két tehetséges fiatalja — mintegy bizonyítva, van utánpótlása a Napsugárnak — a „Jancsi mesét játszik” című bábjátékot mutatta be osztatlan sikerrel a megnyi­tó ifjú résztvevőinek. Fotó: Kovács Erzsébet Rendkívüli konferenciát tartottak ♦ a termelőszövetkezetek Visszaadni a parasztember hitét A zsúfolt aula egyik sarkában a megyei küldöttek kis csoportja kávézgat. Kérdésünkre, hogy vajon milyen reményekkel indultak a szövetkezet küldöttei erre a hőn óhajtott konferenciára, nem válaszolnak szívesen. Rövid csend után végül Fülöp Sándor, a Dombegyházi Petőfi Tsz elnöke szólal meg: — Röviden talán annyit; a mai kétnapos tanácskozás­nak el kell indítani egy olyan folyamatot, mely vissza­adhatja újra a parasztember hitét és becsületét. Mert azt ma senki nem vitathatja, hogy a mezőgazdasági munka leértékelődött, tudniillik az alacsony bér és igen elmaradott infrastruktúra ma a falusi ember élettere. S hosszú időkig még itt kell megélnie. Békés megye szövetkezeti dolgozói kéthavi jövedelemmel maradnak el az országos átlagtól. Tehát van mit pótolni, s nekünk küldötteknek itt most az a feladatunk, hogy erre fel­hívjuk a közvélemény figyelmét. Remélem azt is, hogy a TOT szervezete képes átalakulni egy hatékony, egysé­ges mezőgazdasági platformmá. Nem folytatható a to­vábbi transzmissziós gyakorlat. Alulról kell építkeznie, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet, a szövetségek szövetsége lehessen, s megfelelő alá- és fölérendeltségi viszony esetén a legfelsőbb országos szerv munkája is számonkérhető legyen. r _. (Folytatás az 1. oldalról) az agrárpolitika helyes el­méleti alapjaiból következ­tek. Sikerült az ésszerűség­nek és a nép gondolkodásá­nak, lelkületének is megfe­lelő szövetkezeti modellt vá­lasztanunk; ez lett a tár- sadalmasított mezőgazdaság egyik alapformája. Viszony­lag korán megszűnt a nép­gazdaságnak ebben az ágá­ban a direkt tervutasítás, szerepet kapott az anyagi ösztönzés. Fontos mérföldkő volt a tsz-törvénynek az a passzusa, amely kinyilvání­totta: a tsz-ek és az állami vállalatok jogilag egyenlőek. Az agrárpolitika szerepet juttatott a különféle tulaj­donformáknak, a kollektív és egyéni vállalkozásoknak. A vitában felszólalt Né­meth Miklós. Bevezetőben utalt -arra, hogy Közép-Ke- let-Európa népei — köztük a magyarok — mindig kü­lönös érzékenységgel és élénkséggel reagáltak az agrárpolitikára. Társadal­munk, közéletünk gyorsuló mozgásban van — mondta. — Politikai, társadalmi, gaz­dasági viszonyaink minden területére kiterjed a reform követelése. A szövetkezeti tagság örömmel értesült arról, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén az ag­rárpolitika megújításának kérdéseivel foglalkozott — mondták a felszólalók. Fon­tosnak ítélték, hogy az új agrárpolitikában kapjon na­gyobb hangsúlyt, s egyben törvényi, alkotmányos ga­ranciákat is a szövetkezeti önállóság. A központi kere­setszabályozás megszünteté­sével utalják teljes egészé­ben a szövetkezeti önkor­mányzat hatáskörébe a bel­ső érdekeltségi viszonyok alakítását. Többen megfogalmazták: a TOT-nak párbeszédet kell kezdeményeznie a különféle társadalmi szervezetekkel, s együtt kell működnie a Par­lament agrárfrakciójával. Igényként merült fel, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek érdekképviseleti szerve önállóan, teljes jogú tagként vegyen részt az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nács munkájában, s általá­ban is vétójoga legyen a tagságát érintő legfontosabb kérdésekben. Nagy Tamás, a Gyáli Sza­badság Tsz elnöke a Ter­melőszövetkezetek Pest Me­gyei Szövetségének megbízá­sából javaslatot tett az ér­dekképviseleti munka meg­újítására. Ezek szerint az érdekvédelem szervezetének alulról kell építkeznie, a je­lenlegi Teszövök és a TOT átalakulásával, s fel kell vállalnia a mezőgazdasági termelők teljes körét. A ja­vaslat szerint meggondolan­dó az egyéni tagság intéz­ményesítése is. Az önkor­mányzat mellett az egyén érdekvédelmét ellátó szak­szervezetet a termelőszövet­kezetben szükségtelennek tartóttá. Mint mondotta, a felgvülemlett gondok orvos­lására, az év utolsó harma­dában meg kell rendezni a tsz-ek kongresszusát. Ezt a véleményt többen is han­goztatták. Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet elnöke a földforgal- mazás költségeinek oldását tartotta szükségesnek és azt, hogv a bérrend szer ellent­mondásait rövid időn belül számolják föl. Szóvá tette, hogv a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormányban erőteljesebben képviselhetné az ágazat ér­dekeit. A konferencia szom­baton folytatja munkáját. Csodavárás? A TOT-konferencia első szünetében Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke még csak remélte, hogy a hetven hozzászólásra jelentkezett küldött között ő is szót kap, •elmondhatja gondolatait az előterjesztett szö- vetkezetpolfíika megújulásáról. — A részletekben elvesző, a lényegre pedig csak ho­mályosan utaló az előterjesztés. Ezért is kértem szót — mondta. — Különösen szembetűnő a tulajdonosi érde­keltségeket taglaló fejezet. En úgy gondolom, minde­nekelőtt az új alkotmányban kell deklarálni a szövet­kezeti tulajdonhoz való jogot, s a szövetkezeti, a föld- és az átalakulási törvénymódosítás után kidolgozni részleteiben a szövetkezeti tagok érdekeltségét. Termé­szetesen mind az alkotmány, mind pedig a törvényter­vezetek vitájában a TOT-nak és szövetkezeti mozga­lomnak hallatni kell a hangját, érdemlegesen részt ven­ni a társadalmi vitában. Bár tartok attól, sokan több csodát várnak a vállalkozástól, és egyáltalán a tulajdo­nosi érdekeltségtől, mint lehetne. En úgy gondolom, egy új gazdasági környezet csak a vállalkozó szellemű, kreatív szövetkezeti tagoknak ad majd perspektívát. S lesznek olyan rétegek is, akikben a bérmunkás tudat továbbra is megmarad. Bár én sem vitatom, hogy na­gyobb szabadsággal, kevesebb központi elvonással, és eredményesebb érdeképviselettel valószínűleg a moz­galom újra lendületet vehet. Egy jelölt — egy elnök Tsz-közgyűlés Csanádapácán Tegnap, pénteken tartot­ták meg Csanádapácán, az Arany János Művelődési Házban a Széchenyi Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet vezetőségválasztó köz­gyűlését. Az 1048 tagot számláló szövetkezetből 489- en jelentek meg, ami ele­gendő volt a határozatké­pességhez. A tagság élt is ezzel a lehetőséggel: már a napirendi pontokat megelő­zően megszavazták, hogy a tsz-elnökjelöltek program­beszédüket a jelölő listára való felkerülésük után mondják el. Dr. Horváth Antal, a tsz jogtanácsosa első napirendi pontként előterjesztette a szövetkezet alapszabály­módosító javaslatát. Ez a tagsági viszony létesítését és megszüntetését, a tagok alapvető jogait és kötelessé­geit, a szervezeti élet belső változtatásait, a tisztségvise­lőkkel, üzemi vezetőkkel, valamint a tsz vagyoni hely­zetével kapcsolatos kérdése­ket érintette. Ezt követően a közgyűlés egyöntetű szavazással elfo­gadta a vezetőség lemondá­sát, majd dr. Horváth Antal, ezúttal mint a jelölő bizott­ság elnöke számolt be a je­lölés eddigi menetéről. Is­mertette a teljes körű, új vezetőség megválasztásá­nak módjára tett javaslatot. Megkezdődött tehát az el­nökválasztás. A kettős je­lölés szerint a jogtanácsos bemutatta a két elnökjelöl­tet, Benke Mihályt, aki a tsz dolgozója és Kocsis Jó­zsefet, aki Szegedről térne haza szülőfalujába. Majd a szavazás kereteire, törvé­nyességére vonatkozó hozzá­szólások következtek. Idéz­zük az egyiket: „Nem sza­bad, hogy bárki győztesnek, vagy vesztesnek érezze ma­gát.” Ez annál is inkább he­lyénvaló megjegyzés volt, mert a tagság érezhetően megosztott volt a két jelölt között. . Egy másik felszólaló az elnökválasztás körüli, sze­rinte a kelleténél nagyobb sajtókampányt kifogásolta. A választáshoz arra volt még szükség, hogy a két je­lölt felkerüljön a jelölő lis­tára. Ezt a közgyűlésen nyílt szavazásra bocsátot­ták, egyszerű szótöbbséggel. Ezen előbb Benke Mihály kapott 284 szavazatot, majd Kocsis József 201-et. Mivel utóbbi nem érte el a jelölő listára való felkerüléshez szükséges 51 százalékot (ami 246 szavazatot, jelentett vol­na), így Benke Mihály egy­maga indult a választás to­vábbi menetében. EF-ek után megtarthatta választási beszédét, ismer­tette programját. A közgyűlésen ezután Mé­száros Pál tartotta meg be­számolóját a termelőszövet­kezet idei eredményeiről és jövő évi terveiről. A 9,5 milliós tiszta nyereség az adott helyzetben nem mond­ható rossznak. A délutánba nyúló köz­gyűlés első fele az ellenőrző bizottság beszámolójával zá­rult, majd elkezdődött a tit­kos szavazás. Ennek ered­ményeként Benke ' Mihályt megválasztották tsz-elnök- nek, és megszavazták a bi­zalmat az új vezetőségnek. Az új tsz-elnök megköszönte a bizalmat, és virággal kö­szöntötte a nyugalomba vo­nuló tsz-elnök elődöt. P. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom