Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBiZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÓCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Mai számunkból: ft buzogány (3. oldal) Szemfenékvizsgálat (4. oldal) Szemtől szemben a kormányszóvivővel (5. oldal) Tévéfelvétel a csabai Meseházban (6. oldal) MDF-vitaest Orosházán (7. oldal) Újgazdagok luxusgiccsel (10. oldal) Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Pénteken megkezdte ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP főtitkára időszerű belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Az előterjesztés vitája ma folytatódik. Szerveződik a Magyar Kulturális Kamara Az első napi tanácskozást követően Kimmel Emil, a KjB-iroda helyettes vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság tisztában van azzal, hogy feszültségekkel terhes időszakot él meg a magyar társadalom. Ennek megfelelően történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását. Belpolitikai életünk szinte valamennyi — a közvéleményt is erőteljesen foglalkoztató — kérdése felszínre került a pénteki vitában, amely sokrétű, higgadt, egységteremtő, tisztázó jellegű volt. A Grósz Károly főtitkár előadói beszédét követő eddigi 16 hozzászólás a politikai intézményrendszer fejlesztésének olyan fontos állomásával is foglalkozott, mint a szocialista pluralizmus megteremtése, s ennek kapcsán az egypártrendszer- ről a többpártrendszerre történő átmenet kérdése. Fontos igényként vetődött fel a párt politikai és szervezeti egységének megszilárdítása, a párttagság önbizalmának visszaállítása. Differenciált megközelítésben került szóba történelmi múltunk megítélésének több vitatott kérdése, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok belpolitikai vitáit kiváltották. A napirend kapcsán a testület foglalkozik az Üj Márciusi Front közelmúltbeli felhívására adandó válasz- szal is. A vitában további 19 hozzászólásra lehet számítani, ezért a tanácskozás szombaton folytatódik. A KB ülésén várhatóan dokumentumokat fogadnak él, amelyeket nyilvánosságra hoznak. Várhatóan márciusban tartja meg alakuló közgyűlését a Magyar Kulturális Kamara. A kultúra és művelődés térvesztésének megállítását célul kitűző érdek- védelmi szervezet létrehozására tavaly novemberben, a HNF OT művelődéspolitikai bizottságának ülésén tettek javaslatot. Az MMK szervezését ösz- szefogó Közművelődési Információs Intézet vezetője, Zelnik József az MTI munkatársának elmondta: eddig csaknem száz hazai intézmény, illetve vállalat jelezte csatlakozási szándékát a leendő kamarához. Közöttük kulturális vállalatok, egyesületek és társulások, múzeumok, könyvtárak, illetve művelődési házak éppúgy megtalálhatók, mint pénzintézetek, vagy éppen gazdálkodó szervek, termelő vállalatok művészeti csoportjai, de érdeklődnek e nemzetközileg is újszerű társadalmi szervezet iránt külföldről is. A Kamara részt kíván venni a kultúrával foglalkozó szervezeteket érintő döntések és szabályozások előkészítésében, közvetítve a társadalmi, az állami és a kulturális szervekhez tagjai véleményét, s a korábbi döntésekre vonatkozó tapasztalatait. Véleményt kíván nyilvánítani továbbá a kulturális ágazat egésze szempontjából jelentős rekonstrukciós, műszaki-fejlesztési koncepciókról, vagy beruházási javaslatokról. A tervek szerint egyik feladata lenne a kulturális, illetve a gazdasági ágazat közötti együttműködésnek, valamint a kultúrával foglalkozó szervezetek kapcsolatának, tapasztalatcseréjének ösztönzése és elősegítése. Az elképzelések között szerepel olyan magyar és idegen nyelvű sajtótermékek és kiadványok megjelentetése, amelyek hozzájárulnak a kül- és belföldi kulturális tájékoztatás és propaganda k iszélesí t éséhez. Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük Méhkerék Fennállása óta egyik legeredményesebb évét zárta a Méhkeréki Viharsarok Szak- szövetkezet. A február 10-én megtartott zárszámadó közgyűlésén Árgyelán Mihály szakszövetkezeti elnök beszámolójában szólt a mező- gazdaságot sújtó elvonásokról és terhekről, melyek következtében egyre csökken a beruházás és fejlesztés. A szakszövetkezet hagyományosnak mondható gazdálkodási forma mellett is teljesítette feladatait, 37 fős aktív dolgozói létszámmal. Az időszakos munkaerőhiány miatt sem tervezik a jövőben a taglétszám növelését. A méhkeréki földekre jellemző gyenge aranykorona-érték mellett a növény- termesztésben szép eredményeket értek el: napraforgóból 20, búzából 42 mázsa/ hektár. A szakszövetkezet állattenyésztése hosszú évek tapasztalata alapján a juhtenyésztésre kokrlátozódott. Az előző évi létesítménybővítés és -korszerűsítés eredményeként tovább növelték az állatállományt. Az 1989-es gazdasági évben pulyka- és libatenyésztéssel szeretnék bővíteni tevékenységüket. A beszámoló feletti vitában többen szóltak a bérszínvonal emelése érdekében. A zárszámadó közgyűlésen jelen volt és felszólalt Márk György, a román szövetség főtitkára, összességében: az elmúlt év jó gazdálkodása eredményeként 1 millió 157 ezer forint nyereséget könyvelhet el a szakszövetkezet. J. T. Lökösháza Tjegnap, pénteken a Lö- kösházi Haladás Termelőszövetkezet a helyi művelődési házban zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlést tartott. A határozatképes tagság előtt Karhel István tsz- elnök számolt be az elmúlt évi eredményekről, amelyek nem' voltak rosszak. A növénytermesztés — bár az átlagtermés valamivel alatta maradt a tervezettnek — volumenében hozta az elvárt eredményt. A búza több mint öt tonnát adott hektáronként, a kukorica átlagtermése meghaladta a nyolc tonnát. Ennek köszönhetően a nyereség elérte az 5 millió forintot. Szó volt az ez évi célkitűzésekről, amelyek mérsékeltek, de így is nye- reségcentrikusak, és főleg az állattenyésztésben szeretnének elérni némi haladást. A tagságot azonban nem a múlt év eredményei érdekelték elsősorban, hanem az, hogy a következő öt évben milyen vezetés irányítja majd a közös gazdaságot. Ugyanis most járt le a korábbi vezetés mandátuma. Az előzetes elbeszélgetések tudatában biztosnak látszott, hogy új elnök megválasztására kerül sor. Nem is csalódtak, akik erre számítottak, már csak azért sem, mert a posztra egy jelölt volt, és a papírforma be is (Folytatás a 3. oldalon) N apjaink egyik állandó témája lett a környezet- és természetvédelem. S miközben hétről-hétre beszélünk, írunk, értekezünk és érvelünk — fasorok tűnnek el, értékes fákat, facsoportokat vágnak ki, a pótlásra viszont csak elvétve gondolnak. Lehet, van némi túlzás ebben a megállapításban, de érthető a szakemberek keseredettsége, hiszen még mindig előfordul — paragrafus ide vagy oda —, hogy szinte harcot kell vívni egy-egy értékes fáért, holott Békés megye amúgy sem erdeiről, fás-ligetes területeiről nevezetes. Ki hinné például, hogy Póstelek erdeje csak most lett védett! Vágásérett csertölgyesét — szakmai szempontból teljesen indokoltan — majdnem kivágták, a huszonnegyedik órában sikerült egyezségre jutni a környezetvédelem és az erdőgazdálkodás szakembereinek abban, hogy mégsem egyszerre vágják ki, hanem fokozatosan újítják fel a faállományt a póstele- ki erdőségnek ezen a részén. 1954-ben kezdődött meg egyes területek, fasorok, fák, megyei védettség alá vonása — az elsők között kapott ilyen védelmet pélPlatánsor Gyulán, a Lenin téeszben. Fotó: Kovács Erzsébet dául a gyulai kastélypark —, és 1985-ig mindössze 18 ilyen esetre került sor. Most, hosszabb készülődés után újabb lendületet vett ez a munka; a me-' gyében összesen 60 egységet — 10 természetvédelmi területet, 50 egyedi fát, fasort, facsoportot kívánnak megyei védelem alá vonni a szakemberek. Három szakaszban, három helyszínen tartottak, illetve tartanak szakhatósági egyeztető tárgyalást; az elsőt Gyoma- endrőd térségében bonyolították le, a másodikra a közelmúlt napokban Gyulán került sor, és rövidesen következik Mezőhegyes térsége is. Ezeken az egyeztető tárgyalásokon az érintett területek kezelői, fenntartói (Folytatás a 3. oldalon) Iskolakönyvtár-avatás Szeghalmon Ünnepi esemény színhelye- volt tegnap a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola. A régi, elavult, zsúfolt iskolakönyvtár helyett újat, tágasat, korszerűt avattak e nap délutánján. A rendezvényre, melyen a tantestület és a diákság képviselői vettek részt, az öregdiákok küldöttsége is meghívást kapott, nem véletlenül. A megnyitó keretében adták át azt a színes tv-t és videót, melyet az öregdiákok által fenntartott Nagy Miklós-alapít- ványból vásároltak a diákság nem kis örömére. Az új könyvtárban külön részlegben helyezték el a volt diákok által publikált műveket. Az iskola tanulói egy klubszobát is birtokukba vehettek, melynek majdani dekorációját a volt — ma képzőművész — diákok munkáiból válogatják össze. Az új, mintegy 600 ezer forint ráfordítással elkészült könyvtárban — melynek kialakításában sokat fáradtak az iskola dolgozói is — mintegy 25 ezer kötet került méltó helyre. A folyamatos fejlesztésről a jövőben sem mondanak le, sőt... Májusban a Sárréti Múzeummal és az Eötvös , Kiadóval közös kiadásban jelenteti meg az iskola Sinka István ..Mezítláb az utolsó padban” című kötetét, mely bizonyára az iskolai könyvtár egyik becsben tartott új darabja lesz . . . Fotó: Gál Edit Hz élelmiszergazdaság jövedelmi helyzete — Az élelmiszergazdaság jövedelmi helyzetének stabilizálására hozott kormányzati intézkedések részleteiről tájékoztatták az újságírókat pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Rednágel Jenő miniszter- helyettes elmondotta: az élelmiszergazdaság vállalatainál, üzemeiben az elmúlt időszakban romlott az érdekeltség. A tavaly novemberben ismertetett, s 1989-re vonatkozó feltételek időközben sok tekintetben előnytelenül módosultak. Mindez előrevetítette annak veszélyét, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az idei gazdálkodási évet jelentős gondokkal tudják csak indítani. Az év elejétől ugyanis csökkent az üzemek támogatása, s tovább nőtt az ipari eredetű eszközök, anyagok ára. A kormány most hozott intézkedései közül az egyik legfontosabb, hogy a gabonatermelés érdekeltségének javítására az idei termésű kalászos gabona és a kukorica hatósági árát 5 százalékkal felemelték; egyidejűleg a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövő évi terv készítésekor további mintegy 15—20 százalékos felvásárlási áremeléssel számolhatnak az érintettek. Mivel az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a termelési hitelek kamata — a jövedelmezőség pedig ebben az ágazatban továbbra is rendkívül alacsony — a gazdálkodók rövid lejáratú hitelek után 3 százalékos kamattérítést kapnak. A nagy tömegű termékeket felvásárló és egész évben készletezni kényszerülő élelmiszeripari vállalatok hitel- gazdálkodását azzal segítik, hogy 5-6 milliárd forint értékű rövid lejáratú hitelt középlejáratúra változtatnak át, és törlesztésükre 1991-ig haladékot adnak. A kamatot ezeknél is csökkentik 3 százalékkal, és így a hitelek nettó kamata évente legfeljebb 11,5 százalékos lesz. A miniszterhelyettes szólt azokról a kormányintézkedésekről is, amelyek egyéb módon járulnak hozzá a mezőgazdasági üzemek termelésében mutatkozó nehézségek leküzdéséhez. Intézkedéseket hoznak az élelmiszer- termelésben a vertikális integráció javítására; a jövőben igyekeznek szorosabbra fűzni az élelmiszeripari alapanyagokat gyártók, a termelők és a feldolgozóipar üzemeinek együttműködését, ami különösebb befektetés nélkül hozhat előbbrelépést. Az élelmiszerek fogyasztói árának fokozott védelme érdekében az árhivatal a MÉM-mel együttműködve legalább negyedévenként áttekinti az árak alakulását. Abban az esetben, ha a termelési ráfordítások a tervezettnél jobban emelkednek, kormányzati intézkedéseket kezdeményeznek. A kormány felkérte a mezőgazda- sági üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalatok érdekképviseleti szerveit, alakítsanak ki hatékony ár- és érdekegyeztető testületeket; a miniszterhelyettes ebben a vonatkozásban, egyebek között a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és az Állami Gazdaságok Országos Egyesületének jövőbeni szerepét emelte ki.
