Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
NÉPÚJSÁG 1989. február 9., csütörtök SZOT-megoldás Szálloda az üdülőben Nem a kenyér drága, a búza olcsó (Folytatás az 1. oldalról) — Békés megyében termelik a legtöbb gabonát. Ezért itt a szövetkezetek gazdasági stabilitása nem kis mértékben függ a gabonaágazat jövedelmezőségétől. Ennek ellenére az előbb említett országos vitában a hangjukat sem hallatták. A Viharsarokban elégedettek a gabonatermelők? — kérdeztük Csukás Gyulát, a Békés Megyei' Tsz-szövetség titkárhelyettesét. — Természetesen egyetértünk a kilenc dunántúli megye tsz-szövetségének jcigos igényével. Sőt, mi is konzultáltunk a kezdeményező székesfehérvári szövetséggel arról, milyen módszerekkel lehetne eredményes tárgyalást folytatni a helyi gabonaforgalmi vállalatokkal. — Akkor mégis mi az oka, hogy nem csatlakoztak a többi szövetséghez? — Mert tárgyalásaink a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalattal eredményesek voltak. Ugyanis a megyei • GMV önálló döntése alapján, s nyilván saját jövedelme terhére vállalta, hogy a takarmány- gabona árát 10 százalékkal emeli, a felvásárlási és exportár különbözetét pedig ez évben 50-50 százalékban megosztja a szövetkezetekkel. —• Ennyire belátó lenne a békéscsabai GMV, ellentétben a többi megye vállalatával, avagy önök bizonyultak rugalmasabb tárgyalópartnernek? — Én úgy gondolom, előnyünkre vált, hogy a Békés Megyei GMV igazgatója korábban termelő üzemben dolgozott, s a szövetkezetek gondjai nyilván közelebb állnak hozzá. Ugyanakkor gabonatermesztő megye lévén, ők forgalmazzák a legtöbb gabonát, több a nyereségük, van miből osztozkodni. — Ha jól értem, akkor öltök most valamennyi követelésüket érvényesíteni tudták. — Nem egészen. Sajnos az étkezési búza ára 5 százalékos emelésében nem tudtunk megegyezni. Ennek azonban alapvető oka a Gabona Tröszt monopol helyzete. Hiszen ma még nem dönthetnek a felvásárló vállalatok saját akaratuk szerint. Nem értek egyet Laczfi Dániel Tv-hír- adóban elhangzott „fenyegetésével" sem, miszerint a gabonaár ötszázalékos emelése szükségszerűen növelné a keveréktakarmány és a kenyér árát. Mert senki előtt nem titok, hogy a januárban kiadott keveréktakarmány-árakbá már eleve beépül a szemestermény-centrumár plusz 10 százaléka. Tehát a tröszt a vásárlókkal szemben érvényesítette a többletárat. Velünk, termelőkkel szemben miért ódzkodik osztozkodni? Hiszen az étkezési búza 5 százalékos növelése, vagyis a kilogrammonkénti 4 forintos többletköltség messze elmarad a 12-13 forintos kilónkénti kenyérár átlagától. A magas árrés nyereségtartalma elegendő fedezetet nyújthat a többletköltségek kigazdálkodásához. — Tehát a Békés Megyei Teszöv véleménye szerint a gabona árához képest a kenyér ára magas? — Az ötszázalékos áremeléssel még közel sem oldjuk meg a gabonaágazat jövedelmezőségét. Ugyanis a jelenlegi árarány; talanságokat csak jelentős árrendezés szüntethetné meg. Természetesen ez már kihatással lenne a fogyasztói árakra is, amelyet csak úgy szabad , végrehajtani, hogy célszerű bér-, illetve jövedelemkompenzáció kövesse. A gabonatermelés jövedelmezőségét tehát a fogyasztói árakig bezárólag szükséges rendezni. Mert ma a világpiacon a búza ára 700 forint körül alakul mázsánként. A hazai felvásárlási ár pedig ennek csak a 60 százaléka. Gabonaexportból 30-35 forintért sikerül egy dollár bevételhez jutnia a népgazdaságnak. Én mindenképpen hibásnak ítélem az olyan agrárpolitikát, amely egy gazdaságos ágazat fejlesztését á termelők oldaláról ttézve nem ösztönzi kellőképpen. A ma megterínelt gabona egyharmada csak komoly veszteségek árán állítható elő az üzemekben. Egyre romlik a műszaki színvonal, csökken a műtrágya-felhasználás. Pedig értékarányos mezőgazdasági árak kialakítása után óriási tartalékok szabadulhatnának fel ebben az ágazatban is. Rákóczi Gabriella Korszerű keltető Gyomaendrődön Lámpával ellenőrzik a tojásokat Fotó: Sarkad! LáezLó A SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának döntéisg szerint január elejétől az üdülők szobáinak egy részét a szakszervezeti üdültetésből kivehetik és napi forgalmi áron értékesíthetik. A gyulai üdülő is élt a lehetőséggel: 800 helyéből 150- et ezek után szállodai áron adnak el. — Nem teljesen új dologról van szó — mondta Dö- mény Ferenc, a létesítmény igazgatója, akit azért kerestünk fel, hogy tájékozódjunk a változásokról. — Igazgatóságunk területén Hajdúszoboszlón, a Béke üdülőben és nálunk is már az elmúlt.évben léteztek szabadon értékesíthető helyek. Üdülőnkben 1988-ban 20-*30 volt a számuk. Szállodai helyeinket a területi igazgatóság és a főigazgatóság jóváhagyásával növeltük 150-re. Többet is kérhettünk volna, de nem akarjuk a kedvezményes üdülés lehetőségeit tovább kurtítani. Változatlanul ezt tartjuk ugyanis alapvető feladatunknak. — Milyen bevételre számítanak a szállodai értékesítésből? — Amennyiben ezekben a szobákban elérjük a 67 százalékos kihasználtságot, úgy 14 millió forinttal számolhatunk. Miért döntöttünk 150 hely szabad értékesítése mellett? Az elmúlt évben 62 millió forint volt^ a költség- vetésünk. A beutalójegyekből mindössze 23 millió forint származott, melyhez 12 millió forint központi támogatást kaptunk. A többit különféle rendezvényekből mi magunk teremtettük elő. Az árak azonban emelkednek. Ez évi költségvetésünk csaknem 90 millió forint, a támogatás viszont nem éri el a 22 millió forintot. Működésünkhöz elengedhetetlen az új bevételi forrás. A tervezett kihasználtságot alacsony árainkkal akarjuk elérni. I/A kategóriás üdülőnk — besorolásához viszonyítva — eddig is a legolcsóbbak között volt. Továbbra is erre törekszünk. Háromcsillagos szobáinkat — időszaktól függően — 401-től 502 forintig kínáljuk. További engedmény, hogy míg a múlt évben kötelező volt az étkezés a szállással együtt, most nem az. Természetesen, az á la carte étkezést egy, erre a célra átalakított étteremben tettük lehetővé. — Miként lehet itt olcsóbb egy szoba, mint másutt? — Nem a vendégek kárára! Nálunk igazán bőséges a koszt. Egyszerűen takarékosan gazdálkodunk ... Itt any- nyi ember dolgozik, ameny- nyi feltétlenül szükséges. A nyári időszakban például katonák segítenek ki bennünket. No nem ingyen, de csak a csúcsszezonban foglalkoztatjuk őket. A családok ugyanis nyáron jönnek. A többgyermekeseket sem utasítjuk el, a szobákba pótágyat állítunk. Ez nekünk újabb 400 vendéget és persze több munkát jelent. Együttműködünk olyan vállalatokkal is, amelyeknek Gyulán üdülőjük van. Szabad helyeiket rendelkezésünkre bocsátják, az étkeztetést pedig mi biztosítjuk. — Mennyire ismerik a vendégkörüket? — Az ország minden részéből érkeznek hozzánk. Főként a mezőgazdaságban dolgozók, ami a tulajdonviszonyokból adódik. Az építtető jogán például a Medosz 20 évre 300 helyet birtokol. De vannak nálunk fenntartott szobái a Csepel Vas- és Fémműveknek, a vegyipari dolgozók szakszervezetének és a HVDSZ-nek is. A Medosz joga 1989-ben lejár, ök szeretnének a felújításra is vállalkozni, hogy megtarthassák helyeiket. . . Vendégeink .zöme kispénzű. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tehetősebb ember — főként az év vége felé — nem fordul meg nálunk. — Beutalóval érkeztek az üdülőbe a színészek, sportolók is? — Ha a fogathajtó válogatottra gondol, igen! Mint mezőgazdasági üzemekben dolgozók, ők is kaphatnak beutalót. Legfeljebb a központ koordinál, hogy egyszerre jöhessenek. Ami pedig a színészeket illeti ... igen, van ilyen igény. De mindössze nétyinyukat fogadhattuk évről évre. Azokat, akik a kezdetektől szívükön viselik a Várszínház ügyét. Ezentúl szabad helyeinken többeket elszállásolhatunk. — Eszerint már régóta vannak fenntartott szobáik ... — Nem voltak, de 1988 előtt is mindig adódott egykét üres hely. Ügy, hogy a beutalt vendégek nem tudtak eljönni, vagy nem maradhattak valami miatt két héten át. Az ő helyeiket értékesítettük önköltséges áron. Az sem titok, hogy az új üdülőben van két lakás: egy a mindenkori vezetőnek, egy az orvosnak — ezeket ugyancsak önköltséges áron mindig kiadtuk. — Mi igaz abból, hogy az üdülő önálló lesz? Akkor tovább csökkentik a beutalóhelyeket? — Az Alföldi Gyógyüdülők Igazgatósága területén Debrecen, Szeged és Gyula részben önálló, azaz saját költségvetéssel rendelkezik. Az esetleges nyereség azonban elosztásra kerül, amiből a gyengébben gazdálkodókat támogatják. Mi teljes önállóságot szeretnénk ... Döntés még nincs, a' SZOT titkársága áprilisra ígérte válaszát. De miért járna az önállóság a szakszervezeti helyek csökkenésével? Ilyen tervünk nincs! A két hétért fizetett 1820 forintos beutalójegyáron sem szándékozunk emelni; ezért volt szükségünk a 150 szabad helyre. * * * Sajnáljuk, hogy a szak- szervezeti üdülés lehetőségei szűkülitek. A mai gazdasági szemlélet szerint a SZOT- megoldás nyomán az üdülőik) lépése nem kifogásolható. Sőt, jobbnak tűnik, mint a drága beutalójegy, ami a kisjövedelműeket eleve kizárná a kedvezményes nyaralásból. Ha pedig a kevesebb beutalót valóbán a legrászorultabb igénylők kapják meg, az üdülőkben nem tesznek különbséget beutalt és „szabad” vendég között, akkor nincs okunk kételkedni az intézkedés tisztességében. Szőke Margit Fotó: Kovács Erzsébet Egy év alatt épült fel több mint 130 millió forintos beruházással a gyoma- endrődi Körösi Állami Gazdaságban az a korszerű keltetőüzem, amely a Körösi Keltető és Értékesítő Gazdasági Társaság tulajdona. A társaságban a Gyoma- endrődi Közös Állami Gazdaság, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat és a Gyomaendrődi Béke Tsz szerepel tagként. A napjainkban folyó próbaüzem várhatóan áprilisig tart, s addig 140 ezer libatojást keltenek ki. A tenyésztői ásókat a Körösi Állami Gazdaság törzsállománya, a gyomaendrődi Béke Tsz törzsállománya, és egy Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezet törzsállománya biztosítja. Az új épületben teljes kapacitással 1,2 millió liba keltethető évente. Emellett 6—7 millió naposcsirkét is tudnak keltetni Gyomaendrődön. Azért vállalkoztak a gazdaságok keltető megépítésére, mert az utóbbi időben nőtt a kereslet a piacon a víziszárnyasok iránt. A kikerülő kislibákat nagyüzemekben és háztájiban nevelik, s a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozza fel. Az Agrober békéscsabai irodájának tervei alapján létesített keltetőben a Hajdúsági Iparművek keltetőgépei működnek. v. 1. „Nem irigylem az ellenőröket” Bliccelők a buszon Egy hete megváltozott — feljebb ment — a buszok viteldíja. Kíváncsiak voltunk, vajon következményeként csökkent-e az utasforgalom, netalán a szokásosnál többen próbálkoznak a blicceléssel? Hanza Sándor és if j. Bácskai László közúti ellenőröket egy délutáni ellenőrző kőrútjukon kísérjük el. — Ha valaki szeretne úgy utazni, hogy nincs érvényes jegye, jól gondolja meg! A büntetés mértéke ugyanis a duplájára növekedett, vagyis 200 kemény forintot kell fizessen a potyautas... — tájékoztat Bácskai László. — Volt már aki kifizette? — Nekem akadt egy ilyen páciensem — meséli Hanza Sándor. — Ellenőrzők az egyik buszon egy jólöltözött úriembert. Mutat nekem egy fél éve lejárt bérletet. Kedélyesre vette a dolgot, így felelt, amikor a büntetésre került a sor: — Tudja, uram, nekem megér ennyit. Hat hónapja senki sem ellenőrzött, azóta utazom ingyen ... A férfi szó nélkül fizetett. Az első busz, amelyet „megszállunk”, Gyulaváriból a gyulai állomásra igyekvő 4-es járat. Csupa rendes ember utazik rajta. Mindenki érvényes jegyet mutat. Ellenkező irányba, tehát a Gyulavári felé tartó járatra is kíváncsiak az ellenőrök. Várunk rá. A váróban három idősebb néni tartózkodik. Megszólítjuk őket: — Mit tetszenek szólni a felemelt viteldíjhoz? Az egyik elneveti magát: — Ügy hiszem, nem látja rajtunk, hogy már 70 évesek elmúltunk, és mi ingyen utazunk! Hát bizony nem látszott rajtuk. Érkezik a csuklós gyulai helyi járat, a 4-es. Bácskai László hátul, Hanza Sándor elöl lép fel, hogy aztán udvariasan a jegyeket kérje. K. János lejárt bérlettel utazik. Fizetni sem hajlandó, a személyigazolványát sem adja. Cinikusan vála- szolgat az ellenőrnek, aki arra kéri, szálljon le a következő megállóban. — Nem foglalkozom magával — így a potyautas —, majd leszállók, ott, ahol kell... — Mit tehet ilyenkor az ellenőr? — Hát mit tehetnék? Verekedjek vele, vagy dobjam ki? Nem irigylem az ellenőröket. Egy szakállas fiatalember mellette ülő társával beszélget. A felemelt viteldíjról. — Sokba kerül ez a 40 forinttal drágább bérlet — dohog —, de hát mi az olcsó manapság? — Legyint egyet a kezével é!s az egyik megállóban lelép, a járatról. A busz belseje tiszta, már amennyire tiszta lehet az ilyen sáros, latyakos időben ... Miután mindenkit ellenőriztek, ml is lelépünk. — Látja, milyenek egyes emberek? Bedobtak egy 20 fillérest a jegylyukasztóba, hogy aztán azt mondhassák, nem tudták kezelni jegyeiket, mert a gép nem működik ... — dohog Hanza Sándor. G/yula alatt várjuk az autóbusz-állomásról a 13.45- kor kiinduló és Csabáig közlekedő járatot. Majdnem zsúfolásig tele. Most Hanza Sándor „fogott ki” egy hő- börgő utast. Nincs érvényes diákigazolványa. Csekket kap hogy fizesse be a büntetést. A fiatalember elteszi, de mondja a magáét: — Betelefonálok a főmérnöknek, aztán majd még magukat büntetik meg — fenyegetőzik nyeglén a fiatalember, aki mellesleg a 613-as szakmunkásképző iskola tanulója, Gyulán. Megpróbálok én is bliccelni, vajon hogyan reagál a kalauznő? — Ne haragudjon, nincs nálam pénz, majd valakit keresek a végállomáson — ■füllentem, nem valami jó színészi alakítással. — Jókor! — suttogja Bágy Györgyné. — Két ellenőr is van a buszon! — Gyorsan kezembe nyom egy jegyet. Felvilágosítom a helyzetről,- ő kissé megköny- nyebbül... A következő busz, amelyet ellenőrzésre kiszemeltek, a Békésről 14.15-kor Vésztőre tartó járat. Félúton felszál- lunk. Feltűnik, hogy milyen tiszta a kocsi belseje. Még a felhordott sár sem látszik oly nagyon, mert a padlóra hullámpapírt terített a rendszerető buszsofőr. Egy megszeppent fiúcska — lehet vagy 13 éves — mentegeti magát. — Holnap akartam megvenni a bérletet, tessék elhinni! — És az ellenőr elhiszi. A fiúcska figyelmeztetéssel ússza meg, hogy lejárt bérlettel utazik. Nem így az a fiatal lány, aki folytatja az olvasást akkor is, amikor az ellenőr hozzá beszél. Gy. A. nem váltott jegyet. Kap egy csekket, kezében ezzel nagy sértetten lelép a buszról, amikor Békés-Tarhasra érkezünk ... Békéscsabán a 19-es helyi járatot csivitelff fiatal lányok töltik meg. Két kislány akad fenn az ellenőrzésen. Mindketten szó nélkül mutatják a személyigazolványukat és átveszik a csekket, hogy aztán a büntetést kifizethessék ... Pedig a jegy még felemelt áron is olcsóbb ..-. Rövid idő telt el még ahhoz, hogy pontos adatot tudjunk meg az utasforgalom alakulásáról. Mindenesetre akik eddig egy megállóra is felszálltak, a kényelem miatt, most ezt bizonyára meggondolják. Ami a bliccelést illeti: a becsületünket elveszíteni, pár forintért, higgyék el, nem érdemes. Béla Vali
