Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

1989. február 4., szombat o Orosháza Lesz-e maszek patika? Átszervezték a vezetőképzést, továbbképzést Talpon maradni Gazdálkodj okosan! nem „játsziból” 1832 decemberében Juhász Tódor elsőként nyitott gyógy­szertárat Orosházán. Ez a patika 1853-tól „Megváltó” néven vonult be a köztudat­ba. Palóczy Lajos hódmező­vásárhelyi gyógyszerész 1876-ban kapta meg a „Fe­hér Kígyó” patika felállítá­sának jogát. Az egyre fej­lődő Orosházán az 1880-as években alapították az „Is­teni Gondviselés”-t, a szá­zadforduló után pedig a „Kossuth” gyógyszertárat. Az ötödik személyi jogú patika a „Remény” 1921-ben nyílt a városban. Az akkori ma­szekok maguk állítottak elő porokat, pirulákat, kenőcsö­ket, mivel kevés volt a gyá­ri gyógyszerkészítmény. Szin­te minden patika rendelke­zett speciális szerekkel Azok voltak ám a régi szép idők! Nem volt tolongás, lökdösődés, a gyógyszerész minden „kuncsaftját” sze­mély szerint ismerte. Ma — amikor három gyógyszertár működik Oros­házán — bizony elégedetle­nebbek az emberek. A vas­úton túl, a Szőlő városrész­ben és az üveggyári lakóte­lepen pedig — az ott-lakók bevallása szerint — elkelne még egy patika. A szakem­berek (gyógyszerészek) óva­tosabban fogalmaznak: kez­deti lépésnek egy gyógyszer­szoba is elegendő lenne, hisz egy komplett gyógyszertár felépítésére eddig sem volt pénz. (Békéscsabán a Len- csési lakótelepen például jól bevált ez a bizonyos gyogy- szerszoba, amelyet később gyógyszertárrá bővítettek ) A legutóbbi tanácsülésen az egyik felszólaló, a Szőlő városrész gyógyszertárral va­ló ellátása kapcsán felvetet­te a kérdést: lehetne maszek patikát építeni ebben a kör­zetben? A válaszra mi is kíváncsiak voltunk, ezért felkerestük dr. Tóth Géza városi főorvost: — Az egészségügy is re­formkorszakát éli, ebben a helyzetben elképzelhetőnek tartom a magánpatika létét. A vasút túlsó oldalán. élő 6-7 ezer ember több éve ké­ri az ottani gyógyszertár megépítését. Jelenleg 10 mil­lió forint kellene a beruhá­zásra, ami nincs. (Ebben az ötéves tervben nem is lesz!) Viszont van egy telek az üveggyári részen — ponto­san Szántó doktor rendelő­je mellett —, amit kizárólag erre a célra tartogatunk. Ha lenne vállalkozó és belefog­na a gyógyszertár-építésbe, mi szívesen támogatnánk. Sőt! Biztos vagyok benne, hogy a minisztériumban :s értő fülekre találna a kezde­ményezés. Igen ám! De ki az, aki — a gyors meggazdagodás re­ményében — patika (és nem butik, hot-dog, kocsma) épí­tésébe fektetné vagyonkáját? Amíg ez kiderül, addig en­gedtessék meg, hogy egy ja­vaslattal éljünk. Lényegesen kisebb anyagi ráfordítással, a közegészségügyi feltételek biztosításával egyszerűbb lenne azt a bizonyos gyógy­szerszobát létrehozni a Sző­lőben. Vállalkozásnak ez sem lenne rossz. Cs. I. A változó gazdasági kör­nyezethez igazodóan átszer­vezték a mezőgazdasági ve­zetőképzést és továbbkép­zést; egyetemi tanszékek alakulnak a korábban a MÉM keretében működő és idén már a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kebelé­ben tevékenykedő szakmai központban. A GATE Vezető és To­vábbképző Intézete a szak­egyetemeknek adta át a tan­folyamos szakmai tovább­képzést. Ezekből csak né- hánnyal foglalkoznak a to­vábbiakban, ám az eddiginél lényegesen nagyobb teret adnak a korszerű mene­dzserképzésnek és a marke­tinggel foglalkozó szakembe­rek oktatásának. Az intézet­ben 3 tanszék alakult. Az egyik a vezetés és szervezet- fejlesztés témáit öleli fel, a másik a gazdaságirányítás tananyagán munkálkodik, a harmadik pedig a piacgaz­daság ismereteit kutatja, és természetesen az oktatással is foglalkozik. Ez a tagozó­dás meglehetősen újszerű és jelzi: megváltoztak az igé­nyek. a mezőgazdasági nagy­üzemek egységes elvek alapján, korszerű szervezeti rendszerekben igénylik ve­zetőik és vezető szakembe­reik továbbképzését, az irá­nyításban dolgozók tudás­szintjének növelését. A tanszékeken tudomá­nyos kutatómunkával szin­tén foglalkoznak. Egyebek között a nemzetközi iroda­lom adaptálására kötelezték el magukat. Kialakítják az itthon használt tananyagot, amely részben a külföldi ta­pasztalatok átvételén alap­szik. Tornacsarnok helyett városi szeméttelep „ ... ha minden az eredeti terv szerint történt volna és történne, ez év decemberé­ben kellene átadni a főiskola tornacsarnokát, de az elipa- radás oly mérvű, hogy az első kapavágás sem történt meg, viszont a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat a főiskola beleegyezése nélkül a főiskola területén szemétlerakó telepet létesí­tett. (. . .) Nem jutottunk el a 288 személyes kollégium felújításáig sem, pedig az egyik épületen már dolgozni kellene. Mindezek ellenére remélem, hogy néhány éven belül megindul a tanárkép­zés, és biztos vagyok abban, hogy a szűkös anyagi hely­zet ellenére eredeti tervein­ket sikerül megvalósítani.” fogalmazta meg dr. Földen Béla, a Debreceni Tanító­képző Főiskola békéscsabai tagozatának vezetője írásos tájékoztatójában, amelyet a békéscsabai városi tanács művelődési bizottságának — stílszerűen a Tanítóképző Főiskolán megtartott — ülé­sére készített. A jelentés így folytatódik: „A főiskola tel­jes kiépítése a könyvtár, a nagyelőadó, a fedett- és sza­badtéri sportlétesítmények, a kollégium, az étterem és a műhely létrehozását jelenti. Ezek költsége a jelenlegi ár­szinten további, mintegy 600-700 millió forint! (. . .) Véleményem szerint a fő­iskola teljes kiépítésének ideje 1995—1996-ra várha­tó.” A bizottság ezt követően az oktatás és a művelődés területén dől gozó k helyzeté­ről készített jelentést vitat­ta meg. amely — későbbi kiegészítésekkel — a városi tanács testületé elé is kerül. A dr. Virág László, a ta­nács piűvelődési osztályve­zetője által készített össze­foglaló egyik megállapítása az, hogy a demográfiai hul­lám „csendesüláse” miatt ja­vult a pedagógusok — első­sorban — anyagi megbe­csültsége, munkakörülmé­nyeik. Ami az utánpótlást illeti: sokkal rosszabb a helyzet, különösen középis­kolai tanárban nagy Békés­csabán a hiány. A 15 (!) melléklettel fel­szerelt jelentés igen s<jk, a nagyközönség számára is ta­lán sokat mondó adattal szolgál. Az egyikből például megtudható, hogy az átlag­bér a Kulich Gyula Fiúkol­légiumban a legmagasabb (1985-ben 7997,— 1987-ben 10 820,— volt), az egyik leg­alacsonyabb pedig a lakos­ság által „legelitebbnek” tartott belvárosi általános iskolában: 1987-ben 6435 fo­rint. Míg 1971-ben Békés­csabán 620 pedagógus dolgo­zott (118 óvónő, 373 általá­nos iskolai és 129 középisko­lai pedagógus), addig szá­muk közel megkétszerező­dött 1987-re: 1197-en voltak (arányuk: 248 — 676 — 273). A város kulturális intézmé­nyeiben 355-en dolgoznak, közülük 133-an végeznek szakmai munkát. Az elmúlt öt esztendőben huszonegyen az általános iskolai, har- mincketten pedig a középis­kolai (fele-fele arányban ta­nárok, illetve szakoktatók) hagyták el a pedagóguspá­lyát. Közülük nem kevesen a jobb életfeltételek miatt döntöttek így. N. L. A virágkertészet és a zöld­ségtermesztés során legna­gyobb gondot a föld fertő­zése okozza. Ennek a kikü­szöbölésére egy holland ta­lálmány, az ün. grodán tech­nológia — amelynek lényege az, hogy föld helyett mű­szálba ültetik a növényeket — megvalósítására vállalko­zott hazánkban elsőként Csizmadia István győri ker­tész. Ezzel a módszerrel az eddigi 50 százalékról 1-2 szá­zalékra tudta csökkenteni a fertőzést. Az új technológiá­val kevesebb energia és hely is elegendő a növényter­mesztéshez, és a nehéz fizi­kai munkát is csökkenteni lehet. A növényekhez csőve­zetéken jut el a folyékony tápanyag. Csizmadia István kertészetében 2000 tőn vi­rágzik a gerbera. Jól vizsgá­zott az új technológia Fotó: Matusz Károly A Magyar Országos Hor­gászszövetség Békés Megyei Intézőbizottságához 1987-ben 42 egyesület tartozott, 12 717 taggal. 1988-ban már 47 egyesületben 13 418 horgász tömörült. Az idén pedig to­vábbiak szervezéséhez kér­tek engedélyt. Az 1987-es or­szágos átlagfogás 19,48 kilo­gramm volt, ugyanez a me­gyében 15,14 kg, a tavalyi értékek kiszámítása most folyik. A létszám tehát dina­mikusan növekszik, annak ellenére, hogy az ib-területi engedély a korábbi 450 fo­rintról január 1-jétől 700 fo­rintra emelkedett. A horgá­szokban felvetődik a kérdés, hogy az amúgy is nehéz gaz­dasági helyzetben az állami és egyesületi jegyek drágu­lása mellett mi indokolja még az intézőbizottsági te­rületi engedélyek árának növekedését is? A választ Rigler Miklós, az intézőbi­zottság titkára adta meg: — Míg 1986-ban a há- romnyaras ponty ára kilón­ként 75 forint volt, tavaly már 85-be került. Előrejel­zések szerint az idei év sem lesz rózsásabb. Ezenkívül megnövekedtek a fenntartá­si költségek, például a társa­dalombiztosítási járulék a korábbi 10 százalékról 43-ra emelkedett, növekedtek a szállítási költségek, 1989-től adózni is kell. Eszközöket kellett vásárolni a halvéde­lemhez, ' szivattyúkat, leve- gőztetőket. A haldrágulást már korábban megéreztük, de a tartalékok egy részének felhasználásával kompenzál­ni tudtuk azt, sőt, eddig is a tervezett mennyiségnél töb­bet telepíthettünk. A horgá­szok tudtak az engedély árá­nak emeléséről, hiszen a ta­Katalizátor nélkül is Ólommentes benzin — a környezet védelmében Hazai autósaink körében idő­szerű téma lett, hogy az ólom­mentes üzemanyagokat szabadié hagyományos konstrukciójú (katalizátor nélküli) gépkocsik­ba használni. Az elmúlt évben ugyanis Magyarországon meg­négyszereződött ennek ia kor­szerű, környezetkímélő üzem­anyagnak a forgalma, az Afor ezért az árusító hálózatát nagy­mértékben kiszélesítette, és to­vább szélesíti. 1 A kérdéssel a legnagyobb sze­mélygépkocsi-forgalmazó, a Merkur is foglalkozott, az Afor pedig kutatóintézeti vizsgálatot végeztetett ez ügyben. A Ma­gyar Szénhidrogén-ipari Kutató és Fejlesztő Intézet véleménye szerint a hazánkban futó típu­sok legnagyobb része károsodás nélkül üzemeltethető ezzel az üzemanyaggal, sőt, a környe­zetvédelem érdekében egyene­sen kívánatos is használata. Ez­zel a megállapítással összecsen­genek az autógyárak hivatalos nyilatkozatai is. Használható a 95 oktánszámos Euro Super ólommentes benzin a Trabant 601 Speciál, a Tra­bant Combi Speciál, a Wart­burg típusokhoz, a Lada Sza­marához, a Lada 1300 (S Combi­hoz, a Lada 1500 L, a Volga GAZ 2410 Limusine, a Volga GAZ 2412 Combihoz, a Volga GAZ 3102, a Moszkvics AZLK 21412-es, a Dacia 1310 TLX tí­pushoz, a Dacia 1310 TX és Com­bihoz, a Volkswagen Golfhoz, a Maruti 800-ashoz és a Barkas B 1000 mikrobuszhoz. Minden ne­gyedik tankolásnál ajánlatos az Opel Kadett LS típushoz. Nem használható a 95 oktán­számú ólommentes benzin a Polski Fiat 126-os típushoz, a Skoda típusokhoz és a Skoda 1203 mikrobuszhoz. Egyébként hazánkban már 37 töltőállomásnál tankolhatnak az autók a 95 oktánszámos Euro Super ólommentes benzinből, megyénkben Gyulán, az Afor— Agip kútnál. — sz — valyi megyei küldöttközgyű­lés választotta ki a három lehetőség közül a jelenlegi*.. Eszközöket vásárolunk a ha­lászathoz, hálókat, csónako­kat, szállítójárműveket, var­sákat, tartályokat, mérlege­ket, kasokat stb. — Ezek az eszközök nem kimondottan horgászeszkö­zök. Netán haltermeléssel is szándékoznak foglalkozni? — Nem csak szándéko­zunk, 1986-tól rizstelepeken kísérletképpen ponty- és amurivadékot neveltünk, ami meghozta eredményét. Már az első évben 4000 ki­logramm egynyaras pontyot termeltünk. Tavaly folytat­tuk ezt a tevékenységet — bár az időjárás beleszólt —, nem veszteségesen. Az ib úgy döntött, az eredménye­ken febuzdulva és kellő megfontolás után, hogy az NK 14-es öntözőcsatornán tovább bővíthető a gazdál­kodás. Itt egynyaras ponty­ivadék nevelése kétnyarasra — ez kisebb veszteséggel jár —, valamint egynyaras sül- lőivadék-termelés folyik. Az idén a közkedvelt, betegsé­gekkel szemben ellenállóbb, sportosabb, zsírszegény, ízle­tes húsú, őshonos nyurga pontyból másfél millió neve­lését kezdjük el, mivel a fo­lyókban és holtágakban ez a fajta egyre kisebb szám­ban fordul elő. Az ib terme­lési tervébe tartozik az is, hogy olyan, sokak által igé­nyelt halfajok, mint a törpe­harcsa, compó, kárász, dé- vérkeszeg telepítés útján ke­rüljenek a vizekbe, megtör­ve ezzel a pontycentrikussá- got. további sikerélményt biztosítva. Fokozott gondot fordítunk arra, hogy az ib kezelésébe tartozó folyósza­kaszokon áradások után a kubikgödrökből ivadékmen­tést végezzünk. Az így meg­termelt és megmentett hal alkalmas a plusz halasítás- ra, előnye, hogy lényegesen olcsóbb, mintha más gazda­ságtól vásárolnánk ; meg. 1990-től fekete harcsával és fekete amurral is próbálko­zunk, ez utóbbi kimondot­tan csigaevő. márpedig köz­tudott, hogy a vízicsigák a halbetegségek hordozói. S ha már a betegségeknél tar­tunk, el kell mondani, saj­nos gyakran horgászaink já­rulnak hozzá kialakulásuk­hoz azzal, hogy mértéktele­nül etetnek állati eredetű tápokkal — a fehérjék kiol­dódása rontja a vízminősé­get —, rengeteg kárt okozva ezzel. Vizeinkben elegendő a természetes eledel, mást ne használjanak! Nos, az előzőekből egyér­telműen kiderül, hogy min­den igyekezetünkkel azon vagyunk; megközelíteni vagy túlszárnyalni az orszá­gos fogási átlagot. Az álta­lunk megtermelt hal, a Ká­kafoki holtág busalehalásza- tából befolyt 1 millió 136 ezer forint bevétel, valamint a területi jegyek árának több mint 90 százaléka ele­gendő kell hogy legyen ezen óhajunk teljesüléséhez. Ezért van szükség a halászszerszá­mokra, s hogy ne érjen ben­nünket dilettantizmus vád­ja, tavaly év végétől Dem- csák János személyében hi­vatásos szakember >— halász üzemmérnök — segíti mun­kánkat és a saját kezelésű vizekkel rendelkező egyesü­leteink gazdálkodását. — plp — Hangulatjelentés Kérem szépen, én most a Pedagógusok Szakszervezete Békéscsabai Városi Bizottsága által keltett hangulatról szeretnék írni. Illetve az igazi hangulatteremtő a szak- szervezet ifjúsági tagozata volt. Eleinte nyüzsögtek az emberek, majd a 260 oktatási dolgozó — a férjek, felesé­gek révén más szakmabeli is — végre este fél 9 tájban el­foglalta a helyét, hogy átadja a Megyei Művelődési Köz­pont társastáncosainak. Felczánné Nyíri Mária tanítvá­nyait nem zavarta a közben előételeket felszolgáló pin­cérek hada, az elguruló sonkarolád; fiatalos bájjal lebeg­tek a széksorok körül. Bizonyára már sejtik, hogy nem politikai célzatú han­gulatteremtésről volt szó, csupán egy farsangi bálról, ahol mint rendező próbálgatta oroszlánkörmeit az ifjúsá­gi tagozat lelkes aktívagárdája. Hozzá kell tegyem: sike­resen. A január 22-i, Körös-beli pedagógusbálon a Sigma zenekar kitett magáért, s a megnyitót mondó városi tit­kár, Lovas Györgyné is rövid és szellemes köszöntőt mondott, a prédikáció látszatát is kerülve. A lelkes szervezők sikeresen árulták a tombolát, hogy az ifjúsági tagozat szűkös pénzforrásait legalább egy ki­csit fel tudják javítani. A menü jó volt, a hangulat egy­re jobban emelkedett, főleg, amikor bejelentették, hogy a bál szépe választás szigorú zsűrije alaposan meg fogja nézegetni a jelen levő hölgyeket. A zsűri ugyan héttagú volt, ám az alapos mustrát végző férfiak köre tízszer annyi. A hét derék férfiú nem tudott a három legszebb közül választani, így három első helyezett is lett, akik igen gazdag — szépítőszerekből álló — ajándékcsoma­got nyertek. S a tombola főnyereménye? Tipikusan „szakszerveze­ti” volt. Egy kétszemélyes soproni beutaló, amit — már Fortuna is gondolkodik — egy háromcsaládos békéscsa­bai pedagógusházaspár nyert meg. A többi értékes nye­remény is gazdára talált, aztán a hajnalig tartó tánc előtt még egyszer bemutatkoztak a bájos társastáncos fiatalok, vérpezsdítő latin táncokkal. Hangulatjelentésemet itt be is fejezhetném, ha nem tudnám, hogy manapság csak zaftos politikai, vagy ép­pen sportbotrányokkal lehet az olvasókat ébren tartani. Hát akkor, tessék! Az jutott az eszembe — nézve lelkes és sikeres munkáját az ifjúsági tagozat tagjainak —, hogy ha nagyobb, más jellegű rendezvényen is ki akar­ják próbálni oroszlánkörmeiket, félő, az sem lenne ke­vésbé sikeres. Én úgy vagyok vele, hogy már egy far­sangi bál mögött is farkast látok. S ez úgy jutott az eszembe, hogy figyeltem a fiatalok fogyasztását. Hát ké­rem, szó sem volt dőzsölésről. Igaz, már hó vége volt (ez a szervezés egyetlen gyenge pontja), de sejtem, a hó ele­jén is legfeljebb egy üveg üdítővel ment volna el több. Még jó, hogy farsangkor nem illik anyagiaskodni és rém­képekkel viaskodni . . . (bse)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom