Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

NÉPÚJSÁG 1989. február 3., péntek Csak a második játékrészben... H Kék fényben hallottuk Békéscsabai Előre Spartacus—Debreceni MVSC 5—1 (1—0). Elő­készületi labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba. 300 néző. V.: Bogyó. Előre: Baji — Szenti, Ottlakán, Bánfi, Fabulya — Belvon, Csaná- losi, Horváth, Csató — Oroszkl, Csernus (Kanál). Edző: Csank Já­nos. DMVSC : Tokaji — Nagy, Takács, PIókai, Balogh — Moldván, Rostás, Benyö, Csiszár — Dán. Márton. Edző: Temesvári Miklós. A békéscsabaiak észak­magyarországi kirándulás után és egy egri tornagyő­zelemmel a hátuk mögött immár hazai környezetben mérkőztek meg másodszor is a hajdúsági együttessel. Az első félidőben nehezen lendültek játékba a lila-fe­hérek, sőt, a két-három ko­moly debreceni helyzet, s a néhány egyeni durva vé­delmi hiba még nem az összeszokottságról vallott. Fordulás után foganatja lett az edzői intelmeknek, mert egy más arculatú csapatot láttunk. Tulajdonképpen negyedóra alatt sikerült a biztos győzelmet megsze­rezni, de az eredményessé­gen túl az ekkor mutatott jó játék volt . örvendetes. G.: Csanálosi 2, Horváth, Oroszki, ill. Takács (öngól), Márton, * * * Újság a csapat házatáján, hogy Gruborovics és Zaho- rán elkezdte az edzéseket, viszont Arky mandulaműté­ten esett át és Mracskónak kifordult a bal bokája. (gyurkó) Sportműsor SZOMBAT ASZTALITENISZ. NB II. A csoport. Bcs. Konzerv—Szolnoki Tisza SE, férfi, 11.00. NB III. Szabados csoport. Gyulai Igaz­ságügy-Kiskunhalasi AC, férfi, 14.00. Kner SC Békéscsaba— Kecskeméti Tejipar, férfi, 14.00. KÉZILABDA. Női Kner Ku­pa. Pécsi MSC—Bcs. Előre Spartacus, 15.00. KOSÁRLABDA. NB II. Karcag —Bcs. Állami Gazdaság SE, fér­fi, 14.30. Szeged—Gyulai SE, női, 11.00. Egri Tanép—Szarvasi Fő­iskola Medosz, férfi. 10.30. Nyíregyházi T K—M e z ő b e r é n y, női, 11.30. Törökszentmiklós— Békési ÁFÉSZ Fontex, női, 11.00. Nyíregyházi MG—Békési ÁFÉSZ Fontex, férfi, 10.30. LABDARÚGÁS. Előkészületi mérkőzés. Bcs. Előre Spartacus —Debreceni USE, 11.00. TERMESZETJARAS. Munkás- mozgalmi gyalogos nyílt emlék­túra a Bandika-fához. Gyüleke­zés Békéscsabán, az evangélikus nagytemplom mögötti autópar­kolónál, 8.30 órakor. Indulás 9.00 órakor. TEREMFOCI. Városi terem­labdarúgó-bajnokság, Békés­csaba, 2. sz. iskola, 8.00 órától. Téli Kupa teremtorna, Mezőhe­gyes, 8.30 órától. VASÄRNAP KÉZILABDA. Férfi MNK-mér­kőzés a nyolc közé jutásért. Bp. Honvéd—Bcs. Előre Sparta­cus, Solymár, 14.30. xxxii. Népújság Kupa, Békéscsaba, városi sportcsarnok. A prog­ram: 8.00 Szabó Pál Téri Alt. Isk.—Bcs. Előre Spartacus II., női ifjúsági. 9.00 Szirén—Bcs. Közgé, női megyei I. o. 10.10 Szirén—Bcs. Előre Spartacus, női NB-s. 11.20 Kamut—Szirén, női ifjúsági. 12.20 Murony—Ka­mut, női megyei I. o. 13.30 Kon­doros—Bcs. Mirelit, férfi NB-s. 14.40 Mezőberény—H. Porcelán, női NB-s. 15.50 Mezőberény— Bcs. Lakótelep, férfi megyei I. o, 17.00 Köröstarcsa—Bcs. Előre Spartacus, férfi ifjúsági. Téli Kupa, Mezőhegyes, 8.30 órától. Városi alapfokú diákbajnokság, Békéscsaba, Szabó Pál Téri Ál­talános Iskola, 9.00 órától. KOSÁRLABDA. NB I. MTK- VM—Szarvasi Főiskola Medosz, női, 11.00. TEREMFOCI. Városi teremlab­darúgó-bajnokság, Békéscsaba, 2. sz. iskola, 8.00 órától. Évi 100—120 ezer forint a játékvezetőknek is... Estebédek, kolbászcsomagok, ébresztőóra, libamáj, tisztított pacal Még nem tisztázódott: 50 ezret kért, vagy 10 ezret ajánlottak-e a volt FIFA-játékvezetönek „Négy év alatt hetven esetből — mert körülbelül ennyire tehető a hazai baj­noki, MNK- és egyéb ran­gos mérkőzések száma — kétszer fordult elő, hogy a bíró nem fogadta el...” Mármint azt az ajándékot, ebéd- vagy vacsorameghí­vást, esetenként pénzt, amit a békéscsabai mérkőzések alkalmából a helyi labdarú­gó-vezetőktől kaptak. Ezt (is) sokan a szerdai Kék fény adás óta tudják, Botyánszki Pál volt szakosztályelnök vallomása alapján. Amely némileg újdonság a bundaügybeh, s mint ér­deklődésünkre a Békés Mp- gvei Rendőr-főkapitányságon elmondták, ezek csupán a nyomozás egyik szeletét ké­pezték. Érdemes előrebocsá­tani, hogy amilyen tételek­ről, ha úgy tetszik nagyság- rendű értékekről alább szó lesz, nem bűncselekmények, hanem elsősorban erkölcsi és etikai szempontból ítélhe­tők el! Főként azok után, hogy tudomásunk szerint az MLSZ JB minden évben fel­hívja a játékvezetők figyel­mét arra: a kluboktól leg­feljebb az egyesület apró(bb) ajándékait — zászlót, jel­vényt — fogadhatnak el, egyebet nem. Hogy ennél sajnos, sokkal többről is szó van, azt ép­pen azok a jegyzkönyvi, fel­táró jellegű vallomások b:- zonyítják. amelyekről most kaptunk tájékoztatást, s amelyeket az érintettek ta­núként, vagy gyanúsított­ként tettek. Aligha titok, akár a szur­kolók előtt sem, hogy min­den csapat mellett műkö­dik egy megbízott, aki „il­lően” fogadja a játékvezető­ket, s megfelelően „törődik” velük. Békéscsabán Gycraj András tartotta a kapcsola­tot a síposokkal és a szak­osztály között. Amikor tehát a nyomozást vezető, dr. Haj­dú Antal őrnagy azt a kér­dést tette fel. hogy a fekete­pénzek mire mentek el, a válaszokból egyértelműen ki­derült: jelentős részük, évi 100-120 ezer forint az aján­dékozásra, vendéglátásra kellett. Minden hazai meccs után szokás volt a játékve­zetői hármasnak — sokszor az ifjúsági mérkőzés közre­működőivel együtt — három­kilós kolbászcsomagot adni. melyhez személyenként 3-400 forintos vacsora járult. Ez utóbbi azonban 2500 forint­ra tehető, hiszen a bírókhoz a JB-ellenőr, az MLSZ-el- lenőr és esetenként a helyi sportvezető is csatlakozott. Az ünnepieket is számon tar­tották. Karácsony előtt pél- tíául öt-hat küldemény ugyancsak indult, s nemcsak játékvezetőknek, sportveze­tőknek is. Két mérkőzésen Csabán maradt a csabai: tavaly a tavaszi fordulóban. Idézet Gyera.j András vallomásá­ból: „Nagy László és társai sem az ebédet, sem az aján­dékot nem fogadták el. va­lamint egy másik alkalom­mal, amikor Kurmai Zoltán volt a játékvezető, Varga János és Varga Sándor a partjelzők.” Nagy László a tanúk sze­rint azzal érvelt: volt egy MLSZ-ligaértekezlet, ahol Annus Vince ügyvezető el­nök elmondta, „sokba” ke­rülnek a játékvezetők. Emi­att utasították vissza a meg­hívást, illetve a kolbászcso­magot. Akadt viszont három sú­lyosabb eset, amikor már pénz is társult az ajándékok mellé. Egyelőre nem hozza nyilvánosságra a nyomozó- hatóság a FIFA-játékvezető nevét (jogi hézagok tisztá­zása miatt — a szerk.), akit vesztegetés miatt gyanúsí­tottként hallgattak ki, őri­zetbevétel mellett, s aki a következőket mondta: „Ki­lenc esetben vezettem vagy partjeleztem 1987-től Békés­csabán. Mindenkor megkap­tuk a 3-4 kiló csabai csí­pőst ... s itt vacsoráztunk a vendéglátók számlájára ... Másutt is van tarifa; a Rá­ba ETO-nál például ébresztő csörgőóra, Dunaújvárosban és Kispesten márkás bor, Egerben márkás cigaretta, Pécsett Szalon sör, Debre­cenben két férfiökölnyi liba­máj, Zalaegerszegen két kiló tisztított, fagyasztott pacal, Tatabányán porcelán váza volt a megszokott ajándék." Eltérőek a vallomások a vesztegetési pénzekről. A bé­késcsabaiak szerint az em­lített játékvezető kétszer kö­zölte a meccs előtt fél órá­val, hogy szorult anyagi helyzetben van, ezért köl­csön kér 20, illetve 50 ezer forintot. A játékvezető vi­szont azt állítja: a meccs előtt 10, illetve 8 ezer forin­tot ajánlottak (és a végén ki is fizették) azért, ha jól fü­tyül a két neves, fővárosi csapat elleni találkozón. A bíró egy harmadik esetet is megnevezett, ez vidéki ki­esési rangadó volt (döntetlen lett — a szerk.), de ezen nem vállalta, hogy „jól fütyül”. A 90 perc pikantériája: ekkor a Népsportban a forduló játékvezetője lett az egyko­ri FIFA-bíró . . . Ennyit tudtunk meg teg­nap a nyomozati jegyző­könyvek alapján, s a vizs­gálat befejezése után nyil­ván többre is fény derül. Az is bizonyos, hogy az Okmá­nyok az MLSZ JB számára is hasznos dokumentumok lesznek, azért azokat teljes egészében elküldik majd a testületnek is, hiszen, mint hangsúlyozzák, az egész bun­daügyben ez a fejezet csak abból a szempontból volt fontos a bűnüldöző szervek számára, hogy arra kapja­nak választ: mire is kelle­nek még feketepénzek a já­tékosvásárlások, letelepedé­si segélyek, s egyebek mel­lett. Érdemes azonban idéz­ni szó szerint még egy mon­datot Botyánszki Páltól: „A mai társadalmi viszonyok között az emberek — veze­tők is — nem elfogadják, hanem elvárják az ajándé­kot”. Kell-e ehhez kommentár? Fábián István Vitray Tamás: Unom a bundát • Király Ferenc: Ez csak a felszín • Malonyai Péter: Nincsenek illúzióim • Dr. Lóczi István: A nyomozás sem képes csodákra • Dr. Horváth Ibolya: Csak a jéghegy csúcsát látjuk A szerda esti Kék fényben a labdarúgóbunda-ügyekröl is elhang­zott riport, békéscsabai riportalanyokkal, Botyánszki Pál volt szakosztályelnökkel és Araczki János megyei általános tanács­elnök-helyettessel. Amit ök mondtak, tegnapi lapunkban közöltük, alább pedig — ahogy ígértük —, a riportot követő vitát ismétel­jük meg. Szabó László műsorvezető vendégei három ismert sport- újságíró: Vitray Tamás, a tv sportosztályának vezetője; dr. Ki­rály Ferenc, a Népsport főszerkesztője; dr. Malonyai Péter, a Magyar Nemzet sportszerkesztője volt. Jelen volt dr. Lóczi István rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadaloimtulajdon-védelmi osztályának vezetője, valamint dr. Hor­váth Ibolya, tanácsvezető bíró. Vitray Tamás: — Nem va­gyok a bundák szakembere, őszintén szólva, s utolsó fél­mondatodat tartom magam­ra nézve iránymutatónak, vagyis hogyan ítélem meg, ami engem illet. Én bocsá­natot kérek, nem a látvá­nyosság kedvéért mondom, unom a bundát. Itt ebben a mostani beszélgetésből is csak megerősödött bennem a hit, hogy akármilyen jól dolgozik a rendőrség és akármennyire tiszteletremél­tó igyekezet ez, ennek a föl- göngyölítése — plafonja van valahol ennek a dolognak. És a plafon az, amitől az ügy unalmassá válik, és hogy úgymondjam, nincsenek il­lúzióim a végeredményt il­letően. Tudniillik plafonja van annak, hogy ezek a pén­zek, azok a hatalmas össze­gek, amik itt elhangzottak, hogy azok, akiknek a révén ez oda került, az igazi bűn­nek ugyanis ezt érzem eb­ben. Tem tudnám elsorolni és túlságosan vakmerő állí­tás lenne, hogy mondjuk például szakszervezeti pén­zek, amelyeket a sportra le­hetett volna fordítani, hogy te, én, harmadik, mindenki sportolhasson. Hogy pályák épülhettek volna, esetleg uszodák, és így tovább, és így tovább. Helyette a cen­tercsatár kocsmája került szóba. Nem részletezem, benne volt a riportban. A centercsatárra haragudni azért, mert ő kocsmát sze­retne, azt hiszem, nincs jo­gunk. Hogy elfogadja, hát Istenem, nem tudom ponto­san jogilag, hogy hívják, aki elfogadja ezt a vesztegetést — ebben bűnös. De én iga­zándiból azt kérdezem, hogy akik a pénzt adták, akik eze­ket a tanácsi vezetőket is, vagy a klub vezetőit is uta­sították ... Hát, szerencsét­lenje, most odaáll a bíróság elé és kiderül róla, hogy a rendőrség kinyomozza, hogy ő adott pénzt erre, fekete pénzek jöttek. Próbált volna ne adni! Például ez az úr, Botyánszki, hát most oly vi­lágosan, kristálytisztán fejti ki, hogy mi történt. Miért nem tiltakozott közben? És őt sem érzem igazán felelős­nek. Mert lehet, hogy ha til­takozott volna, akkor lapát­ra teszik. Akkor hol a pla­fon? Nem próbálta a rendőrség föltárni, hogy meddig lehet eljutni? “Biztosak benne, hogy eljuthatnak a tetőre? Hogy hol indult ez el? Hogy kik azok, akik beleszólhat­nak ebbe az ügybe, hogy egy korábbi korszak valamennyi parancsszava, hatalmi szó, akár csak egy kedves, ba­ráti telefon is. Dr. Lóczi István: — A nyomozás sem képes csodák­ra. Mi a büntetőeljárás so­rán ki tudjuk deríteni, sze­rencsés esetben bizonyítani is tudjuk, hogy honnan szi­várognak a fekete pénzek és milyen úton a sportba. Ki tudjuk azt deríteni, hogy kik azok, akik ennek a vég­rehajtásában közreműköd­nek. Nehezebb azt már bi­zonyítani, hogy milyen motí­vumok játszanak közre ezekben a cselekményekben. De én azt hiszem, hogy itt büntetőeljáráson kívüli dol­gok is szerepet játszhatnak. Az általános társadalmi mo­rál. És én úgy hiszem, ha itt tudunk előbbre lépni, akkor a sportban is javulni fog az erkölcs. Vitray Tamás: — Akkor abból, amit ön most megfo­galmazott, számomra az de­rült ki, hogy ez egyszer­smind a felmentő ítélet is azok számára, akik benne vannak. Mert ha nem lehet a gombolyagot végiggombo­lyítani, akkor nagyon-na- gyon igazságtalan mégoly szigorú ítélet is azokkal szemben, akik valahol az alján vannak a gombolyag­nak. A másik pedig, hogy én, lehet, hogy ez főbenjáró, én minden bundát jóváhagynék, ha azt a saját zsebükből fi­zetik. Dr. Lóczi István: — Egy gondolatra hadd térjek visz- sza. Én nem tudnám őket fölmenteni. Nem hiszem el, hogy csak ez az egy lehető­sé« volt azoknak a számá­ra, akik ebben az ügyben részt vettek. Könnyű persze külső tényezőkre hivatkozni, amelyek megvannak, de nem hiszem, hogy olyan, szorító a kényszere, amely más cse­lekvési lehetőséget nem tett volna lehetővé. Szabó László: — Sajnos, meg kell erősítenem, amit Vitray Tamás mondott, az­zal, hogy 1984-ben, ponto­sabban ’82-es nyári Totó Ku­pa kapcsán ugye ilyen na­gyon tisztátalan dolgok már felszínre bukkantak. Ponto­sabban megerősítést nyert, amiről mindenki beszélt. Ak­kor nagy fogadkozások vol­tak, és ne haragudjatok nem akarlak benneteket megbán­tani, az akkori totókirályt, miután lenyomta a három esztendőt. a televízióban szakértőként láttam a leg­újabb bundaügy kapcsán. Király Ferenc: — Csatla­kozva a véleményedhez, az az érzésem, hogy 1984-ben sem mostuk ki igazán a szennyest, s úgy tűnik, hogy most sem. Ebben az értelem­ben sajnálom a békéscsa­baiakat, mert ami ott törté­nik, az nemcsak Békéscsa­bán fogható tetten, • hanem nagyon sok klubban, nagyon sok szakosztálynál. Amit vi­szont pozitívnak tartok eb­ben a bundabotrányban — kitérőként hadd csatlakozzak Vitray Tamáshoz — a szer­kesztőségünkbe érkező leve­lek hangsúlya rettenetesen megváltozott az elmúlt idő­szakban, unja a jónép a bundát, le kellene már ezt zárni, mondják, kérik, köve­telik. Visszatérve: a bundá­nak van egy pozitív eleme, hogy végre a nyilvánosság elé került, ^s a nyilvánosság önmagában egy nagy vissza­tartó erő. És ehhez még csak annyit, hogy ez az egész bundaügy egy jelenség, ez csak a felszin. A mélyben van a megfogható lényeg. Amire szeretnék utalni: hogy amíg a jogi, erkölcsi, gazdasági, etikai, szakmai viszonyrendszer rendezetlen, addig a bundának marad táptalaja. Amíg olyan viszo­nyok uralkodnak a magyar labdarúgásban, hogy a szö­vetségi kapitányok, elnézést, úgy váltogatják egymást a szövetség élén — hogy a Kék fény stílusánál marad­junk — mint a Rákóczi téri lányok a partnereiket... Amíg ... úristen, kimondtuk a múlt héten, hogy Magyar- országon 720 profi labdarúgó van, ezt jelentettük a FIFA- nak. Ök elhiszik, hogy pro­fik, mi meg elhitetjük ve­lük, hogy profik. Én nem a pénzt sajnálom a focistáktól, hanem azt, amit nyújtanak érte. Lezárva: amíg rende­zetlenek a viszonyok, addig a bundaügyben sem tudunk lépni. S még egy gondolat. Nehogy azt higyjük már, hogy ha lezárjuk a bunda- ügyet, akkor ezzel megoldó­dik a magyar labdarúgás ügye. Malonyai Péter: — Ruti­nos pályatársaim után any- nyit tudok mondani, hogy nincsenek illúzióim bunda­ügyben. A rendőrség lefoly­tatta a nyomozást, az eljá­rás szabályainak megfele­lően le fogják zárni az ügye­ket. De nincsenek illúzióim. Ugyanis mindenfajta morá­lis cselekedet egy gondolko­dásmódot takar. Sőt, ha egyértelműek lesznek a vi­szonyok, még az sem jelent semmit, mert gondolkodás- mód kérdése az is, hogy be­tartom-e a szabályokat, vagy nem tartom be a szabályo­kat. Néhány éve arról már szó volt a sportban, hogy most már nem lesznek fe­kete pénzek, mert most ren­deztük a labdarúgók jutal­mazását, szerződtetését, az asztal fölé kerültek az asz­tal alól a pénzek és mégis itt tartunk. Szabó László: — Egyetlen kérdést fel kell tennem, és ezt talán ti tudjátok meg­válaszolni leginkább. Mit te­gyen a rendőrség, ha ismét egv bundaügybe botlik? Vitray Tamás: — Hát nyo- mozgasson, csak nyomozgas- son. ez a dolga. A szerepek ki vannak osztva. A rend­őrség nyomoz, az újságíró elítél, a játékos bundázik és amíg nem szólnak neki. amíg nem csapnak le rá, addig a közpénzből a fejes juttat. Király Ferenc: — Nyomoz­ni, de túl a játékosokon, a forráshoz eljutni, ahonnan a pénz jön. azt a forrást kell betömni. Malonyai Péter: — A rendőrség munkájára szabá­lyok vannak, annak kell eleget tenni. A bundát nem a rendőrség fogja megszün­tetni vagy támogatni. Dr. Horváth Ibolya: — Már én is unom a bunda­ügyet. Én valamikor szurko­lója voltam a magyar lab­darúgásnak, meccsre is jár­tam. Az első botrányok óla már nem nézem, legfeljebb a válogatott mérkőzéseket. Hogy mi a véleményem? Csak megerősíteni tudom, ami itt elhangzott. Sokszor a bírói pulpituson is azt érezzük, nem ilyen kisebb beszélgetésekre gondolok, hogy egy-két személy ügye, egyik ad, a másik elfogad —, hanem ilyen országos bundákra gondolok, hogy valahol mintha a jéghegy csúcsát látnánk csak az ügy­nek, a mély az valahol — s ez a tapasztalat — rejtve marad. Azt tanácsolnám a rendőrségnek, hogy adott esetben ásson mélyebbre. Szabó László: — Az az ér­zésem. hogy a fociban az tükröződik, ami a magyar társadalom sok-sok más ve- tületében tapasztalható, vagy érzékelhető. Király Ferenc: — Azért alapkérdés, hogy ez nem menti fel a labdarúgókat. Szabó László: — Termé­szetesen. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő : Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: Hl. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesltő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj : egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom