Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1989. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Mai számunkból: Nyílt levél (3. oldal) Villáminterjú Püski Sándorral (4. oldal) Egyhavi nyereségrészesedés (5. oldal) Szabad szombaton, azaz... (12. oldal) Jelmezed az arcod (13. oldal) Grósz Károly Baranyába látogatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és De­ák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üze­meket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Rendkívüli konferenciát tartottak a termelőszövetkezetek Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghí­vott vezetői, elnökei. Ott volt Németh [Miklós, az ÍMSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi piiniszter. A tanácskozást lEleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövekezeti közvéle­mény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mu­tatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti mun­ka megújításáról. Korszerű gazdaságot Bischof Antal, Komló bá­nyaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetősége­ként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzeté­nek hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozga­lom értékeit az új körül­mények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István- aknai bányalakatos azt szor­galmazta, hogy a párt veze­tői gyakrabban találkozza­nak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősít­heti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszi­lárdításán. Nemes Gyula, Zobák-aknai vájár hangoz­tatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztései kö­zé tartozhatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János, Zo­bák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kíván­ságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapja­nak. Czelter Elemér, Szász- vár-bányaüzemi csapatveze­tő vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gaz­daságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsek­ben. Hucker Ádám, a nagv- mánvoki brikettüzem dolgo­zója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléski­esést tette szóvá. Gulyás Já­nos, kőfejtés! brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyoz­ta. hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását cél­zó program a ’90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megte­remtése 1,5-2 évtizedet igé­nyel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes ember­nek. hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rá­mutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korsze­rűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudo­másul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. Mint mondta, a hosszú tá­vú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Be­fejezésül azt kérte a mecse­ki bányászoktól, hogy gond­jaikat ezután is jelezzék, értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszé­lést a két vállalat helyzeté­ről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992- ig fokozatosan megszűnik, így a széntermelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától — köztük 500 lengyel bányásztól — kell megválnia a vállalat­nak. Bz még akkor is fe­szültségek forrása, ha a „szénfalakon” munkaerőhi­ány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbi­zottságának titkára hangoz­tatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanás­sal fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára pén­tek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak székházában Baranya megye országgyűlési képvi­selőivel folytatott megbeszé­lést. Nyílt Tevéi Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságnak tag­jaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival ta­lálkozott. Dányi Pál, a Ba­ranya megyei pártbizottság első titkára a helyi párt­munka stílusának megújí­tásáról' szólva elmondta, hogy a testület minden má­sodik ülésének napirendjén az adott helyzet által felve­tett időszerű kérdések sze­repelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az orszá­gos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhang­zott észrevételkre és kérdé­sekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors lép­tekkel halad, ami kétségkí­vül veszéllyel és buktatók­kal jár. A vezetés esemé­nyek utáni „kullogását” ki­fogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos meg­válaszolatlan gyakorlati kér­dést vet fel, s a felelet ki­munkálása keltheti helyen­ként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó be­fejeztével nyílt levelet nyúj­tott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Me­gyei Vállalkozó KlSZ-szer- vezetek Tanácsa és a KISZ- en belül megalakult, a dol­gozó fiatalokat tömörítő szö­vetség megyei szervezői fő­dé galmazták meg a párt poli­itkájával kapcsolatos állás­pontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gaz­daság közvetett irányításá­nak, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tő­ke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vál­lalkozások terének szaba­dabbá tételét szorgalmaz­zák. Magyar-jugoszláv együttműködés Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsar­nokban összegyűlt három­ezer baranyai pártaktíva előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a meg­jelenteket, majd Grósz Ká­roly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gaz­dasági, politikai és ideoló­giai-szellemi területei közti összhang "kialakításának fel­tételeit elemezte. Hangoz­tatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló, hosszú távú programját is meg kell al­kotnia, ugyanakkor rámu­tatott. hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlvos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetát­alakítás forrásait — akár politikai kompromisszumok árán is — meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kie­melten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. — A magyar—jugoszláv kapcsolatok — mondotta G rósz Károly — az élet minden területén kiegyen­súlyozottak. jelentősebb és főleg megoldhatatlan prob­lémák nem terhelik. Jugosz­láviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minősé­gű munkát. A közvetlen gaz­dasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. — Széles körűek és tar­talmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudo­mányos kapcsolataink. Eze­ket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. — A magyar—jugoszláv együttműködésben egyértel­műen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe. Sa­játos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mi­re alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen tö­rekszünk a kapcsolatok mi­nőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előre­haladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival vé­gétért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos ba­ranyai látogatásának utolsó programiaként Pécs vezetői­vel találkozott, maid pedig a saitó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamato­san romlik. Több száz gaz­daság válsággal küszködik, á bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a fo­lyamat megállításához szük­séges intézkedések. A tsz- ek legutóbbi, V. kongresszu­A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. ■» A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjeszté­sét, határozatot hozott ha­zánk csatlakozásáról a me­nekültek helyzetére vonat­kozó 1951. évi Genfi Egyez­ményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. éviNewYork-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az át­menetileg hazánkban tartóz- kocTó. hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldódjon. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság em­beri-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gya­korlatát az ENSZ által biz­tosított univerzális keretek­hez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári Felpaprikázott hangulat­ban ballagtak tegnap este a békéscsabai polgárok és utaztak hazafelé a megye más településeiről érkezet­tek az Ifjúsági és Üttörő- házban rendezett népfront- fórumról. „önöké a szó” — mondta Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára, miután a választha­tó megyei tanácselnök-jelöl­teket, Murányi Miklóst és dr. Soós Tibort a jelenlevők­nek bemutatta. Magukhoz is ragadták a szót az állampolgárok és kérdeztek meredeken, nyíl­tan, de nem a mostanság oly gyakori vájkáló stílus­ban, hanem a közéletiség tisztaságát, a megye jövőjét féltőn. A két jelölt bátran állta a sarat, bírta a szü­net nélküli több mint há­sa határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat ele­mezve több évtizeddel ko­rábbra tekintett vissza, ki­fejtve: az 1968-as reformo­kig az MSZMP agrárpoliti­kája nagyrészt ideologikus töltésű volt, és korszerűtlen kolhozmintát követett. Az akkori hivatalos vonal meg­valósítása a hagyományos paraszti életforma feláldo­zásával járt együtt, és ehhez a párt az érintettek jelentős kezdeményezésének megfele­lően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügyminiszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mint­egy 70 személyt érintő sza­badságvesztés-büntetés fél­beszakítását, majd elengedé­sét a később hozandó jog­szabály alapján. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban államtitkári fel­mentésekről és kinevezések­ről határozott, bírákat men­tett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 2R-ai hatállyal — saját ké­résére — tisztségéből fel­mentette. 1989. március 1-jei rom óra hosszás megpróbálta­tást. Soós Tibor elmondta, hogy a megyében élők fejé­ben született meg a gondo­lat, amikor megkeresték és kérték, vállalja a jelöltsé­get. Testületek és polgárok biztatták, hogy van keresni­valója Békés megye megúju­lásakor. Bizalom, törvé­nyesség, demokrácia, e gon­dolatok jegyében megfogal­mazott elképzeléseit a taná­csi testület, a megye lakói elé tárja, ha a bizalom mel­lette szól. Murányi Miklósihoz intéz­ték a kérdést a megyei ta­nácsi költségvetés és a ta-, nácsi apparátusi munka nyilvánosságával kapcsola­tosan. Láthatóan a tanácsi munka nagy gyakorlottságá­val tájékoztatta a jelenlevő­ket azokról a szándékokról. részének együttműködését csak utólag szerezte meg. „Felülről” politikai döntéssel indult a kollektivizálás, amely túlhangsúlyozta a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, és túl­ságos volt a buzgalom a tsz- ek egyesítésénél, összevo­násánál. Időközben folya­matosan kikapcsolódtak a piaci erők a gazdasági élet­ből, monopóliumok teleped­tek rá a mezőgazdasági ter­melőkre, és fékezte a szabad gazdálkodás érvényesülését a mestereségesen kialakított, torzító árrendszer. Elhalvá­nyodtak a szövetkezeti tu­lajdon és a tsz-ek működési elveinek sajátos jegyei, és 1 mindez hosszú távon is be­folyásolta az eredményessé­get. Az előadó foglalkozott azokkal a gazdasági sikerek­kel is, amelyek — részben — hatállyal Dunai lmért és Gombocz Zoltán kereskedel­mi minisztériumi államtit­kárrá, dr. Baráth Etelét köz­lekedési, hírközlési és épí­tésügyi minisztériumi állam­titkárrá és dr. Vissi Feren­cet, mint az Országos Arhi- vatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Szikszay Bélát, az Országos Árhivatal elnökét e tisztsé­géből — saját kérésére — 1989. február 28-ai hatállyal felmentette. A Minisztertanács dr. Vis­si Ferencet, az Országos Ár- hivatal elnökhelyettesét e tisztségéből 1989. március 1-jei hatállyal felmentette, egyidejűleg az Országos Ár­hivatal elnökévé kinevezte. amelyek szerint a jövőben a költségvetést széles körű vi­tára bocsájtják, az emberek véleményét, azonosulási készségét felhasználva kí­vánnak dönteni a szűkülő pénzügyi források ésszerű felhasználásáról. Ehhez kap­csolódott Soós Tibor is, aki szerint a sajtó, a plakátok és az élő szó nyilvánosságát mind latba kell vetni, hogy demokratikus döntések szü­lethessenek. Nehéz úgy ter­vezni Békés megyében, hogy még a VII. ötéves tervben élünk, de adósságaink miatt már a VIII. ötéves terv pén­zeit fogyasztjuk. Hosszan foglalkozott a morális vál­ság kérdésével; s kifejtette, hogy tíz hónap alatt (meg­közelítően ennyi idejük jut a következő választásokig) a (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 5. oldalon) Éledő Békés megyei demokrácia „Drámai szituáciá” — de kinek? — n tanácselnök­jelölteknek, a választó megyei tanácstagoknak vagy az állampolgároknak? Ülésezett az Elnöki Tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom