Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
1989. február 3., péntek o Se márka, se dollár Valutavásárlási láz? Tanácstalan tanács Négyórás vita után is vitatható döntés Világútlevelünk van, valutánk nincs. Valahogy így summázható a mostani helyzet, ugyanis megyeszerte (sőt országszerte) alig lehet kemény valutához jutni. Az IBUSZ megyei irodájában Marosi Zsuzsa ügyintézőtől a következőket tudtuk meg: — Minden héten leadjuk a valutaigénylésünket, a Nemzeti Bank azonban ennél jóval kevesebbet, vagy ami rosszabb, semmilyen kemény valutát nem tud küldeni. — Most mit adhatnak a nyugatra utazóknak? — Semmit. Igen keresett a nyugatnémet márka, ami egyáltalán nincs. A kevés schillingünk is elfogyott... — Dollár, font, frank .... — Semmi. Hozzá kell tennem, a megszokottnál lényegesen nagyobb a kereslet az említett valuták iránt, nagyobb, mint a csúcsszezonban nyáron. Hasonlóan nyilatkozott a megyei Cooptourist ügyintézője, Szabó Sándorné: — Pillanatnyilag semmilyen nyugati valutánk nincs. Nyugatnémet márkát két hete nem kapunk, illetve kedden, soron kívül érkezett 30 ezer DM, ami röpke másfél óra alatt elfogyott... * * * Ezek tehát a tények, s aligha hihetjük, hogy éppen e ködös, nyirkos téli hónapokban jött meg világlátó, utazási kedvünk. Az igények ilyen méretű növekedésének prózaibb oka van: a várható forintleértékelés. Igaz, erről semmiféle hivatalos hírt nem szivárogtattak ki, de nem kell ahhoz különösebb szakértelem, hogy ennek „eljövetelét” megjósoljuk. Korábbi hivatalos nyilatkozatokból tudjuk ugyan, hogy a kormány nem tervez forintleértékelést, azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy előbb- utóbb kénytelen lesz megtenni ezt a lépést. A hazai infláció üteme ugyanis három-négyszerese a nemzetközinek, s ezt az árfolyampolitikának is tükröznie kell. Tehát, akinek van mit, igyekszik megtakarítani,- azaz a kedvezőbb jelenlegi árakon vásárolni a valutát, ezért a megnövekedett igény. Persze, ahogy az előzőekből kiderül, a szándék többnyire csak szándék ma- rad. —szatmári— fl Magyar Nemzeti Bank kérése Az utóbbi hetekben több esetben fennakadás volt a külföldi fizetőeszköz-ellátásban, a határokon túlra utazó magyar turisták nem mindig tudtak osztrák schillinget, NSZK-márkát és USA-dol- lárt vásárolni. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának ezzel kapcsolatban elmondották: nagymértékben megnövekedett a tőkés országokba, elsősorban Ausziriá- ba utazók száma, s így a valutavásárlás értéke a korábbiak többszörösére emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank januárban 800 millió schilling, 52 millió márka és 6,7 millió USA-dollár bankjegyet bocsátott a mintegy 430 valutakiszolgáló hely rendelkezésére. Az igények azonban ezt a mennyiséget is meghaladták. Az MNB a múlt esztendőben 3,2 milliárd schillinggel, 173 millió márkával és 3 millió USA- dollárral egészítette ki a külföldiek által Magyarországra hozott bankjegyek állományát, hogy ne legyen fennakadás a készpénzellátásban. A kiutazáshoz szükséges valuta fedezete rendelkezésre áll, ám ilyen nagy meny- nviségű bankjegy biztosítása gondot okoz. A nagy tömegű valuta zökkenőmentes beszerzése, a hamisítványok kiszűrése és a bankjegyek eljuttatása az árusító helyekre már időnként meghaladja a dolgozók erejét. Ezért a Magyar Nemzeti Bank kéri az utazók megértését és együttműködését. Valutavásárlásaiknál lehetőleg a bankjegyek mellett részben dollárcsekkeket is vásároljanak. Fontos lenne, hogy a nagy utazási hagyományokkal rendelkező országokhoz hasonlóan Magyarországon is széles körűen elterjedjenek a készpénzkímélő eszközök, utazási csekkek. Ezek az utazók számára is előnyösek, hiszen díjtalanul pótolják az elvesztett, illetve ellopott értékpapírokat. A bankjegyeknél kedvezőbb árfolyamon, minimális kezelési költséggel váltják át más valutákra a csekkeket. Magyarországon is lehetőség van USA-dollárra szóló utazási csekk igénybe vételére. Ezeket költségmentesen bocsátják a magyar turisták rendelkezésére. A lakosság azonban még nem ismerte fel a csekk előnyeit, sőt az utazók többsége idegenkedik ettől a fizetőeszköztől, s ha teheti, nem fogadja el. Arra is lehetőség van, hogy az utasok, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Országos Takarékpénztár által kiállított VISA-hitelkár- tyát. illetve Eurocsekket is igénybe vegyenek. Hazánkban először mutatta be az Anne Burda Verlag az idei tavaszi—nyári divatkollekcióját a Budapest Kongresz- szusi Központban. A divatrevfl több szocialista országban is látható lesz _ Fotó: Krlsta Gábor Megszavazták Draczki János felmentésit, megállapították (?) az összeférhetetlenséget Az ügyrendi bizottság nem hatóság Szilágyi Menyhért csorvási tanácselnököt az utóbbi hónapokban rendkívül komoly gondok foglalkoztatták, hiszen ő volt a négytagú ügyrendi bizottság vezetője. — Eredetileg öten voltunk — mondja, de dr. Szikora István, a megyei bíróság elnöke felmentését kérte, mert előfordulhat, hogy az ügy a bíróság elé kerül. December 8-a óta dolgozunk a vizsgálati anyagon, a főügyészség rendelkezésünkre bocsátotta a dokumentumait, sok időt töltöttünk a pénzügyi osztálytól kapott anyagok tanulmányozásával és összehasonlítottuk az iratokat, a vb- határozatokat. Meghallgattunk embereket, elemeztük Araczki János nyilatkozatait, ám az ügyrendi bizottság eszközeivel bizonyos dolgokat nem lehetett eldönteni, mert egymásnak ellentmondó véleményeket kaptunk. Ez nem is a mi dolgunk, a rendőrség, a bíróság rendezze el, ki döntött rosszul, ki a felelős. Vizsgálati munkánk során mindenkitől, a pénzügyi osztálytól és Araczki Jánostól is a legkészségesebb segítséget kaptuk. Az ügy furcsasága, hogy ha a végrehajtó bizottság elé döntésre kerül az összegek sportcélú fel- használása, minden bizonnyal megszavazzák. Egy rossz döntési mechanizmus következménye sok minden, az is, hogy telefonutasításra százezreket utaltak át. A városi tanácshoz lecsorgatott pénzeket soha nem találta volna meg senki, ha a pénzügyi osztály nem tanúsítja a megfelelő együttműködést. Araczki János nehéz helyzetben van, én ezt átérzem, mégsem lehet mentesíteni a felelősség alól. Voltam sportoló és sportvezető, egy tízezres lelátóról tomboló tömeg hatalmas pszichikai nyomást jelent. Motiváló erő. Az is tény, hogy tisztségviselői tevékenysége a megyére nemcsak káros hatást gyakorolt. A továbbiakról a hatóságoknak kell dönteniük. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően arról meditált, miért nem mondott le tanácstagságáról. Mint hozzáfűzte, a kérdésen sokat vívódott, de szeretné megőrizni ebbéli tagságát, s kéri a testületet, hogy vele szemben a tanácstörvény 41. paragrafus 3/b. pontját alkalmazzák, amely így szól: „Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaptalannak tartja, határozatában indokolt esetben a tanácstagot figyelmeztetésben részesíti." Szilágyi Menyhért kért újra szót és elmondta, hogy a törvényes keretek között bárhogyan dönt a testület, az ügy tanulságait meg kell szívlelni. Az ügyrendi bizottság a működése során sajnálatos jelenségekkel találkozott. A megyei tanács működési mechanizmusa pénzügyi vonatkozásban általában nem felel meg a jogszabályban előírtaknak. Olyan szinteken születnek döntések, amelyeknek erre nincs hatáskörük. Tanácsi pénzeszközök felhasználásáról alkalmanként helytelen gyakorlat alapján döntenek. Gyorsan rendet kell teremteni a pénzügyekben. Megnyugtató, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendelte az ezzel kapcsolatos vizsgálatot is. * * * Gyulavári Pál vitára, hozzászólásra kérte a tanácstagokat, s miután senki nem jelentkezett, szavazott a testület, hogy Araczki János ügyében az ügyrendi bizottság javaslatáról titkosan döntsenek. A számvizsgáló bizottság elnöke, Szűcs Lajos szándékozott a szavazólapokat kiosztatni, és a szavazás menetét ismertetni. Szilágyi Menyhért azonban figyelmeztette a testületet, ne kövessenek el törvénysértést, és határozzanak arról, hogy az ügyrendi bizottság javaslata (mely szerint alaposnak tartják az összeférhetetlenségi bejelentést, és tanácsi határozatban kimondják az összeférhetetlenséget) mellé kerüljön a szavazólápra az Araczki János által javasolt alaptalansággal és figyelmeztetéssel kapcsolatos indítvány. Üj szavazólapok készültek mindkét javaslattal, majd ezék névsor szerint a tanácstagok kezébe kerültek. A titkos szavazás eredményét Szűcs Lajos ismertette. A jelenlevő 65 tanácstag 65 érvényes szavazatából 36 alaptalannak ítélte az ösz- szeférhetetlenségi bejelentést, huszonnyolc alaposnak, közülük három más fokozatot is javasolt. Egy fő tartózkodott. Ez a szavazás eredménytelen lett, mert egy fő híján nem kapta meg a minősített többséget. Üjabb javaslat és újabb szavazás következett. — Ha a tanács az összeférhetetlenségi bejelentést alaposnak tartja, határozatában hívja fel a tanácstagot — határidő megállapításával — a kifogásolt magatartás vagy állapot megszüntetésére — mondta Takács Lőrinc. Ez a lehetőség nem került szavazólapra. Készültek az újabb cédulák, cserélődtek a vélemények, találgatások. Irány a szavazófülke, titkos szavazás, eredményhirdetés ... Most negyvenen ítélték alaptalannak az összeférhetetlenségi bejelentést, huszonnégyen alaposnak, közülük hárman más fokozatot javasoltak, egy tanácstag ismét tartózkodott. Gyulavári Pál összegezte a testület véleményét; mely szerint az összeférhetetlenségi indítványt alaptalannak tartja, és Araczki János tanácstagot figyelmeztetésben részesíti. * * * Szólásra jelentkezett ekkor dr. Fekte Antal megyei főügyész, és a következőket m ond ta : — A tanácsülés által hozott határozat ellen az 1972. évi V. törvény 14. paragrafus (1.) bekezdése alapján óvást jelentek be, egyben indítványozom, hogy a tanácsi határozat végrehajtását függesszék fel. Óvásomat az alábbiakkal indoklom: az ügyrendi bizottság tárgyszerűen, alaposan megvizsgálta az ügyészi előterjesztésben foglaltakat. Megállapításai azonosak az ügyészi előterjesztéssel, amelyet nem is- métlek meg. A bizodság a következtetéseit négy pontban foglalta össze, ezek helytállóak, megalapozottak. Mutatják, hogy erkölcsileg, jogilag súlyosan elítélhető, törvénybe ütköző magatartásért, egyáltalán az ügyben betöltött szerepéért kell felelnie Araczki Jánosnak. Tevékenységével megsértette a tanácstörvényt, annak végrehajtási rendelkezéseit, a szervezeti, működési szabályokat, a pénzügyi előírásokat, és a munkaügyi szabályokat. A négy összesített pont közül egy is elegendő az összeférhetetlenség megállapításához. Szóbeli óvásában indítványozta a tanácsülésnek, hogy még ezen az ülésen bírálják el mondandóját, amelyet szükség szerint három napon belül írásban is eljuttat a tanácshoz. Ha a megismételt szavazásnál a tanács hasonló döntésre jut, vagy az óvással nem ért egyet, akkor köteles- az ügyre vonatkozó iratokat a felsőbb kormányszervekhez és a főügyészhez előterjeszteni. — Fogadjuk el az óvást, február 17-én tűzzük napirendre a kérdést — javasolta a levezető tanácselnök. — Az óvást a törvény értelmében meg kell tárgyalni, vagy most, vagy a következő tanácsülésen — világosította fel a jelenlevőket dr. Pataki István, megyei vb-titkár. Ha nem fogadjuk el, akkor a továbbiakról a Minisztertanács dönt. — Ne húzzuk-halasszuk tovább ezt az ügyet, lássunk tisztán, döntsünk gyorsan — mondta Szikszai Ferenc népfronttitkár. Tanácstalan lett a tanács. — Ha az első eljárásban titkosan szavaztak, a másodikban is ezt a módszert kell alkalmazni — nyilatkoztak a jogászok. A titkosítás a kettős jogkövetkezmények miatt szükséges; ha az óvást elutasítják, az ügy a felsőbb szerveknél folytatódik, ha elfogadják, akkor a korábbi döntés hatályát veszíti, és az ügyrendi bizottság eredeti indítványa — az összeférhetetlenségi határozat — az érvényes. Ez a 22-es csapdája, hiszen a testület néhány órával ezelőtti döntését bírálja felül. Érvek, ellenérvek olykor személyeskedő vélemények csaptak össze a szavazócédula készítése alatt a szünetben. Mikor ki a jogsértő, mit ír elő a munkajog, hogyan maradhat március 1-ig a tanácsnál a tanácselnökhelyettes, ha az összeférhetetlenség miatt tanácstag már nem maradhat? - A tanácsi testület saját maga által választott ügyrendi bizottságának alapos vizsgálati anyaga korábban nem győzte meg a tanácstagokat, hogyan reagáljanak majd az ügyész óvására. Summa-summarum: a titkos szavazás során negyvenegyen elfogadták az óvást és az indítványt a korábbi határozat felfüggesztésére. Huszonhármán elutasították, egy - szavazó újfent tartózkodott. Ez az eredmény ismét feladta a leckét, egyesek szerint „munkajogi nonszenszt” teremtve. Amennyiben ez a döntési forma törvénysértőnek bizonyul, úgy a felelősséget a megyei tanács elhárítja magáról, a megyei főügyészségnek címezve azt. Eszerint Araczki János magatartása összeférhetetlen tanácstagságával, ám március 1-ig munkaadója mégis a megyei tanács marad. B Zs. — J. P. — S. F, Társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele Az egysülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény hatálybalépése óta eltelt egy hét alatt nyolc társadalmi szervezet fordult a Fővárosi Bírósághoz, s kérte nyilvántartásba vételét. Az alapszabály, valamint az alakuló gyűlés jegyzőkönyvének beérkezése után a polgári ügyszakos bírák soron kívül, általában 4—5 nap alatt határoznak az úgynevezett nem peres eljárásban — tájékoztatta dr. Szabó Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese az MTI munkatársát. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet. egyesületet, vagy más szervezetet hozhatnak létre. és működtethetnek. Ezeket együttvéve társadalmi szervezetnek nevezi a törvény. (A politikai pártokról külön törvény rendelkezik majd.) E jogszabály szerint a társadalmi szervezet megalapításához szükséges, hogy legalább tíz tag kimondja annak létrehozását, megállapítsa alapszabályát, s megválassza ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kell kérni a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét. Ellentétben például a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel — amely szerint az adott társaság a cég- bejegyzéssel jön létre — az egyesületek, a szakszervezetek, a tömegmozgalmak, (stb.) már az első ülésükön megalakulnak, ám a jogi személyiséget csak a nyilvántartásba vétellel szerzik meg. Ezt követően nyílik lehetőségük arra, hogy jogokat és kötelezettségeket szerezzenek, vagyis a polgári jog értelmében jogalannyá váljanak. A bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét csak akkor tagadhatja meg, ha az alapítók nem tettek eleget az egyesülési jogról szóló törvényben előírt feltételeknek. Így az alapszabályban meg kell határozni az elnevezést, célt, a székhelyet és a szervezetet. Az elnevezésnek például különböznie kell a korábban bejegyzett hasonló működési körű szervezetek nevétől. Mivel az egyesülési törvény értelmében társadalmi szervezet elsődleges célja gazdasági— vállalkozási tevékenység nem lehet, ezért ezt is gondosan megvizsgálja a bíróság. A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok veszik nyilvántartásba az új szervezeteken kívül a már működő, és a tanácsok, vagy a különböző országos hatáskörű szervek nyilvántartásában szereplő társadalmi szervezeteket is. Ugyancsak fel kell keresniük a bíróságot azon társadalmi szervezeteknek, amelyeket ez idáig nem kellett nyilvántartásba venni. Azokat a szervezeteket azonban, amelyek december 31-ig ezt elmulasztják, megszűntnek kell tekinteni. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírósági nemperes eljárás illetékmentes —. mondotta dr. Szabó Sándor.
