Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS H MEGYEI TANÁCS LflPJfl 1989. FEBRUÁR 21., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Kulcskérdés az oszthatatlan vagyon (3. oldal) Negyvenhétmilliós nyereség a Békéscsabai Állami Gazdaságban a ow«o „Megszólalások” a csanádapácai tsz-elnökválasztásról <5. 0ui*d H tavaszi rajtra rendben a csapat szénája! (8. oldal) Folytatódik az MSZMP Központi Bizottságának ülése Kádár János elnökletével hétfőn dél­előtt 9 órakor — Jászai Mari téri szék­házában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozást megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fo­kozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a KB munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja ma­gát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek te­kinti magára nézve. A KB ezt követően döntött az ülés na­pirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncep­ciójáról — előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvita­tása — előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezle­tek, illetve pártbizottsági ülések főbb ta­pasztalatairól készített jelentés megvita­tása — előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Az Indiai Köztársaság nagykövete, S. K. Lambah — képünkön jobbról — és felesége teg­nap Békéscsabára látogatott. A megyei pártbizottság székházában a vendégek eszmecserét folytattak Nagy Jenővel, a megyei pártbizottság titkárával. A fogadáson részt vett Hüttner Vilmos osztályvezető és dr. Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke is Fotó: Gál Edit Dr. Becsei József levelét megírta Két jelöltet állított megyei tanácselnöknek a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága hétfőn délelőtt tartotta soron kívüli ülését Békéscsabán. Az egyik legfontosabb napirendi pont volt annak eldöntése, hány jelöltet és kit állítsanak a megyei tanácselnöki posztra. Szikszai Ferenc, a népfront megyei titkára töb­bek között elmondotta, hogy az elmúlt két hónapban Újfajta közmegegyezést alakítottak ki a lakossággal. Nemcsak jogi kötelezettségüknek tettek eleget, hanem alkalmazkodtak az új idők szelleméhez is. Alkotmányozás és népszavazás V Fejti György KB-titkár a bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítés után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkot- mányozó tevékenység egyik nagy dilemmájára, az egész­nek és a résznek a viszonyá­ra, összhangjára, majd le­szögezte: a munka továb­bi menetében egy sor kér­désre, önálló napirendi for­mában még vissza kell tér­ni. Felvetődött, milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az euró­pai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelen­tett az ezeréves magyar ál­lamiságnak — és főleg a magyar alkotmányjogi fej­lődésnek — a tradícióival, mind pedig a polgári alkot­mányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapel­vével és tételével. Az a ja­vaslatunk, hogy ezt a meg- szakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkon­cepció épít a magyar jog­történet és államszervezet értékeire. így például az ál­lamiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkot­mányjog progresszív vonula­tára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az ál­lamszervezet koncepcióját rögzíti. S ugyancsak ezekből a hagyományokból építkez­ve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az em­beri és az állampolgári jo­goknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar álla­miság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabbkele- tű diszkontinuitás veszélyé­vel szemben. Ma forgalom­ban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948—49 utáni időszakkal kívánnának sza­kítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ezekkel a véleményekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden két­séget kizáróan szabad, de­mokratikus és szocialista ál­lamként kell definiálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a tár­sadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben majd összefoglalni. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszu­verenitás legfőbb letétemé­nyesének, az Országgyűlés­nek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlament­nek, illetve az illetékes kor­mányszerveknek a legitimi­tását és kompetenciáját két­ségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a je­lenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a par­lamenti ciklusban elkészít­hető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szöve­gét népszavazás erősítse meg. Milyen Országgyűlést? Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet­részben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az ön- kormányzat alakításához va­ló joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű té­tel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a tör­vény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos meg­különböztetés tilalmát, vala­mint a tulajdonformák te­kintetében a szektorsemle­gesség elvét. Indokolt rögzí­teni, hogy a társadalom cél­ja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az állam megkülönböztetett fi­gyelmet fordítson a hátrá­nyos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesz­tésére. Itt kell kimondani a ren­deltetésszerű joggyakorlás el­vét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jo­gokat mindenki csak a tár­sadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fe­jezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra szük­séges törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kap­csolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funk­ciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre Magyarországon. Elnöki rendszer és jelképek — Az a javaslatunk — folytatta Fejti György —, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly meg­teremtésének egyik biztosí­téka lehetne. Döntés kérdé­se, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb: á protokolláris elnöki rend­szerhez vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az elő­készítés során arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a két szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt még a követke­ző képviselői választások előtt létrehozni. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alap­vető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amely- lyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képvi­seljük, hogy el kell válasz­tani az ítélkezési gyakorla­tot a magánszférától. Az ítélkezési gyakorlatban a bí­ró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizál­jon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a je­lenlegi koncepció több el­gondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az elő­terjesztés tárgyszerűen rög­zíti — állapította meg Fejti György, majd felhívta a fi­gyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az átalakítását csak olyan menetrend sze­rint szabad megvalósítani, ami egy politikailag megle­hetősen nehéz és destabili­záló elemekkel terhes idő­szakban nem zavarja az in­tézmények funkcionálását. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga tel­jességében rögzítse a jelké­peket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdé­sek körül különösen emocio­nális, érzelmi jellegű viták folynak majd. amelyek rész­ben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Nép- köztársaság hivatalos címe­réről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj len­ne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita uralná az alkotmányvitát. Célszerű lenne e kérdések­ben is higgadtan kialakíta­ni az álláspontot. Az állami címert illetően azt kell el­dönteni, hogy megtartjuk-e a jelenlegi címert, ami el­len sok érvet rtlondtak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új cí­merre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi ha­gyományoshoz térünk vissza — mondotta végezetül. (Folytatás a 4. oldalon) Mint ismeretes, a megyei párt vb négy személyt java­solt a jelöltségre: dr. Be­csei Józsefet, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Murá­nyi Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét, Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát és Szabó Bé­lát, a megyei KISZ-bizottság Battonya — A mi településünk elég idős, Győrfi István szerint az első említés 1340-ben esett, így tehát 1990-ben lesz 650 éves. Az évszázadok alatt sokszor elpusztult, az­tán újratelepült a falu — első titkárát. A HNF megyei elnöksége az első forduló­ban az első három személy jelölését jóváhagyta. Majd munkabizottságokat hoztak létre, amelyek széles körű tájékozódás után újabb ja­vaslatokat tettek a népfront asztalára. Levelet írtak a társadalmi, politikai, gazda­meséli Takács Dezső tanács­elnök. — Legújabb kori fej­lődésében 1960-tól vissza­esett, majd úgy 1975 körül kezdődött a fellendülés, mégpedig az ipartelepítés­sel. Ma már annyian dol­goznak nálunk az iparban, mint a mezőgazdaságban, si­sági szervezeteknek, intéz­ményeknek; megbízták a vá­rosi és a községi népfront­titkárokat, hogy saját tele­pülésükön gyűjtsék össze a további véleményeket. Több ezer levelet kaptak, szemé­lyesen, telefonon is megke­resték a népfrontot. Törek­vésük találkozott a lakosság igényével. Végül 18 név kö­zül kellett kiválasztania azokat, akik eséllyel pá­lyáznak erre a posztra. A már említett három személy mellett a második elnökségi ülésen úgy látták a testület tagjai, hogy dr. Soós Tibor­nak jók a pozíciói, viszont Fodorné Birgés Katalin sze­rintük szakmailag nem fe­került megállítani az elván­dorlást. A lakásépítés, a kommunális ellátás, intéz­ményhálózat bővítése — ezen eredményeink elisme­rését látjuk abban, hogy el­nyerhettük a városi rangot. Jól tudjuk persze, hogy bő­ven van még javítanivaló, például a szennyvízhálózat­nak utol kell érnie az ivó- vízhálózatot, több lakást be­kapcsolni az intézményes szemétszállításba és így to­vább. Tudom, mindehhez pénz kell, és nem központi támogatásra, hanem a lakos­ság támogatására gondolok. Ám az az igazság, hogy az utóbbi években nagyon igénybe vettük az itt élők pénztárcáját, így most kell egy kis pihenő. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) flz „ötök” Régi települések, új városok Ritkán fogadnak tapssal hírt mostanában az emberek, s hogy a tanácstagi beszámolón egyik nagyközségünk­ben ez nemrég mégis előfordult, annak oka a bejelen­tés: a települést az Elnöki Tanács várossá nyilvánítot­ta. Az pedig az egész megye számára örvendetes, hogy nem is egy, hanem öt új várost köszönthetünk — hiva­talosan ugyan március 1-jétől, de ez már csak forma­ság. Üj városaink: Battonya, Gyomaendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes és Sarkad. A települések tanácsi vezetőit az első reagálásokról kérdeztük a közelgő ünnepi ta­nácsülések előtt a várossá válásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom