Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fi MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 3.. PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkbúl: y ’ a Valutavásárlási láz? • (3. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor <s-6. oldal) Telefonon a magzat egészségéért (6. oldal) Évi 100—120 ezer forint a játékvezetőknek is... (8. oldal) Tanácstalan tanács Négyórás vita után is vitatható döntés Megszavazták llraczki lános felmentését, megállapították (?) az összeférhetetlenséget Békés Megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap soron kívüli ülést tartott. A napirend az ügyrendi bizottság jelentése volt a lefolytatott összeférhetetlenségi eljárásról. Mint ismert, a megyei főügyészség a múlt év decemberében összeférhetetlenségi bejelentést juttatott el az ügyrendi bizottsághoz Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese ellen. Ebben részletesen ismertette a labda- rúgóbunda-ügyben feltártakat, és ezekben Araczki János szerepét. A .decemberi tanácsülés megbízta az ügyrendi bizottságot az eljárás lefolytatásával és úgy döntött, hogy soron kívüli tanácsülésen ismertesse annak eredményét. , ' Mielőtt erre sor került volna, Araczki János kért szót. Elöljáróban elnézést kért a testülettől, hogy személyével összefüggésben kellemetlen időtöltés részesei lehettek az 1988. december 8-i tanácsülésen, illetve azóta folyamatosan. Visszautalt a legutóbbi tanácsülésre. ahol ideges állapotában megkérdőjelezte a rendőri, illetve ügyészi munkát, amiért ugyancsak elnézést kért az érintettektől. Ezt követően fölolvasta azt a levelet, amelyet január 11-én fogalmazott meg, s küldött el az illetékes állami és pártszerveknek, köztük a megyei tanács elnökének, íme. szemelvények ebből. — A megyei tanács vezetése körül kialakult helyzetet figyelembe véve, főleg a személyemet érintő konkrét, a sajtóban és egyéb hírközlő szervek által közölt, főleg negatív és kevesebb pozitív megfogalmazások arra az elhatározásra késztettek, hogy kérjem a megyei tanács testületétől a végrehajtó bizottsági tagságom és tisztségviselő beosztásom alóli felmentésemet március 1-jei hatállyal. Indoklásul a következőket hozom fel: Több mint 15 éve dolgozom választott tanácsi tisztségviselőként. Munkám során mindig a közösséget szolgáltam, egyéni érdekeimet mindig megelőzte a közösségért való tenniakarás. akár fizetett, akár társadalmi munkáról volt szó. A személyem körül kialakult áldatlan helyzet, a sajtókampány, a megyei főügyészi átirat, a közvélemény részéről híresztelt mendemondák, főleg egyes alternatív szervezetek részéről, egyéb emberi magatartással összefüggő tényezők elhatározásomat elősegítették. Ezzel a lépésemmel elő kívánom segíteni azt a kibontakozási folyamatot, amely megyénkben is beindult. A testület iránti tiszteletből, óvni szeretném a tanácsot, a végrehajtó bizottságot, a bárki, vagy bárkik részéről történő alaptalan rágalmazásoktól. A felmentésemmel kapcsolatos határidőt azért kértem a jelzett időre, hogy munkahelyet tudjak keresni magamnak. Végezetül kérem a tanács testületét, teljesítse kérésemet, s ha érdemesnek ta-4, rá, a ciklus végéig hagyja meg a tanácstagságomat., összegezve: elhatározásom elsősorban politikai jellegű, továbbra is őszintén vallom, hogy nem érzem bűnösnek magam a körülöttem kialakult helyzetért. Megköszönöm a tisztelt tanácsnak azt a készséget és lehetőséget, hogy együtt dolgozhattunk. * * * Ezután Szilágyi Menyhért előterjesztette az ügyrendi bizottság jelentését. Bevezetőben elmondta, hogy a vizsgálathoz szükséges okmányokat a megyei főügyészségtől és a megyei tanács vb pénzügyi osztályától megkapták. 1989. január 11-én a főügyészség újabb átiratban közölte a bizottsággal a nyomozás előrehaladása során megismert újabb tényeket, és rendelkezésre bocsátotta azokat a dokumentumokat, amelyek az eredeti bejelentésben foglaltakat alátámasztják. Ebben többek között ez áll: „A labdarúgók átigazolása, az edző átszerződtetése, úgynevezett »megvásárlása«, az érintettek olyan jelentős anyagi követeléstámasztása mellett történt, amelyet a pénzügyi szabályok keretei között teljesíteni nem lehetett. Erre a célra ugyancsak további, az ellenőrzés alól kivont pénzforrásokat kellett teremteni. Ebből a célból alakított ki Araczki János általános elnökhelyettes egy olyan finanszírozási formát, amelynek lényege az, hogy az átigazolásokhoz megnyert személyek részére azzal a céllal biztosítottak jelentős tanácsi pénzügyi támogatás mellett OTP-lakást, hogy majd az érintett személy a lakást eladva vagy az OTP-nek visszaadva jut az általa kért pénzhez." A 200 ezertől 500 ezerig terjedő támogatások összege 2 millió 463 ezer forint volt. Ugyancsak a főügyészi kiegészítő átiratban olvasható: „A könyvszakértő az eddig átvizsgált okmányok alapján minden kétséget kizáróan kimutatta, hogy 1984 és 1988 közötti időszakban a megyei tanács az Előre SC és a baráti kör felé 23 millió 455 ezer 062 forint olyan támogatást nyújtott, amelynek jogalapja nincs.” Az ügyrendi bizottság a vizsgálatait két témakörben végezte: 1. Araczki János általános elnökhelyettes közreműködése a megyei könyvtárba vásárolt festmények vételárának szabálytalan előteremtésében. 2. A testületi hatáskörök tudatos kijátszására irányuló törekvés, melynek kapcsán a baráti körnél és a Békéscsabai Városi Tanácsnál forrást teremtettek ahhoz, hogy a játékosokat és az edzőt olyan juttatásban részesítsél?, amelyet a pénzügyi szabályok keretei között teljesíteni nem lehetett volna. Ami az elsőt illeti, Szilágyi Menyhért ismét idézte az összeférhetetlenségi bejelentés szövegét: „A megyei könyvtárhoz Araczki János... közreműködésével átutalt költségvetésen felüli összegekből úgy vásároltak festményeket több százezer forint értékben, hogy a vételár felét a festőktől visszakérve, vesztegetési célokra fordították.’’ Az ügyrendi bizottság megvizsgálta a képvásárlások gyakorlatát, s megállapította, hogy a lebonyolítás mögött levő indíték etikailag megkérdőjelezhető. Formailag szabályosan végigvezetett pénzügyi műveletek útján olyan pénzekhez juttatták a labdarúgókat, ami őket az akkori jogszabályok szerint nem illette volna meg. A második téma kapcsán a főügyészség által benyújtott összeférhetetlenségi bejelentés megállapította: „ ... Araczki János ... hivatali beosztását felhasználva a hatásköri szabályokat ismételten és tudatosan megszegve, az elmúlt 6 évben folyamatosan 8 millió 310 ezer forintot utaltatott át a békéscsabai SC melletti — annak támogatására megszervezett — baráti kör részére, ígtf téve lehetővé, hogy a jogszabályokban a költségvetés keretei között nem legalizálható kifizetéseket biztosítani tudják." • A vizsgálat során az ügyrendi bizottság megállapította, hogy az összeférhetetlenségi bejelentésnek ez a része alapos, mivel 1984-től az említett összeget testületi döntés nélkül utalták ki a baráti kör részére. Araczki János a bizottság előtt kijelentette, annak ellenére, hogy részleteiben nem ismerte a baráti kör támogatásának technikai lebonyolítását, felelősnek érzi magát a kialakult helyzetért. Megállapította az ügyrendi bizottság azt is, hogy az összeférhetetlenségi bejelentésnek alapos az a része, hogy a sportolók részére a jogtalan kifizetések pénzügyi alapjainak előteremtése a gazdálkodási szabályok tudatos kijátszásával történt. Mindezekre tekintettel kérte, ítélje meg a tanács Araczki János felelősségét az alábbi főbb kérdésekben: 1. Mivel a megyei tanács pénzügyi apparátusa felett felügyeletet gyakorolt, feladata lett volna megakadályozni az éveken át követett szabálytalan gyakorlat kialakulását. 2. Testületi hatáskörök megsértésével a végrehajtó bizottság tiltó rendelete ellenére személyesen is közreműködött abban, hogy nem tanácsi szerv — a baráti kör — a megyei tanácsitól jelentős összegű támogatást kapjon. Ennek során olyain pénzmozgatások történtek, amelyek lebonyolítására csak végrehajtó bizottsági vagy tanácshatározat alapján lett volna lehetőség, így ezeket az összegeket kivonták a testületek ellenőrzése alól. 3. Engedte, hogy a megyei tanács pénzéből finanszírozzanak olyan képvásárlásokat, melyekről tudta, hogy a vételár egy része, a fekete- kasszába kerül. 4. Közreműködött abban, hogy a pénzügyi osztály kü- löböző közcélú költséghelyekről utaljon át összegeket a városi tanácshoz azért, hogy forrást teremtsenek a játékosok lakásvásárlásokon keresztül történő szabálytalan támogatásához. Az ügyrendi bizottság Araczki János egész tevékenységét vizsgálva elfogadja, hogy nem állt szándékában a megyei tanács érdekeinek megsértése, ennek ellenére lehetőséget adott arra, hogy a tanács, mint testület a vesztegetési ügy kapcsán alaptalan támadásoknak legyen kitéve, csökkenjen társadalmi presztízse. Megfogalmazta a bizottság azt i®, hogy Araczkj János sokat tett megyénk " felzárkóztatásáért, munkája tükröződik a megyeszékhely és sok település arculatán. Mindezek után indítványozta., hogy az összeférhetetlenségről a tanács titkos szavazással döntsön. Miután Araczki János elnökhelyettesi és vb-tagságá- ról lemondott, a testületnek most arról kellett döntenie, alaptalannak vagy alaposnak tartja-e az összeférhetetlenségi bejelentésit, vagyis megmaradhat-e tanácstagnak vagy sem. * * * Még mielőtt erre sor került volna, Araczki János kért szót. Kifejtette, hogy korrektnek tartja az ügyrendi bizottság beterjesztését, nem is erre kíván reagálni. Az eddig ismerteket kiegészítette azzal, hogy 1984—88 között a megyei tanács 75,6 millió forint támogatást adott az Előre Spartacusnak legálisan, vagyis ennyi fel- használását engedélyezte, ám ebből ténylegesen 74,1 milliót használtak föl, tehát mintegy másfél millió forinttal kevesebbet a jóváhagyóidnál. Majd kijelentette, hogy felelősnek érzi magát, de hozzáfűzte azt is, hggv lelkiismerete tiszta, nem bűnös, ugyanis a bundában nem vett részt, pénz a kezéhez nem tapad. „A jó szándék vezérelt és felelős vagyok a pénzügyi szabálytalanságokért” — vallotta. (Folytatás a 3. oldalon) Készül az MSZMP új szervezeti szabályzata Az MSZMP új szervezeti szabályzatának tervezetéről tanácskozott a Központi Bizottság által kijelölt előkészítő munkabizottság. Az ülésen megvitatták a párt jövőbeni működésének koncepciójára vonatkozó kérdéseket is. A vita alapján folytatják az új szervezeti szabályzat tervezetének kidolgozását. A munkabizottság áttekintette a párton belüli politikai kezdeményezés, a kritika, a vita, a nézet- és véleményszabadság érvényesítésének módjára, vagyis a platformszabadságra vonatkozó vitaanyag tervezetét is. A dokumentumot hamarosan az MSZMP tagsága elé terjesztik. Lelkészek a tudományos munkárél A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága a közelmúltban tájékozódott arról. hogy a megyében szolgálatot teljesítő lelkészek milyen tudományos tevékenységet folytatnak? Ezt követően azokat, akik valamely témában kutatómunkát végeznek, eszmecserére hívták össze Békéscsabára, a HNF városi bizottságának székházába. E beszélgetésre, melyet tegnap délelőtt tartottak, meghívást kaptak a megye tudományos intézményeinek — a múzeumi igazgatóságnak. s a megyei levéltárnak, valamint a tudományos koordinációs bizottságnak — képviselői is, hogy ők is segítséget nyújtsanak a lelkészek további kutatómunkájához, a megyei kutatásokba való bekapcsolódáshoz. A beszélgetést Szegediné Kozák Mária, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársa indította azzal a gondolattal, hogy jó lenne a megye értelmiségével együtt, az itt szolgálatot teljesítő lelkészeket is bevonni a kutatómunkába. Ezt követően a tudományos intézmények képviselői mondták el, mit várnák a kutatással foglalkozó egyházi emberektől, s miben tudják segíteni munkájukat. „Szívesen bekapcsolódnánk a népfront kezdeményezésére induló, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó kutatásba. A papság elöregszik. kevesen vagyunk, sok és egyre több a munkánk, úgyhogy szükségünk van segítségre kutatómunkánkhoz. A szociálpolitikai kérdések kutatásában támogatókat keresünk, akik naprakész tájékoztatást tudnak adni. Egyeztetnünk kellene, ki, milyen kutatást végez, hogy az átfedéseket elkerüljük.” Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket vetettek fel a megye különböző területeiről érkezett lelkészek, ám a tanácskozás összehívásának fontosságát leginkább az bizonyította, hogy — mint kiderült — egymás kutatótevékenységéről legalább olyan tájékozatlanok, mint meghívóik e felmérés előtt. A tanácskozás résztvevői ezért abban maradtak, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak, a megbeszélések között pedig a népfront megyei szervezete vállalja a kutatások koordinálását. N. Á. A Posta Kísérleti Intézetében folyó fejlesztőmunka keretében a kutatók olyan berendezéseket fejlesztenek ki, melyek lehetővé teszik a hazai hír- és távközlés felzárkózását a világszínvonalhoz, illetve külföldi fejlett technológiák meghonosítását. Á képen: az anyagvizsgálati és környezet- védelmi osztályon a számítógépes alkatrészvizsgáló laborban tesztelik a módosított távbeszélő-készülékeket Fotó: Pataky Zsolt
