Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUAR 17., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Mai számunkból: Megújulás — rögös úton <3. oida» Kritikus az alkatrészellátás a oidao „Táncsics-díj” alapítvány Orosházán (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-müsor <5-6. 0idaD Sport — sportkollégium — találkozó (8. oldal) Szembe kell nézni a múlttal Németh Miklós a (óváros XI. kerületében Németh Miklós programját a Magyar Kábelművekben fejezte be. Képünkön a miniszterelnököt Laczkó Mihály vezérigazgató tájékoztatja a telefonkábel-üzemben Fotó: Soós Lajos Pénzszűke miatt Lemaradás a vízminőség-javító programban Budapest legnépesebb, ösz- szetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag-/ ja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol — kibővített párttestületi ülés keretében — Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. A kormányfő felszólalásában elmondta: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe és a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság „fundamentalisták” és „reformkommunisták” csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából, hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert, ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és felelőssége ez. Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében. A miniszterelnök végül — a ' pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva — bejelentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanácsban. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Az 1980-as évek elején a Békés megyei mélyfúrású kutakban végzett vizsgálatok az egészségügyi előírásoknál magasabb arzéntartalmat állapítottak meg. Az ivóvízben levő réteg eredetű arzén egészségügyi hatásait az országos közegészségügyi intézet elemezte, melynek eredményeként kezdődött meg Békés megyében az ivóvízminőség-javító program. A kormány hat évvel ezelőtti határozata 1988. december 31-ig előírta a megyei települések jelentős részében az ivóvíz javítását. A tegnapi napon a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Gyulai Vízművek, az ATI-Kövizig és a Kör-Kövizig szakemberei a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium illetékes munkatársának jeMárcius 15-e méltó megünneplésének előkészítésére tanácskozást tartottak tegnap a kora esti órákban Békéscsabán. A városi párt-, KISZ- és népfrontbizottság, valamint az MDF jelenlevő képviselői között tovább folyt a már korábban elkezdődött vita: milyen Megemlékezésre kerüljön sor a megyeszékhelyen az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján. Több elképzelésben azonos volt a jelenlevők álláspontja, azonban a demokrata fórum ideiglenes ügyvilenlétében áttekintették az ivóvizjavító program eddigi eredményeit. Megállapították, hogy az elmúlt év végéig mintegy 97 ezer ember ivóvízellátását sikerült lényegesen javítani, az országos szabvány határértéket is elérni. Az eddigi munkálatok során megépült a ke- vermesi és medgyesbodzási vízbázis, és elkészültek a távvezetékek a víztermelőhelyek és a megyeközpont között. A jó minőségű ivóvizet szállító vezeték Sarkadig kiépült. Békés város is bekapcsolódott az új ivó- vízellátó rendszerbe. A beruházás során igyekeztek á mai korszerű technikai követelményeket kielégíteni. 1984 és 1988 között több mint egymilliárd forintot használtak fel az ivóvízellátó rendszer építésére. Az értekezlet megállapította, hogy a tanácsi pénzeszközök jelentős csökkenése miatt több vői ragaszkodtak ahhoz, hogy az MDF szónoka beszédet mondhasson el a városi ünnepségen. A résztvevők ezzel nem értettek egyet, mert így vagy valamennyi társadalmi és tömegszervezet képviselőjének szót kellene kapnia — s akkor „beszédözön” hangzana el —, vagy pedig, "úgymond, az MDF kisajátítaná magának március 15-ét. ‘Mivel semmilyen kompromisszumra sem sikerült jutni e kérdésben, az MDF kivált a városi ünnep megszervezéséből. Március 15- én formájában és tartalmáév lemaradás van a kormányhatározatban rögzített határidőhöz képest. Ez év első felében a megyének jelentést kell adnia a program állásáról a kormánynak. A tárgyaláson részt vevő szervek képviselői értékelték az eddigi munkát, és megállapították, hogy az öt évvel ezelőtt elkezdett fejlesztési program műszaki-technikai feltételein nem kell változtatni. Az időközi változásokat viszont szükséges áttekinteni, munkabizottságok keretében. Hangsúlyozták, hogy a vízbázis védelme kiemelt szerepet kell kapjon. Meghatározták az elkövetkezendő időszakra vonatkozó részletes egyeztetések programját. A kormány-előterjesztésben az eredeti program koncepciójának végrehajtását és az ivóvízjavítás szélesebb körben történő végrehajtását határozták el. ban az elmúlt évihez hasonló lesz a program. A demokrata fórum jelenlevő ideiglenes ügyvivője egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tartanak külön ünnepséget, s koszorúzás helyett egyénenként helyezik el a megemlékezés virágait. Az MDF tagjai a délelőtti városi ünnepséget követően — délután vagy este — összejövetelen találkoznak majd egymással, de — mint mondották — erre akkor is sor került volna, ha nem válnak ki március 15-e együttes szervezésű megünnepléséből. V. Z. Megújulás előtt az agrárágazat Gazdaságpolitikai tanácskozás Békéscsabán flz MDF nem vesz részt március 15-e városi ünnepségének megszervezésében a megyeszékhelyen Békés megyében a meglevő gondok és problémák ellenére továbbra is a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar lesz a meghatározó. Éppen ezért fontos e napjainkban válsággal küzdő ágazat jövőjének megfogalmazása — többek között erről beszélt megnyitójában Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára azon a tanácskozáson, amelyet tegnap, csütörtökön tartottak Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában. Az értekezleten a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek, és élelmiszeripari vállalatainak vezetői vettek részt. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese vitaindító előadásában hangsúlyozta: a VII. ötéves tervidőszak idejére a megye mezőgazdasága átlagosan évi két százalékos növekedést irányzott elő. Ezt az ütemet az időszak első két évében sem értük el, mert a növénytermelés átlagosan 0,4 százalékkal, az állattenyésztés 2,3 százalékkal növekedett. 1988-ban további lemaradás következett be, mert a növénytermesztés termelési értéke várhatóan 6-6,5 százalékkal alacsonyabb az 1987. évinél, és az állattenyésztésben is csökkenés várható. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi, gazdasági helyzete a tervciklus eddig eltelt időszakában, de különösen tavaly rendkívül kedvezőtlenné vált. Az aszály miatti kieséseket, az adott termelési szerkezet miatt más ágazatok csak kis mértékben tudták pótolni. Különösen érzékenyen érinti az üzemeket az ágazatban felhasznált ipari eredetű anyagok, gépek árának nagymértékű növekedése, mely többszörösen meghaladja a mezőgazdasági termékek árának növekedését. Ez a tény évről évre takarékosabb gazdálkodást kény- szerített ki a nagyüzemektől. E takarékoskodás ma már egyes esetekben meghaladja az ésszerűség határát. (Például a műtrágyahasználat kényszerű csökkentése.) Tavaly tovább romlott a nagyüzemek nyereségtermelő képessége. A két nagyüzemi szektorban várhatóan mintegy 800-850 millió forint lesz a mérleg szerinti eredmény. Ezzel szemben 1982-ben 1,9 milliárd forint volt a megye mezőgazdaságának nyeresége. A továbbiakban a növény- termesztés és az állattenyésztés helyzetét elemezte az előadó. Befejezésül a termelésnövelés feltételeiről beszélt. Beruházásokra a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben még- az eddigieknél is kevesebb összeg jut. Holott az eddigi átlagos évi kétmilliárd forint beruházási összegnek, legalább 10-15 százalékos reálértékben történő növelése lenne indokolt. A szűkös lehetőségeket elsősorban a növénytermesztés gépesítésének korszerűsítésére, az öntözés fejlesztésére, a meliorációs munkák folytatására, az állattenyésztési telepek felújítására kellene költeni. Meg kell gyorsítani a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A vitában nyolcán kértek szót. Fekete Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, az országos agrártézisekről beszélt. Kiemelte: a jövőben is az élelmiszergazdaság lesz a stabilizáló tényező népgazdaságunkban, ezért működő- és versenyképes ágazattá kell alakítani. Javítani kell a termelői érdekeltséget, növelni a nagyüzemek önállóságát. Szólt a szabályozó rendszer néhány kérdéséről, valamint a földtörvényről, amelyet várhatóan még az idén megtárgyal az országgyűlés. Olyan jövedelmi helyzetet kell teremteni, amely versenyképessé teszi a jövőben az agrárágazatot a népgazdaságon belül. A tanácskozás Kiss Sándor zárszavával ért véget. V. L. Czibere Tibor a felsőfokú oktatásról Az elkövetkező időszakban az eddiginél több fiatalt vonnak be a felsőfokú oktatásba. Ennek érdekében cél a jelenlegi szigorú felvételi rendszer liberalizálása, s az, hogy a hallgatók alkalmasságáról a felsőoktatási intézményekben döntsenek. Az egyetemeken ez az alkalmassági vizsgálat az első négy félévben, a főiskolákon pedig az első két félévben lenne lehetséges — mondotta Czibere Tibor művelődési miniszter tegnap,. a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az oktatási rendszer átalakításáról szólva kiemelte, hogy a reformokat a műszaki és gazdasági felsőoktatásban kell elkezdeni, mivel a gazdaság fejlesztésében meghatározó szerepe van a közgazdászoknak és mérnököknek. A miniszter rámutatott arra, hogy az oktatás reformját indokolja az 1992- ben létrejövő EGK-integrá- ció is. A nyugat-európai országok ugyanis az oktatásban közös programot dolgoztak ki, amelyhez hazánknak is alkalmazkodnia kell. ök egy család. A papa a háttérben maradt. Erdélyből jöttek, hazát cserélni. Megsegítésükre összefogott ország-világ. Ruhát kapnak belföldről és segélyszállítmány érkezik Ausztriából, az NSZK-ból. Elosztásukról Békéscsabán az evangélikus egyház gondoskodik. (Képes riportunkat a 3. oldalon olvashatják) Fotó: Kovács Erzsébet
