Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

1989. február 16., csütörtök o n megyei tanácselnök-választás előkészítése A Békéscsabai Városi Tanács üléséről jelentjük (Folytatás az 1: oldalról) nagymértékben bevonjuk egy-egy személyi döntés elő­készítésébe, bár megjegyzem, most időközi választásról van szó, amikor a tanács testületé és nem az állam­polgárok választanak tanács­elnököt. Egyébként a jelen­legi politikai-társadalmi helyzetben teljesen indokolt­nak tartom azt, hogy minél több embert hallgassunk meg arról: ebbe a tisztség­be kit tudnának elképzelni — mondta Szikszai Ferenc. — Az elnökségi ülésen többször is elhangzott, sőt vita is kerekedett abból: mindössze egy szűk eszten­dőre választanak most ta­nácselnököt, hiszen körülbe­lül tíz hónap múlva kezdőd­nek az új tanácsválasztások. Felmerül a kérdés: a vá­lasztást előkészítők és a ta­nácstagok felelőssége is ki­sebb ezáltal? — Egyáltalán nem, a fe­lelősség pontosan olyan nagy, mintha egész ciklusra választanának tanácselnököt. Ez a tisztség olyan, hogy mindennapi teendői hatást gyakorolnak az egész me­gyére. Ezt. a felelősséget a majdan megválasztott el­nöknek teljes egészében fel kell vállalnia. A lakosság pedig nagyon jól ismeri a megye jelenlegi helyzetét, azt is tudja, érzi, hogy ezen mielőbb változtatni kell. — Az elnökség javaslata hétfőn a bizottság elé ke­rül. Hogyan folytatódik a választás előkészítése? — Reméljük, a bizottság elfogadja majd a javasla­tunkat, természetesen ott is szavazásra bocsáthatnak újabb neveket. Akiket meg­szavaznak, azok felkerülnek a jelölőlistára. Lényeges, hogy amennyiben közülük valaki nem megyei tanács­tag, előtte meg kell válasz­tani. A megyei tanács tes­tületé március 1-jéig vá­lasztja meg az új elnököt. Végezetül: nagyon szeret­nénk, ha a lakosság érdek­lődése nem csökkenne. Vár­juk a különböző közösségek, csoportok jelentkezését, ha szeretnének találkozni a je­löltekkel, hogy közelebbről megismerjék őket, terveiket. Mi továbbítjuk az elnökje­lölteknek ezeket az igénye­ket, akik bizonyosan szíve­sen a rendelkezésünkre áll­nak. Ami a Dél-Alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának a Népúj­ság szerdai számában megje­lent nyílt levelét illeti, őszintén sajnálom, hogy a korábbi felhívásunkra, ami szintén megjelent a Népúj­ságban, nem kerestek meg bennünket. Úgy érezzük, de­mokratikusan végeztük ezt a munkát, természetesen en­nél több ember véleményét is kikérhettük volna, ám ez technikailag nehezen meg­oldható. Mindezekkel együtt, azt hiszem, hogy az a nyil­vánosság, amit a választás­előkészítés kapott, példa nél­küli a korábbi hasonló ese­tekhez képest. Átérezzük az előttünk álló munka fele­lősségét, arra törekszünk, hogy ebbe a méltóságba olyan ember kerüljön, aki arra szakmailag, politikai­lag és erkölcsileg is érde­mes. László Erzsébet lavult a minőség Kiemelkedő év a Sárréti Tejnél A Trappista sajtból csökkent a gyártás.. Talán az idén is szállítanak belőle jugoszláv exportra Füzesgyarmaton, a helyi tsz székházában tegnap, szer­dán tartotta igazgatótanács­ülését a Szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalata. Az el­nöklő Tőkés Imre megnyi­tója után Kutyik Mátyás igazgató adott áttekintést a vállalat 1988. évi gazdálko­dásáról. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, az elmúlt évi tervek ké­szítésekor még rengeteg volt a bizonytalanság, részint a fogyasztói árak várható emelése miatt, ami megha­tározza, hogyan alakul majd a kereslet termékeik iránt, de arra még csak tippelni sem mertek, hogy hogyan változnak majd az általuk felhasznált szabadáras ipari termékek, elsősorban a cso­magolóanyagok, vegyszerek, energiahordozók árai. Mind­ezek ellenére még sem ter­veztek alul, figyelembe vet­ték a korábbi évek dinami­káját. Hogy helyesen csele­kedtek, azt igazolni látsza­nak az eredmények. Ami a felvásárlást illeti, a borús előrejelzések ellenére majd 2 millió literrel több tejet vásároltak fel taggaz­daságaiktól, összesen 74,3 millió litert. A feldolgozás már nem volt ilyen sikeres. Ugyanis a Trappista sajt és a Sárrét gyöngye termékek iránt megcsappant a keres­let és így 1,6 százalékkal csökkent a tej mennyiségé­nek feldolgozása. Ennek ará­nyában növelték a feldolgo­zatlan tej értékesítését. Ked­vezőnek tartják, hogy az el­múlt évben tovább javult a tej minősége, amit bizonyít, hogy az első és második A osztály együttesen az összes felvásárolt tejnek 92 száza­léka. Ami a termékek érté­kesítését illeti, némileg csökkent az értékesítés kan­nás tejből, kakaóból, ömlesz­tett gomolyából, kartonos vajból. Érezhetően a vásár­lói kereslet — érthető mó­don — az olcsóbb, alacso­nyabb zsírtartalmú tejek irá­nyába tolódott el. A szeghalmi üzem nyere­sége megközelítette a' 29 millió forintot, a békéscsa­baiaké pedig a 47 millió fo­rintot. Így a közös vállalat árbevétele 902 millió forint­ra alakult, a nyereség pe­dig meghaladta a 73 millió forintot. Ez a tervezetthez képest 13 millió forintos emelkedést jelent! Szó volt még a tavalyi, il­letve idei évi fejlesztésekről. Az elmúlt évben a legjelen­tősebb beruházás Szeghal­mon egy sajtcsomagoló gép beállítása volt, mintegy 2,5 millió forintos költséggel. Ezt követi egy hűtőkamra kiala­kítása Békéscsabán, ami több mint egymillió forint­ba került. Az idei termelé­si terv a tovább folytató­dó bizonytalanságok miatt, az elmúlt évi szint közelé­ben maradt. Hasonlóképpen a feldolgozás is a tavalyi­hoz hasonló szinten alakul A tejtermékekből a piac jelenleg telített és tovább szűkül a lakosság anyagi le­hetősége is. Árbevételüket az idén szeretnék egymilliárd fölé emelni. Ennek teljesíté­séhez mintegy 67 millió fo­rint nyereséget kellene hoz­ni. Kép, szöveg: Béla Ottó átdolgozott törvényjavaslatok Előzetes viták után, komp­romisszumok eredményeként, átdolgozott tervezetekben ke­rül a Parlament márciusi ülése elé a Munka Törvény- könyv módosítására vonat­kozó javaslat és a sztrájk­jogról szóló törvénytervezet. A részletekről Halmos Csa­ba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke szerdán a Parlament­ben tájékoztatta az újság­írókat. Az elmúlt hónapokban gyakran érzelmektől sem mentes vita folyt mindkét előterjesztésről, pontosabban azok múlt év őszén kidolgo­zott változatairól. Ez veze­tett végül is kompromisz- szumra, á tervezetek átdol­gozására. Az államtitkár szerint a mára megfogalma­zott javaslatok alapvetően eltérnek a korábbiaktól. A következő napokban, hetek­ben képviselőcsoporti ülése­ken, bizottsági vitákon, tár­sadalmi és szakmai fórumo­kon vitatják meg ezeket az élőterjesztéseket. Február 27-re az ÁBMH meghívta az alternatív szervezeteket vé­leménycserére, elsősorban annak a körülbelül 20 cso­portnak a képviselőit, ame­lyek a közelmúltban akció­egységre szólítottak fel a sztrájktörvény ellen. Halmos Csaba emlékezte­tett arra : a Munka Törvény- könyvét 1967-ben fogadta el az Országgyűlés. A most ter­vezett módosítások átmene­tet jelentenek ; jobb lett volna eleve új törvényt ki­dolgozni, ehhez azonban is­merni kellene a kapcsolódó jogszabályokat, előterjeszté­seket, törvényeket. Ezek pe­dig még nem öltöttek vég­leges formát, s készül az új alkotmány, és a szakszerve­zeti törvény is. Jövőre min­den valószínűség szerint új Munka Törvénykönyvről tár­gyalhatnak a képviselők; ez 1991. január -1-jétől lépne életbe. Az új jogszabály ki­álak ításának legfőbb indoka: a már elfogadott társasági törvény teljesen új alapokra helyezte a munkavállalók és a munkaadók kapcsolatrend­szerét. A tervezett módosítások közül Halmos Csaba kiemel­te a kollektív szerződések megkötésének kérdését, eb­ben mint ismeretes, éles vi­ta folyt a kormány és a szakszervezet között. Végül is a Minisztertanács feladta korábbi álláspontját; a ja­vaslat kimondja, hogy min­denütt lehetővé teszik az ilyen szerződések kötését. (Folytatás az 1. oldalról) elmondta, hogy 210 millió­val csökkent a város költ­ségvetése, s jelentős az adós­sága is. Javasolta, hogy a város kérjen nagyobb támo­gatást a megyei tanácstól. Jass Mihály választókerüle­tének véleményét tolmácsol­ta az útépítéssel kapcsolat­ban. Kesjár Mátyás a kül­területi lakosság gondjairól beszélt. Nagy András azt hangsúlyozta: ahol a lakos­ság hajlandó áldozatot vál­lalni a településért, ott a város is nagyobb támogatást nyújtson. Blahut Károly az útépítés pályázati rendszeré­nek továbbfejlesztését java­solta. Tordai Ferenc indít­ványozta, hogy az állami la­kások eladásra kerüljenek, a fenntartásuk ugyanis sokba kerül. Medovarszki János arra kérte a tanácsülést, hogy ne csökkentse az ok­tatás, a sport és a közmű­velődés pénzügyi támogatá­sát. A költségvetés tervezetét a városi tanács javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegé­szítve fogadta el. Határoztak többek között arról, hogy a sportcsarnok költségvetését fölül kell vizsgálni. A kor­rekcióra a májusi tanács­ülésen visszatérnek. Ezután a tanács és a végrehajtó bi­zottság munkatervéről ta­nácskoztak, s megvitatták- a városi népi ellenőrzési bi­zottság ez évi munkaprog­ramját. Majd bejelentések és interpellációk következtek, s végül személyi kérdést tár­gyalt a tanácsülés. A városi ügyészség a múlt év decemberében indítvá­nyozta, hogy az ügyrendi bi­zottság kezdeményezze a vá­rosi tanács előtt az összefér­hetetlenségi eljárás megin­dítását Vantara János ta­nácstag, volt általános ta­nácselnök-helyettes ellen. Az ügyrendi bizottság a kö­vetkező tényállást állapítot­ta meg. Vantara János ta­nácstag a Békéscsabai Előre Spartacus SC-nek 1981. már­cius 1-jétől 1985. február 12- ig társadalmi elnöke volt. Ezt a megbízatását pártfel­adatként kapta. Az egyesü­let bázisszerve a Békés Me­gyei Tanács, a Békéscsabai Városi Tanács és a Kiszöv voltak. Ez egyrészt azt je­lentette, hogy à sportkör el­nökségébe a bázisszervek ve­zetői — így Vantara János is — kerültek. Másrészt a szakmai feladatok mellett a bázisszervek anyagilag is tá­mogatták a sportegyesületet, így a városi tanács költség- vetésébe is be volt építve évente átlagosan 4-5 millió forint az Előre támogatásá­ra, a sportlétesítmények fenntartási költségeinek fe­dezésére. A költségvetésben biztosított pénz nem bizo­nyult elégségesnek. A sport­kör fenntartását viszont mindenáron meg kellett ol­dani, és ez a feladat főleg a bázisszervekre várt. Vanta­ra János, mint a sportkör elnöke az Előre részéről ér­kezett kérelmeket a hetente megtartott vezetői megbe­szélések elé vitte, ahol a je­lenlevők — tanácselnök, ta­nácselnök-helyettesek, vb- titkár — egyetértettek a szükséges pénzek biztosítá­sával. 1983-ig ez a megol­dás jónak mutatkozott, mi­vel a támogatások pótelő­irányzatokként pénzmarad­ványokból megoldhatók vol­tak. A gazdasági szabályo­zók változásával és szigoro­dásával azonban a sport­klub támogatása nehézsé­gekbe ütközött. Vantara Já­nos szerint az Előre támoga­tását főleg városi tanácsi többletbevételből lehetett fi­nanszírozni. így történhetett meg az, hogy a Sárréti Tej Közös Vállalat — mivel a napi kibocsátott szennyvíz- mennyiségnek a duplája lett — 1 millió 200 ezer forintos befizetését, melyet az elnök- helyettes többletbevételnek ítélt, a lakossági közmű- . számlára utalták át. A vizs­gálat során nem lehetett megállapítani, hogy a lakos­sági közműszámláról az Elő- rének juttatott támogatások a lakosság pénzéből történ­tek-e, mivel egyrészt a la­kossági pénzek takarékbe­tétkönyvekben voltak elhe­lyezve. s az ehhez járuló ta­nácsi támogatásokat a vá­rosfejlesztési ellátási bizott­ság határozta meg. Másrészt a közműszámláról történő átutalásokat követően — szabálytalan befizetések út­ján ugyan — a számlát Van­tara János töltötte fel. A la­kossági közműszámláról a lebonyolító irodán keresztül évente két-három alkalom­mal kerültek kisebb-nagyobb összegek átutalásra. 1984- ben például 500 ezer forint került a lakossági közmű­számláról az Előre SC-hez. A liftekkel kapcsolatban a következő' megállapításra ju­tott az ügyrendi bizottság. A BÉMIBER 1973-ban 10 ma­gas házi liftet vásárolt, me­lyekből csak négyet építet­tek be a Bartók Béla úti kö­zépmagas házakba. A többi hat a Lencsési lakótelepre lett tartalékolva. Mivel az épületek megépítésének le­hetőségét a szegedi Délép nyerte el, így a hat lift mű­szaki okból alkalmatlanná vált a beépítésre, és sor ke­rült az értékesítésükre. Ezek közül hármat készpénzért adtak el, az árat Botyánszki Pál, a szolgáltató szövetke­zet elnöke vette át. A szö­vetkezet bevételezte, majd átutalta a városi tanács la­kossági közműszámlájára. Az tény, hogy a lebonyolító iroda vezetője sem értette, ugyan miért utal a Békés Megyei Szolgáltató és Ter­melő Szövetkezet 300 ezer forintot a városi tanács eme számlájára. A vizsgálat egyik kiemelt- szempontja volt, hogy hatás­körében járt-e él az elnök- helyettes a felsorolt támoga­tások átutalásakor. A bizott­ság válasza nemleges, ugyan­is sem a tanács és szervei szervezeti és működési sza­bályzatában, sem a tanács és vb-határozatai között nem találtak arra vonatkozó do­kumentumot, mely szerint az általános tanácselnök­helyettesnek erre joga lett volna. De erre vonatkozó testületi döntésekre sem akadtak, sőt, a testületek utólagos tájékoztatására vo­natkozó utalást sem találtak. A meghallgatott vb-tagok nem tudták megerősíteni azt, történt-e a támogatásokról tájékoztatás a végrehajtó bi­zottság előtt. Idézet az ügyrendi bizott­ság jelentéséből: „Vantara János a vizsgálat során a következőképpen védekezett: az Előre SC el­nöki megbízatását pártfel­adatként kapta. Megítélése szerint — az akkori rendel­kezések miatt és a kiala­kult gyakorlat szerint — nem volt más lehetőség a sportkör támogatására. Ezek­ről a szabálytalan átutalá­sokról a megyei és városi állami, társadalmi, politi­kai vezetők tudtak. A me­gyei tanács pénzügyi osztá­lya és tervosztálya által tar­tott vizsgálatok semmiféle szabálytalanságot nem tár­tak■ fel. A lakossági közmű­számlán levő — lakosság ál­tal befizetett pénzeket — ezek az átutalások nem érin­tették. Az átutalásokból sze­mélyes haszna nem szárma­zott. Meggyőződése volt, hogy Előre SC-elnöki tevé­kenységét — mint társadal­mi megbízatást — megfele­lően végzi, s ezért kapta a sportérdemérem ezüst foko­zata kitüntetést. Felelősnek érzi magát, de bűnösnek nem. A bizottság Vantara János védekezését csak részben fo­gadta el.” Az ügyrendi bizottság 4:2 szavazati arányban az ügyé­szi indítványt alaptalannak találta és javasolta a ta­nácsnak, hogy Vantara Já­nost figyelmeztetésben része­sítse. A tanácsülésen Van­tara János lemondott ta­nácstagságáról. A testület a lemondást elfogadta. A fel­szólalók többek között el­mondták, hogy a labdarúgás támogatásával nemcsak Bé­késcsabán, hanem az egész országban hasonló gyakorlat folyt. A szabálytalanságokat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha megfelelő rendelkezések születnek a sportkörök tá­mogatására. S. J. Jelentős esemény színhelye volt tegnap a Békés Megyei Hadkiegészítési és Területvé­delmi Parancsnokság, ahol leszereltek a sorkatonai szolgál atukat eredményesen teljesített fiatalok. Képünkön: az utolsó adategyeztetés és a személyi igazolványok átvételének öröm­teli pillanatai Fotó: Fázekas Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom