Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK rraiui-fiM A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében Száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa 1989. január 28., szombat Dr. Réthy Pálné és Dr. Réthy Pál, középen Etelka. Mária és Berta, lenn Sztraka Ernő és Sztraka György Dr. Réthy Pál, Békéscsaba első városi főorvosa a Schlotterbeck családból származott. Ősei a XVI. században a németországi Baden- Würtemberg fejedelemségben éltek. A Schlotterbeck családnak három ága volt: franciaországi, svájci és német. A történelem folyamán a családból számos tudós, művész, orvos, tanár, gyógyszerész, kiváló mesterember, kereskedő származott. Az egyik Schlotterbeck például költő volt és Schiller baráti köréhez tartozott. Stettenböl Szarvasra A Békés megyei Schlotter- beck (Réthy) család őse, Schlotterbeck Kristóf 1765 körül a Stuttgart melletti rheinstahli Stetten községben született és onnan települt Magyarországra. Először szabóinas volt, majd Bécsbe került, s ott előbb egy posztókereskedőnél, majd egy vaskereskedőnél dolgozott. Felesége a lengyel származású Scarski Rozália. Bécsből a Békés megyei Szarvasra való költözésének oka ismert. Schlotterbeck Kristóf nagyon szerette a földrajzi könyveket; egy ilyen Magyarországról származó (német) könyvben olvasta, hogy Szarvason, melynek a múlt század első felében már 10-15 ezer lakosa volt, egyetlenegy kereskedő sem létezett. Ide települt és ő alapította Szarvason az első nyílt boltot, amely mint vaskereskedés sokáig fennállott. Ez 1805 körül történt, utána földet is bérelt, sőt a postaintézmény kezelője lett, ami akkor abból állott, hogy a Szolnokról, járó postakocsi a boltja előtt állt meg és leadta a küldeményeket, a helyben feladottakat pedig itt vette át és vitte Szolnokra. Schlotterbeck Kristóf és Vannak, akik úgy tartják, hogy az isten azért bocsátja a háborúkat és a ragályos járványokat az emberiségre, mert így akar féket vetni a túlszaporulatra. Az álláspont vitatható, de kétségtelen. hogy a ragályos betegségek legborzalmasabbika, a pestis, az elmúlt évszázadokban nagyobb irtást végzett Európában, mint sok háború. A legrégibb ismert pestis- járvány e féltekén a VI. században dühöngött, s „Justi- nianus járványának" nevezték. Egy másik, XIV. századbeli pestisjárvány Európában hozzávetőlegesen 25 millió embert, az összlakosság egyharmadát ragadta el. Nem hiába nevezték azt a betegséget „fekete halálnak". A Magyarországon nyilvántartott nagyobb pestis- járványokról már a XIII. századból van adatunk. Ilyen járványos idők voltak 1242- ben (a tatárjárás után), 1271 - ben, 1282-ben. S még néhány nagyobb méretű pestisjárvány dátuma Magyar- országon: 1456, 1563, 1633, 1644, 1678, 1680, 1708, 1738— 40, 1756, 1770, 1786. 1795 és 1811-ben Erdélyben. A pestis elleni védekezést nemzetközi megállapodások szabályozzák, amelyeket az 1897. évi velencei Pestiskonvenció foglal össze. A pestis, mint az emberiségre leselkedő legnagyobb veszedelmek egyike, az egész világon nagy félelmet keltett. Megelőzésén, az ellene való védekezésen kívül a hívő felesége 1830-ban, korán meghalt. A szarvasi temetőben nyugszanak, a Vajda Péter síremléke mögötti részen, de fejfájukat az idő elpusztította. Különben a család Vajda Péterrel jó barátságban volt, a költő ajánlotta később a Schlotterbeck- fiúknak a Réthy név felvételét. öt gyermekük volt, három fiú és két leány. A három fiú: Pál, Lipót és Vilmos különösen kiemelkedő szerepet játszott Békés megye történetében. Ők hárman 1844. szeptember 9-cel vették fel a Réthy nevet (Udvari Cancellária 14222. sz. engedélye alapján). Réthy Pál atyja halálakor a pesti egyetemen orvostanhallgató volt. Tudori oklevelét 1836-ban nyerte el. Utána Fabini Theophil világhírű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd a csabai községi tanács meghívására városi főorvosi állást vállalt. Egész tevékenységét Békés-Csaba város egészségügyének szentelte, áldozatos tevékenységet fejtett ki, s neve sok területen fonódott össze a város haladásával. Kórház és szegényápolda Dr. Réthy Pál jelentős tudományos tevékenységet is folytatott. Számos ismeret- terjesztő cikket, társadalom- politikai esszét írt. Ezenkívül értékes szakmai tanulmányai jelentek meg: az orvosi tévedésekről az elme- betegségek diagnosztikájában, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okairól, a magyarországi pestisjár- ván.yokról, a homeopathiás gyógymódról, a messzmeriz- musról (magnetotherápia), a természetes gyógymódok értékéről, a magyar orvosi ellátás reformjáról, a magyar- országi orvos-egészségügyi emberek gyakran fordultak istenhez és szentjeihez közbenjárásért, tartsa táyol tőlük ezt a rettegett betegséget. S fogadalmat tettek, hogy ha a pestis elmúltával életben maradnak, hálájuk és köszönetük jeléül méltó emléket állítanak, amely egyúttal utódaik okulásául is szolgáljon. És akik a járvány után valóban éleiben maradtak, állták szavukat, így épültek, emelkedtek az országban e fogadalmi emlékművek, amelyeket pestisoszlopoknak nevezünk. A legrégebbi nyilvántartott hazai pestisemlékoszlopunk Sopron közelében áll. a pozsonyi országúton. Közvetlenül a pestis után, 1680- ban állították. Szűz Mária, Szent Sebestyén és Rókus szobrai díszítik, lábaiknál a járványos betegségek hazai védőszentje: Rozália. Ugyanezek a szentek állnak Lövő pestisoszlopán, de fekvő Rozáliával, s az almafa ágait utánzó, korintuszi oszlop tetején az ég királynőjeként tisztelt Szűz Máriával. Talán a legfiatalabb pestisemlékművünk a pomázi, amely 1792-ből való, és különlegessége. hogy kovácsolt vasból készült. Nem oszlopot, hanem egész kápolnát emeltek a pestisjárvány elmúltával 1713-ban az akkori Lucsonyban (ma Mosonmagyaróvárhoz tartozik). A pestisjárványokat megörökítő emlékműveink jeles művelődéstörténeti és esetenként művészettörténeti relikviáink. Cs. K. dolgozók bérezéséről. Sokat foglalkozott az Arad megyei románok történetével. Legjelentősebb két műve: „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán” (1847) és az „Ős- nemzés. A növények, állatok és az ember őseredeti keletkezése” (1869). Legnagyobb érdeme a békés-csabai kórház és szegényápolda megszervezése és továbbfejlesztése. Az első szükségkórházat 1854-ben, a korszerűbbet 1864-ben állította fel. Réthy Lipót (1817—1903) Békés megye első könyvnyomtatója volt. A szakmát Pesten Beimel József nyomdájában tanulta. 1841—1843 között külföldi utazásai során egész Európát bejárta és ismereteit bővítette. Visszatérte után, 1843-ban a Länderer Nyomdában nyert alkalmazást és huzamosabb ideig Kossuth Pesti Hírlapjának volt a szedője. A Rajna-Neckar vidéki Stetten község Réthy Vilmos (1819—1895) 1840-ben Szarvason nyitott vaskereskedőüzletet. A szabadságharcban, mint nemzetőr főhadnagy vett részt. Üzletemberként a „Tiszavi- déki vasút” keletkezése ideVáros, ahol park fogad, a fák között szobrokkal, s a lombok alatt folytatódik az út. Polgárházak. Picike boltok, melyekbe pár lépcső vezet fel- vagy lefelé. A járdák a megélt évektől kopottak. az utcaköveket is szekerek kerekei mélyítették hepehupásra. Itt-ott szélesebb kapualj, bejárataiknál a kerékvető. Az ablakok fölött párkánydísz, de nem hivalkodó. Itt Molnár Erik lakott, ott Kacsóh Pongrác zeneszerző és iskolaigazgató. Emléküket nem csak a falak őrzik. Ezen a vidéken emberemlékezet óta laktak. Jazigok, hunok, s a honfoglalás korában Árpád nemzetsége. Először fejedelmek, majd királyok, később királynők birtoka, előjogokkal. Területén jobbágytelek felosztva sohasem volt, a lakók robotmunkát nem teljesítettek, kötelezettségeiket pénzzel váltották meg. Hornyik János történész szerint a tatárjárástól a XIX. század közepéig a város legalább tízszer pusztult, el. A lakóknak ellenség elől a homokbuckák nyújtottak menedéket. Az oklevelek tanúsága szerint 1353-tól mint possessio (birtok), 1368-tól pedig már oppidum (mezőváros). 1415-ben Borbála királynő civitas nastra-nak (mi városunknak) említi. Mátyás idejében számos ifjú kerekedett fel innen világot látni, s tanulni a padovai, a bécsi, a krakkóf egyetemen. A török 1526-ban ért a falak alá. A lakók elmenekültek, a házakat felgyújtották. De az élet folytatódott. A környékbeli falvak lakói betelepüljön — jól érzékelve a vas- útban rejlő nagy lehetőségeket — aktív tevékenységet folytatott Szarvas város bekapcsolódása érdekében, de a polgárság maradiságán az ügy — a város nagy kárára — elbukott. Társadalmi tevékenységéhez tartozott a szarvasi kórház alapítása, amelynek éveken át buzgó gondnoka volt. A szarvasi takarékpénztár is az ő nevéhez fűződik. A Réthy-testvérek leszármazottai a későbbiekben is jelentős szerepet játszottak a megye és Békéscsaba városának gazdasági, kulturális és közéleti tevékenységében. így Réthy Pál egyik leánya, Etelka Sztraka Ernő városi főmérnök felesége, akinek nagy szerepe volt a város fejlesztésében. Számos középületet tervezett és kivitelezett a megyében. A csabai kórház és szegényápolda is az ő tervei szerint készült el. Réthy Pál Mária leánya Sztraka György főszolgabíró felesége lett. Réthy Vilmos nyolcadik gyermeke, Réthy Béla gyógyszerész (1862—1935), aki pályáját 1880-ban Békéscsabán Varságh Béla „SAS” elnevezésű gyógyszertárában kezdte el. Ez a gyógyszertár ma is megvan, a Szent István téren a központi gyógyszertár. Varságh Béla egészségi állapota miatt 1892-ben a gyógyszertárát bérbe átadta Réthy Bélának, aki kitűnő szervező- képességével azt továbbfejlesztette. Számos új gyógyszerkészítményt állított elő, amelyek országosan is használatosak lettek és az 1896. évi millennáris kiállításon kitüntetésben részesültek. A gyógyszereken kívül más cikket ’is előállított, ezek közül a legismertebbek voltak: a Réthy „pemetefűcukorka”, Torokőr, szalmiá- kos-ánizsos hajócska (ezeket gyógyszerként is használták!), valamint különböző háztartási vegyi cikkek, mint a Papagáj ruhafesték, a Réthy-eszencia, a Vanií tabletta. Szívén viselte a gyógysze- rész-utóképzést, a „Réthy- praxik” mind elméleti, mind gyakorlati vonalon kiváltak társaik közül. Szakmai muntek. Védte őket a „beszélő köntös” (Mikszáth Kálmán meséli el a történetet), a szultán kaftánjának biztonsága. A sarcoló csapatok elkerülték. 1680-ban már épült a református templom. Ma is áll. Többször rongálta tűzvész. Rákóczi Györgytől kapott harangja 1855-ben, a kolerajárvány alatt, a sok harangozástól megrepedt, s újra kellett önteni, de szól. Áz ókollégium is csakhamar benépesült. Működött itt jogakadémia. Jókai Mór itt tanult. „Itt lett belőlem ember ... szellemi énemet e város szülte.” Petőfi itt járt az evangálikus elemi iskolába, s később a Nagykávéházba de Caux Mimi művésznő kedvéért. Katona József, a Bánk bán szerzője, a város szülöttje és halottja, Itt volt főügyész. Kecskeméti volt Ferenczy Ida. Erzsébet királynő felolvasónője; Zsuborák Mikája mellett példamutatóan kivette a részét a város gazdasági és szociális életéből is. Dr. Réthy Pál a család kimagasló egyénisége volt, aki egész életét Békéscsaba város fejlődésének szentelte. Széles körű közéleti tevékenysége során a város vezetősége sokat támaszkodott rá, nemcsak az egészségügy szervezésében, hanem a várost érintő más kérdésekben is. Így az 1848-as örök- váltsággal kapcsolatos helyi bizottságok élenjáró harcos képviselője, választóbizottsági tagként az egyik kerület irányítója. Tagja az újszerű, demokratikus választójogot és választási programot kidolgozó bizottságnak, a tanácsbeli dolgozók arányos befizetését megállapíhály, a monostori puszta híres számadó juhásza, kinek alakját festők és szobrászok művei őrzik; Zsigmond Ferenc Katona-telepi tanító, ki nagy érdemeket szerzett az ottani gazdálkodás fellendítésében; Lukács László, aki bejárta fél Európát, míg mçgnvitotta itteni nyomdáját 1835-ben. Itt tartott to- borzóbeszédet Kossuth, s a város szülötte Fényes Adolf, a festő. Voltak polgárai és voltak polgármesterei. Városatyák. Kada Elek, aki tíz kutat fú- ratott a vízvezeték építéséhez. Gyarapodott a város, gyarapodtak iparosai. Konzervgyár, gyufagyár, vasgyár. S igénnyel épültek a városi lét közösségi centrumai. A római katolikus plébániatemplom. a nagytemplom, a városi tanácsház, „á magyar díszítő styl atyja”, Lechner Ödön tervei alapján Pártos Gyula közreműködésével 1893—1896-ig. Itt tó városi küldöttségnek. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, ahol okos és ésszerű indítványokat tett. Tőle származik a megye- székhely Gyuláról Csabára való áthelyezésének első indoklása. Kitüntette a király 1891-ben a város jegyzőkönyvben méltatta 54. éves közszolgálatának gazdag eredményeit. 1882-ben érdemeit elismerve, „Koronás Arany Érdemkereszttel” tüntette ki a király. 1896- ban halt meg. Születésének 180. évfordulóján, emlékének tiszteletére, kegyelettel hajtsuk meg fejünket! Dr. Sonkoly Kálmán őrzi még a kettéhasadt kőtömb azt a helyet, ahol Katona József szívrohamban összeesett. Lechnernek igen nagy hatása volt. Nemcsak az építészetet inspirláta, hanem egyengette a népművészet felfedezését is, a nemzeti és népi gondolat összeforrasz- tását. Az ő szellemében, a magyaros-szecessziós formanyelven építették Márkus Géza tervei szerint a Cifra palotát. Az első színház, 1843-ban, még a Korona vendégfogadóban működött. Az új Fellner Ferdinánd és Helmer Armin tervei szerint készült. Ma is áll megszépülve, felújítva*. Falai között játszott Jávor Pál. Greguss Zoltán, Páger Antal, Latino- vits Zoltán. Más stílusban, Zetteroach János tervei szerint épült a zsinagóga 1863-ban. Ma a Tudomány és Technika Házának ad otthont. 1923-ban már álltak a városi múzeum falai. Kodály Zoltán munkásságának nem csak emléke a Zeneintézet. A világ minden tájáról érkeznek ide a tanulni vágyók, kik hírét is viszik messzire. A Naiv Művészet Múzeuma egyedüli az országban, ahogy nincs másutt Szórakaténusz Játékmúzeum sem. Parkok, szobrok, sétálóutca, díszes és fényes kirakatok. Templomok, középületek, a sok évszázados életet őrzők. Őrzik a hatszázhúsz éves város közösségi létét. Ma száztízezren lakják. Közel van a külföldieket is vonzó Bugac, lovasbemutatóival, legelésző juhnyájjal és a Pásztormúzeummal. Kecskemét. Van múltja, természeti csapások és a történelem viharai között is fennmaradó. Jelenét a szerető akarat gondozza, építi, a homoksivatagban is várost teremtő. Józsa Ágnes A Kossuth tér a városházával és a nagytemplommal Pestisoszlopok Magyarországon Hazai tájakon Kecskemét—ahol emberemlékezet éta laknak