Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

SZÜLŐFÖLDÜNK rraiui-fiM A Réthy család szerepe és helye Békés megye történetében Száznyolcvan éve született Békéscsaba első városi főorvosa 1989. január 28., szombat Dr. Réthy Pálné és Dr. Réthy Pál, középen Etelka. Mária és Berta, lenn Sztraka Ernő és Sztraka György Dr. Réthy Pál, Békéscsa­ba első városi főorvosa a Schlotterbeck családból szár­mazott. Ősei a XVI. század­ban a németországi Baden- Würtemberg fejedelemség­ben éltek. A Schlotterbeck családnak három ága volt: franciaországi, svájci és né­met. A történelem folyamán a családból számos tudós, művész, orvos, tanár, gyógy­szerész, kiváló mesterember, kereskedő származott. Az egyik Schlotterbeck például költő volt és Schiller bará­ti köréhez tartozott. Stettenböl Szarvasra A Békés megyei Schlotter- beck (Réthy) család őse, Schlotterbeck Kristóf 1765 körül a Stuttgart melletti rheinstahli Stetten község­ben született és onnan tele­pült Magyarországra. Először szabóinas volt, majd Bécsbe került, s ott előbb egy posz­tókereskedőnél, majd egy vaskereskedőnél dolgozott. Felesége a lengyel szárma­zású Scarski Rozália. Bécsből a Békés megyei Szarvasra való költözésének oka ismert. Schlotterbeck Kristóf nagyon szerette a földrajzi könyveket; egy ilyen Magyarországról szár­mazó (német) könyvben ol­vasta, hogy Szarvason, melynek a múlt század első felében már 10-15 ezer lako­sa volt, egyetlenegy keres­kedő sem létezett. Ide tele­pült és ő alapította Szarva­son az első nyílt boltot, amely mint vaskereskedés sokáig fennállott. Ez 1805 körül történt, utána földet is bérelt, sőt a postaintéz­mény kezelője lett, ami ak­kor abból állott, hogy a Szolnokról, járó postakocsi a boltja előtt állt meg és le­adta a küldeményeket, a helyben feladottakat pedig itt vette át és vitte Szol­nokra. Schlotterbeck Kristóf és Vannak, akik úgy tartják, hogy az isten azért bocsátja a háborúkat és a ragályos járványokat az emberiségre, mert így akar féket vetni a túlszaporulatra. Az állás­pont vitatható, de kétségte­len. hogy a ragályos beteg­ségek legborzalmasabbika, a pestis, az elmúlt évszáza­dokban nagyobb irtást vég­zett Európában, mint sok háború. A legrégibb ismert pestis- járvány e féltekén a VI. szá­zadban dühöngött, s „Justi- nianus járványának" nevez­ték. Egy másik, XIV. század­beli pestisjárvány Európá­ban hozzávetőlegesen 25 millió embert, az összlakos­ság egyharmadát ragadta el. Nem hiába nevezték azt a betegséget „fekete halál­nak". A Magyarországon nyil­vántartott nagyobb pestis- járványokról már a XIII. századból van adatunk. Ilyen járványos idők voltak 1242- ben (a tatárjárás után), 1271 - ben, 1282-ben. S még né­hány nagyobb méretű pes­tisjárvány dátuma Magyar- országon: 1456, 1563, 1633, 1644, 1678, 1680, 1708, 1738— 40, 1756, 1770, 1786. 1795 és 1811-ben Erdélyben. A pestis elleni védekezést nemzetközi megállapodások szabályozzák, amelyeket az 1897. évi velencei Pestis­konvenció foglal össze. A pestis, mint az emberiségre leselkedő legnagyobb vesze­delmek egyike, az egész vi­lágon nagy félelmet keltett. Megelőzésén, az ellene való védekezésen kívül a hívő felesége 1830-ban, korán meghalt. A szarvasi temető­ben nyugszanak, a Vajda Péter síremléke mögötti ré­szen, de fejfájukat az idő elpusztította. Különben a család Vajda Péterrel jó ba­rátságban volt, a költő aján­lotta később a Schlotterbeck- fiúknak a Réthy név felvé­telét. öt gyermekük volt, három fiú és két leány. A három fiú: Pál, Lipót és Vilmos különösen kiemelkedő szere­pet játszott Békés megye történetében. Ők hárman 1844. szeptember 9-cel vet­ték fel a Réthy nevet (Ud­vari Cancellária 14222. sz. engedélye alapján). Réthy Pál atyja halálakor a pesti egyetemen orvostan­hallgató volt. Tudori okleve­lét 1836-ban nyerte el. Utá­na Fabini Theophil világhí­rű pesti szemészprofesszor tanársegéde lett, majd a csa­bai községi tanács meghívá­sára városi főorvosi állást vállalt. Egész tevékenységét Békés-Csaba város egészség­ügyének szentelte, áldozatos tevékenységet fejtett ki, s neve sok területen fonódott össze a város haladásával. Kórház és szegényápolda Dr. Réthy Pál jelentős tu­dományos tevékenységet is folytatott. Számos ismeret- terjesztő cikket, társadalom- politikai esszét írt. Ezenkí­vül értékes szakmai tanul­mányai jelentek meg: az or­vosi tévedésekről az elme- betegségek diagnosztikájá­ban, a magyarországi magas csecsemőhalandóság okairól, a magyarországi pestisjár- ván.yokról, a homeopathiás gyógymódról, a messzmeriz- musról (magnetotherápia), a természetes gyógymódok ér­tékéről, a magyar orvosi el­látás reformjáról, a magyar- országi orvos-egészségügyi emberek gyakran fordultak istenhez és szentjeihez köz­benjárásért, tartsa táyol tő­lük ezt a rettegett betegsé­get. S fogadalmat tettek, hogy ha a pestis elmúltával életben maradnak, hálájuk és köszönetük jeléül méltó emléket állítanak, amely egyúttal utódaik okulásául is szolgáljon. És akik a jár­vány után valóban éleiben maradtak, állták szavukat, így épültek, emelkedtek az országban e fogadalmi em­lékművek, amelyeket pestis­oszlopoknak nevezünk. A legrégebbi nyilvántar­tott hazai pestisemlékoszlo­punk Sopron közelében áll. a pozsonyi országúton. Köz­vetlenül a pestis után, 1680- ban állították. Szűz Mária, Szent Sebestyén és Rókus szobrai díszítik, lábaiknál a járványos betegségek hazai védőszentje: Rozália. Ugyan­ezek a szentek állnak Lövő pestisoszlopán, de fekvő Ro­záliával, s az almafa ágait utánzó, korintuszi oszlop te­tején az ég királynőjeként tisztelt Szűz Máriával. Talán a legfiatalabb pes­tisemlékművünk a pomázi, amely 1792-ből való, és kü­lönlegessége. hogy kovácsolt vasból készült. Nem oszlo­pot, hanem egész kápolnát emeltek a pestisjárvány el­múltával 1713-ban az akko­ri Lucsonyban (ma Moson­magyaróvárhoz tartozik). A pestisjárványokat meg­örökítő emlékműveink jeles művelődéstörténeti és ese­tenként művészettörténeti relikviáink. Cs. K. dolgozók bérezéséről. Sokat foglalkozott az Arad me­gyei románok történetével. Legjelentősebb két műve: „Szegényeket ápoló és kór­intézet felállításáról Békés­csabán” (1847) és az „Ős- nemzés. A növények, állatok és az ember őseredeti kelet­kezése” (1869). Legnagyobb érdeme a bé­kés-csabai kórház és sze­gényápolda megszervezése és továbbfejlesztése. Az első szükségkórházat 1854-ben, a korszerűbbet 1864-ben állí­totta fel. Réthy Lipót (1817—1903) Békés megye első könyv­nyomtatója volt. A szakmát Pesten Beimel József nyom­dájában tanulta. 1841—1843 között külföldi utazásai so­rán egész Európát bejárta és ismereteit bővítette. Vissza­térte után, 1843-ban a Länderer Nyomdában nyert alkalmazást és huzamosabb ideig Kossuth Pesti Hírlap­jának volt a szedője. A Rajna-Neckar vidéki Stet­ten község Réthy Vilmos (1819—1895) 1840-ben Szarvason nyitott vaskereskedőüzletet. A sza­badságharcban, mint nem­zetőr főhadnagy vett részt. Üzletemberként a „Tiszavi- déki vasút” keletkezése ide­Város, ahol park fogad, a fák között szobrokkal, s a lombok alatt folytatódik az út. Polgárházak. Picike bol­tok, melyekbe pár lépcső ve­zet fel- vagy lefelé. A jár­dák a megélt évektől kopot­tak. az utcaköveket is szeke­rek kerekei mélyítették he­pehupásra. Itt-ott szélesebb kapualj, bejárataiknál a ke­rékvető. Az ablakok fölött párkánydísz, de nem hival­kodó. Itt Molnár Erik lakott, ott Kacsóh Pongrác zene­szerző és iskolaigazgató. Em­léküket nem csak a falak őr­zik. Ezen a vidéken emberem­lékezet óta laktak. Jazigok, hunok, s a honfoglalás ko­rában Árpád nemzetsége. Először fejedelmek, majd királyok, később királynők birtoka, előjogokkal. Terüle­tén jobbágytelek felosztva sohasem volt, a lakók robot­munkát nem teljesítettek, kötelezettségeiket pénzzel váltották meg. Hornyik Já­nos történész szerint a ta­tárjárástól a XIX. század közepéig a város legalább tízszer pusztult, el. A lakók­nak ellenség elől a homok­buckák nyújtottak menedé­ket. Az oklevelek tanúsága szerint 1353-tól mint posses­sio (birtok), 1368-tól pedig már oppidum (mezőváros). 1415-ben Borbála királynő civitas nastra-nak (mi váro­sunknak) említi. Mátyás ide­jében számos ifjú kereke­dett fel innen világot látni, s tanulni a padovai, a bécsi, a krakkóf egyetemen. A tö­rök 1526-ban ért a falak alá. A lakók elmenekültek, a há­zakat felgyújtották. De az élet folytatódott. A környék­beli falvak lakói betelepül­jön — jól érzékelve a vas- útban rejlő nagy lehetősége­ket — aktív tevékenységet folytatott Szarvas város be­kapcsolódása érdekében, de a polgárság maradiságán az ügy — a város nagy kárára — elbukott. Társadalmi te­vékenységéhez tartozott a szarvasi kórház alapítása, amelynek éveken át buzgó gondnoka volt. A szarvasi takarékpénztár is az ő ne­véhez fűződik. A Réthy-testvérek leszár­mazottai a későbbiekben is jelentős szerepet játszottak a megye és Békéscsaba vá­rosának gazdasági, kulturá­lis és közéleti tevékenységé­ben. így Réthy Pál egyik leánya, Etelka Sztraka Ernő városi főmérnök felesége, akinek nagy szerepe volt a város fejlesztésében. Számos középületet tervezett és ki­vitelezett a megyében. A csabai kórház és szegény­ápolda is az ő tervei sze­rint készült el. Réthy Pál Mária leánya Sztraka György főszolgabíró felesége lett. Réthy Vilmos nyolcadik gyermeke, Réthy Béla gyógyszerész (1862—1935), aki pályáját 1880-ban Bé­késcsabán Varságh Béla „SAS” elnevezésű gyógy­szertárában kezdte el. Ez a gyógyszertár ma is megvan, a Szent István téren a köz­ponti gyógyszertár. Varságh Béla egészségi állapota mi­att 1892-ben a gyógyszertá­rát bérbe átadta Réthy Bé­lának, aki kitűnő szervező- képességével azt továbbfej­lesztette. Számos új gyógy­szerkészítményt állított elő, amelyek országosan is hasz­nálatosak lettek és az 1896. évi millennáris kiállításon kitüntetésben részesültek. A gyógyszereken kívül más cikket ’is előállított, ezek közül a legismertebbek voltak: a Réthy „pemetefű­cukorka”, Torokőr, szalmiá- kos-ánizsos hajócska (ezeket gyógyszerként is használ­ták!), valamint különböző háztartási vegyi cikkek, mint a Papagáj ruhafesték, a Réthy-eszencia, a Vanií tabletta. Szívén viselte a gyógysze- rész-utóképzést, a „Réthy- praxik” mind elméleti, mind gyakorlati vonalon kiváltak társaik közül. Szakmai mun­tek. Védte őket a „beszélő köntös” (Mikszáth Kálmán meséli el a történetet), a szultán kaftánjának bizton­sága. A sarcoló csapatok el­kerülték. 1680-ban már épült a re­formátus templom. Ma is áll. Többször rongálta tűz­vész. Rákóczi Györgytől ka­pott harangja 1855-ben, a kolerajárvány alatt, a sok harangozástól megrepedt, s újra kellett önteni, de szól. Áz ókollégium is csakha­mar benépesült. Működött itt jogakadémia. Jókai Mór itt tanult. „Itt lett belőlem ember ... szellemi énemet e város szülte.” Petőfi itt járt az evangálikus elemi isko­lába, s később a Nagykávé­házba de Caux Mimi mű­vésznő kedvéért. Katona Jó­zsef, a Bánk bán szerzője, a város szülöttje és halottja, Itt volt főügyész. Kecskeméti volt Ferenczy Ida. Erzsébet királynő fel­olvasónője; Zsuborák Mi­kája mellett példamutatóan kivette a részét a város gazdasági és szociális életé­ből is. Dr. Réthy Pál a család ki­magasló egyénisége volt, aki egész életét Békéscsaba vá­ros fejlődésének szentelte. Széles körű közéleti tevé­kenysége során a város ve­zetősége sokat támaszkodott rá, nemcsak az egészségügy szervezésében, hanem a vá­rost érintő más kérdések­ben is. Így az 1848-as örök- váltsággal kapcsolatos helyi bizottságok élenjáró harcos képviselője, választóbizottsá­gi tagként az egyik kerület irányítója. Tagja az újsze­rű, demokratikus választó­jogot és választási progra­mot kidolgozó bizottságnak, a tanácsbeli dolgozók ará­nyos befizetését megállapí­hály, a monostori puszta hí­res számadó juhásza, kinek alakját festők és szobrászok művei őrzik; Zsigmond Fe­renc Katona-telepi tanító, ki nagy érdemeket szerzett az ottani gazdálkodás fellendí­tésében; Lukács László, aki bejárta fél Európát, míg mçgnvitotta itteni nyomdá­ját 1835-ben. Itt tartott to- borzóbeszédet Kossuth, s a város szülötte Fényes Adolf, a festő. Voltak polgárai és voltak polgármesterei. Városatyák. Kada Elek, aki tíz kutat fú- ratott a vízvezeték építésé­hez. Gyarapodott a város, gyarapodtak iparosai. Kon­zervgyár, gyufagyár, vas­gyár. S igénnyel épültek a városi lét közösségi centru­mai. A római katolikus plé­bániatemplom. a nagytemp­lom, a városi tanácsház, „á magyar díszítő styl atyja”, Lechner Ödön tervei alap­ján Pártos Gyula közremű­ködésével 1893—1896-ig. Itt tó városi küldöttségnek. Tagja volt a városi képvi­selőtestületnek, ahol okos és ésszerű indítványokat tett. Tőle származik a megye- székhely Gyuláról Csabára való áthelyezésének első in­doklása. Kitüntette a király 1891-ben a város jegyző­könyvben méltatta 54. éves közszolgálatának gazdag eredményeit. 1882-ben érde­meit elismerve, „Koronás Arany Érdemkereszttel” tüntette ki a király. 1896- ban halt meg. Születésének 180. évfordu­lóján, emlékének tiszteleté­re, kegyelettel hajtsuk meg fejünket! Dr. Sonkoly Kálmán őrzi még a kettéhasadt kő­tömb azt a helyet, ahol Ka­tona József szívrohamban összeesett. Lechnernek igen nagy ha­tása volt. Nemcsak az építé­szetet inspirláta, hanem egyengette a népművészet felfedezését is, a nemzeti és népi gondolat összeforrasz- tását. Az ő szellemében, a magyaros-szecessziós forma­nyelven építették Márkus Géza tervei szerint a Cifra palotát. Az első színház, 1843-ban, még a Korona vendégfogadóban működött. Az új Fellner Ferdinánd és Helmer Armin tervei szerint készült. Ma is áll megszé­pülve, felújítva*. Falai között játszott Jávor Pál. Greguss Zoltán, Páger Antal, Latino- vits Zoltán. Más stílusban, Zetteroach János tervei szerint épült a zsinagóga 1863-ban. Ma a Tudomány és Technika Há­zának ad otthont. 1923-ban már álltak a városi múzeum falai. Kodály Zoltán mun­kásságának nem csak emlé­ke a Zeneintézet. A világ minden tájáról érkeznek ide a tanulni vágyók, kik hírét is viszik messzire. A Naiv Művészet Múzeuma egyedüli az országban, ahogy nincs másutt Szórakaténusz Já­tékmúzeum sem. Parkok, szobrok, sétálóut­ca, díszes és fényes kiraka­tok. Templomok, középüle­tek, a sok évszázados életet őrzők. Őrzik a hatszázhúsz éves város közösségi létét. Ma száztízezren lakják. Kö­zel van a külföldieket is vonzó Bugac, lovasbemuta­tóival, legelésző juhnyájjal és a Pásztormúzeummal. Kecskemét. Van múltja, természeti csapások és a tör­ténelem viharai között is fennmaradó. Jelenét a szere­tő akarat gondozza, építi, a homoksivatagban is várost teremtő. Józsa Ágnes A Kossuth tér a városházával és a nagytemplommal Pestisoszlopok Magyarországon Hazai tájakon Kecskemét—ahol emberemlékezet éta laknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom