Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
NÉPÚJSÁG v EXKLUZÍV 1989. január 7„ szombat o Egy hagyomány folytatódik Életet adtak újra Tevan Andornak Tallózás régi levelek és új érzések között Htogy könyvkiadás és -nyomtatás édestestvérek voltak valaha, s hogy ez a vidék — a békési műhelyek — a magyar könyvművészet fellegvárának számított egyA huszadik századi magyar líra kimagasló egyénisége, Kosztolányi Dezső és Tevan Andor teljes levelezése sok mindenről szól: üzletről, honoráriumról, szerződési pontok számonkéréséről, tehát korántsem csak a nagy művészetről. A kölMintha csak nem is hatvanhét, vagy hetvennégy esztendővel ezelőtti tapasztalatból fakadtak volna ezek az érvek! Akár ma is beszélhetnének így írók és irodalompártolók. Mert aligha kell mostanság külön ecsetelni, hogy líra, epika és dráma nincsenek kifejezetten a figyelem központjában. Bár művészek, tudósok, s általában a nagy változásokat összefüggéseikben látó, érzékenyebb emberek már jó ideje figyelmeztetnek arra a veszélyre, amit a kultúráról, a művészetekről való lemondás rejt magában. Azzal kezdtük, hogy kiadó és nyomda egységét, a napjainkban két külön „cég” egykor közös vállalkozását hangsúlyozza itt néhány levél. De lám csak, ezek az írásos dokumentumok mi mindenről szólnak ezenkívül is! Például arról, hogy szorosan együttműködött író és nyomdász, hogy szépirodalom és lapkészítés, költő és hírlapíró nem is esett olyan távol egymástól. S úgy tűnik, valamikor, a gőzvasút korában, még Békéscsaba sem volt olyan mesz- sze Budapesttől... Arra a kérdésre, hogy miképp tehetett szert a tehetséges és vállalkozó kedvű kor, tanúsítsa itt most három levél! (Tevan Andor levelesládájából válogattam, a kötetet Voit Krisztina szerkesztette.) Kosztolányi Dezső levele kiadójához: tő hangja ezekben az írásokban hivatalos, s nem ritkán méltatlankodó. Egyik, 1922-ben keltezett levelében például azzal vádolja Te- vant, hogy mint kiadó nem törődik kellőképp a terjesztéssel. A válaszból idézek néhány részletet: De mielőtt belemélyednénk a szépirodalom társadalmi, nemzet- és jövőformáló szerepébe, netán eljátszanánk azzal az elképzeléssel, milyen is lenne az a világ, amely lemondana a művészetről, maradjunk még egy kicsit Tevan Andor levelesládájánál! No meg az olyan jelenségeknél, gondolatoknál, amelyek fölött a dátum akár így is kezdődhetne, hogy 1988-,.. Krúdy Gyula az Aranykéz utcai szép napok sikere után lapalapítási szándékkal fordult a jó hírű és népszerű kiadóhoz. fiatal nyomdász, Tevan Andor ilyen átfogó irodalmi ismeretségre, Petőcz Károly A könyv mérnöke című, a Tevan Nyomda alapításának 75. évfordulójára írt megemlékezésében találtam meg a választ. A Szeghalmon élő és a nagyváradi „Holnap” köréhez tartozó Dapsy Gizella verseskötetét adta ki, megismerkedett a költőnő férjével, Rozsnyai Kálmánnal, majd általuk többek között Franyó Zoltán aradi újságíróval, költővel. Később Franyó vezette be Tevant a budapesti kávéházak világába, ott minden jelentősebb asztaltársaságba. Tevan Andor fiatalkori fényképe az 1910-es évekből Kner és Tevan ezen a tájon olyan hagyományt teremtett, amely európai mércét jelentett a könyvművészetben. A technikai vívmányok, a tehetség, a nyomdász-szakma szeretete és becsülete — s nyilván a nagy elődök tisztelete sem volt közömbös ezen az úton — vezetett el. odáig, hogy a mai magyar könyvgyártás legszebb alkotásaiban beteljesedhet mindaz, amitől Kner Imrét és Tevan Andort megfosztották a történelmi viharok. Negyven esztendő után könyvkiadó lesz ismét Békéscsabán — Tevan Andor nevét viseli. Tevan Andor leánya, Zsuzsanna 16-17 éves volt, amikor elkerült Békéscsabáról. Ma nyugdíjas, Budapesténél. — Én az apukám lánya voltam. Nem dolgoztam a nyomdájában, de imádtam bejárni. Azok a nagy gépek a gyerekeknek olyan élményt jelentettek! Az egész gyerekkorunk szép élmény volt. A betű csodáját magunkba szívtuk már otthon. A legnagyobb ajándék nálunk a könyv volt és a betű szeretete. Csákyné Tevan Zsuzsanna a középiskolát már a fővárosban fejezte be, majd a Kis anyák tanfolyamára járt. Háborús hangulat következett, a negyvenes évek eleje. Majd kitört a gyalázat. — Kevesen maradtunk a háború után. Apám anyja 81-82 éves lehetett, elvitték Auswitzba. Alig maradt valaki a kilenc testvérből. Apámnak szerencséje volt. A németek mindenhová hosszú listával jöttek, szedték a túszokat. Rezső öccsével együtt — aki építészmérnök volt, szintén Békéscsabán — a városháza pincéjében tartották fogva több mint egy hétig. Aztán Debrecenbe kerültek, onnan Bécsbe. Apám vissza tudott jönni, de Rezső elpusztult valamelyik lágerban. Erzsébet hazajött betegen, másnap reggel halt meg tífuszban. Ilona, aki iparművész volt, nem tudjuk, melyik lágerban halt meg. Az ő férje volt Kolozsváry Sándor festőművész, aki apa könyveit illusztrálta, ugyancsak elpusztult valahol... Az egyik külkereskedelmi vállalattól ment nyugdíjba Csákyné, azóta is bejár dolgozni. Amikor beszélgettünk, épp túl volt az influenzán, s nagy munka kellős közepén. Augusztus végén, szeptember elején lesz a centenáriumi kiállítás, erre készül, gyűjtöget, rendezget. Kedves emléktárgyak és dokumentumok között válogat. Az egyik legszebb relikvia egy fénykép. „Tevanéknak szíves szeretettel: Kosztolányi Dezső, 1912.” — Határtalanul boldog voltam, amikor megtudtam, hogy az alakuló kiadó apám nevét veszi fel. Hasonló örömöt éreztem, amikor az iskolát és a könyvesboltot nevezték el róla. Aztán jött a zuhanás, hogy a gazdasági okok miatt talán mégsem lesz a nagy tervből valóság ... Ahol ma a Kner Nyomda épülete magasodik, ott volt apám kis földszintes üzeme. Azt eltörölték, s nem maradt belőle egy emléktábla sem. Most úgy érzem, ezzel a kiadóval életet adtak újra az apámnak. Hálás vagyok és boldog nagyon. Tevan Andor másik gyermeke, Zsuzsanna öccse, Gábor 16-tól 20 éves koráig volt inas. Együtt dolgozott apjával a nyomdában, amíg el nem vették tőlük a tulajdonjogot. Az üzemvezetőség tagja volt, s közben a termelésben dolgozott. Jött a háború, leállt a nyomda. 1949- ben Tevan felajánlotta nyomdáját az iparügyi minisztériumnak, a tulajdonost műszaki vezetőnek nevezték ki. Az ipari üzemeket sorra államosították, és Tevant minden indoklás nélkül eltávolították az üzemből. A felszabadulástól az államosításig Tevan Nyomda, majd Békési Nyomda, 1963-tól, a gyomai Kner és a békéscsabai nyomda egyesítése óta Kner. Pedig Tevan is lehetne. — Számomra nagyon vegyes érzést jelentett, amikor megtudtam, hogy Tevan Könyvkiadó lesz Békéscsabán — mondta Tevan Gábor, akit New York-i otthonában telefonod kerestem meg, — Egyfelől örültem, meghatódtam, hogy az utókor végre eljutott odáig, hogy apám tevékenységét méltóképpen értékelje, munkájának jelentőségét felismerje. Másrészt viszont felelevenedett bennem annyi sérelem, fájdalom, a sok-sok apám ellen irányuló megnyilvánulás. Korai halála azoknak a szörnyűségeknek, a méltatlan, igazságtalan bánásmódnak tudható be. Mindaz a külső hatalom nyomására történt. Az én apám visszajött Magyarországra és folytatta a munkát; maradandótakart átadni a jövő nemzedékének, de azok, akik akikor vezető pozíciókba kerültek, nem támogatták, sőt, gáncsolták ebben a törekvésében. — Arról nem is beszélve, hogy ott van ma a Kner Nyomda, azon a helyen, ahol apám üzeme termelt egykor ... Félre ne értsen ! Kner Imre a legjobb barátja, a legjobb kollégája volt, a fia az én barátom. Nem az a bajom, hogy a Kner-név ott van, hanem az, hogy a Tevan nincs ott. A tévedéseket helyre kell hozni, orvosolni kell. A háttérben bizonyos személyek bosszúja áll, egyéni dolgok, és nem a kormány intézkedése. Ezt jól tudom. De az elég nagy baj, ha egy hatalom nem képes ilyen dolgokon felülkerekedni. Tevan Gábor tipográfus, grafikus. Betűszedő üzeme van New Yorkban. Elmondta, hogy a betűszedés a tengeren túl különálló foglalkozás, elvált a nyomdától. Modem gépekkel, computerekkel dolgoznak; elsősorban üzemeknek készítenek hirdetéseket, tájékoztatót, katalógusokat. * Már búcsúzni akartam, de beszélgetőpartnerem még fontosnak tartott valamit hangsúlyozni : — Tudja, gyönyörű tett, hogy a békéscsabaiak igyekeznek apám emlékét megőrizni. S az az igazság, hogy a nevét szívesebben odaajándékoztam volna a kiadónak, minthogy eladjam. Végül is a Tevan Andor elleni kegyetlen bánásmód vezetett erre az elhatározásra. Niedzielsky Katalin Újévkor 1915. Kedves Tevan, nagyon kérem, küldje el a három új füzetet, főleg a Juhászt. Szívesen ismertetem. Új verseimet, melyekhez még írtam és írok néhányat, ne adja ki ebben a háborús időben. Ez öngyilkosság volna. Ma nemigen kelnek a versek. Azonkívül pedig semmi esetre sem jelentetjük meg a füzetes vállalatban. Hiszen ezek a legjobb és legszebb verseim. Olyan formára gondolok, mint a Mágia, vagy A szegény kis gyermek... Mi hír önről? Katona-e? És öcséiről mi hír újabban? Mindnyájukat sokszor üdvözli s várja levelét és küldeményét híve x Kosztolányi Eengedje meg, hogy kétségbe vonjam azt az állítását, hogy könyveit a publikum hiába keresi a könyvikereskedésekben s így kénytelen közvetlenül önhöz fordulni, ha meg akarja szerezni azokat. Karácsony előtt személyesen végigjártam az összes pesti könyvkereskedéseket s meggyőződtem felőle, hagy kiadványaim — oz ön könyveivel együtt — teljes számban mindenütt megvannak, s ha valamelyik kiadványom elfogy, nyomban utánrendelik. ... saját tapasztalásomból állíthatom önnek, hogy egy-két jelentéktelen könyvkereskedéstől eltekintve nem fog. ön egyetlen számbavehető könyvkereskedést találni, ahol a könyvei ne volnának raktáron. Tehát se a könyvkereskedőkben, se bennem ne keresse a hibát, kedves Kosztolányi úr, hanem egészen máshol: a publikumban első sorban, ön nagyon jól tudja, hogy a könyvek iránt a kereslet egy esztendő óta nagyon megcsappant. Statisztikai adatokkal tudom önnek igazolni, hogy a gyenge Üzletmenet mellett sem az ön könyvei azok, amelyek a kelendőség tekintetében vezetnek. .. '. Engem sem az ön könyveinek, sem egyéb kiadványaimnak pillanatnyi stagnálása nem ejt kétségbe, holott milliók fekszenek a könyvtáramban. Remélem, hogy el fog még következni az az idő, amikor az irodalomnak újból lesz keletje ... Budapest, 1916. szeptember 11. Igen tisztelt Tevan úr, havonta háromszor megjelenő folyóirat nyomtatásáról szeretnék önnel értekezni. Az ügy elég sürgős. Remélem, hogy az új kiadás borítéklapja más színű lesz, mint az elsőé, azon kívül 'feltűnően jelzi a második kiadást. Tehát látogasson el hozzám. E héten bizonyosan itt vagyok. Jelezze sürgönyben utazását. Hive: Krúdy Gyula A Voit Krisztina válogatta kötet borítója Krúdy Gyula ezt a levelét 1916-ban irta Tevanhoz Divéky József fametszete Fazekas Mihály Lúdas Matyijához /
