Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989, Január 14., szombat NÉPÚJSÁG Előzetes megállapodás a bécsi utótalálkozón Teljes a Bush-kormány A béœi utótalálkozó pén­teki plenáris ülésének első részében, a déli órákban mind a harmincöt állam képviselője bejelentette, hogy előzetesen élfogadják a zá­ródokumentumnak a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok által kidolgozott leg­újabb tervezetét. A küldött­ségek megállapodtak, hogy e jóváhagyás akkor válik majd véglegessé, ha az okmány je­lenlegi szövege kiegészül az európai hagyományos had­erőről tartandó VSZ—NATO- tárgyalások mandátumának szövegével, amelynek min­denképpen a záródokumen­tumhoz kell tartoznia. flkopján csak képzelődött? Örményországból érkezett jelentések szerint valószínű­leg csak egy embert — a csütörtöki beszámolók még hat személyről szóltak — si­került kimenteni a romok alól Leninakánban, a föld­rengést követő 35. napon. Ajkaz Akopján megmentése után ugyanis arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy öt másik társával élte túl a földrengést egy kilenc- emeletes ház pincéjében, konzervekkel és befőttekkel táplálkozva. A TASZSZ je­reváni jelentésében viszont legújabban arról számolt be, hogy a leninakáni polgári védelem parancsnoksága, il­letve a mentő- és helyreál­lítási munkák vezetői nem tudták megerősíteni Akopján különben nagyon is valóság­hű állítását. Az örmény fér­fit jelenleg a jereváni hár­mas számú városi kórház­ban ápolják. A két utolsó tag kinevezé­sével teljessé vált George Bush megválasztott amerikai elnök január 20-án hivatal­ba lépő kormánya. Az új el­nök James Watkins nyugál­lományú tengernagyot jelöl­te energiaügyi miniszternek, míg a kábítószerezés elleni harc miniszteri rangú meg-, bízottja William Bennett, Ronald Reagan elnök ko­rábbi oktatásügyi miniszte­re lesz. A kormány összetétele azt tükrözi, hogy Bush az új ar­cokra vonatkozó ígéretével ellentétben alig hozott ilye­neket: a kabinet tagjainak többsége Reagan alatt is szolgált a kormányban, mindössze hárman igazán újak. Bush többségükben mérsékelten konzervatív, kö­zéputas politikusokat válo­gatott össze, de vannak ki­fejezetten jobboldali szemé­lyiségek is. Erkölcsi zsarolással vádolják a Charta 77-et A csehszlovák tömegtájé­koztatási eszközökben valósá­gos kampány bontakozott ki az elmúlt napokban, hogy elejét vegyék a húsz évvel ezelőttihez hasonló demonstratív, politi­kai indíttatású öngyilkosságnak a Vencel-téren. A Vecerni Pra­ha című prágai délutáni lap csütörtökön ismertette azt a levelet, amelyet egy fiatalem­ber írt Václav Hávelhez, a Charta 77 vezető személyiségé­hez, bejelentve, hogy az ellen­zéki csoport támogatására va­sárnap, a Vencel-téren (Jan Palach diák 1969. január 16-i tettéhez hasonlóan) nyilvánosan öngyilkosságot követ el. A le­vélíró „fénynek” nevezi a Charta 77-et, amely szerinte „védelmezi az emberi jogokat» a szólásszabadságot és az egy­házak függetlenségét” a „ko­mor csehszlovák társadalom­ban”. Azt írja, sok diák kész döntő tettekre, hogy politikai­lag elismerjék a Charta törek­véseit. A levél azzal zárul, hogy „január 15-ikén a Vencel- téren, a szobornál ismét fel­lobban egy emberfáklya”, hogy „ez a tett felrázza társa­dalmi és politikai fásultságából a nemzetet”. A Vecerni Praha kommentárt is közölt; eszerint szocialista- és államellenes erők a nyugati tömegtájékoztatási eszközökön keresztül Jan Palach húsz év­vel ezelőtti tragikus halálát saját céljaikra akarják felhasz­nálni, indulatokat próbálnak is­mét szítani, és közvetetten ha­sonló tettekre bújtanak fel. A lap élesen támadta és erkölcsi zsarolással vádolta a Charta 77-et, amiért éppen vasárnapra demonstrációt hirdetett meg a Vencel-térre, Jan Palach halá­la évfordulójának alkalmából. A Mlada Fronta beszámolt arról, hogy a csehszlovák ifjú­sági szervezet prágai egyetemi és főiskolai tanácsa szerdán ál­lásfoglalásban ítélte el a poli­tikai öngyilkosságot beharan­gozó közlést. Az ifjúsági lap azt is megírta, hogy a prágai Károly egyetem bölcsészkarán egy további fiatal jelezte le­vélben, hogy nyilvánosan akar véget vetni életének. A Vecerni Praha személy szerint támadja Václav Havelt. A lap szerint nem lehet komo­lyan venni az olyanok „meg­hívását a Vencel-térre, mint Havel, aki elnyomott őrültet játszik, és egyben az emberi jogok harcosát”, akiről pedig köztudott, hogy családja tulaj­donában volt a híres, Vencel- téri Lucerna palota, amelyben annak idején a Gestapo fedő­irodája működött. A Zeme- delske Noviny című mezőgaz­dasági napilap pedig csípős hangvételű írásában részlete­sen felsorolta, hogy a Charta képviselői mikor, milyen né­ven, mennyi valutát kaptak nyugati központoktól. pozsonyi ÚJ sző -ban olvastuk A tizennegyedik napon jött a hóhér 3. madt. „Mi történik?” — kiabálnak át egymásnak cellájuk­ból az elítéltek. „Nem tudjuk, nem tudjuk” — tér vissza visszhangként. Bedrich és Fucík is a szomszédokat szólon- gatja. A zaj, mintha elvágták volna — elült. Vészjósló csönd támadt. A látszólagos nyugalmat újabb zaj szakította meg. Egyszeriben valamennyi elítélt megértette. Az őrök csoportonként vitték társaikat tömeges kivégzésre. „Üdvözöld az elvtársakat” Rudolf Bedrich vallomása Július Fucík életének utolsó perceiről Halálra várva légitámadás alatt Eljött 1943. szeptember 4-ről 5-re virradó éjszakája. Légi­támadás Berlin ellen. Bombázták a Plötzensee fegyházat is. Bombák süvöltöttek, robbantak, a föld villanások fényében reszketni látszott, mintha ki akarna pukkadni. A száznegy­venegyes cellában Rudolf Bedrich és Július Fucík lába alatt is mozgott a padló. A fegyőrök az óvóhelyre siettükben el­felejtették eloltani a villanyt. Világított egész éjjel. Jula ri­porteri szíve ismét izgatottan feldobogott. Fölállt a lecsuk­ható ágyra. Megkérte Rudolf Bedrichet, hogy kissé emelje őt föl a rácsozott ablakhoz, és segítsen tartani az egyensú­lyát. Közben mindkettőjük keze meg volt bilincselve. És Jula haditudósítóvá lett. Pontosan beszámolt Rudolfnak ar­ról, amit lát: „Ember, ez aztán tűzijáték... Az eget fény­szórók pásztázzák ... Valahol tűz van. Hallottad? ... Ez jó nagyot robbant. Vajon lelönek-e valamilyen repülőgépet a tüzérek ... Most egész Berlin szenved, nemcsak mi... Vi­gyázz!” A bomba a fogház közvetlen közelében csapódott be. Majd újabbak és újabbak. Az egyik épületet találat érte. Jula elhátrált az ablaktól. Ruda segített neki leereszkedni a padlóra. Mindketten a falhoz lapultak, mintha egybe akar­nának olvadni vele. Ha blokkjukat találat éri és beomlik a mennyezet, így van némi esélyük, hogy nem temeti el, nem nyomja agyon őket. Néznek egymásra. Kétszeresen is halálra vannak ítélve. Egymás tekintetéből olvassák: „Legalább hamarabb letud­juk." Bedrich elvtárs beismeri: „Féltem. De Jula szakállas arcán nem láttam félelmet. Csodálatra méltó hidegvért ta­núsított. Ha nem lett volna ott, bizonyára megőrültem vol­na. Tudja, nehéz átélni egy ilyen súlyos bombázást bezár­va, amikor az ember menekülne ki, valahova elrejtőzni. Ez alatt a légitámadás alatt Jula és én dallal bátorítottuk ma­gunkat.” Az őrök csak reggel nyitották ki a cellájukat. Lekísérték őket a pincébe. „Es én állandóan úgy fogtam Julát, mint az apámat. Nem túlzók. Hosszú fegyencingébe kapaszkodtam” — mondja Rudolf Bedrich, aki tizennyolc évvel fiatalabb Fuőíknál. A bombázástól megrongálódott blokkból a többi fogollyal együtt áthelyezték őket a sétálóudvarra. Innen Bedrichet és Fuöíkot az E blokkba kísérték, azután az A blokkba, új cellába. Túlélték. „Csúnya dolog volt” — komo- rodott el Jula Fuőík. Bedrich és Fuőík cellájába a külső ablakon át némi fény is behatolt. Szeptember 7-én volt, este nyolc óra után. A szürkületben a fogház folyosóján különös jövés-menés tá­Zűrzavar keletkezett. Férfiak búcsúzkodtak. Egyesek sír­va, mások imádkozva. Jajveszékelés töltötte be a folyosót, s olykor egy-egy velőtrázó üvöltés. Valakit, aki elkeseredet­ten ragaszkodik az élethez, erőszakkal vonszolnak az akasz­tófa alá. A guillotine nem „üzemel”. A légitámadásban meg­rongálódott. Az elítéltek második hulláma a horgokhoz megy kivégzésre. Rudolf Bedriclr és Jula Fucík pattanásig feszült idegekkel várakozik. Jula nyugalmat erőltetett ma­gára. Dalt dúdolva fekszik a priccsen. Bedrichnek elakad a hangja. Jula igyekszik elűzni gyengeségét. Éneke fölerősö­dik. Azt mondja Bedrichnek: „Azzal kell vigasztalódnod, hogy tudjuk miért halunk meg, hogy halálunk nem hiába­való! Nincs miért szégyenkeznünk.” A kivégzéseket az újabb légitámadás sem szakítja meg. Egész éjjel gyertyafénynél folytatódnak. Szeptember nyolcadikán reggel öt óra előtt, amikor már a hóhérok ájuldoznak, a pribékek az utolsó csoportot viszik az akasztófa alá. Bedrich és Fucík cellájának ajtaja is kitá­rul. Örök jönnek. Odalépnek Fucík ágyához. „Keljen föl”. Levették bilincseit. „Vetkőzzön le”. Jula leveti hosszú in­gét. Nem siet. „Los, los...” Vajon mi az, ami átsuhan éles elméjén? Papíringet húznak rá. Egyszer csak kiszakítja magát kezükből, Bedrichez ugrik. „Üdvözöld az elvtársa­kat" — mondta. Többet nem szólhatott. Kezét hátrakötöt­ték, és durván kilökték a cellából. A folyosón át megindul­tak a kivégzőkamrába. A cella ajtaja becsapódott. A megrendítő jelenet után Rudolf Bedrich mozdulni sem volt képes. Teljesen megder­medt. Arra gondolt, hogy rövid idő múlva őt is elvezethe­tik. E három borzalmas éjszakán — szeptember 7., 8. és 9. — a fasiszták több száz embert öltek meg. Rudolf Bedrich több mint fél évet sínylődött a Plötzen- seeben: 1943. március 18-tól szeptember 29-ig. A sors külö­nös szeszélye folytán szerencséje volt, élve sikerült kikerül­ni onnan. A papíringet nem kellett magára öltenie. A potsdami felsőfokú bíróság halálbüntetését tízévi fegyházra változtatta. Sohasem tudta meg, miért. Fuőík barátját a brandenburgi, börtönbe, majd Bauereuth- ba szállítják. Járműkerekeket javít egy lakatosműhelyben. Itt éri meg a felszabadulást. Rudolf Bedrich teljesítette ígéretét, amelyet Július Fucík- nak a Plötzensee fegyházban tett. Fölépülése után, 1945 nyarán Prágába utazott Gustina Fuőíkovához. A Rudé Prá- vo épületében találkozott vele. Elmondta neki, milyen tit­kot bízott rá Jula. Gustinát a kíváncsiság fölvillanyozza. Valamit sejt a Riportról, de nem ismeri annak az ember­nek a nevét, aki Jula kéziratainak lapjait kicsempészte a Pankrácból, és fejtegette. Bedrich elvtárs közli vele: Adolf Kolinsky. Gustina Fuőíkova azonnal nyomozni kezd a Ri­port az akasztófa alól után. És csakhamar megleli az iro­dalomnak e gyöngyszemét. (Vége) T1EH3EHCKA51 nde ~~~~ — A SZOVJET STATISZTIKAI HAVILAP, a Vesztnyik Sztatyisztyiki szerint a Szovjetunió 23 nagyvárosának van több mint egymillió lakosa. Moszkvában 8,816 millió, Le- ningrádban 5 millió, Kijev- ben több mint 2,5 millió em­ber él. A közép-ázsiai köz­társaságok legnagyobb váro­sa Taskent, ahol 2 millió a lakosok száma. Novoszi- birsziknek 1,5 millió lakosa van. ELŐSZÖR RENDEZTEK AKTFESTMÉNY­KlALLlTÁST a nagy múltú ország történe­tében Kínában. A pekingi galéria naponta 10 ezer lá­togatót fogad, holott a szo­kásos belépődíj ötszörösét kérik a szokatlan élményért. Az aktfestészet közízlést sér­tő, erkölcstelen dolognak szá­mított a régi Kínában, de a „kulturális forradalom” idején is kifejezetten tilos volt aktképek kiállítása. GÉNNEL KEZELT NÖVÉNY — TÖBB GYAPJÚ Ausztráliai kutatók a borsó magjából olyan gént különítet­tek el, amely ként tartalmazó amionsavakban gazdag fehér­jének a képződését határozza meg, s azt bejuttatták a lucer­na kromoszómáiba. Így elérték, hogy ez a fehérje a lucerna levelében is képződött. Az olyan nagy juhtenyésztő országban, mint amilyen Ausztrália. ez azért fontos, mert a juhok gyapjának tömege erősen függ attól, hogy az állat mennyi kénben gazdag amionsav-táplá- lékhoz jut hozzá. A borsóból kivont gén olyan fehérjéknek a képződését határozza meg, amelyek a bendőben nem bon­tódnak le, így a Juh is ezek­nek az aminosavaknak csak­nem a teljes tápláló értékét hasznosíthatja. A kutatás tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kí­sérletek úgy indultak, hogy a gént először dohánynövényekbe juttatták be, mert ezek a szö­vettenyészeteikből könnyen fel- nevellietők. Most, hogy a lu­cernába való beültetés sikerült, a kutatók megkísérlik azt a ló­herébe is bejuttatni, merthogy Ausztráliában az a legelter­jedtebb réti növény. LEGYŐZTÜK A HORKOLÁST? Állítólag azt tartják, hogy 45 éves kora után minden ember, nemére való tekintet nélkül, horkol, amikor alszik. F. Kajfesz, jugoszláv orvos megbizonyosodva az állítás igazában, amiről egy ameri­kai klinikán végzett felmérés után győződött meg, el­határozta, hogy nem nyug­szik addig, amíg meg nem találja a kellemetlen „beteg­ség" gyógymódját. Az a vé­leménye, hogy a horkolást az ember torka és orra nyál­kahártyájának éjszakai „pi­henése” váltja ki. A Hor­vátországban élő orvos azt javasolja, hogy elalvás előtt inhalálni kell, hogy nedves­sé váljon az említett szervek nyálkahártyája. F. Kajfesz doktor, aki főbb tucat gyógy­szerkészítmény feltalálója, most egy új szerrel a hor­kolástól akarja megszabadí­tani az embereket. Készít­ményét 70 napon át ezer ember próbálta ki. Remény­re jogosít az eredmény: csu­pán néhány paciensnél volt negatív a hatás. A Bocoszlip- nek nevezett készítmény 12 komponensből áll, valameny- nyi természetes anyag és semmilyen mellékhatást nem vált ki. INTÉZKEDÉS Az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok főparancs­noksága nemrég megtiltotta Hit­ler könyvének, a Mein Kampf- nak az árusítását abban a 158 könyvesboltban, mely az ame­rikai katonákat szolgálja ki. Miért csak most? A katonai ha­tóságok ilyen későn vettek vol­na tudomást arról, hogy az NSZK területén már 1945-ben megtiltották a fasiszta irodalom terjesztését? Szó sincs erről. A Stars and Stripes kiadó — az említett könyvesboltok fő ellá­tója — kereskedelmi igazgatója a Süddeutsche című újságnak adott nyilatkozatában kijelentet­te : egyszerűen „nem tudta”, hogy a náci irodalom tiltott áru az NSZK-ban és a hozott in­tézkedés révén „a házigazdák­kal szembeni tisztelet jelét” óhajtották kimutatni. A többi nyugat-európai országban állo­másozó csapatok számára to­vábbra is hozzáférhető lesz a Mein Kampf. EURÓPA LEGMAGASABB FELHŐKARCOLÓJA London központja közelé­ben építi meg a Heritage Land cég; a 70 emeletes, majd 300 méter magas épü­let hozzávetőleg 80 méterrel emelkedne a brit főváros ed­digi házóriása, a „Nat West” fölé. EMELKEDIK A TENGERSZINT A Földközi-tenger szintje» amely az elmúlt ötezer évben meglehetősen állandó volt, a kö­vetkező 100 év folyamán jelentő­sen emelkedhet. A vészharan­got az ENSZ környezetvédelmi programjának Splitben (Jugosz­lávia) rendezett tudományos ta­nácskozásán kongatták meg. A legoptimistább előrejelzések sze­rint is 13 centivel emelkedik 2025-ig. majd háromszor annyi­val 2075-ig az óceánok szintje a földi atmoszféra felmelege­dése, a jégolvadások következ­tében. Ez nemcsak Velencében okoz majd gondot, hanem a Nílus, a Rhone, a Po, az Ebro és más folyók torkolatai körül, s a lapos partvidékeken. Sas­kia Jelgersma, a hollandiai haar- lemi geológiai kutatóközpont tudósa arra utalva, hogy az or­szágban nemzedékek során si­került területekét szerezni a tengertől, máris szükségesnek tartja, hogy a kormányok meg­felelő védelmi terveket dolgoz­zanak ki. Vállaljuk IRATOK, PROSPEKTUSOK, KÖNYVEK GYORSMASOLASÁT, pauszrajzok fénymásolását. Kedvező ár, gyors átfutási idő, > 500 oldalig megvárható. Bage, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 44. Telefon: 26-611. Ügyintéző: Hricsovinyi Kálmánné. A Körösmenti—Skála Szövetkezeti Kereskedelmi Közös Vállalat, Telekgerendás, orosz, német középfokú nyelvvizsgával rendelkező MUNKATÁRSAT KERES ELŐADÓI MUNKAKÖRBE, angol nyelvvizsgával is rendelkezők előnyben részesülnek. Körösmenti—Skála KV, Telekgerendás. Jan Jelinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom