Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
1989. január 12., csütörtök o lesleges erő- és lelkesedés- pocsékolással érünk csak el eredményeket, épp úgy, mint gazdasági életünk számos területén. * * * Az ügyrendmódosítás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. Ezt követően az egyéni képviselői javaslatok fölött folyt hosszadalmas szavazás, azután kerülhetett sor az Országgyűlés ügyrendjének módosítását és egységes szövegét tartalmazó szöveg fölötti együttes szavazásra, figyelembe véve az ügyrendi bizottság elfogadott kiegészítő javaslatait, valamint az egyéni módosító javaslatok fölötti előző döntéseket. Az Országgyűlés a Házszabály hatályos szövegét, részleteiben és egészében, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Felszólalás a menekültek ügyében Ezt követően az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy Bánffy György kíván —: napirenden kívül — a Magyarországra menekülők ügyében javaslatot előterjeszteni, amellyel egyébként az Országgyűlés külügyi bizottsága előző napi ülésén egyetértett. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József Attila Színház tagja rámutatott: mindaz, ami a magyar-román határon történik, ami az ide települtek helyzetét érinti, joggal foglalkoztatja az állampolgárokat és a határainkon kívül élő magyarságot is. Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberben állást foglalt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Ezt követően több szervezet és- magánszemély számos képviselőhöz követelést juttatott el. E követeléseket magáénak érezve javasolta : az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről : a családegyeEzt alaposan végig kell gondolni! sítés eddigi eredményeiről ; a menekülttáborok, felállításáról; a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről; az ENSZ menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás hozzásegítheti majd a hazai és a nemzetközi közvéleményt a helyzet reális megítéléséhez. AZ Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából, és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján dr. Tóth Károly (országos lista) református püspök, a Magyar- országi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar—román kettős állam- polgárságról szóló egyezmény felmondása segítené a Magyarországra menekültek jogi helyzetének rendezését. Ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy a Magyarországi Református Egyház ilyen irányú előterjesztésére az igazságügy-minisztertől olyan tájékoztatást kaptak, miszerint megerősödőben van az egyezmény megszüntetésének szándéka. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy a kormány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez a romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek ügyében. Horváth István válasza Ezt követően Horváth István belügyminiszter kért szót, aki teljes együttérzéséről és megértéséről biztosította az Országgyűlést a Bánffy György és a Tóth Károly képviselők által beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban. Kérte — tekintettel arra, hogy a kormány pillanatnyilag is foglalkozik valamennyi kérdéssel —, az Országgyűlés most ne hozzon határozatot, hadd legyen ideje a kormánynak a körülmények megvizsgálására. Erre azért is szükség lenne, mert több kérdés, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok nemcsak magyar— román ügyeket, hanem több más országot is érintenek. Kívánatos tehát alaposan áttekinteni, hogy a hozandó határozatok mennyiben vannak összhangban azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket korábban vállalt Magyarország. Javasolta végül : az Országgyűlés a beterjesztett indítványok szellemében szólítsa fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon tegyen jelentést, és fogalmazza meg javaslatait a menekültekkel kapcsolatban. Az Országgyűlés csak ezt követően hozzon határozatot. Jakab Róbertné a külügyi bizottság javaslatát, az elhangzott kiegészítő javaslatokkal együtt, beleértve a belügyminiszter indítványát is, együttesen tette fel szavazásra. Az Országgyűlés — két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett — elfogadta-a javaslatot. Interpellációk és kérdések Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) Üjpest—Káposztásmegy er közlekedése tárgyában megtett interpellációjára Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszolt, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Winkler László (Győr— Sopron m., 8. vk.) interpellációjára a hegyeshalmi közúti átkelőn kialakult forgalmi helyzetről Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt, de ezt az Országgyűlés 122 elutasító, 54 elfogadó szavazattal és 73 tartózkodás mellett nem fogadta el, s az ügy további vizsgálatát a kereskedelmi bizottságnak adták ki. Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.) az élelmiszergazdaság támogatás-csökkentése tárgyában elmondott interpellációjára a pénzügyminiszter válaszát 30 napon belül írásban adja meg. Kérdések következtek: Balogh Károly (GyőrSopron m., 11. vk.) a lakosság devizáért történő vásárlásai tárgyában intézett kérdést Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.) a feddhetetlenség követelménye tárgyában intézett kérdést Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez. Villányi Miklós pénzügy- miniszter a minisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában Király Zoltán képviselőnek az októberi ülésszakon elhangzott kérdésére tette meg válaszát Sebe Istvánná (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) a MINŐ Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsáról kérdezte Berecz Frigyes ipari minisztert. Az interpellációkra és kérdésekre adott válaszokkal szerdán véget ért az Országgyűlés „kétfordulós” decemberi—januári ülésszaka. Vass Józsefné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Parlamenti munkánkkal szemben rendkívül nagy igény mutatkozik a minél szélesebb körben való törvényszintű szabályozásra. Ugyanakkor — teljes joggal — egy méltóságteljesebb, érdemi parlamenti munkát, tiszteletre méltó, értékálló törvények megalkotását, választókörzetünk érdekeinek következetes képviseletét várják el tőlünk. Megítélésem szerint a beterjesztett Házszabály nem nyújt kellő garanciát ahhoz, hogy az új, minőségi követelményeknek meg tudjunk felelni, különösen a következő területeken : — az érdemi törvényhozó munka feltételeinek megteremtésében ; — a képviselőcsoportok helyének, szerepének rendezésében ; — munkamódszerbeni és működési feltételek rendezésében. Az első témát — az érdemi törvényhozó munkát — illetően számomra teljesen elfogadhatatlan az a szabályozás és az a gyakorlat, amellyel a Parlament állandó időzavarba, tárgyalási és döntéskényszerbe hozható. Naponta jelenik meg a sajtóban nyilatkozat arról, hogy a Parlament mikor, milyen témában fog dönteni; különböző fórumokon arra illetékesek és illetéktelenek nyilatkoznak, mikor, milyen törvényt fogunk alkotni. Gyakran a képviselő a törvénytervezetet a sajtóból ismeri meg először — ha szerencséje van, és megveszi azt az újságot. Csak példaként említem, dr. Sárközi Tamás igazságügyminiszterhelyettes, a kormány parlamenti titkárságának vezetője Békéscsabán egy fórumon bejelentette, hogy .még ez évben az Országgyűléseié kerül az úgynevezett versenytörvény. Mondanom sem keli, hogy ez nem szerepel az országgyűlési elnökünk által összeállított munkaprogramban. Ez csak egy eset a sok közül. Félreértés ne essen, én személyesen tisztelem őt, és az gltala vezetett társasági törvény-előkészítés példaértékű. Először felelőtlenségnek, ügybuzgalomnak, Parlamentünk iránti tiszteletlenségnek véltem ezeket a megnyilatkozásokat. Hozzászólásra készülve meggyőződtem arról, hogy nem erről van szó, hanem közös dolgaink jogi rendezetlenségérői. E kérdés rendezése már nem halasztható tovább. Kérem Házszabályunkba rögzíteni, hogy a Páriámét előtt be kell jelenteni törvényalkotó, vagy törvénymódosító munka megkezdését, rövid indoklását; mi tette szükségessé, mi az alapvető célja, mikorra várható, hogy a Parlament elé kerül, mely szervezet irányítja a munkát. Már 1986-ban az ügyrend módosításánál is igényként vetődött fel, hogy a Parlament éves programját az Országgyűlés tárgyalja meg és határozza meg. A Parlamentnek meg kell adni azt a jogát, hogy döntsön arról, milyen témában alkot törvényt és mikor, hogy rangsorolni tudjon a törvény- tervezetek között. Kérem ezért az Országgyűlés elnökének feladatait meghatározó 17. paragrafus (d) pontjának módosítását és a Házszabály kiegészítését azzal, hogy a Parlament éves programját az Országgyűlés határozza meg. természetesen a Minisztertanács részére kellő rugalmasságot biztosítva. Egy-egy ülésszakra való felkészülés körülményeinek és lehetőségeinek érzékeltetésére két példát kívánok elmondani ; Az egyik, hogy ennek a nem tisztázott, rohanó törvényalkotó folyamatnak ki mennyire részese, ki menynyire érzi magáénak az elfogadott törvényt. A személyi jövedelemadó törvény elfogadása előtt és után — kis túlzással szólva — a fél ország Budapestre Álljunk meg.... de járt adótanfolyamra. Ennek köszönhetően a vonaton utazva ismerhettem meg a bruttósítás képletét, amiről még mint képviselő nem is hallottam, és ott értettem meg. hogy ennek az elmés kis képletnek a segítségével a ma aktív dolgozók — különösebb vita nélkül — leendő nyugdíjuk után máris előre adózhatnak ... Tisztelt Országgyűlés! Jogállamiságunk alapismérveként fogalmazódik meg a központi hatalom csökkentésének szándéka és a helyi önkormányzati rend szélesítése. Ennek szellemében kerestem a Házszabályban a képviselőcsoportokra vonatkozó paragrafust. Megdöbbenve láttam, hogy itt semmi változás nincs, az a korábbi ügyrend szó szerinti átmásolása. Véleményem szerint ez így elfogadhatatlan. Meg kell fogalmazni a képviselőcsoportok szerepét, kötelességét és jogait a helyi önkormányzati rendben. A vidéken élő képviselők olyan hátrányos helyzetben vannak, mint maga az a vidék, melyet képviselnek. Ott helyben, elérhető közelségben kell biztosítani a működéshez szükséges szakértőiszakmai feltételeket és a szükséges technikai eszközöket. Igaz, többen — minisztériumok és egyéb szervezetek — telefonszámokat és személyes tájékoztatást ajánlottak fel Budapesten. De kérem! Egy félórás budapesti beszélgetés fel- és leuta- zással egy munkanapba kerül nekünk még akkor is, ha sikerül egy kocsit kunyerál- ni, ha egyáltalán van. A telefont illetően az a baj, hogy nem 2 forintért ketyeg, hanem távolsági díjjal, és egy alaposabb felvilágosítás végén már csak arra figyelek, hogy vajon 100 vagy 200 forint lesz ez a beszélgetés. És mit tehet, akinek nincs is telefonja? Utazgat... Sokat gondolkoztam, hogy szabad-e, illik-e ilyen hétköznapi dolgainkról is itt beszélni. Arra a következtetésre jutottam, hogy kell erről beszélnünk. Ha nem rendezzük dolgainkat, nem szervezzük felelősséggel, és igényességgel, hallatlan nagy emberi gyötrelmek, feÜnsegélyezés nagyobb kockázattal — Várható-e éppen a most elfogadott egyesülési törvény alapján, hogy a kisvállalkozók lehetőséget kapnak arra, hogy önsegélyező társadalombiztosítást hozhassanak létre — kérdeztük Csehák Judit miniszterelnök- asszonytól a szünetben. * — Biztos vagyok afelől, hogy a kisvállalkozók ezen problémája a következő biztosítási témakörben tartott parlamenti ülésszakon felszínre kerül, s nekünk itt az Országgyűlésen kell dönteni arról, hogy adunk utat, vagy sem számukra az önsegélyező biztosítás alapításához. Én azonban azt mondom, mielőtt ilyen kéréssel élnének, számoljanak. Ugyanis, egy olyan országban, ahol tízmillió ember társadalombiztosításáról kell gondoskodni, úgy, hogy az aktív keresőképes létszám csupán négy és fél millió, a magas költségek miatt — sok a nyugdíjas, és a rászorult — egy önálló kockázati közösség a jelenlegi 43 százalék helyett körülbelül 10 százalékkal nagyobb befizetéssel képes csak önmagát finanszírozni. Nekünk egy kötelező, minimumellátást jelentő társadalombiztosításra kell berendezkednünk, amelyhez minden aktív dolgozónak egységes mértékben kell hozzájárulnia, függetlenül szektorbeli hovatartozásától. Nem István, hanem András A tévedés huncutkodó kis ördöge gyakran csapdába csalja az embert. Sokszor még akkor is, amikor fontos dologra készül, s igazán ki akar tenni magáért. így jártunk mi is tegnap. Az egyik parlamenti tudósításban hírül adtuk, hogy Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter a megyénkbe látogat a jövő hónapban. A nagy igyekezetben pontosan tudósítottunk a jó hírről, hiszen a tárca dolgaiban jócskán akad tennivaló a megyében. Csak éppen a keresztnevet irtuk el. András helyett Istvánt. Reméljük, hogy ez az apró intermezzo Derzsi András minisztert nem riasztja el a Békés megyei utazástól. A parlamenti tudósításokat László Erzsébet és Rákóczi Gabriella készítették: Fotó: Veress Erzsi.
