Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
1989. január 2., hétfő o ignauKTiw Petőfi rokonsága Bolyban Reflexiók: Mitől zsákutca? Sikerkönyvek Popnapló A karácsony és az új év közeledtével kínálkozó ötlet, hasznos ajándék volt a szép naptár vagy napló, amely egész évben velünk lesz majd, és emlékeztet a meglepetés kellemes pillanataira, akárcsak az ajándékozó személyére. Az 1988—89-es Popnapló nem véletlenül került a legkeresettebb könyvek, kiadványok listájára. Huszonkilenc popsztár fényképe (a borítón George Michael), kedvenc zenekarok és színészek autogramjai, címei, rajongók klubjainak jegyzéke található például ebben a naplóban. Üres oldalak arra. hogy a tulajdonos életéről eseménynaptárt vezessen, hogy feljegyezze legfontosabb címeit, olvasmányait. Varsányi Zsuzsa tollából B. Tóth László lemezlovasról olvashatnak kis portrét. Michael Jackson, Varga Miklós, Rick Astley, Viki, Nagy Feró, Jennifer Rush és Szikora Róbert fotói között izgalmas adatokra lelhetnek a popvilág tavalyi és ez évi eseményeiről. Eddig nem tudtam, hogy Madonna Elvis Presley halálának napján született, s hogy (néhány évvel később, de) ugyanezen a napon vált ki Peter GabA Paksi Atomerőmű üzembe helyezése óta 1988 az első olyan év, amikor már mind a négy blokk egész esztendőben villamos energiát termelt — csak a szükséges évi karbantartás és üzemanyag-átrakás idejére kellett leállítani a blokkokat —, s így az eddigi legnagyobb eredményt érte el a korszerű encr- giabázís. Az első reaktorblokk 1982-ben, a második 1984-ben, a harmadik 1986-ban, a negyedik pedig 1987. augusztus 16-án kezdte meg az energiatermelést. Van. aki megszeppen az első séta során. Mert — aki járt erre, tudja — itt nem lehet zavartalanul, gondolatainkba merülve nézelődni. Itt leszólítanak, csalogatnak, agitálnak és métereket kísérnek, csak nézd meg, csak alkudj, csak vásárolj a portékából ... Aztán előbb- utóbb — ha lyukat beszéltek a hasadba — pénztárcádért nyúlsz, hogy szabadulj, hogy mehess tovább. De e különös, harsány játék egy-két lépés után újra kezdődik ... Ki hinné? A csoport néhány tagja éppen egy lakodalmas társaság kellős közepén talál nyugalomra. Legalábbis az árusok elől. Itt „csak” táncra invitálják megkapó kedvességgel a belépő idegeneket. S amíg a legbátrabb — a budapesti Kovács Erika — a terem közepén ropja, van időnk körülnézni a hatalmas teremriel a Genesis együttesből — augusztus 16-án. Még egy érdekes dátum, augusztus 29.: 1966-ban a Beatles utolsó USA-tuméjának utolsó koncertje és Michael Jackson születésnapja. December 13- án (1974) fogadta Ford elnök George Harrisont a Fehér Házban. A popzene rajongói, főleg a fiatalok, biztos örömüket lelik ebben a kiadványban, mert kedvenceiket láthatják, róluk tudhatnak meg többet. A felnőtt(ebb) olvasót talán megzavarja egykét kifejezetten szép arcú, női bájjal mosolygó, de férfinéven ismert sztár. De a jó zenének ez a látvány mit- sem von le az értékéből. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál elmondták, hogy az erőmű idei termelése minden várakozásnak megfelel, hiszen az előállított 13 milliárd 420 millió kilowattóra villamos energia 45 százalékát jelenti a hazai termelésnek. A számítások szerint az országban felhasznált minden harmadik kilowattóra villamos energiát Paks adta 1988- ban. Az erőmű üzembiztonságát nemrég három héten át vizsgálták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakemberei, s azt kiválónak minősítették. ben. A főhelyen, a zenekar mellett ül az ifjú pár. A fiatalabbak táncolnak, mások, az idősek (több százan) csak ülnek és nézik a zajos forgatagot. Az asztalokon még nincs semmi. Később harapnivaló lesz bőséggel, innivalóul azonban csak limonádét szolgálnak fel. A török lakodalom már csak ilyen. Alkoholt itt nem fogyasztanak. Mindezt — csakúgy, mint azt, hogy az ifjú menyasz- szony „ára” nem kevesebb, mint 300 gramm arany — csak később, idegenvezetőinktől tudjuk meg. Egyelőre azon fáradozunk, hogy észrevétlenül ki tudjunk surranni, hiszen lassan ránk sötétedik, és bizony még otthon óva intettek minket, nőket az esti sétáktól... Ráadásul a lábunk is, mintha ólomból lenne. Hosszú volt ez a nap, hiába. És ez a váA baranyai Boly községben élő Petrovicséknál különös kegyelettel emlékeznek az esztendő fordulóján Petőfi Sándorra: a hagyomány szerint ugyanis ők alkotják a költő családfájának egyetlen, még létező ágát. Egyenesági leszármazottai annak a Pozsony környéki Petrovics családnak, amelyből Petőfi eredt. Az idősebbik Petrovics Lajos felkutatta a rokoni kapcsolatokat, és összeállította a nevezetes családfát. A XVIII. században Pet- rovicsék — akkor még ts-sel írták a nevüket — a felvidéki Pusztafödémesen éltek, ott volt nemesi birtokuk és kúriájuk. A nemesi oklevelet II. Lipót császár adományozta a Petrovics ősnek 1781-ben. Három fiút nevelt fel: Istvánt. Kázmért és Jánost. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyughatatlan természetű István előbb Aszódra, majd Kiskőrösre költözött, ott született 1823-ban a fia, Sándor. Káz- mér — a család tudomása szerint — Erdélybe ment, ahol nyoma veszett. János a Vág folyó melletti Negyeden telepedett le, és még megélte unokaöccse tündökletes költői pályáját. A negyedi Petrovicsok 1948-ban a magyar—szlovák lakosságcsere során települtek át Baranya megyébe. PeA Pest Megyei Műanyagipari Vállalat tervezetet dolgozott ki, hogyan lehetne részt venni személyautók kooperációs gyártásában hazai előállítású műanyag alkatrészekkel. A PEMÜ felmérése szerint — amire az Ipari Minisztériumtól kapott megbízást — egész sor vállalat lenne képes az autókhoz szükséges műanyag elemek sorozat- gyártására, s mivel egy átlagkocsi 17 százaléka műanyag, sikeres együttműködés esetén ezekért a termékekért külföldről jelentős mennyiségű kész autó szerezhető be. Már a jelenlegi felkészültségi szinten lényegében beruházás nélkül évi 50 ezer személyautó műanyag alkatrészeinek előállítására képes az ipar, amiért cserébe 4500 autót hozhatnánk be. ros. mely e pillanatban vonz és taszít egyszerre... Nem is sejtjük, mennyi meglepetést tartogat még számunkra Isztambul. Belépés csak meztéláb! A magyar—török kapcsolatok a távoli múltba, a honfoglalás előtti időkbe nyúlnak vissza. Történelmi tanulmányaink ehhez kapcsolódó morzsáit próbáljuk felidézni, miközben másnap, hétfőn reggel ismét autóbuszra ülünk. Városnézésre indulunk. Isztambul legszebb terén, az At Meydanin — az egykori görög Hippodrom szó szerinti fordítása Lóversenytér — kezdjük sétánkat. Megcsodáljuk a város legkorábbi görög emlékét, az i. e. V. századból fennmaradt kígyós oszlopot, a 25,6 tőfi Sándor rokonságának három nemzedéke él jelenleg Bolyban, régi családi események emlékét őrizve napjainkig. A Petrovics családban elég gyakori név az István — mint tudjuk: Petőfi testvére is ezt a nevet viselte —, a bólyi ág egyik Szegeden élő tagja ugyancsak István. A sokat hányódott költő egyébként Bóly- banis megfordulhatott. 1841- ben vándorszínészként jutott el Mohácsra, majd a társulat felbomlása után gyalog ment Pécsen, Kaposváron és Sopronon át Pozsonyba. Eközben minden bizonnyal áthaladt Bólyon is, a község akkori és mostani főutcáján, ahol a Petrovics család otthona áll. Petőfi kettős kerek évfordulójára emlékezik a bólyi rokonság: 1988-ban volt születésének 165. 1989-ben lesz halálának 140. évfordulója. Ezen túlmenően is sokat gondolnak mostanában a költőre, éspedig a Szibériába indult expedíció kapcsán, amelynek célja az állítólagos Petőfi-sír megvizsgálása. S noha nem hiszik, hogy a Szibériában eltemetett Alek- szander Petrovics azonos volna Petőfi Sándorral, kívánják a megnyugtató választ: akár megerősíti, akár cáfolja a kutatók feltételezéséi A PEMÜ évek óta sikeresen részt vesz nyugati autók — főként a Volkswagenek — gyártásában, évi 90 millió forintért szállít ki műanyag tetöléceket. Gyártási tapasztalatait elképzelései szerint japán, illetve délkoreai cégekkel kötendő kooperációban kamatoztatná. A Suzuki, illetve a Daewo cégek képviselői már jártak is a PEMU- ben, s kinyilvánították: az itteni technológiai színvonal alapján készek lennének az együttműködésre. A PEMÜ műanyag autókárpit, lökhárító, szerelvényfal gyártására rendezkedne be, s külföldi tőke bevonásával évi 300-500 ezer személyautó műanyag alkatrészeit készíthetné el. Ezért cserébe évente 20-50 ezer kis fogyasztású autóhoz jutna a kereskedelem. méter magas egyiptomi oszlopot, és a 32 méter magas „kolosszust”, „Konstantin oszlopát”. Nem időzünk sokat a téren hiszen hat karcsú minaretjével — mondják, a földkerekség egyik legszebb dzsámija — a Szultán Ahmed-dzsámi, közismertebb nevén a Kék mecset hívogat. A külső udvaron a csorgó kútnál a rituális mosakodást kihagyhatjuk, ám a dzsámiba már mi is csak cipőnket levéve léphetünk be. A látvány felejthetetlen ... A Hagia Sophia szépségét csak kívülről csodálhatjuk meg (éppen zárva volt), aztán elsétálunk — az imaszőnyeg-, a képeslap- és ki tudná felsorolni, még milyen árusoktól itt sem kímélve — a közeid „ezeregy oszlopos” ciszternához, mely egyszerre szép és félelmetes, méreteit és persze a félhomályt tekintve. Városnéző kőrútunkra — melyet csodás, szinte tava- szias időben teszünk meg — a Topkapu Szeráj Múzeumban szerzett élmények teszik fel a koronát. Az egykori szultáni palotavárosban napokig találnánk látnivalót. A szultáni konyha épületében a kínai és a japán porcelán- gyűjtemény mellett jól megférnek az európai porcelánok. A „Boldogság kapuján” át jutunk be abba az udvarba, melynek egy kis épületében láthatjuk a pompás kihallgatási termet. Ám a legnagyobb élményt talán mégis a II. Mahmed hajdani nyári palotájában az oszmán uralkodók szemkápráztató kincsei jelentik ... . Hiú ábránd szavakba önteni mindazt, mely szemünk elé tárul e délelőttön, s ez még csak az első nap Isztambulban. Másnap, „ha Allah is úgy akarja”, hajóra szállunk ___ ( Folytatjuk) Kép, szöveg: Nagy Ágnes A Népújság 1988. december 29-i számában Csendes Lívia tudósít a megyei speciális szakiskolák helyzetéről. Én — bár az értekezleten nem voltam jelen — úgy ítélem meg, hogy a tudósítás korrekt, híven, torzításoktól mentesen tükrözi az értekezlet hangulatát, tartalmát. Meggyőződésem, hogy nemcsak a Békés megyei helyzetről adhatott volna ilyen tartalmú tájékoztatást. Miért ragadtam mégis tollat? Mert bár, mint iskolavezető, kollégáim gondjait megértem, némelyikkel azonosulni is tudok, de sok mindenben eltérő nézeteket vallók. A tanácskozáson elhangzott: „Tankönyvek nélkül a tanítás-tanulás folyamata eredményesen nem biztosítható.” Gondoljuk végig: valóban az-e az alapvető hiba, hogy nincsenek speciális tankönyveink? Gyanítom, hogy (ilyen gazdasági helyzetben), egyhamar nem is lesznek. Megjegyzem, hogy a pedagógusok munkáját segítő kézikönyv lektorálás alatt van, s néhány építőipari szakma tematikája is elfogadás előtt áll. El kellene talán azon is gondolkodnunk, hogy mi lesz akkor, ha majd minden iskolatípusban csak kerettanterve- ket kapnak a pedagógusok, s nekik kell abban is dönteni, hogy mely könyvet (könyveket!) fogják tankönyvként használni! Mert én hiszem, hogy ezt is megérjük! A speciális szakiskola tantárgyi struktúrája, az egyes tantárgyi tartalmak valóban eltérnek a (volt) kisegítő iskoláétól. A tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy az alsó fokon szükséges struktúra és a tartalmi váltás. Valószínűleg éppen azért, mert az nem felel meg a fogyatékos gyermekeknek, s mert a kisegítő iskola nem tekintette feladatának a középfokon történő továbbtanulás megalapozását (Alapelvek), de az oktatási törvény ezt már feladatunkká teszi! Azt sem tekintem alapvető — a képzés zsákutca (?) jellegét feloldó — kérdésnek, hogy ezeket az iskolákat „átpasszoljuk” a középfoknak, hiszen nem csekélyek a szakmunkásképzés gondjai sem. A gyógypedagógusi szemlélet és módszertan ebben az iskolatípusban nélkülözhetetlen szükséglet. A mi megyénk gyakorlatát az ország számos helyén átvették, pontosabban, a helyi lehetőségekhez igazították. így az országban több önálló speciális iskoláról is tudunk már. S hogy korán lenne az iskolatípus bevezetése? Ma divatos dolog mindenben a nyugatra hivatkozni. E kérdésben nincs jelentősége. Ha „csak” a szocialista országok gyakorlatát vesszük példának, szembeötlő lesz évtizedekkel mérhető lemaradásunk. Mitől tehát a zsákutca? Szerintem attól, hogy még mindig azt hisszük (?), valóban az az egyedüli kivezető út: „ha az egész társadalom részt vesz közös ügyünk, közös gondunk megoldásában”. Eg a „ha az egész társadalom”, a „közös gondok megoldása” — gyakorlat ezen a téren nem a várt eredményt hozta. Ki kellene már mondanunk, hogy a megoldás állami és szakmai feladat. (Ilyen értelemben társadalmi.) Az oktatásügy különböző szintjein — a felsőtől a legalsóig — tehát csak azt tegyék, amit azon a szinten a fogyatékosok nevelése, képzése érdekében tenniük kell, s ne hárítsák át a gondokat az egyik szintről a másikra, mert a megoldás nem az alsó- vagy a középfok, vagy a megye, hanem az oktatásügy egészének feladata. Tehát az új szakképzési koncepcióban a fogyatékosok képzésére is fordítsanak kellő figyelmet, mert még mindig ott tartunk, hogy az iskolák és az üzemek vezetői kapcsolatának függvénye a szakmai képzés léte. Vagy merjük kimondani, hogy az oktatásügy „így” nem vállalja a képzést, mert ezzel zsákutcába vezeti a fiatalokat, hiszen nem tudja felkészíteni a társadalmi munkamegosztásban való részvételre, mert nem tudja valójában a társadalomnak szüksége van-e ezek munkájára. A fogyatékosságügyben jártas szakemberek publikációikkal, a fiatalok teljesítményeikkel évtizedek óta bizonyítják, milyen teljesítményekre képesek. Erről közvetlen munkatársaikat már meggyőzték. Vajon, hogyan kellene a „társadalom” azon tagjait is meggyőzni, akiknek módjukban áll rendeleteket hozni, s azok végrehajtását számon kérni? Nagy Gyula, a Békéscsabai Jókai Utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója A Topkapu Szeráj udvarának fáit, növényzetét XVI. századi miniatúrák szerint alakították ki Brian Boitano amerikai és Katerina Witt NDK-beli műkorcsolyázó-világbajnok a „Vászon jégből” című tévéfilm forgatásának szünetében, 1988. decemberében. A hivatásos mű- korcsolyázó Boitano saját tévéfilmjét néhány nap múlva már vetítik a tévéadók N. K. Tavaly adott legtöbb energiái a Paksi atomerőmű PEMÜ-tervek autAkooperációra
