Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

NÉPÚJSÁG Pártvita az orosházi kárházbao A kórházfelújítás politikai Ezen a héten kezdődtek azok a pártalapszervezeti taggyű­lések, pártcsoport-értekezletek, ahol a munkahelyi és a la­kóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, a párt választási rendjéről szóló anyagot vitatja meg a tagság. Ezeken az összejöveteleken ismertetik az MSZMP Békés Megyei Bizottságának a tagsághoz szóló le­velét, amelyben a pártbizottság véleményt kér eddigi mun­kájáról, segítséget vár a további munkamódszerek kidol­gozásához. 1989. január 20., péntek Hetvenöt éve született Kulich Gyula „Gyanakvó reggelek s vészes esték között, háborúk közt élted le életed felét s most is ellened hajló szuronyok csúcsán villog a rend feléd. Miről beszélhetek? tél jön, s háború jön; törten heverek majd, senki se lát; férges föld fekszik szájamban és szememben s testem gyökerek verik át." Az orosházi kórház 108 párttagja első lépésként cso­portértekezleteken beszélte meg a témákat, január 18-án pedig taggyűlésen tanácskoz­tak erről. Dr. Lakatos László alapszervezeti titkár vitain­dító előadásában elmondta, hogy a levelet a helyzethez képest túlságosan bizakodó hangvételűnek ítélik és kifo­gásolják, hogy említést sem tesz a megye egészségügyi és szociálpolitikai gondjairól. Az orosházi kórház épüle­tének kritikus állapotáról már lapunkban is hírt ad­tunk. Nem csoda, hogy az itt élő és dolgozó párttagok er­ről is beszéltek, különösen elégedetlenek az évekkel ko­rábbi megyei egészségügyi költségvetés aránytalan el­osztásával, amely vélemé­nyünk szerint a jelenlegi helyzethez — a működőké­pesség van veszélyben — vezetett. Már az előző ötéves terv idején látható volt, hogy legalább 56 millió forintra lenne szükség a felújítás­hoz, karbantartáshoz, s az összegnek alig a felét tud­ták előteremteni. Manapság már oly mértékben félduz­zadt a minimálisan szüksé­ges felújítási költség (150 Okányban — mint általá­ban minden településen — az általános művelődési köz­pontban a gyermekeknek szervezett kiscsoportok, szak­körök a legnépszerűbbek. Kincses Imréné igazgatóhe­lyettes arról tájékoztatta la­punk munkatársát, hogy az állandó szakkörök mellett több időszakos is működik a művelődési házban, a könyv­tárban, illetve az iskolában. A hat állandó szakkör kö­zül a legrégebbi a lassan tíz éves meseszakkör. Az alsó tagozatosok járnak e kiskö­zösségbe, melynek foglalko­zásait a könyvtár vezetője, Veress István tartja. A cso­Tóth István, a Fekete Ház történész munkatársa a szlo­vák kongresszuson vett részt. Az a pletyka járta, a szlovákok magyarul tanács­koztak. Igaz? — Hallottam a mende­mondákról. Vissza kell uta­sítanom a választ, mert a 43 szlovák nyelvű felszóla­lás mellett öten beszéltek magyarul — ez legfeljebb szépséghiba lehet. Ha vi­szont azt a kritikát kap­nánk, hogy csúnyán, olykor szavakat keresve, az anya­nyelvtől gyötörve nyilatkoz­tak meg sokan, arra nem­igen találnék mentséget. Anyanyelvűnk kellő ismere­millió forint), hogy ennek biztosítására reményük sincs. A megye lakosainak egy- hamadát (130-180 ezer em­ber él a területen) gyógyít­ják, ápolják az orosházi kórházban. Érthető, hogy az intézmény léte, a gyógyítás körülményeinek, színvonalá­nak javítása fontos politikai kérdés. Halaszthatatlan a komplex rekonstrukció, ame­lyet ráadásul lépcsőzetesen úgy kellene elvégezni, hogy közben nem szünetelhet a gyógyítómunka. Áz orosházi kórház kommunistái e jogos igény támogatásában várnak segítséget a helyi, a megyei, az állami és a pártirányítás­tól. Mint mondották, kéré­sük jogosságát minden fóru­mon elismerik, de pénzt nem tudnak hozzá biztosítani. Több hozzászóló közül csak néhány név: Óvári Jó­zseffé, Takács Zsuzsanna„ dr. Lakos Antal, Rálik Ist- vánné, dr. Farkas János, dr. Antal Mihály, Vranka Jó­zsef né, Barna Pálné, dr. Tóth Éva, és dr. Kovács Anikó. Konkrétabb programot sze­retnének a párt életében, olyan megfogalmazást, ame­lyet minden párttag megért­het és támogat. A pártveze­port népszerűségét bizonyít­ja, hogy ide járnak a leg­többen, huszonötén. Csaknem ilyen népszerű a bábszakkör, mely a művelődési házban működik, csakúgy mint a nemrég indult citeraszakkör. melyet Oláh Ferenc vezet. Leginkább a magyar szak­kör kapcsolódik az oktatás­hoz, melynek foglalkozásaira 17 felső tagozatos tanuló jár. E szakkör az iskolában ka­pott otthont csakúgy, mint a képzőművészek kis közössé­ge, mely 12 fiatalból áll. A felső tagozatosok látogatják a természetbarátok szakkö­rét, melynek célkitűzései kö­te, megtartása sok kívánni­valót hagy. A szünetekben forrongó, pezsgő vitákon ke­sergő véleményt hallottam ; „már Csabán sincsenek szlo­vákok, a focimeccsen senki sem drukkod már tótul...” * * * Gyulán a románok kong­resszusán a szegedi kül­dött, Boka Tibor volt a leg­fiatalabb. A tanárképző fő­iskola román népművelés szakán harmadéves. — (A kongresszus ...) ab­szolút formális, demonstra­tív jellegű volt, így aztán fölösleges ... — Hát, a zöldfülű titulust Gyulán is megkaptam. Pél­kérdés tésben dolgozók személyes, naprakész kapcsolatban áll­janak az alapszervezetekkel, kerüljenek közelebb a párt­tagokhoz. A bizalmi válság megelőzésének módja az őszinte felelősségvállalás, a kritikus önértékelés minden párttag részéről, akár vezető, akár funkció nélküli párttag. A párttaggyűlés résztvevői azon a véleményen voltak, hogy szükség van a megyei pártértekezlet megtartására. A lakóterületi és munka­helyi alapszervezetek együtt­működésének lehetőségeit keresik. A közös politikai vitafórumok, pártrendezvé- nyek szervezését jónak tart­ják. Fontos, hogy a pártélet váljon aktívabbá a lakóterü­leteken is, ahol egyre széle­sebb körben tevékenykednek az alternatív szervezetek. A pártválasztások előkészítésé­vel és lebonyolításával kap­csolatosan megoszlottak a vélemények. A legtöbbén azt javasolták, hogy a párt va­lamennyi tisztségviselőjét, vezető szervét demokratiku­san, titkosan alulról felfelé, a kongresszus után válasz­szák, delegálással kerüljenek megválasztásra, és minden vezetői tisztséget két ciklus­ban lássanak el. A február 11-én megren­dezésre kerülő orosházi vá­rosi pártértekezletre küldött­ként választották meg dr. Antal Mihályt, dr. Tóth Évát, Rálik Istvánnét és Rdcz Ér­zőit nemcsak a természet megszerettetése. hanem a környezet védelme is szere­pel. Az általános művelődési központban a versenyek előtt ideiglenesen honvédelmi és tűzoltó szakkör is működik. Ugyancsak ideiglenes közös­ség a negyedikesek KRESZ- szakköre, mely addig tartja foglalkozásait» amíg a gye­rekek meg nem szerzik a kerékpáros igazolványukat. A kiscsoportok népszerűsé­gét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az iskola tanulóinak 36 százaléka, ösz- szesen 127 gyerek jár rend­szeresen foglalkozásaikra. dául, mert kétségbe vontam a jelenlevők kompetenciá­ját. Az az igazság, hogy a hetvenöt küldött „kiválasz­tását” szövetségünk a nép­frontra és a helyi pártszer­vekre testálta, vagyis a je­lölés formális volt. Én még a kongresszus előtt elmen­tem román lakta települé­sekre, Battonyára, Méhke­rékre, Gyulára. Találkozó­kat szerveztem, főként fia­talokkal, hogy véleményeket kapjak, amelyeket képvisel­nem kall. Fölsőbb helyeken azt mondták, antipropagan­dát végzek, lazítok. Igaz, a találkozókon hal­lottakat beépítettem e fel­szólalásomba, és így kétség­be vontam a román szövet­ség vezetőségének munká­ját, mert tisztázatlanok fel­adataik, nincs igazán gazdá­ja az oktatásnak, a könyv­kiadásnak, mert a tevékeny­ségük formális. Ezek az ész­revételek tényleg lázítóak voltak. Én a fiatalság gond­jait képviseltem, és arra akartam figyelmeztetni, Afészek a rákellenes alapítványért Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a külön számlán, amelyre a fogyasztási szö­vetkezetek tagjai és alkal­mazottai fizettek be össze­geket „A rák ellen, az em­berért!” elnevezésű alapít­vány javára. A „Szövetke­zet” című hetilap szerkesz­tőségének múlt évi felhívá­sára az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek kollektí­vái, szocialista brigádok, ipari üzemek dolgozói, üzle­tek, áruházak alkalmazottai gyűjtenek pénzt, s fizetik be a Dorog és Vidéke Takarék­szövetkezetnél kezelt szám­lára. A befolyt összeget le­téti jegyre váltják át, s így az idén az legalább 18 szá­zalékkal kamatozik. Az ak­cióhoz csatlakozva, számos vidéki áfész-áruház és na­gyobb bolt legforgalmasabb pontján pénzgyűjtő perselyt helyez el. A Budapesti Köz­lekedési Vállalat kiselejtezett autóbuszt bocsát a szövet­kezetek gyűjtési akcióját le­bonyolítók számára, ugyan­akkor azt is felajánlották, hogy egy javítóműhelyi bri­gádjuk a buszt felújítja, mozgó rákszűrő állomás cél­jára alakítja át a járművet. Bötermö őszi árpafajta Évről évre növekszik az őszi árpa vetésterülete; a termelők sürgetik az újabb fajták megjelenését. Ennek az Igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plaisant, amelynek hivatalos vizsgálata befejeződött, és­pedig kedvező eredménnyel. A franciaországi Maisse- ban kitenyésztett növényt a Gabonatermesztési Kutató- intézet és a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat együttműködésével honosít­ják meg az országban. A termelők számára máris biz­tosítják a folyamatos vető­magellátást, s ez azt jelenti, hogy az eddig köztermesztés­ben levő magyar nemesítésű Omega és- a külföldi eredetű Rodnik-fajta mellé rövid időn belül fölzárkózhat a Plaisant. Az új árpaféle ter­mőképessége a magyarorszá­gi kísérletek szerint jó; a kisparcellás próbák során, három év átlagában csaknem 10 százalékkal többet ter­mett. mint az összehasonlí­tásnál alapul vett magyar fajta. hogy szinte tragikusan el­távolodtak az anyanyelvűk­től. Ez a tény is fontos, nemcsak az, hogy „ .. .nagy örömünkre vezetik a gázt, építik az utakat...” — ... Nyilvánvaló, attól félnek, a kialakult magyar —román viszony áldozatai lehetnek. így aztán meg­elégszenek egy táncoló-da- loló nemzetiségi szereppel, de azt is egyre kevesebben vál­lalják. — ... Óriási feladataink vannak. A nyelvoktatásért, a közösségek életben tartá­sáért, nemzetiségi kultú­ránknak a jelen értékeivel való megtöltéséért és az ál­talános közömbösség ellen tényleg mi, fiatalok tehe­tünk a legtöbbet. Magyar- országon nincs mitől félni, sőt. Szégyellem, hogy a kongresszusunkon egy Poli­tikai Bizottság tagjának kel­lett ösztökélnie bennünket, hallassuk a hangunkat, ha­tározzuk meg, hogyan kép­zeljük el az érdemibb kép­viseletünket. Az emberiség soha nem szűnő vágya egy igazságos társadalom létrehozása. A történelem során igen sok­szor robbant ki forradalom, hogy tisztítótűz gyanánt el­söpörje a fennálló igazság­talan rendet. A forradalmat tápláló nemes eszmék a meg­valósulás során azonban min­dig elcsúsztak az emberi gyarlóságokon, az egyéni ér­dekek ingoványában. A za­varosból újra és újra a fel­színre került egy szűkebb réteg, mely az össztársadal­mi érdekek jelszavai alatt megvalósította a tömegek ki­zsákmányolásét a maga ja­vára. Mégis tiszteletet érde­melnek azok az emberek, akik hajlandók a forradalom csapdákkal teli, életveszélyes ösvényére lépni, míg sokan öntudatlanul tűrik az elnyo­matást, avagy számítón ki­várják, hogy a nehéz, áldo­zatos munkát más végezze el mindenki boldogulására. Kulich Gyula életét a kommunista eszméknek ál­dozta. A kor és szülei osz­tályhelyzete már születése­kor részben . meghatározták sorsát. 1914. január 20-án jött a világra Bécsben, ahol idősza­kosan tartózkodott a fiatal család. Egy év múlva, mivel ott sem találtak munkát, visszatértek Békéscsabára. Édesapja szabómester volt, édesanyja a háztartást vezet­te, de eljárt gazdagabb csa­ládokhoz mosni, takarítani. Szűkös anyagi körülmények között laktak, de később még nehezebb lett életük. Meg­születtek a testvérek: egy leány és két fiú, majd szív­baj következtében meghalt az édesapa. Gyula a kitű­nően elvégzett négy elemi után kitanulta a szabó szak­mát a békéscsabai jelenleg 611. sz. iparitanuló-intézet- ben. Az iskolai szünidőket kenyérkereséssel töltötte, hogy segítsen édesanyjának a család fenntartásában. Mi­vel a férfiszabó szakma nem­igen virágzott — már édes­apja is többnyire munka nélkül tengődött — elsajátí­totta a női szabó szakmát is. Dolgozott, esténként pedjg olvasott és tanult. Tizenhat éves karában be­iratkozott a Trefort utcai Munkás Otthon eszperantó körébe. Itt megismerkedett sok fiatal munkással, nap­számossal, s cserkészcsapatot alakítottak. Nem volt olyan elegáns egyenruhájuk, mint az úri cserkészeknek, de a serdülők örök tiltakozó, el­lentmondásokat kereső, lob­banékony természetével ők is könnyen tudtak lelkesedni, terveket szőni, álmodozni. A 3 millió koldus orszá­gában a munkanélküliség csak elérte őt is. Budapestre ment szerencsét próbálni, majd tovább Ausztriába, de itt is, ott is csak alkalmi munkákat kapott. Három hó­nap múlva visszatért Pestre. Megismerkedett az illegali­tásban működő KMP egyik tagjával, aki könyvekkel lát­ta el, összejövetelekre hívta, ahol egyre szervezettebben készültek a kommunisták a harcra. Szemináriumokat tar­tottak, röpcédulákat, falra­gaszokat gyártottak. Ebben az időben az or­szágban javában folyt a há­borús készülődés. Az iskola, a rádió, a mozi, a színház, a fasizmus eszméit propagáló szócsővé vált. 1935-től Kulich Gyula ál­landó kapcsolatot tartott fenn a központi kommunista szer­vezőkkel, és a külföldi elv­társakkal. (Radnóti Miklós) 1937-ben beválasztották az Országos Ifjúsági Bizottság vezetőségébe, így lehetősége nyílt kiszélesíteni a kommu­nista nevelőmunkát a fiata­lok körében. Közben az or­szágban erősödött a nyilas befolyás, nőtt a letartóztatot­tak száma. Nagyon óvatos­nak kellett lenni: mindig más-más munkás lakásán tartották az összejöveteleket, egymás valódi nevét nem is­merték, csak beceneveket használtak, hogy ha valaki lebukik, a vallatások kíp- szenvedése során ne tudja elárulni társait. A nyilas fiatalok és az OIB-tagok között egyre gya­koribb lett a nyílt utcai ösz- szecsapás. 1938-ban Kulich Gyulát megválasztották az OIB titkárává. Szigorú fe­gyelmet tartott munkatársai között, minden gondatlanság letartóztatásokat vont volna maga után. Munkatársai sze­rették józan gondolkodásáért, szerénységéért, higgadtságá­ért, precíz pontosságáért. Eb­ben az évben a kommunista fiatalok több tüntető felvo­nulást szerveztek és háború­ellenes röpcédulákat szórtak. 1939. februárjában Kulich Gyulát Zürichbe küldték, ahol a Nemzetközi Forradal­mi Központ munkatársaival tárgyalt a kommunista szer­vezkedésről. Ettől kezdve állandó kapcsolatot tartott fenn a párizsi, kassai moz­galmi vezetőkkel, és a ma­gyar vidéki városok illegális szervezeteivel is. 1940 februárjában mint­egy 500 kommunista társával együtt letartóztatták. A bör­tönben nap mint nap elszen­vedett kínzások, vallatások állhatatos hallgatását nem tudták megtörni, egészsége azonban megrendült, s a rab­kórházba került. Egyéves vizsgálati fogság után állítot­ták bíróság elé, ahol bűnös­nek találták az állam- és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló tevé­kenysége miatt. Nyolcévi fegyházra ítélték, s a szege­di Csillag Börtönbe zárták, elkülönítve, ö azonban opti­mista volt, bízott benne, hogy ez a rendszer nem tart már soká. Végzetes lett számára, hogy a menekülő németek maguk­kal vitték a politikai fog­lyokat is. Kulich Gyulát elő­ször Vácra, majd Komárom­ba, végül Dachauba szállí­tották. 1944 végén, vagy ’45 januárjában egy reggel a lá­gerben újra transzportot ál­lítottak össze. A felolvasott nevek között volt Kulich Gyuláé is. A kijelöltek cso­portja kivonult a szöges dróttal bekerített udvarból. Ekkor látták őt utoljára. 31 éves volt. (gyurkó) Gyermekcsoportok Okányban fl meseszakkör a legnépszerűbb Tessék hozzászólni! Kongresszusi utúhangok a nemzetiségi létről A szegediek napilapja, a Dél-Magyarország a január 17-i, keddi számában érdekes interjút közöl a Magyar- országon élő nemzetiségek nemrégiben lezajlott kong­resszusainak résztvevőivel. A „Nyelvében él a nemzeti­ség (is)’’ című írásban olyan meglepően határozott hang- ütésű vélekedéseket olvastunk, amelyek vitára, hozzá­szólásra késztethetik a megyénkben élőket is. Közre­adunk hát két részletet a kongresszusi utóhangból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom