Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám
NÉPÚJSÁG Pártvita az orosházi kárházbao A kórházfelújítás politikai Ezen a héten kezdődtek azok a pártalapszervezeti taggyűlések, pártcsoport-értekezletek, ahol a munkahelyi és a lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, a párt választási rendjéről szóló anyagot vitatja meg a tagság. Ezeken az összejöveteleken ismertetik az MSZMP Békés Megyei Bizottságának a tagsághoz szóló levelét, amelyben a pártbizottság véleményt kér eddigi munkájáról, segítséget vár a további munkamódszerek kidolgozásához. 1989. január 20., péntek Hetvenöt éve született Kulich Gyula „Gyanakvó reggelek s vészes esték között, háborúk közt élted le életed felét s most is ellened hajló szuronyok csúcsán villog a rend feléd. Miről beszélhetek? tél jön, s háború jön; törten heverek majd, senki se lát; férges föld fekszik szájamban és szememben s testem gyökerek verik át." Az orosházi kórház 108 párttagja első lépésként csoportértekezleteken beszélte meg a témákat, január 18-án pedig taggyűlésen tanácskoztak erről. Dr. Lakatos László alapszervezeti titkár vitaindító előadásában elmondta, hogy a levelet a helyzethez képest túlságosan bizakodó hangvételűnek ítélik és kifogásolják, hogy említést sem tesz a megye egészségügyi és szociálpolitikai gondjairól. Az orosházi kórház épületének kritikus állapotáról már lapunkban is hírt adtunk. Nem csoda, hogy az itt élő és dolgozó párttagok erről is beszéltek, különösen elégedetlenek az évekkel korábbi megyei egészségügyi költségvetés aránytalan elosztásával, amely véleményünk szerint a jelenlegi helyzethez — a működőképesség van veszélyben — vezetett. Már az előző ötéves terv idején látható volt, hogy legalább 56 millió forintra lenne szükség a felújításhoz, karbantartáshoz, s az összegnek alig a felét tudták előteremteni. Manapság már oly mértékben félduzzadt a minimálisan szükséges felújítási költség (150 Okányban — mint általában minden településen — az általános művelődési központban a gyermekeknek szervezett kiscsoportok, szakkörök a legnépszerűbbek. Kincses Imréné igazgatóhelyettes arról tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy az állandó szakkörök mellett több időszakos is működik a művelődési házban, a könyvtárban, illetve az iskolában. A hat állandó szakkör közül a legrégebbi a lassan tíz éves meseszakkör. Az alsó tagozatosok járnak e kisközösségbe, melynek foglalkozásait a könyvtár vezetője, Veress István tartja. A csoTóth István, a Fekete Ház történész munkatársa a szlovák kongresszuson vett részt. Az a pletyka járta, a szlovákok magyarul tanácskoztak. Igaz? — Hallottam a mendemondákról. Vissza kell utasítanom a választ, mert a 43 szlovák nyelvű felszólalás mellett öten beszéltek magyarul — ez legfeljebb szépséghiba lehet. Ha viszont azt a kritikát kapnánk, hogy csúnyán, olykor szavakat keresve, az anyanyelvtől gyötörve nyilatkoztak meg sokan, arra nemigen találnék mentséget. Anyanyelvűnk kellő ismeremillió forint), hogy ennek biztosítására reményük sincs. A megye lakosainak egy- hamadát (130-180 ezer ember él a területen) gyógyítják, ápolják az orosházi kórházban. Érthető, hogy az intézmény léte, a gyógyítás körülményeinek, színvonalának javítása fontos politikai kérdés. Halaszthatatlan a komplex rekonstrukció, amelyet ráadásul lépcsőzetesen úgy kellene elvégezni, hogy közben nem szünetelhet a gyógyítómunka. Áz orosházi kórház kommunistái e jogos igény támogatásában várnak segítséget a helyi, a megyei, az állami és a pártirányítástól. Mint mondották, kérésük jogosságát minden fórumon elismerik, de pénzt nem tudnak hozzá biztosítani. Több hozzászóló közül csak néhány név: Óvári Józseffé, Takács Zsuzsanna„ dr. Lakos Antal, Rálik Ist- vánné, dr. Farkas János, dr. Antal Mihály, Vranka József né, Barna Pálné, dr. Tóth Éva, és dr. Kovács Anikó. Konkrétabb programot szeretnének a párt életében, olyan megfogalmazást, amelyet minden párttag megérthet és támogat. A pártvezeport népszerűségét bizonyítja, hogy ide járnak a legtöbben, huszonötén. Csaknem ilyen népszerű a bábszakkör, mely a művelődési házban működik, csakúgy mint a nemrég indult citeraszakkör. melyet Oláh Ferenc vezet. Leginkább a magyar szakkör kapcsolódik az oktatáshoz, melynek foglalkozásaira 17 felső tagozatos tanuló jár. E szakkör az iskolában kapott otthont csakúgy, mint a képzőművészek kis közössége, mely 12 fiatalból áll. A felső tagozatosok látogatják a természetbarátok szakkörét, melynek célkitűzései köte, megtartása sok kívánnivalót hagy. A szünetekben forrongó, pezsgő vitákon kesergő véleményt hallottam ; „már Csabán sincsenek szlovákok, a focimeccsen senki sem drukkod már tótul...” * * * Gyulán a románok kongresszusán a szegedi küldött, Boka Tibor volt a legfiatalabb. A tanárképző főiskola román népművelés szakán harmadéves. — (A kongresszus ...) abszolút formális, demonstratív jellegű volt, így aztán fölösleges ... — Hát, a zöldfülű titulust Gyulán is megkaptam. Pélkérdés tésben dolgozók személyes, naprakész kapcsolatban álljanak az alapszervezetekkel, kerüljenek közelebb a párttagokhoz. A bizalmi válság megelőzésének módja az őszinte felelősségvállalás, a kritikus önértékelés minden párttag részéről, akár vezető, akár funkció nélküli párttag. A párttaggyűlés résztvevői azon a véleményen voltak, hogy szükség van a megyei pártértekezlet megtartására. A lakóterületi és munkahelyi alapszervezetek együttműködésének lehetőségeit keresik. A közös politikai vitafórumok, pártrendezvé- nyek szervezését jónak tartják. Fontos, hogy a pártélet váljon aktívabbá a lakóterületeken is, ahol egyre szélesebb körben tevékenykednek az alternatív szervezetek. A pártválasztások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatosan megoszlottak a vélemények. A legtöbbén azt javasolták, hogy a párt valamennyi tisztségviselőjét, vezető szervét demokratikusan, titkosan alulról felfelé, a kongresszus után válaszszák, delegálással kerüljenek megválasztásra, és minden vezetői tisztséget két ciklusban lássanak el. A február 11-én megrendezésre kerülő orosházi városi pártértekezletre küldöttként választották meg dr. Antal Mihályt, dr. Tóth Évát, Rálik Istvánnét és Rdcz Érzőit nemcsak a természet megszerettetése. hanem a környezet védelme is szerepel. Az általános művelődési központban a versenyek előtt ideiglenesen honvédelmi és tűzoltó szakkör is működik. Ugyancsak ideiglenes közösség a negyedikesek KRESZ- szakköre, mely addig tartja foglalkozásait» amíg a gyerekek meg nem szerzik a kerékpáros igazolványukat. A kiscsoportok népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az iskola tanulóinak 36 százaléka, ösz- szesen 127 gyerek jár rendszeresen foglalkozásaikra. dául, mert kétségbe vontam a jelenlevők kompetenciáját. Az az igazság, hogy a hetvenöt küldött „kiválasztását” szövetségünk a népfrontra és a helyi pártszervekre testálta, vagyis a jelölés formális volt. Én még a kongresszus előtt elmentem román lakta településekre, Battonyára, Méhkerékre, Gyulára. Találkozókat szerveztem, főként fiatalokkal, hogy véleményeket kapjak, amelyeket képviselnem kall. Fölsőbb helyeken azt mondták, antipropagandát végzek, lazítok. Igaz, a találkozókon hallottakat beépítettem e felszólalásomba, és így kétségbe vontam a román szövetség vezetőségének munkáját, mert tisztázatlanok feladataik, nincs igazán gazdája az oktatásnak, a könyvkiadásnak, mert a tevékenységük formális. Ezek az észrevételek tényleg lázítóak voltak. Én a fiatalság gondjait képviseltem, és arra akartam figyelmeztetni, Afészek a rákellenes alapítványért Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a külön számlán, amelyre a fogyasztási szövetkezetek tagjai és alkalmazottai fizettek be összegeket „A rák ellen, az emberért!” elnevezésű alapítvány javára. A „Szövetkezet” című hetilap szerkesztőségének múlt évi felhívására az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek kollektívái, szocialista brigádok, ipari üzemek dolgozói, üzletek, áruházak alkalmazottai gyűjtenek pénzt, s fizetik be a Dorog és Vidéke Takarékszövetkezetnél kezelt számlára. A befolyt összeget letéti jegyre váltják át, s így az idén az legalább 18 százalékkal kamatozik. Az akcióhoz csatlakozva, számos vidéki áfész-áruház és nagyobb bolt legforgalmasabb pontján pénzgyűjtő perselyt helyez el. A Budapesti Közlekedési Vállalat kiselejtezett autóbuszt bocsát a szövetkezetek gyűjtési akcióját lebonyolítók számára, ugyanakkor azt is felajánlották, hogy egy javítóműhelyi brigádjuk a buszt felújítja, mozgó rákszűrő állomás céljára alakítja át a járművet. Bötermö őszi árpafajta Évről évre növekszik az őszi árpa vetésterülete; a termelők sürgetik az újabb fajták megjelenését. Ennek az Igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plaisant, amelynek hivatalos vizsgálata befejeződött, éspedig kedvező eredménnyel. A franciaországi Maisse- ban kitenyésztett növényt a Gabonatermesztési Kutató- intézet és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat együttműködésével honosítják meg az országban. A termelők számára máris biztosítják a folyamatos vetőmagellátást, s ez azt jelenti, hogy az eddig köztermesztésben levő magyar nemesítésű Omega és- a külföldi eredetű Rodnik-fajta mellé rövid időn belül fölzárkózhat a Plaisant. Az új árpaféle termőképessége a magyarországi kísérletek szerint jó; a kisparcellás próbák során, három év átlagában csaknem 10 százalékkal többet termett. mint az összehasonlításnál alapul vett magyar fajta. hogy szinte tragikusan eltávolodtak az anyanyelvűktől. Ez a tény is fontos, nemcsak az, hogy „ .. .nagy örömünkre vezetik a gázt, építik az utakat...” — ... Nyilvánvaló, attól félnek, a kialakult magyar —román viszony áldozatai lehetnek. így aztán megelégszenek egy táncoló-da- loló nemzetiségi szereppel, de azt is egyre kevesebben vállalják. — ... Óriási feladataink vannak. A nyelvoktatásért, a közösségek életben tartásáért, nemzetiségi kultúránknak a jelen értékeivel való megtöltéséért és az általános közömbösség ellen tényleg mi, fiatalok tehetünk a legtöbbet. Magyar- országon nincs mitől félni, sőt. Szégyellem, hogy a kongresszusunkon egy Politikai Bizottság tagjának kellett ösztökélnie bennünket, hallassuk a hangunkat, határozzuk meg, hogyan képzeljük el az érdemibb képviseletünket. Az emberiség soha nem szűnő vágya egy igazságos társadalom létrehozása. A történelem során igen sokszor robbant ki forradalom, hogy tisztítótűz gyanánt elsöpörje a fennálló igazságtalan rendet. A forradalmat tápláló nemes eszmék a megvalósulás során azonban mindig elcsúsztak az emberi gyarlóságokon, az egyéni érdekek ingoványában. A zavarosból újra és újra a felszínre került egy szűkebb réteg, mely az össztársadalmi érdekek jelszavai alatt megvalósította a tömegek kizsákmányolásét a maga javára. Mégis tiszteletet érdemelnek azok az emberek, akik hajlandók a forradalom csapdákkal teli, életveszélyes ösvényére lépni, míg sokan öntudatlanul tűrik az elnyomatást, avagy számítón kivárják, hogy a nehéz, áldozatos munkát más végezze el mindenki boldogulására. Kulich Gyula életét a kommunista eszméknek áldozta. A kor és szülei osztályhelyzete már születésekor részben . meghatározták sorsát. 1914. január 20-án jött a világra Bécsben, ahol időszakosan tartózkodott a fiatal család. Egy év múlva, mivel ott sem találtak munkát, visszatértek Békéscsabára. Édesapja szabómester volt, édesanyja a háztartást vezette, de eljárt gazdagabb családokhoz mosni, takarítani. Szűkös anyagi körülmények között laktak, de később még nehezebb lett életük. Megszülettek a testvérek: egy leány és két fiú, majd szívbaj következtében meghalt az édesapa. Gyula a kitűnően elvégzett négy elemi után kitanulta a szabó szakmát a békéscsabai jelenleg 611. sz. iparitanuló-intézet- ben. Az iskolai szünidőket kenyérkereséssel töltötte, hogy segítsen édesanyjának a család fenntartásában. Mivel a férfiszabó szakma nemigen virágzott — már édesapja is többnyire munka nélkül tengődött — elsajátította a női szabó szakmát is. Dolgozott, esténként pedjg olvasott és tanult. Tizenhat éves karában beiratkozott a Trefort utcai Munkás Otthon eszperantó körébe. Itt megismerkedett sok fiatal munkással, napszámossal, s cserkészcsapatot alakítottak. Nem volt olyan elegáns egyenruhájuk, mint az úri cserkészeknek, de a serdülők örök tiltakozó, ellentmondásokat kereső, lobbanékony természetével ők is könnyen tudtak lelkesedni, terveket szőni, álmodozni. A 3 millió koldus országában a munkanélküliség csak elérte őt is. Budapestre ment szerencsét próbálni, majd tovább Ausztriába, de itt is, ott is csak alkalmi munkákat kapott. Három hónap múlva visszatért Pestre. Megismerkedett az illegalitásban működő KMP egyik tagjával, aki könyvekkel látta el, összejövetelekre hívta, ahol egyre szervezettebben készültek a kommunisták a harcra. Szemináriumokat tartottak, röpcédulákat, falragaszokat gyártottak. Ebben az időben az országban javában folyt a háborús készülődés. Az iskola, a rádió, a mozi, a színház, a fasizmus eszméit propagáló szócsővé vált. 1935-től Kulich Gyula állandó kapcsolatot tartott fenn a központi kommunista szervezőkkel, és a külföldi elvtársakkal. (Radnóti Miklós) 1937-ben beválasztották az Országos Ifjúsági Bizottság vezetőségébe, így lehetősége nyílt kiszélesíteni a kommunista nevelőmunkát a fiatalok körében. Közben az országban erősödött a nyilas befolyás, nőtt a letartóztatottak száma. Nagyon óvatosnak kellett lenni: mindig más-más munkás lakásán tartották az összejöveteleket, egymás valódi nevét nem ismerték, csak beceneveket használtak, hogy ha valaki lebukik, a vallatások kíp- szenvedése során ne tudja elárulni társait. A nyilas fiatalok és az OIB-tagok között egyre gyakoribb lett a nyílt utcai ösz- szecsapás. 1938-ban Kulich Gyulát megválasztották az OIB titkárává. Szigorú fegyelmet tartott munkatársai között, minden gondatlanság letartóztatásokat vont volna maga után. Munkatársai szerették józan gondolkodásáért, szerénységéért, higgadtságáért, precíz pontosságáért. Ebben az évben a kommunista fiatalok több tüntető felvonulást szerveztek és háborúellenes röpcédulákat szórtak. 1939. februárjában Kulich Gyulát Zürichbe küldték, ahol a Nemzetközi Forradalmi Központ munkatársaival tárgyalt a kommunista szervezkedésről. Ettől kezdve állandó kapcsolatot tartott fenn a párizsi, kassai mozgalmi vezetőkkel, és a magyar vidéki városok illegális szervezeteivel is. 1940 februárjában mintegy 500 kommunista társával együtt letartóztatták. A börtönben nap mint nap elszenvedett kínzások, vallatások állhatatos hallgatását nem tudták megtörni, egészsége azonban megrendült, s a rabkórházba került. Egyéves vizsgálati fogság után állították bíróság elé, ahol bűnösnek találták az állam- és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló tevékenysége miatt. Nyolcévi fegyházra ítélték, s a szegedi Csillag Börtönbe zárták, elkülönítve, ö azonban optimista volt, bízott benne, hogy ez a rendszer nem tart már soká. Végzetes lett számára, hogy a menekülő németek magukkal vitték a politikai foglyokat is. Kulich Gyulát először Vácra, majd Komáromba, végül Dachauba szállították. 1944 végén, vagy ’45 januárjában egy reggel a lágerben újra transzportot állítottak össze. A felolvasott nevek között volt Kulich Gyuláé is. A kijelöltek csoportja kivonult a szöges dróttal bekerített udvarból. Ekkor látták őt utoljára. 31 éves volt. (gyurkó) Gyermekcsoportok Okányban fl meseszakkör a legnépszerűbb Tessék hozzászólni! Kongresszusi utúhangok a nemzetiségi létről A szegediek napilapja, a Dél-Magyarország a január 17-i, keddi számában érdekes interjút közöl a Magyar- országon élő nemzetiségek nemrégiben lezajlott kongresszusainak résztvevőivel. A „Nyelvében él a nemzetiség (is)’’ című írásban olyan meglepően határozott hang- ütésű vélekedéseket olvastunk, amelyek vitára, hozzászólásra késztethetik a megyénkben élőket is. Közreadunk hát két részletet a kongresszusi utóhangból.
