Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 16., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Mai számunkból: Szerkesszen velünk (4. oldal) Ablakon át az ország (5. oldal) Redönyhúzogató (5. oldal) Végrehajtás vagy emberség (6. oldal) Kesjár Csaba-emlékkiállítás (8. oldal) Városi pártértekezlet Gyulán A megújulás segíthet a bizalom visszaszerzésében Egytestiiletes pártbizottság alakul Nagy várakozás előzte meg a városban és környékén a január 14-i pártértekezletet Gyulán. A városi pártbizottság székházában a város és környéke mintegy négyezer kommunistájának képviseletében 220 küldött ült össze, hogy megvitassa a városi pártbizottság állásfoglalás-tervezetét és ez évi munkaprogramját. A Himnusz eléncklése és Benjamin László Szocialisták című versének elhangzása után foglalta cl helyét az elnökség a teremben. A tanácskozás munkájában részt vett Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára, valamint Békéscsaba, Békés, Orosháza és Sarkad pártbizottságainak képviselői. A felfokozott érdeklődést bizonyítja, hogy a zártláncú tévéhálózat révén csaknem száz érdeklődő kísérhette figyelemmel a pártértekezlet munkáját az első emeleti kisteremben. Az ügyrendi kérdések során elfogadta a pártértekezlet azt a javaslatot, mely szerint a hozzászólások időtartamát tíz percben határozták meg, emellett lehetőség nyílt egyperces azonnali reagálásokra is. Az írásos beszámoló többek közt kiemelte: „Termelőüzemeink lépést tartottak a megnövekedett követelményekkel. Eredményesen gazdálkodtak, képesek voltak terveiket megvalósítani, csak kivételesen elvétve akadt veszteséges termelőüzem (Gyulavári Lenin Tsz). Alkalmazkodtak a változó feltételekhez, a fejlesztésre is jutott legtöbbjüknek erejéből. Megvalósult a kórház műtéti pavilonjának rekonstrukciója, a kétegyházi tornaterem, iskolaépítési programokat alapoztak Lö- kösházán, Kétegyházán, Gyulán. Eleken felépült az új iskola. A lakásépítés ütemesen folyt, a tervtől eltérően növekedett a magánerős lakások száma. A Várfürdőben jelentős fejlesztések történtek. Üj kemping létesült. A Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalása, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja reményt ébreszt, de nem oldja a szorongást. Ilyen sötét a helyzet? Vannak, akik nem szocialista választ akarnak adni a felvetődő kérdésekre? Képes-e a párt ezekre a válaszokra? Egyre nyilvánvalóbb a pártközvélemény és a közvélemény számára, hogy a helyzet minden eddiginél nehezebb, összetettebb, bonyolultabb. A gazdasági stabilizálás, kibontakozás feltétele a politikai reform, az is, hogy hogyan csináljuk és kik vezetnek ... Dr. Marsi Gyula szóbeli kiegészítője A városi pártbizottság első titkára a korábban kiadott írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Az állásfoglalás-tervezetet többen kritikával illették, ezeket a javaslatokat beépítettük a szerkesztőmunka során az anyagba. Három fő követelményt fogalmazott meg magának a pártbizottság. Egyrészről a valós helyzetet tükrözze a beszámoló, másrészt legyen kritikus, kellően önkritikus, harmadsorban javaslataink előremutatók, a kibontakozást szolgálók legyenek. Sajnos, az értelmiség és a fiatalok körében szűkült a bázisa a pártnak. Ezeknek a rétegeknek a szövetségéért nap mint nap meg kell harcolni, segíteni kell * alkotó tettvágyuk kibontakozásában. Napjainkban egyszerre kell megvalósítani a politikai és gazdasági reformot, mindez még külön-külön sem könnyű feladat, nemhogy együttesen. A párttagság nem felelős a múltért, de valljuk be őszintén, a langyosság kedvezett az elmúlt években a lakosság(Folytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet küldöttei figyelemmel hallgatják az első titkár beszámolóját Munkásöregység-gyíílésekröl jelentjük Békéscsaba A megyeszékhely ifjúsági és úttörőházában szombaton tartotta meg évzáró-évnyitó állománygyűlését a Kulich Gyula nevét viselő békéscsabai munkásőregység. Az ünnepélyes esemény elnökségében helyet foglalt a névadó testvére, Puskás Mi- hályné, Kulich Jolán, s jelen voltak a párt-, állami és társadalmi szervek, a társ fegyveres erők képviselői, valamint az üzemek, bázis- intézmények képviselői. Az elmúlt évi munkát Va- lentyini Mihály, egység- parancsnok értékelte, megállapítva, hogy az állomány az 1988-as kiképzési és szolgálati feladatait eredményesen végrehajtotta. Részletesen elemezte a munkásőrök tevékenységét, s szólt az idei tennivalókról, majd megemlékezett Kulich Gyuláról, aki január 20-án lenne 75 éves. Az egységülésen felszólalt dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP városi bizottságának titkára, méltatva az egység felelősségteljes munkáját. Mint mondotta, a társadalmi-gazdasági megújulás során a munkásőrségben is változásokra van szükség, de létének megkérdőjelezése politikai hiba. Pusztai Kálmán megyei parancsnok többek között az állomány tagjainak társadalmi munkájáról, a közéletben betöltött szerepéről, s közbiztonsági feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a nyitottság szellemében a munkásőrség is kész az alkotó vitára, a megújulásra. A munkásőrség országos parancsnoka az 1988. évi munka alapján serleggel és oklevéllel jutalmazta a munkásőregységet, s „Kiváló” cím elismerésben részesítette Valentinyi Mihály parancsnokot, valamint Haha József, dr. Szűcs Alajos, Gyurkó János parancsnokhelyetteseket és Kovácsné Kun Zsuzsannát. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Sánta Ferenc, ezüst fokozatát Ben- csik Pál, bronz fokozatát Békán Mihály, Vozár János és Boros László vette át. Ez alkalommal többen megkapták a Szolgálati Érdemérem kitüntetés különböző fokozatát, valamint a Munkásőr- emlékjelvényt, emlékérmet és emléklapot. Orosháza Vasárnap délelőtt Orosházán, a művelődési központban tartotta hagyományos évzáró-évnyitó egységgyűlését a „Haza Szolgálatáért” Érdemérem arany fokozatával kitüntetett orosházi Jambrik József munkásőregység. Az elnökségben ott voltak az üzemek, bázis- intézmények vezetői, Stock János altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ballal István, az orosházi munkásőregység alapító parancsnoka, valamint a párt-, állami, társadalmi szervek képviselői. A megnyitó után Malya Jenő egységparancsnok tett jelentést az elmúlt évi politikai, nevelői, szolgálati és kiképzési feladatok teljesítéséről. Hangsúlyozta, hogy 1988-ban is céljaik középpontjában a gazdasági építőmunkában való helytállás, a példamutatás, a parancsnoki, vezetői munka színvonalának továbbfejlesztése, a személyi állomány nevelése, harcértékének megőrzése (Folytatás az 5. oldalon) A Minisztertanács állásfoglalása A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. À kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabilitás alapjának az élet- színvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konfliktusok' elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a reformpolitika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform ter-> méke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvéleményének. A követni kívánt gazdaságpolitikai . irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a terv végrehajtását. A január 9-én életbe lépett és meghirdetett további központi árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év végéig ezt jelentősen — mintegy 2 százalékkal — meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívására vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács ezúton is megerősíti: amennyiben a fogyasztói árak növekedése a kompenzációnál alapul vett, éves szinten 12 százalékos mértéket ténylegesen 2 százalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges intézkedésekről. A kormány megítélése szerint erre — a helyzet pontosabb ismeretében — legkorábban májusban-júniusban kerülhet sor. A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális- támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe, amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. A növekvő mértékű áremelések a jövőben kizárólag a gazdaság teljesítményének emelésével kerülhetők el, csak valós jövedelmek bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. Gazdasági fellendülés csak eredményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz létre elosztható javakat. Ezzel összhangban a kormány egyetért a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetőségének állásfoglalásával, amely szerint az életszínvonal-emelés feltétele elsősorban a nemzeti jövedelem, a termelés, a piaci értékesítés hatékony növelése. Ezért ellenzi, és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös feladatunk. A kormány épít a szervezett dolgozók megfontolt magatartására, és egyetért a SZOT elnöksége állásfoglalása azon megállapításával, hogy a testület felelőssége tudatában sem most, sem a jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely fékezné a kibontakozást és veszélyeztetné az ország politikai stabilitását. •A kormány azon munkálkodik, hogy következetesen, céltudatosan előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a dolgozó emberek, minden magyar állampolgár cselekvő támogatását. (MTI)
