Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-03 / 2. szám
1989. január 3., kedd o lEHíWkfite Gondolatok politikai kultúránkról) KormánYSzóviTOi tájékoztató A fordulat éve lesz 1909 a gazdaság és a társadalom megújulásában? Beszélgetés űr. Tóth Istvánnal, az MSZMP Politikai Főiskola művelődéspolitikai tanszékének vezetőjével — Minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben a társadalom, a párttagság figyelmének középpontjába került a politikai kultúra kérdése? —• A társadalmi-politikai viszonyok radikális változásának mai időszaka véleményem szerint az 1945 utáni vagy az 1956—57-et követő évekhez hasonlítható, amikor a korábbi időszak politikai nézeteivel, gyakorlatával és kultúrájával kellett gyökeresen szakítani. Részesei vagyunk egy új egyesülési, gyülekezési törvény kialakításának, a különböző önszerveződések gyarapodó megjelenésének, napirenden van az új alkotmány kidolgozása, a választási rendszer, a kormány feladatkörének és szerepének módosítása és még sorolhatnám a változás különböző állomásait. Azt viszont látni kell, ■hogy a változások először mindig a kulturális, társadalomtudományi szférában jelennek meg és aztán tolódnak át a politika területére. A változások jellemzője, hogy azok a demokrácia szélesedése, a politikai pluralizmus irányába mutatnak, ami az egyénektől egészen más politikai kultúrát igényel, mint amit az elmúlt évtizedek során gyakoroltunk. Felnőtt egy új generáció, amelynek mások ta történelmi tapasztalatai, más politikai értékei vannak, mint az előző korosztálynak. Erre lehet példa akár a KISZ körül zajló viták, akár más ifjúsági szerveződések — FIDESZ, Unió a Demokratikus Szocializmusért, TDDSZ stb. Az új generáció másfajta politikai kultúrával rendelkezik. Ebből, illetve a társadalmi környezet megváltozásából következik, hogy az idősebbeknek is szakítaniuk kell a korábban megszokottá vált politikai kultúrával, Ennek igénye nyomon követhető pártállástól függetlenül a tömegtájékoztatásban és az egyre erőteljesebb közvélemény-kutatásiban. Napjainkban az is -tapasztalható, hogy egyes hagyományos szervezetek — például leginkább a. KISZ, a szakszervezetek — tartalmi munkájukat tekintve „kimerültek”, s az ott részt vevők nem látták a politikai cselekvés értelmét. Így nem is akartak a korábbi módon e szervezeteken belül politizálni. Az aktivitás hiányának alapvető oka nem az egyén felkészületlensége, nézeteinek alapvető változása volt, hanem többnyire a szervezet bürokratizálódá- sa, szervezésképtelensége. Azok az egyének, akiket ezzel mintegy távol tartottunk az aktív politizálástól, most a nyíltság, a demokratizálódás szélesedésével helyet 'találnak a különböző mozgalmakban, politikai célzatú egyesületekben, például a Demokrata Fórumban, a TDDSZ-ben, a Bajcsy- Zsilinszky-, a Veres Péter- vagy más társaságokban. — Egyáltalán mit takar a politikai kultúra fogalma? — A politikai tevékenységnek az a módja, amely a társadalom politikai rendszerében, mint egyéni — vagy csoportos — magatartásforma jelenik meg. Magában foglalja a politikai rendszer működésével kapcsolatos szubjektív elemeket, a politikai, jogi, erkölcsi ismereteket, megítéléseket, normákat, hagyományokat, az egyén politikai aktivitását, a műveltség, a tudás meglevő szintjét. Utóbbi nem egyszerűen iskolázottságot jelent, mivel a politikai kultúrában az érzelmi beállítottság, a történelmi meghatározottság, a csoport-, réteg- és osztályérdek, tehát a körülvevő környezet is megjelenik. A politikai kultúra értékelése, egyes elemeinek megítélése koronként változó. De a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan az egész is állandó változáson megy keresztül. — Miként lehet befolyásolni a politikai magatartást? — Az egyének politikai magatartását a politikai kultúra három, viszonylag jól elkülöníthető szintje befolyásolja. A politikai irányítás kultúrája gyakorlatilag az általános politikai irányítás megalapozottságát, a társadalmi változásokhoz, igényekhez való alkalmazkodás képességét, dinamizmusát jelenti. A másik szint a vezetés kultúrája, tehát hogy mi'iyen intelligenciával, szakmai, politikai ismeretszinttel képesek a döntés végrehajtását megszervezni. Az előző esetben a program, az irány kijelölése, míg utóbbinál a végrehajtás lebonyolítása a döntő. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a vezetés politikai kultúrája napjainkban felértékelődött. A harmadik elem, a befogadó, a részt vevő tömeg szakmai, politikai kultúrája, műveltsége, előítélete, politikai magatartása. E folyamat nem csupán politikai, jogi, gazdasági ismeretekből, szabályok betartásából áll, hanem a szuverén állampolgárok döntési folyamatban való részvételétől is. — Napjainkban az alakuló, formálódó közélet milyen új értékeket kíván? — A politikai kultúra szempontjából a környezet, a demokratizálódás, a nyíltság, a sokszínűség nagyon fontos. Változik a társadalmi vélemény, például a szocialista demokráciáról, a pártegységről, vagy azon belül a platformszabadságról is. Korábbi idős,zakót elemezve a szociológusok azt is tapasztalták, hogy nálunk a szabadság, egyenlőség eszméje — más polgári demokratikus államok kultúrájához viszonyítva —, kisebb értékkel bírt, mint a nyugalom, a jólét, a biztonság. Ez nyilvánvalóan összefüggésben volt az 1956-ot követő konszolidációs politikával, amikor éppen.ezek az értékek kerültek előtérbe, így a politikai vezetés is a tartósításukra helyezte a hangsúlyt — még akkor is, amikor az gazdaságilag nem volt alátámasztva. A politikai rendszer megújításával, a demokrácia,. a véleménynyilvánítás és cselekvési szabadság szélesedésével párhuzamosan fejlődik a politikai kultúra is. Ennek során alakulnak ki, épülnek be az egyéni és társadalmi tudatba azok az új értékek, amelyek a mai követelményeknek leginkább megfelelnek. — Az új értékek, magatartásminták kialakulása nem egyik napról a másikra megy és nem zajlik viták, ideológiai, politikai küzdelmek nélkül. Vitakultúránk mennyire teszi az egyént alkalmassá a változásokban való részvételre? — A párbeszéd, mint társadalmi érintkezési forma, napjaink politikai viszonyai között, szinte létkérdéssé vált. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy a párbeszéd résztvevői partnernek fogadják el egymást. A kölcsönösség elve, a tolerancia, az értelmes kompromisszumokra való készség a politikai élet velejárója kell hogy legyen. 1956 után az ideológiai, napjainkban a politikai pluralizmus megjelenése szükségszerűen feltételezi a más nézetek és vélemények, ideológiák és mozgalmak iránti toleranciát. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a tolerancia a viták során nem mindig, vagy csak különböző mértékben nyilvánult meg. A viták másik szükségszerű követelménye a kompromisszumra, a kölcsönös megegyezésre való hajlam. Korábban sajnos a kompijo- misszum kifejezés — hazánkban, és más marxista gyakorlatban is — valamiféle pejoratív, negatív kifejezést takart, aminek szem előtt tartásával elvetettük az ésszerű, szükségszerű kompromisszumot is. Egyre nyilvánvalóbb ma már, hogy csak a kulturált vita, a reális politikai értékelés teremtheti meg az ország kibontakozása érdekében való társadalmi méretű, új stílusú együttműködést. • Az év első munkanapján megtartott kormányülésről Marosán György szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben. Rövid bevezető nyilatkozatát az idei esztendő legfontosabb társadalmi-politikai eseményeinek számbavételével kezdte, hangoztatva, hogy 1989 várhatóan a fordulat éve lesz a magyar gazdaság és társadalom megújulásában. — Az ország végleg maga mögött hagy egy elavult, a fejlődés lehetőségeit kihasználni képtelen társadalmi, gazdasági és politikai modellt, s visszavonhatatlanul elindul egy új, szocialista jellegű társadalmi, gazdasági modell felépítésének útján. A most újjáformálódó gazdasági modell belső ösz- szefüggéseit a piac logikája határozza majd meg. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják: a piacnak alapvető szerepet kell biztosítani a gazdaság szervezésében, összehangolásában. Számtalanszor bebizonyosodott már hazánkban is. hogy a piac ellenében nem lehet a gazdaság zavarait megoldani. A piac logikáját elfogadva ugyanakkor annak ellentmondásait sem lehet elutasítani — mondotta a szóvivő. Az új modell elemei közül külön kiemelte az árképzés mechanizmusát, hangsúlyozva, hogy az árak alakulását a piaci viszonvok határozzák meg. Az árakat eleve behatárolja az ország gazdasági teljesítménye, a költségvetési deficit mértéke, illetve a támogatások leépítésének üteme. Döntő hatása van az árak alakulására a kormány partnereinek, az érdekképviseleti szerveknek és a Parlamentnek. Határozat a tudományos minősítés korszerűsítéséről A kormány előtt szereplő egyes napirendi pontokról beszámolva Marosán György elmondta, hogy a Miniszter- tanács határozatot hozott a tudományos minősítés és továbbképzés korszerűsítéséről. Ennek megfelelően az egyetemek — ahol erre a feltételek biztosítottak — jogosultak posztgraduális továbbképzés megszervezésére. Távlati célként azt tűzték ki, hogy a tudományos minősítő bizottságtól az egyetemek vegyék át ezeket a feladatokat. A kormány jelentést hallgatott meg a VII. ötéves tervidőszak országos középtávú kutatási-fejlesztési tervének végrehajtásáról, illetve az ehhez kötődő feladatokról. A kormány megállapította, hogy a kutatási-fejlesztési programok akkor szolgálják a legeredményesebben a gazdasági hatékonyság növekedését, ha szoros kapcsolatot alakítanak ki a központi gazdaság- fejlesztési programokkal. Nem kevésbé fontos, hogy a középtávú kutatásban, illetve fejlesztésben kerüljenek előtérbe a gazdaságot közvetlenül szolgáló programok. Állást foglalt a kormány amellett is. hogy a jövőben nagyobb szerepet biztosítsanak a nyilvánosságnak, illetve a versenypályázati rendszernek az egyes kutatási- fejlesztési programok megválasztásánál. Az ülésen megvitatták és elfogadták a postáról, illetve a távközlésről szóló törvény irányelveit. Ennek lényege, hogy e tevékenységi ágakban is érvényesíteni kell a korszerű gazdálkodás követelményeit, és előírásait összhangba kell hozni a szabályozás egyéb megújuló elemeivel is. Ez a többi között szükségessé teszi, hogy meghatározzák az állam felelősségvállalásának körét az alapszolgáltatásokban, s szükségessé válik az indokolatlan monopóliumok felszámolása is. Az új törvény alapján az állami szervek mellett magánszemélyeknek is joguk és lehetőségük lesz e feladatok ellátására. A készülő törvényjavaslatot egyébként országos szakmai és társadalmi vitára bocsátják. Erősödik a feltalálók és újítók tevékenysége A mostani kormányülésen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak két vizsgálati jelentése is szerepelt. A Minisztertanács elfogadta.a találmányok és újítások hasznosításáról szóló, előterjesztést, amely megállapítja, hogy a feltalálók és az újítók tevékenysége több területen erősödött; munkájuk nyomán új, versenyképes termékek jelentek meg. Ugyanakkor továbbra sem sikerült fordulatot elérni a termelési, illetve a piaci szerkezet megújításában. Ugyancsak a KNEB jelentése alapján tárgyalta a Minisztertanács a gazdasági élet zavaraival összefüggésben a szankciórendszer hatásait. A népi ellenőrök vizsgálata arra világított rá, hogy a piaci viszonyok elégtelen működéséből, a verseny hiányából fakadó zavarokat a szankciók egymagukban nem képesek ellensúlyozni. Kedvező fordulat tehát kizárólag a szabályozórendszer korszerűsítésétől, a piaci viszonyok erősítésétől várható. A kormány előterjesztést fogadott el az egyes minisztériumok átszervezésével összefüggő átmeneti intézkedésekről is. A Minisztertanács határozata előírja, hogy az érintett tárcáknak, vagyis a Belügyminisztériumnak, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumnak április 30-áig ki kell dolgozniuk módosított feladat- és hatáskörüket. A Magyar Posta átszervezése csak 1990. január 1-jére fejeződik be. Kijelölte a kormány az új államminiszter feladatát és hatáskörét is. Eszerint layers Rezső irányítja majd a gazdasági reformkoncepció kidolgozásával kapcsolatos állami döntéselőkészítő munkát; javaslatot tesz átfogó jellegű gazdasági reformintézkedésekre, és figyelemmel kíséri azok érvényesülését az állami intézkedésekben. Döntöttek a központi árintézkedésekről A kormány az Országos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján meghatározta az árpolitika idei irányelveit, és döntött központi árintézkedésekről is. Az elképzeléseknek megfelelően növekszik a bel- és külpiac áralakító szerepe. Bővül a szabadárak köre, kevesebb lesz az árhatósági beavatkozás. Az árakban érvényesül az adózási feltételek változása, iljetve a támogatások csökkentése.- A fogyasztói árszínvonal a tavalyinál mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Marosán György elmondta azt is, hogy a lakosság vásárlásainak mintegy egynegyedét kitevő áruféleségeknél az év elején jelentős áremelkedés lesz. így például emelkednek az élelmiszerek, egyes háztartásvegyipari termékek, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök, illetve a személygépkocsik áraj, illetve a tévé-előfizetés, a közlekedés, a hírközlés és a postai szolgáltatások díjai. Nagymértékű díjemelés lesz a víz- és csatornaszolgáltatásoknál, a fűtési szezon után pedig megdrágulnak a háztartási energiahordozók is. Ezekről az intézkedésekről egyébként a napokban közlemény jelenik meg, s az érintett tárcák vezetői sajtó- tájékoztatókon ismertetik az intézkedéseket. Az áremelkedések mértékéről ezért Marosán György nem 'adott bővebb felvilágosítást a hétfői tájékoztatón. Azt azonban elmondta, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulását a nyugdíjban, illetve szociális ellátásban részesülők számára jórészt ellentételezik. Bővítik az olcsó árucikkek választékát Kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra: a Minisztertanács az 1989-es tervcélokban is egyértelműen rögzítette, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások áremelkedésének háromnegyed részét ellentételezni kell a nyugdíjban, illetve szociális ellátásban részesülőknél. Ennek megfelelően a nyugdíjak. illetve a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermek- gondozási segély, illetve a sorkatonák családi segélye januártól 360 forinttal, májusban pedig további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek, illetve néhány kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék- és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A -szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik a családi pótlékra. A kormány törekszik arra is, hogy az alacsony jövedelműek pénztárcájához mérten bővüljön az olcsó árucikkek választéka. A Magyar Nemzet tudósítója az iránt érdeklődött: felvetődött-e az a gondolat, hogy megváltoztassák a Magyar Népköztársaság címerét, amire egyébként több társadalmi csoport is indítványt tett. Marosán György elmondta, hogy a kormány ezzel kapcsolatban még nem alakította ki álláspontját, azt azonban célszerűnek tartaná, ha az új Alkotmány kidolgozásához kapcsolódva társadalmi vitában születne döntés e foltos kérdésről. Olyan címerre lesz, szükség, amely egyszerre fejezi ki hazánk ezredéves államiságát, történelmünk haladó hagyományait, illetve jelenlegi társadalmi viszonyaink szocialista tartalmát. Pusztay Sándor Füzesgyarmaton az Univerzál Ipari Kisszövetkezetben, együttműködve a parabolaépítő budapesti kisszövetkezettel, úgynevezett munkahelyteremtő beruházással 25 nőt tanítottak be műholdvevő berendezések gyártására. Az idén ebből a tápegységből 6 ezer garnitúrát gyártanak mintegy 12 millió forint értékben Fotó: Béla Ottó
