Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1989. JANUÁR 2., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Kölcsönös türelem és tenni vágyás vezéreljen bennünket Straub F. Brúnó ünnepi köszöntője . Tisztelt Honfitársaim! Kedves Nézők és Hallgatók! Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni, a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból *■ tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése, és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel 11. János Pál pápának — akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt, és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nem- zetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további .bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mipdig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát, több mint ezer éven át, itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az Az Elnöki Tanács elnöke újévi köszöntőt mondott tegnap, a Kossuth rádióban, és a televízióban. új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági—termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a tértiét az inkább veszőcfséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelje őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni az erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindany- nyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával, bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Ügy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat: nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresésünk közben eddig teremtettünk, Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tenni vágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes, sikerekben gazdag — emberséget, boldogságot hozó —, új esztendőt! Pártdelegáció utazott Kubába Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével január 1-jén küldöttség utazott Havannába, a kubai forradalom győzelme 30. évfordulójának tiszteletére rendezendő ünnepségekre. A delegációhoz a helyszínen csatlakozik Bognár István, hazánk havannai nagykövete. A küldöttség elutazásánál jelen volt Faustina Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Baráti találkozó Baráti találkozóra hívta meg az új év első napján Heil Bálint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora a Dunántúl társadalmi, gazdasági és tudományos életének vezetőit, az ipari vállalatok szakembereit. Több mint 200-an vettek részt a kötetlen eszmecserén, amelyen az idén is az egyetem új terveivel, az ipari szükségletből adódó feladataival foglalkoztak. Az utóbbi években az ipar igényének megfelelően bővítették az oktatást a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Két évvel ezelőtt például megkezdték a vegyipari gép- és üzemmérnökök képzését, ebben a tanévben először pedig már vegyipari automatizálási szakra is vettek fel hallgatókat. Az új szakokhoz fokozatosan teremtik meg a technikai hátteret. Ez év tavaszán készül el az új technológiai kísérleti csarnok, amely egyaránt kiváló lehetőségeket kínál majd mind az oktatáshoz, mind a kutatáshoz. Az automatizálási szak támogatására, a műszerpark bővítésére is egymás után ajánlják fel segítségüket az ipari üzemek. Az új év első napján már húszra nőtt azon vállalatok száma, amelyek új eszközöket vásárolnak az egyetemnek az automatizálási szakemberek képzéséhez. Gyuláról az ország minden tájára elkerülnek azok a képeslapok, amelyeket a Fővárosi Szociális Otthon lakói Ka- kasné, Marika mentálhigiénés nővér segítségével küldenek ilyenkor ünnepek táján. (Az otthon életéről szóló riportunk lapunk 3. oldalán olvasható) Fotó: Veress Erzsi Megyei szakemberek véleménye 1989-ről Merre mozdul a gazdaság? Az 1988-as év nem tartozott a legkönnyebbek közé a magyar vállalatok, szövetkezetek számára. Megyénk három vállalatának vezető szakemberét kérdeztük arról, mit vár 1989-től a magyar gazdaságban, illetve saját vállalatánál. Mennyire mutatkoznak majd 1989-ben a kibontakozás jelei? — kérdeztük. Fórján János, az FLR Pro- teinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat igazgatója: — A szabályozó rendszer úgy gondolom, egy csomó féket kiiktat a gazdálkodásból. Az adózás lényegesen egyszerűsödik. Kedvezően változik a bérszabályozás is 1989-ben. Elsősorban a fejlődő üzemekben lesz nagyobb lehetőség a kibontakozásra. Ügy gondolom, mi ezek közé tartozunk. Például 1988- ban nálunk jelentősen nőtt a hozzáadott érték aránya. Ebből következik, . hogy jelentős, 4—5 'millió forint bértöbbletet fizethetnénk dolgozóinknak. Mindezt azonban az alacsonyabb nyereség nem engedi meg. 1989- ben már nem lesz ilyen gond, mivel a bér költségtényezővé válik. Ami a népgazdaság kibontakozását illeti, a fő fé(Folytatás a 3. oldalon) Szilveszter magyar hajókon a világ tengerein A múlt év utolsó napjaiban megszaporodtak a Ma- hart tárnoki rádióállomására érkező táviratok, a világ tengereit járó magyar hajókról sorra érkeztek a legénység tagjainak jókívánságai a rokonokhoz, barátokhoz. Legmesszebb mosta Vörösmarty tengerjáró horgonyzott tőlünk, éppen Tajvan partjainál, ahol a trópusi esők közepette is folyamatosan rakodják a szállításra váró árut. Szilveszterkor persze szünetet tartottak. s hazai ízek mellet koccintottak 1989-re. A Radnóti az Arab-tengeren „úszott át az új évbe”, Dániából visz Srí Lankára műtrágyát. Ott most éppen sima volt a tenger, könnyebb szolgálat mellett szilveszterezhettek. Nem úgy az Ady személyzete. Ez a hajó erős hullámverésben, viharos széllel küszködve haladt a Földközi-tengeren Amszterdam felé. Bangkokból származik a rakomány, faáru és rizs. Háborgó tengeren úszott a Bodrog is, a szovjet dunai kikötőből, Rémből szállít ércet. A Csokonai legénysége most szerencsésebb, a hajó a lisszaboni dokkban vesztegelt, az esedékes nagyjavítást végzik rajta, ám szilveszterkor természetesen szabadnap járt mindenkinek, s így sokan az ide látogató családtagokkal közösen a városban szilveszterezhettek. Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amely ben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbízta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt elhangzottak szellemében fogalmazza meg, s hozza nyilvánosságra a magyar Ország- gyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Országgyűlés a dokumentumot eljuttatta az MTI-hez. Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli, és valamennyi állam, nép békés együttélésének előmozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, békevilágnapi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezik. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes ember elidegeníthetetlen méltóságának elismerését, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Fontosnak tartja az emberi nem alapvető egységének szem előtt tartását, ami kölcsönös szolidaritásra kötelez. Hangsúlyozza, hogy a hátrányos megkülönböztetés nélküli kisebbségi lét feltételeinek biztosítása az államok feladata és kötelessége. A magyar Országgyűlés törvényhozói munkáját a jövőben is ennek szellemében kívánja folytatni. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a kisebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív létezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra ápolásához és fejlesztéséhez, a más államok területén élő azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal való kapcsolattartás joga, és a kisebbségeket is megillető vallásszabadság kinyilvánítása. Elítéld e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását, és fellép azok következetes érvényesítéséért, bel- és külföldön egyaránt. Arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbség- védelmet biztosító tövényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. (Folytatás a 2. oldalon)
