Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

NÉPÚJSÁG 1988. december 29., csfltörtök II háztáji kockázata Mire jó a fagyott répa? Magánexpedició Szibériában Megtalálták Petőfi Sándor sírját? (Folytatás az 1. oldalról) — Ne is kérdezzen... IVSiert megüt a guta. A nyug­díjam mellett voltam kény­telen vállalni ezt a nem könnyű munkát. Mínusz 10 fokban dolgoztunk. Kinn a földön. Talán elhiszi, hogy ez nem a legideálisabb idő répaszedésre. Az ember be­csülettel végezte a munká­ját, hát úgy látszik, ma már nem „nyerő” becsüle­tesnek lenni, meg dolgozni! Csakhogy engem rákénysze- rítenek a körülmények. A 2 ezer négyzetméteren vég­zett munkámért 10 ezer fo­rintot kaptam. Osszam be! Lipták János: — Mi, mind a kétszázan, akik sárgarépát termeltünk, 100-százalékos munkát vé­geztünk. Elvártuk volna a 100-százalékos pénzt is ér­te. A 2 ezer 400 négyzetmé­teren 155 mázsa répám ter­mett. Ebből 86 százalék el­ső osztályú minősítést ka­pott. És ezért 3,50-et kapok kilónként. Ha a boltban, vagy a piacon akarom meg­venni a zöldséget, szinte többe kerül, mint a levesbe- való. Az elsők között vol­tam, aki leadta a termést. 48 ezer forintra számítot­tunk, és alig kaptunk töb­bet, mint a fele. Szívem sze­rint fel se venném ezt a pénzt, mert ha átszámítom napszámba, még a 200 fo­rint sem jön ki. Legköze­lebb inkább elmegyek segéd­munkásnak egy kőműves mellé, a három-négyszeresét is megkeresem ennek, amit most kaptam. Seres Mihályné, a tsz köz- gazdasági elnökhelyettese áll meg mellettünk. Figyeli, mi­ről is beszélgetünk, aztán az irodájába invitál. Telefonon kéri, hogy Stúber Sándor jöjjön a szobájába. Ö az, aki a háztáji ügyekben talán a legilletékesebb. Nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak látszik Stúber Sándor.' Sem düh, sem harag nem vezérli, ami­kor a „másik fél” pozíciójá­ból mondja el a tényeket. — Hogy érthetőbbé vál­jon a kialakult helyzet, ott kezdem, hogy három év át­lagát vettük figyelembe. E szerint hektáronként 350-400 mázsa sárgarépa termett éveken át. Ez volt tehát az alapállás. Ebbep az évben is ennyit vártunk. Ezzel szemben 513 mázsa jött be. A Békéscsabai Hűtőházzal szerződésünk volt, amit ők teljesítettek. A többletet fel­ajánlottuk nekik, de nem vették át. Bevallom, arra sem számítottunk, hogy olyan korán —10, —15 fo­kos hideg tör ránk. így az­tán a fagyos időben kellett felszedni a répa egy ré­szét. — Mennyi ez az egy rész? — Arra gondol, mennyit prizmáztunk le? ötvenhat vagont tárolunk, nem a leg­jobb körülmények között, hiszen kinn tavasz van tél helyett. Ennek a mennyi­ségnek egy része már sem­mire nem használható. Ed­dig 15 vagon tönkrement. Szóbeli ígérettel bírunk vi­szont, hogy egy nagy meny- nyiséget talán még át tud venni a hűtőház. Csak attól félek, ha marad a jó idő, már nem lesz mit átvegye­nek! — Ezek szerint a terme­lők ne reménykedjenek ab­ban, hogy a még hiányzó, fel nem vett 30 százalék el­maradt pénzt megkapják? — Reménykedni mindig lehet! A 202 termelőnk kö­zül 45-50-en vannak, akik­nek teljesen tönkrement a zöldségük. — Ezt a kárt ki téríti? — Maga szerint kinek kel­lene? — kérdez vissza Stü­ber. — Semmi esetre sem azok­tól venném el, akik nem tehetnek arról, hogy ez a nagy mennyiségű répa meg­fagyott. — A tsz-tagoknak szoli­daritást kell vállalniuk egy­másért — szólal meg Seres Mihályné. — És a tsz-nek a tagjai­ért? — kérdezek rá. — Miből tudná a tsz ki­fizetni? — marad még min-1 dig higgadt Stúber Sándor. Igaz, miből is? — Próbálták a hűtőházon kívül másnak is felajánlani a fagyott répát? — Hogyne! Az ország hű­tőházait végigkérdeztük, va­lamint a Szilasmenti Mgtsz-t, a konzervgyárat és Székesfehérvárott is érdek­lődtünk. Higgye el, nem ül­tünk a babérjainkon. De hát a kockázat mégiscsak a ter­melőé! Két hete összehívtuk a 202 termelőt, hogy tájé­koztassuk ezekről a gon­dokról. ötvenen ha eljöttek, és meggyőzni talán kettőt sem tudtam ... — sóhajt na­gyot Stúber Sándor. — Mondja csak, miért nem kezdték a szállítást már augusztusban? — Az aszály miatt olyan szárazság volt, hogy nem le­hetett felszedni a répát. Ké­sőbb meg elkövettük azt a hibát, hogy öntözni kezd­tünk! Hát emiatt lett na­gyobb a termés, mint amire számítottunk... * * * Ha rossz, a termés, a ter­melők talán nem elégedet­lenkednek. De hogy jó ho­zam mellett a nekik járó pénzből csak 70 százalékot kapjanak kézhez, ezt se- hogysem értik. Megvallom őszintén: én sem. És miután igazságérzetünk is azt súgja, valami buk­fenc lehet jogilag ebben az ügyben, felhívtuk dr. Kle- ment Editet, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának jogászát, mondaná meg, jogszerűen jártak-e el az Aranykalász Tsz-ben azok, akik úgy döntöttek; a mások kárát fizessék azok, akiknek nem fagyott meg a sárgarépájuk? — Egyértelműén nem a válaszom. A szerződés kikö­tötte; a termelő vállalja, hogy a terület átvételétől a betakarításig mindennemű tevékenységének anyagi és erkölcsi felelőssége a terme­lőt terheli... Azt javaslom annak a 150 embernek, aki­nek pénzéből levonták a 30 százalékot, hogy beszéljen először a tsz elnökével, és ha nem jutnak dűlőre, ak­kor forduljanak a szövetke­zet döntőbizottságához. Béla Vali Ügyészségi vizsgálatok Az új esztendő első felé­ben több országos vizsgála­tot végez a Legfőbb Ügyész­ség a büntetőjogi szakterü­leten, az általános felügye­let körében, a gyermek- és ifjúságvédelemhez, a közle­kedési ügyészi tevékenység­hez, a polgári jogi ügyészi munkához, s a katonai ügyészségek feladataihoz kapcsolódóan. Miként dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb Ügyészség titkár­ságának vezetője az MTI munkatársainak elmondta: a szervezet munkatervének összeállításakor az elsődle­ges szempont az volt, hogy az első félévben hatályba lép a társasági törvény, s várhatóan az egyesülési, va­lamint a gyülekezési jogról szóló törvény is. Az új jog­szabályok végrehajtása so­rán fokozott figyelmet kell fordítani a jogalkalmazó szervek hatósági munkájá­ra, hogy az ne sértse az ál­lampolgári alapjogokat, a természetes és jogi szemé­lyek érdekeit. A jogalkotás­ról szóló törvény rendelke­zéseinek megfelelően a jö­vőben is őrködni kell a ma­gas szintű jogszabályokhoz kapcsolódó főhatósági ren­delkezések, állásfoglalások törvényessége felett. Előre­láthatólag a bűnözés 1989- ben sem csökken számot­tevően, ezért továbbra is kiemelt feladata az ügyész­ségeknek a büntetőügyek gyors, és szakszerű feldol­gozása, s az eljárások tör­vényességének felügyelete. Országos vizsgálat során tájékozódnak — a többi kö­zött — a javító-nevelő munka végrehajtásának, il­letve az elmeállapot megfi­gyelésének törvényességéről. Előbi esetben arra helyezik a hangsúlyt, hogy a jelenle­gi gazdasági helyzetben e fő­büntetés — különösen, ha az közérdekű munka — meny­nyiben nevelő hatású. Valószínűleg a szovjetunió­beli Szibériában nyugszik Petőfi Sándor — ezt állítják a Megamorv Kazán fejlesztő Iroda munkatársai és egy filmforgató-csoport tagjai, akik a közelmúltban a hely­színen jártak. Ütjukról, a szerintük megtalált bizonyí­tékokról tájékoztatták az új­ságírókat szerdán a Mikrosz­kóp Színpadon. Morvái Ferenc nagyrédei vállalkozó, kazánkészítő kis­iparos, az iroda vezetője és a Petőfi-kutatás anyagi tá­mogatója az újságíróknak el­mondta, hogy évente öt-hat­millió forintot fordít külön­böző, általa fontosnak ítélt ügyek támogatására. Ilyen­nek tartja a Petőfi-legenda tisztázását. Tudomást szer­zett arról, hogy a szovjet­unióbeli levéltárakban olyan dokumentumokat őriznek, amelyek bizonyítják, hogy Petőfi Sándort Szibériában, közelebbről Barguzinban te­mették el. Ennek tisztázásá­ra a Szovjetunióba utazott ki, ahol Balajthy András filmrendezővel és egy opera­tőrrel, valamint a Chemo- komplex Külkereskedelmi Vállalat két munkatársával igyekezett megismerni e do­kumentumokat, annak érde­kében, hogy a költséges ex­humálást megkezdhessék. Az ott tapasztalatok alapján úgy véli, hogy legkésőbb fél éven belül tisztázódik, ki fekszik abban a sírban, amelyről még csak feltételezik: Petőfi Sándor nyughelye. Már ja­nuár 10-én útnak indul az öttagú expedíció. A ku­tatók végigjárják a kilenc várost, ahol megfordult, il­letőleg megfordulhatott Pe­tőfi. Morvái Ferenc beszámolt arról is, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő levéltár főigazgatója rendelkezésére bocsátotta a szabadságharcban részt vett, majd hadifogságba került katonáknak a névsorát. Do­kumentumfilmet készítettek Kossuth és Bem tábornok megtalált leveleiről is. Mind­ezek alapján úgy vélik; bi­zonyított, hogy Petőfi Sán­dor- valóban a mai Szovjet­unióban élt a szabadságharc leverése után, és ott temet­ték el 1856 májusában, Alek- szandr Sztyepanovics Pefro- vics néven. Az ügy végleges tisztázására 1989 nyarán ke­rülhet sor. Ekkor tárják fel a vélt Petőfi-sírt. A bargu- zini tanács elnökétől ehhez az engedélyt már meg is kapták. Az expedíció útjáról több órás összeállítást mutattak be az újságíróknak. * * * Fekete Sándor, az Üj Tü­kör főszerkesztője, a téma egyik szakértője az MTI munkatársának a sajtótájé­koztató után elmondta: a hosszú évek óta folyó vitát most már csakugyan le fog­ja zárni, ha feltárják a sírt, amelyről úgy vélik, ott nyug­szik Petőfi. Véleménye sze­rint a bizonyítékul szolgáló iratok nem meggyőzőek. A vitához a mostani dokumen­tumok nem adnak többlet- információt.' az állítások tör­ténelmietlenek, bizonyítatla- nok. Most már valóban csak az segít, ha exhumálják a sírt. Fekete Sándor elmond­ta azt is, hogy — mivel tár­gyilagos kutatás folyik — ő maga is javasolta: a Soros­alapítvány részesítse ösztön­díjban Balajthy András film­rendezőt. Az ösztöndíjat azonban nem ítélték meg Balajthy Andrásnak. Sajtótájékoztató a bélyegkiadásról Orosháza közbiztonságáról Sok a kerékpárlopás — rongáló, bünözö fiatalkorúak - megerősített szolgálatok Nap mint nap értesülünk a szomorú hírekről: ... meg­gyilkolták, ... megerőszakol­ták, ... kirabolták. Békés hét­köznapjainkon azonban nem is gondolunk arra, hogy egy­szer talán mi is „sorra ke­rülünk”. A társadalomtudo­mányok által bizonyítottá vált, hogy a bűnözés társa­dalmi produktum. A jelenle­gi társadalmi, gazdasági helyzet nemhogy visszaszorí­taná, de még inkább fokoz­za a bűncselekmények szá­mát. Jóslatokba nem kívá­nunk bocsátkozni, annyit vi­szont már sejthetünk: a jö­vőben emelkedni fog a bűn­esetek száma. — Vajon Orosházán is szá­molnak ezzel? — kérdeztük Surinás János rendőrszáza­dost, a városi rendőrkapi­tányság vezetőjét. — Jelenlegi statisztikánk nem jobb és nem is rosszabb a megyei és az országos át­lagnál. Minden évben az a célunk, hogy javítsuk a te­rületünk közibiztonságát. En­nek ellenére a feltett .kér­désre azt tudom válaszolni, hogy mi is számolunk a bű­nözés növekedésével. — Orosházán 1987-ben 807 bűncselekmény vált ismert­té. És az idén? — 1988-ra vonatkozóan még csak becsült adataink van­nak. Mintegy 10 százalékos emelkedéssel számolunk. — Kérem, tájékoztassa la­pu': olvasóit a jelenlegi ál­lapi tokról! — Az utóbbi évek tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a személyek ellen elkövetett bűncselekmények (főleg testi sértések) emelkedő tenden­ciát mutatnak, míg a nemi erkölcs elleni bűncselekmé­nyeknél (erőszakos közösü­lés) csökkenést figyeltünk meg. Ez utóbbival kapcsolat­ban azonban meg kell em­líteni, hogy az elkövetések módjai sokkal durvábbak. Ebben az évben e területen 100 százalékos eredményes felderítésről számolhatunk be. Az ismertté vált bűnügyek döntő többségét a vagyon el­leni bűncselekmények képe­zik. Mostanában megszapo­rodott a személyek javai sé­relmére elkövetett lopások száma. Legtöbb gondunik a kerékpártolvajokkal van. Saj­nos, nagyon sokan kétkerekű járművüket őrizetlenül az ut­cán hagyják és táskájukat is a kormányon felejtik. Ez igen-igen csábító látvány. A sértettek általában azt ál­lítják, hogy kerékpárjukat lezártan lopták el. Érdekes módon kettévágott, elfűré­szelt lakattal sehol nem ta­lálkoztunk. A számzárak ese­tében persze nincsenek ké­telyeink, mert ismerünk olyan elkövetőt, aki ezekre a lakatokra specializálta ma­gát. Hihetetlen gyorsasággal és magabiztossággal dolgo­zott. Olyan módszerről is tu­dunk, hogy a kerékpárokat járműre rakják. A megelő­zés hatékonyabb módja a fához, tárolóhoz való laka­tolás. — Milyen tapasztalataik vannak a besurranásos, il­letve talált kulccsal történő lopásokkal kapcsolatban? — Az állampolgárok egy részének nemtörődömsége, fi­gyelmetlensége sok esetben lehetőséget ad a besurranó- nak. Jellemző, hogy a lakás­kulcsokat hozzáférhető he­lyen, ablakban, lábtörlő alatt, levelesládában tartják. Ott­hon a pénzt tipikus helyen rejtegetik. Az elkövetők (mi­vel a pénznek nincs szaga) előszeretettel választják a készpénzt. Az lenne a kéré­sünk a lakossághoz, hogy ne sajnáljanak kulcsot másol­tatni minden családtag ré­szére és javasoljuk a kor­szerű biztonsági zárak fel­szerelését is. Az egyszerű zár csak „jogi védettséget” biztosít, a betörő ellen nem véd meg senkit. — Mit tudna mondani ol­vasóinknak a bűncselekmé­nyek tetteseiről? — Az ismertté vált bűnel­követők száma csökken, azonban van olyan „klien­sünk” is, akire például 101 rendbeli lopást bizonyítot­tunk. A fiatalkorúak egyre többen vannak. Ez a korosz­tály elsősorban a vagyon el­leni bűncselekményekben vesz részt, de a'rongálások során is találkozunk velük. — Mi a véleménye a szü­lők magatartásáról? — Hihetetlen számomra, amikor a gyerek idegen ke­rékpárokat visz haza, alkat­részekkel üzletel, vagy feltű­nően vásárol és ezek nem szúrnak szemet a szülőknek. Meg kellene kérdezni a fia­talt, hogy mi honnan van, és ha valami gyanúsat ész­lelnek, azt jelezniük kell a rendőrségen. Nem csak a szülő érdeke ez, hanem el­sősorban a gyereké. — Az érdeklődés közép­pontjában állnak a szemé­lyes szabadságot korlátozó intézkedések, mint például az őrizetbe vétel, az előze­tes letartóztatás... — Csak a legsúlyosabb, ki­vételesen indokolt esetekben kerülhet sor ilyen intézke­désekre. — Több a kerékpárlopás, a vagyon elleni bűncselek­mény, sok az éjszakai ga­rázda. Hogyan szervezik sa­ját munkájukat, hogy az ha­tékony és eredményes le­gyen? — Ismerjük a kritikus idő­pontokat és helyeket. Ilyen­kor megerősített szolgálatot szervezünk nyomozókból, közbiztonsági beosztottakból. Ez már több esetben meg­hozta az eredményt. A kö­zelmúltban 45 rendbeli lo­pást derítettünk fel, több mint 20 személyt tettenér- tünk járművekéi kapcsolatos jogsértéseik során. — Valamiről nem szóltunk még: fogyasztói érdekeket sértő cselekményekről. Ér­keznek ilyen jellegű infor­mációk a rendőrségre? — Hogyne, hisz jelenlegi gazdasági helyzetünkben ez hangulati tényező. Csak az a baj, hogy az állampolgá­rok részéről a problémafel­vetések az általánosság szint­jén mozognak (nincs konk­rét helyre, időre, személyre vonatkozó adatuk.) Az lenne a kérésünk, ha a fogyasztó­kat valahol valamiilyen for­mában megkárosítják, akkor a közérdekű bejelentéssel azonnal forduljanak hoz­zánk. Csete Ilona Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese el­mondotta: az idén 58 cím­letben hoztak forgalomba új bélyeget. Terven felül készí­tettek bélyegblokkot a XXIV. nyári olimpiai játékokon ki­váló eredménnyel szerepelt sportolókról. Eljutott a gyűj­tőkhöz a budapesti ASTA- kongresszus résztvevőit kö­szöntő bélyeg is. Négy uj bélyegalbumot is kiadtak ebben az évben, ezek közül a Nbbel-díjasok életét be­mutató vált a legkeresetteb­bé. A sajtótájékoztatón be­mutatták a legújabb bélyeg­sort, amely a hazai fémmű­vesség néhány szép darabját ábrázolja. A Magyar Posta jövőre 56 címletben bocsát ki bélye­get. Bélyegblokk kiadásával köszöntik a francia forra­dalom 200 éves évfordulóját és az Interparlamentáris Unió centenáriumát. Aradi vértanúkat ábrázoló feláras bélyegblokkot hoznak forga­lomba, a felárból befolyt A Csongrád Megyei Főügyész­ség szerdán vádiratot nyújtott be a Csongrád Megyei Bíró­sághoz, a különös kegyetlen­séggel, több emberen elköve­tett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt Ladá­nyi János és társai ellen indí­tott bűnperben. Mint arról annak idején hírt adtunk, ez év augusztus lS-én hajnalban a Csongrád megyei Csengéién Hajagos Tóth Imre 43 éves kiskunfélegyházi lakos és fia, a 16 éves Hajagos Tóth László, valamint a 27 éves La­dányi János, csongrádi lakos benzinnel telt kannákat dobált be a 129-es számú tanya ab­lakán és bejárati ajtaján, majd égő kanócú flakonokat dobott a kannák után. A tanyaépület­ből, ahol 11 személy tartózko­dott, a gyorsan terjedő tűz miatt csupán két személy tu­dott épségben kimenekülni, az ablakon. Hajagos Tóth Imre a súlyos égési sérülést szenve­összeggel kívánják elősegí­teni az 1848-as emlékmű építését. Megemlékeznek a munkásmozgalom kiemelke­dő harcosairól, és bélyeggel köszöntik a hazánkban meg­rendezendő fedettpályás at­létikai világbajnokságot, a fogathajtó világbajnokságot és a felnőtt férfi öttusa-vi­lágbajnokságot. A gyűjtők nagy érdeklődésére tart szá­mot a hazai virágkötészetet, a védett hüllőket, Magyar- ország legszebb barlangjait és a régi malmokat bemu­tató bélyegsoruk. Még egy újdonság: Pro- Filatélia elnevezéssel 50 fo­rint névértékű bélyegblok­kot hoz forgalomba a pos­ta. Ezt a korábban — első­sorban 1964 és 1972 között — nagy példányszámban ér­tékesített bélyegek vissza­szolgáltatásával lehet besze­rezni. Ezzel a gyűjtők érde­keit védik, mert úgy hatá­roztak, hogy a postához így visszakerülő bélyegeket se­lejtezik. dett Csányi Lajosnét, volt élet­társát a gépkocsijához vitte, elhajtott vele, s a gépkocsiban Csányinét, majd önmagát 1* főbelőtte. A felgyújtott tanyán a tű* következtében két ember vesz­tette életét, további öt sze­mély a szakszerű orvosi ellátás ellenére a szegedi klinikákon halt bele sérüléseibe. A sérül­tek közül csak a 13 éves Csá­nyi Bernadett van életben, aki még jelenleg is gyógykezelés alatt áll. Ladányi Jánoson, mint első­rendű és a fiatalkorú Hajagos Tóth Lászlón, mint másodren­dű vádlotton kívül harmadik­ként Legéndi István ellen azért emeltek vádat, mert engedély nélkül tartott pisztolyt, és lő­szert adott el Hajagos Tóth Imrének. A tárgyalás várhatóan január közepén kezdődik a Csongrád Megyei Bíróságon. Vádirat a csengelei tragédia okozói ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom