Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. DECEMBER 14., SZERDA Ara: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Közlemény a Politikai Bizottság 1988. december 13-i üléséről December 13-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg hazánk és a külföldön, elsősorban nyugaton, élő magyarság kapcsolatairól, valamint arról a tevékenységről, amelyet Magyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Politikai Bizottság örvendetesnek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humanitárius és gazdasági téren közelebb kerültünk egymáshoz. Figyelemre méltó, hogy az emigráció körében kedvezően változott a Magyar Népköz- társaság politikájának meg-,, ítélése. Bel- és külpolitikai törekvéseink, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat, a felgyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki a nyugati országokban élő magyarok között is. Az emigráció Magyaror- . szághoz való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsolatainak rendezettsége. A Magyar Népköztársaság elismeri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő magyarok állampolgári hűségét. A kapcsolatok ápolásában jelentős szerep>e van a kulturális, tudományos és gazdasági élet képviselői mellett a magyarországi egyházaiknak is. A külföldi magyarság kor- összetétele az elmúlt években tovább módosult. Általában jellemző azonban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleiktől és nagyszüleiktől eltérő módon — vállalják magyar származásukat. A Politikai Bizottság véleménye szerint, a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcsolatépítés — belső és nemzetközi lehetőségeinkkel, igényeinkkel összhang bán lévő — feltételeinek megteremtését. Célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek és a más államokban magukat magyarnak valló emberek egymáshoz és az anyanemzet- héz való viszonyát azonos alapelvek szerint értelmezzük. így biztosítható a bélés külpolitika összhangja, a sajátos egységet alkotó feladatok egységes egészként történő, átfogó kezelése. Ebben mind az állami, kormányzati, mind a kormányon kívüli szervekre, szervezetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság megállapította: a sajtónak nagy felelőssége van abban, hogy reális, túlzásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai közvéleményben. * A testület ajánlásokat fogadott el. Olyan intézkedéseket javasol az állami szerveknek, amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gazdasági, tudományos intézményei, személyiségei közötti természetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság áttekintette 1989. első félévének politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy március 15-ét, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett múzeumkerti nagygyűléssel, ifjúsági tömegfelvonulás keretéiben a 48-as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepelje meg a budapesti lakosság. Ajánlja, hogy országszerte tartsanak emlékünnepségeket. Ügy határozott, hogy a pártszervek mindenütt vállaljanak részt a rendezvények szervezésében. (Szóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Szociálpolitikánk nyomában SZEMI-államtitkár megyénkben Szociális helyzetünk és intézményeink feltérképezésére érkeztek megyénkbe Bánfalvi István, Szociális és Egészségügyi Minisztériumi államtitkár és munkatársai; B. Aczél Anna és dr. Szegedi Tamásné főosztályvezetők. Tegnapi programjukat a békéscsabai Körgát-sori szociális otthon meglátogatásával kezdték, majd a csorvási idősek klubjába, gondozóházába és a békési szociális otthonba látogattak. A délután folyamán Békéscsabán a szakszervezetek megyei tanácsának székházában tájékoztató munkaértekezletet tartott az államtitkár tanácsi egészségügyi szakembereknek, szociális- otthon-vezetőknek, a gyermek- és ifjúságvédő intézetek, iskolai diákotthonok és nevelőotthonok vezetőinek. A szociálpolitika aktuális kérdéseiről szóló bevezetőjében ismertette az Egészségügyi Minisztérium elképzeléseit, feladatkörét, szociálpolitikával kapcsolatos terveit és az 1989-as év várható lehetőségeit. Mint mondotta, nagyon fontos lépés volt, hogy a legfelsőbb állami irányításban ismét önállóvá vált a szociális ágazat. A szociálpolitika intézményrendszere nem épült ki a hazánkban, az emberi problémák viszont fokozottan jelentkeznek szociális területen is. A jövedelmek új típusú differenciálódása másféle egyenlőtlenséget teremtett a társadalomban. Növekednek a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok, rétegek. Azok az emberek, akik szociális helyzetük, betegségük, fogyatékosságuk, társadalmi beilleszkedési zavaraik miatt egyénileg nem tudnak súlyos helyzetükből kiemelkedni. A szociálpolitikával szemben jelentkező új kihívások többek között az inflációban, (Folytatás a 3. oldalon) Rendkívüli intézkedések a kukoricahiány ellensúlyozására Sajtófórum a MÉM-ben Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a MÉM-ben, melynek fő témája a „kukoricaháború”, a karácsonyi és újévi élelmiszerkínálat, valamint a hazai élelmiszer-ellenőrzés, és az új élelmiszertörvény eredményei. — A kukorica terméskiesése miatt, a várhatóan megnövekedő kereslet árfelhajtó szerepére számítva, többen a kukoricafelhasználók és kereskedők frontján spekulatív céllal felhalmozzák a termést. Az országosan rövid idő alatt kirobbanó kukoricahiány pszichózisát tovább növelte az a tény, hogy az exportálók egy része különböző jogcímeken — csemegekukorica — a várható hiány ellenére külföldre szállított kukoricát — mondta dr. Demeter János, a MÉM takarmánygazdálkodási főosztályának vezetőhelyettese. összességében 250—300 ezer tonna hiányzik az országos takarmánymérlegből. A MÉM, a Kereskedelmi Minisztérium és a kormány közös megegyezéssel a következő gyors intézkedéseket hozta a hazai állatállomány takarmányellátása érdekében: — A kukoricaexportot befagyasztották. A kiviteli stopp vonatkozik az eddig nem teljesített államközi szerződések kontingenseire is. — A hazai hiány pótlására 100 ezer tonná árpát importálunk Ausztriából. Ezenkívül 150 ezer olcsó, de magas energiatartalmú manió- ka lisztet és 200 ezer tonna kommersz kukoricát hozunk be. A rendkívüli importdeviza fedezetét ez évi több- letgabona-exportunk biztosítja. Tehát nullszaldós ered(Folytatás a 3. oldalon) Átszerveződet KGST-bizottság A KGST Gépipari Együttműködési Bizottságának évtizedekkel ezelőtt létrehozott tíz ágazati irodája ezekben a hónapokban az integrációs szervezet korszerűsítésével összhangban átszerveződik. Ennek során kedden Budapesten megalakult a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártók irodája, s a tagok a szervezet élére magyar elnököt választottak. A budapeti ülésen 12 napirendi pontot tárgyalnak meg. Az Orosházi Mezőgép Vállalat tő profilja a csőtörö adapterek gyártása. Képünkön Toldi János szakmunkás CNC számítógép vezérlésű esztergapadon a kukorica-adapterhez szükséges alkatrészt, a kúpfogaskereket készíti. A modern technikával felszerelt műhelyben három pályavezérlésű esztergapadon két műszakban dolgoznak a munkások Fotó: Kovács Erzsébet Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — a kétszintű igazgatás megszervezésének operatív feladatai; — a közműnyilvántartások helyzete a városokban; — beszámoló a Békés Megyei- Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás tevékenységéről; — a lakosság adóztatásában bekövetkezett változások hatásai az életkörülményekre, az egyéni teljesítményekre, a szolgáltatások alakulására; — bejelentések. Két téma, a növényegészségügyi állomás tevékenységéről szóló beszámoló és a lakosság adóztatásában bekövetkezett változások hatásait elemző tájékoztató váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Ami az elsőt illeti, a Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás mint szakigazgatási intézmény 1954-ben alakult, majd átszervezés révén ez év júliusától mint megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás működik. Feladata a növény- védelem és tápanyag-gazdálkodás munkájának szervezése, szaktanácsadás, hatósági ellenőrzés. Tevékenysége abban a vonatkozásban lényeges, hogy miközben fokozódik a kemikáliák felhasználása a mező- gazdaságban, egyre inkább előtérbe kerül ennek a környezetre, az egészségre gyakorolt hatása. A vitában is erről esett a legtöbb szó, elismerve az állomás eddigi sikeres munkáját. A lakosság adóztatásában bekövetkezett változások hatásait három témakör szerint csoportosítva taglalta a tájékoztató. Elsőként az életkörülményekre gyakorolt hatást elemezte, s megállapította, hogy a bevezetés időpontját a lakosság korainak érezte, s a nem megfelelő előkészítés, a hiányos tájékoztatás eleve meghatározta az új adó fogadtatását. Az adóknak az egyéni teljesítményre gyakorolt hatása sem kedvező, remélhetőleg ezen mielőbb változtatnak. A szolgáltatás területén átrendeződések tapasztalhatók, az új jogszabályok, rendeletek hatására. Ezek azonban nem minden esetben jelentenek szolgáltatásbővülést. összességében megállapítható, hogy az adóreformmal egyidejűleg be nem vezetett bérreform sok problémát vet fel. Célszerű volna, hogy az új adórendszer negatív hatásait a kormány folyamatosan értékelje, és a szükséges módosításokat, elsősorban a teljesítménynövelés és ösztönzés érdekében megtegye. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. S. F. Ki látta a közterület-felügyelőket? Társadalmi aktivisták a költségvetési tervekről Élénk vita alakult ki a Hazafias Népfront és a szakszervezetek békéscsabai városi bizottságának tegnapi együttes ülésén, ahol véleményt mondtak az 1989. évi költségvetési tervekről, valamint a foglalkoztatáspolitika változásairól. Szinte záporoztak a kérdések a városi tanács szakembereihez. A hitelekről, a különböző intézmények szerintük magas bérköltségéről, a sportcsarnok támogatásáról, a pedagógusok túlóradíjáról, a köz- világítás költségeiről, a sáros belvárosi utakról, a szennyvízelvezetésről. A válasszal nem mindenki volt elégedett. Olyan hozzászóló is akadt, aki hiányolta a meghívóban szereplő tanácselnök jelenlétét, aki véleménye szerint megfelelő válaszokat adhatott volna. Volt, aki kerek-perec kimondta: abba kellene hagyni a városban a gigantomá- niás építkezéseket. A sport- csarnokot évente 30 millió forinttal támogatja a városi tanács, a kihasználtsága viszont nem a legjobb. Ugyanakkor az iskolacentrumban nincs egyetlen tornaterem sem. A csarnok bérleti díja olyan drága, hogy az iskolák képtelenek megfizetni. A szakemberek szerint azonban az a baj, hogy a 44-es út forgalma miatt alul-vagy felüljárót kellene építeni, hogy a fiatalok biztonságosan átmeh essenek az úton. Ez a megjegyzés némi mosolyt varázsolt az arcokra. Nem sokáig. Ugyanis az egyik szakszervezet is felvetette: a vendégeinek szégyellj megmutatni a várost. A sétálóutcából közvetlenül, sáros mellékutak nyílnak, kevés a park, alig van parkolási lehetőség. Az Univer- zál Áruház előtti teret is beépítik. A Luther utca zsúfolt, a kerékpárosok nem tudnak hol közlekedni. Mások azt kifogásolták: a KISZ-tábor létesítményei gazdátlanok, a fenyveserdőt is tönkretették. Valaki megkérdezte. hogy ki látta utol- iára a közterületi felügyelőket? őszintén megvallom: nem irigyeltem a tanácsi szakembereket, akik hősiesen, és valljuk meg, egy kicsit félszegen állták a kérdésözönt. Mindig oda lyukadtak ki, hogy nincs elegendő pénz. Szinte semmi sem jut többek között parkosításra. A közvilágítás évente 18 (!) millió forintba kerül, amelyet hitelből fedeznek. Igaz, ez az összeg két év alatt megtérül. A Démász újítása révén ezt az összeget évente 6 millióval csökkenti. A közterület-felügyeletet átszervezik. Üj vezető került a szervezet élére, csak az a gond, hogy a felügyelők keveset keresnek, nem túlságosan tolonganak a népszerűtlen munkáért. Persze, elhangzottak javaslatok is, hogy miként lehetne a szűkös anyagi helyzeten segíteni. Például társadalmi munkában. Vagy: egvré jobban kinyitni a bukszát és fizetni. Csakhát a kilátások nem valami biztatóak. Égető gond a városban a szennyvízelvezetés, amelynek megoldásához 18 millió forintra lenne szükség. Jövőre viszont megszűnik az ilyen célra felvett hitel. Egyetlen lehetőség marad: a lakossági társulások megszervezése. Ezután megtárgyalták: hogyan hatott Békéscsaba munkaerőhelyzetére a megváltozott foglalkozáspolitika. S. S.
