Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 2., PÉNTEK Ára: 1,80 forint JELÜL ÉVFOLYAM, 287. SZÁM A reform nemcsak elhatározás kérdése Ülést tartott a Minisztertanács Szabad pártnapot tartottak tegnap este Csorváson, a művelődési házban. A szépszámú hallgatóságot: párttagokat és pártonkívülieket Kovács Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte és felkérte dr. Lovász Matildot, a megyei pártbizottság titkárát, hogy szóljon belpolitikai életünk időszerű tennivalóiról, válaszoljon a feltett kérdésekre.' Az előadó elöljáróban az országos pártértekezleten meghatározott főbb feladatokkal foglalkozott. Ugyanakkor rámutatott: az itt elhangzottak ellenére sok bizonytalanság van az emberekben. Nem tudják pontosan, hogy mit akarunk. Pedig egyértelmű: szocializmust építünk. A demokra- izmus, a pluralizmus sem világos mindenki előtt. Hangsúlyozta: a reform nemcsak elhatározás kérdése, nagy erőfeszítéseket kíván az élet minden területén. Ez nem csupán a gazdaság, hanem a politikai intézményrendszer megújítását is jelenti. A párt kétségtelenül a kritika kereszttüzébe került, ehhez nem voltunk hozzászokva, csalhatatlannak éreztük magunkat. Most ezen kell változtatni. Nem térhet vissza az az időszak, amikor a nagy horderejű döntésekben mellőztük a nép véleményét. Szerencsére az utóbbi időben sokat változott a helyzet. Az állampolgárok a különböző törvénytervezetek vitáin elmondhatják véleményüket, javaslataikat, amelyeket figyelembe vesznek a törvényalkotók. Beszédének további részében arról szólt, hogy szembe kell nézni a tényekkel. Bomlik a közhangulat és ez kihat a párttagok munkájára is. Az országos pártértekezlet előtt nagy volt a várakozás, majd új vezetők kerültek a párt és a kormány élére. A tartalmi kérdések azonban háttérbe szorultak. Sokan megzavarodtak a szocialista pluralizmustól, amikor a különböző érdekek a felszínre kerültek és összecsaptak. Pedig ettől nem szabad kétségbe esni. Mások attól kedvetlenedtek el, hogy nem jöttek azonnal az eredmények. A gazdaság nem javult számottevően, nem szűnt meg az infláció, csökkent az életszínvonal. De ehhez aligha elegendő néhány hónap, hosszabb, kitartó munkára van szükség — mondotta. A pártalap- szervezetek megkapták a régen óhajtott önállóságukat, de nem nagyon tudtak élni a lehetőséggel. A többség még ma is keresi a helyét ebben az új helyzetben. Ugyanakkor azt is meg kell mondani: szokatlan volt ez az állapot és a káderek sem készültek fel eléggé. Esután a párt- és az alternatív szervezetek viszonyát elemezte. Kijelentette: ezek létrejönnek, ha akarjuk, ha nem. Számolni kell a létezésükkel. Sok helyen még mindig nem tudnak velük mit kezdeni. Felülről várják az utasításokat. Egyetlen járható út van: felvenni a párbeszédet, ha a törvényesség és az alkotmány talaján állnak és vitázni velük. Kérdésekre válaszolva a vezetői felelősség, az erkölcsi feddhetetlenség követelményét hangsúlyozta. Beszélt a garázs- és a bundaügyről, amelyektől a megyei pártbizottság elhatárolja magát. Szólt a tömegtájékoztatásról, az ellenséges erők törekvéseiről, a párt belső életéről, az egyén munkájáról, felelősségéről. S. S. A Minisztertanács csütörtökön tartotta első ülését Németh Miklós vezetésével. Újra tárgyalták az 1989-es költségvetési tervet, mivel az Országgyűlés a legutóbbi ülésén nem fogadta el a kormány javaslatát a vállalkozói nyereségadó 55 százalékos mértékéről. Végleges döntést nem hozott a kormány, mert további egyeztetésekre van szükség. Az ülésen meghallgatta és tudomásul vette a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányító tevékenységéről készített beszámolót. A kormány javaslatot tett az Országgyűlésnek egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosítására. A Miniszter- tanács a kormányzati irányítás átalakításával összhangban — a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium létrehozására — törvénymódosítást kezdeményezett. A kormány megvitatta a lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programjának várható teljesítéséről készített beszámolót, majd elfogadta az 1989-re javasolt lakásügyi intézkedéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi bérmechanizmusról. Az ezzel összefüggő szabályokat az Országos Érdekegyeztető Tanács álláspontjának figyelembevételével fogja kialakítani. A kormány határozatot hozott a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról, továbbá a személyzeti szakképzés bevezetéséről. A kétszintű tanácsi igazgatásra való áttérést a megyei tanácsok hatáskörébe utalta. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Békés Megyei Bizottságának tegnapi ülésén, Békéscsabán a fiatalok állásfoglalás-tervezetet vitattak meg a megye gazdaságának szerkezetváltásáról és a fiatalokat várhatóan kedvezőtlenebbül érintő munkanélküliségről. A tervezet lényege a következőkben foglalható össze: A megye gazdaságának radikális szerkezetátalakítását szükséges szorgalmazni, mégpedig oly módon, hogy az a korszerű, húzóágazatok idetelepítésével, a fejlett infrastruktúra kiépítésével járjon együtt. Á várható munkanélküliséggel kapcsolatosan a KISZ megyei bizottsága úgy látja, figyelembe kell venni azt az országos KISZ-értekezleten is megfogalmazott alapállást, mely szerint az iskolából kikerült fiatalok nem maradhatnak az „utcán”. Lehetőséget kell adni, hogy szakmailag átképezhessék magukat a vállalatok igényei szerint, s pár évet dolgozhassanak. A megyei bizottság állást foglalt abban is, hogy a KISZ-nek — együttműködve a különböző megyei társadalmi és politikai szervekkel — ösztöndíjakkal és különböző támogatásokkal szorgalmazni kell, hogy legalább a megyéből egyetemre, főiskolára elkerülő fiatalok visszajöjjenek dolgozni. R. G. Teszöv-küldöttgyülés Békéscsabán Valóban a kibontakozás irányába haladunk? Ezt a kérdést tette fel tegnap, csütörtökön Békéscsabán a megyei tsz-szövetség küldöttgyűlésen Kovács János elnök, majd így folytatta: — A költségvetés eredményei néha ezt bizonyítják, de bennünk, szövetkezeti vezetőkben megfogalmazódik a kérdés, újratermelődhet-e a szegénység? A hetvenes évek elején úgy jellemezték ezt az országot, mint a gazdag vállalatok és szegény állam hazáját. Ma némi Iróniával elmondhatjuk, a szegény állam mellé a vállalatok is elszegényedtek. A szövetség elnöke azt is megfogalmazta, érdemes-e még az idén megkötni a jövő évi szerződéseket az egyes termékekre, a felvásárló vállalatokkal, mivel nem lehet tudni, jövőre hogyan alakulnak az árviszonyok. A megyei tsz-szövetség küldöttgyűlésén elsőként Győrfi Károly titkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, amely az új közgazdasági szabályzók hatását vizsgálta a megye termelőszövetkezeteiben. — A szövetség és a szövetkezetek számára sajnos egész éves problémát jelentett a fizetőképesség biztosítása. Minden lehetséges eszközzel és fórumon felléptünk a lehetetlen helyzet ellen, de a központi szerveknél mindez alig járt eredménnyel. Kevés sikerről tudunk számot adni a foglalkoztatás, a kiegészítő tevékenység témakörében. Enyhített ugyan valamit a gondokon, hogy a Teszöv közreműködésével mintegy 200 dolgozót a tagüzemek korkedvezményes nyugdíjban részesítettek saját költségükre. Ezzel is ösz- szefügg a létszámcsökkenés felgyorsulása. Az idén 5,2 százalékkal^ mintegy 1800 taggal lesz kevesebb a megye tsz-einek állományi létszáma. A továbbiakban a Teszöv titkára arról beszélt, hogy helyes volt elküldeni a TOT- nak azt a levelet, amelyben megfogalmazták az agrár-és szövetkezetpolitikával kapcsolatos véleményüket. Elfogadták a Békés megyeiek javaslatát, így a jövő év januárjában kétnapos országos szövetkezeti konferenciát tartanak hazánkban. A megyei pártbizottság november 11-i ülésén egyetértett a Teszöv levelében megfogalmazottakkal, és a megye mezőgazdaságában felhalmozott problémák megoldásához levélben kérte a kormány megkülönböztetett segítségét. A megye szövetkezetei az állami beavatkozástól megszabadított, korrekt agrár- politika alapján működő szövetkezetek létjogosultságát hangsúlyozzák, amelyek képesek hatékony termelést folytatni, egyúttal biztos jövőt adni a parasztságnak. A hatéves aszály, az agrárolló és a költségvetés együttes szorítása kritikus helyzetbe hozta megyénk szövetkezeteinek egy részét. Az őszi betakarítás minden növénynél a vártnál gyengébb eredményt hozott. A hozamkiesések a tervezetthez képest 20—25 százalékosak. Tavaly 13 tsz zárta veszteséggel az évet. Az új szabályozók figyelembe vételével mintegy egymilliárd forint nyereséget terveztek a nagyüzemek, ezzel szemben a várható eredmény a felmérés szerint 48 százalékos lesz. azaz 480 millió forint körüli. Az aszálykár felmérésekor kiderült, hogy nem 14, hanem 18 tsz zár veszteséggel, és kettő nulla eredménnyel. Vagyis a tsz-ek 25 százalékánál nincs nyereség. A veszteség várható összege 150 millió forint körüli. A nyereséges tsz-ek közül tízben gondok lesznek a fizetőképességgel. A továbbiakban részletesen szólít a földadó-elengedésiről, amely mindössze 15 millió forintot tesz ki, valamiint arról is, hogy a beruházások az egyszerű újratermelést sem biztosítják. Befejezésül a jövő évi szabályozók módosításának várható hatásáról beszélt, amely továbbra is jelentős elvonásokat fogalmaz meg a mezőgazdasági ágazatból. Ezért fontos a differenciált érdekképviseleti munka fejlesztése. Ezt követően dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyet- tese a szövetkezeti jogszabályok korszerűsítéséből adódó lehetőségekről és feladatokról beszélt. Mint ismeretes, a (Folytatás a 3. oldalon.) A nagy pontosságú és nagy felbontású rajzok készítéséhez a mai fejlett technikájú világ nem nélkülözheti a lézerek alkalmazását. A budapesti ITEX-egyesülés szocialista exportra készíti lézeres rajzgépeit, melyek elsősorban nyomtatott áramköri egységek tervezésénél, készítésénél adnak segítséget (Fotó: Honéczy Barnabás) Egyértelmű szakszervezeti törvényre van szükség Vita az SZMI-iilésen A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának tegnapi • ülésén meghallgatták Fodor- né Birgés Katalin tájékoztatóját a szervezet megújításáról rendezett tagsági vita megyei tapasztalatairól. Az SZMT vezető titkára elöljáróban leszögezte: a megye szervezett dolgozói elismerik a párt vezető szerepét. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy az egyenrangú partneri viszony legyen a meghatározó. Az MSZMP úgy erősítheti pozícióját, ha figyelembe veszi a szakszervezetek véleményét, javaslatát és nem operatív eszközökkel irányít. Alapvetőnek tartja a tagság a SZOT és a kormány jó kapcsolatát, amelyet törvényes keretek között képzelnek el. Ugyancsak fontosnak ítélték a szakszervezeti törvény mielőbbi megalkotását, amely világosan, egyértelműen meghatározza a jog- és hatásköröket. A többség arra az álláspontra helyzekedett, hogy sztrájkjogra szükség van, de ez nem lehet cél, csak végső eszköz a viták rendezésében. Szükségesnek tartják, hogy a szakszervezetek hozzanak létre* önálló sztrájkalapot. A gazdasági helyzet és az életszínvonal alakulása nagy teret kapott az eszmecseréken. A tagság egyetért a reform megvalósításával, de a gyakorlatban nem érzékeli a lényeges változásokat. Élesen vetették fel a Budapest—vidék közötti különbségeket. Vidéken ugyanis többet kell fizetni az áramért, drágább a helyi közlekedés, ugyanannyi munkáért a fővárosban többet fizetnek, mint a vidéki telephelyeken. A budapestiek az utat, a csatornát, a különböző közműveket ingyen kapják, a vidéki ember viszont saját maga építi, fizeti. Sajnos, ezek az észrevételek nem kerültek bele az országos dokumentumokba. Ehhez a napirendi ponthoz kilencen szóltak hozzá. Ennek kapcsán aktuális politikai kérdéseket is érintettek. Szó esett a pártfőtitkár legutóbbi beszédéről, amelynek néhány gondolatával nem értettek egyet, illetve helyeselték a határozottabb hangot. Egyikük elmondotta, hogy amikor az országgyűlés lejáratásáról beszélnek, arról is szót kellene ejteni: egyesek miért hagyják ott az üléstermet idő előtt. Az sem egyértelmű, hogy a városokban több a gond. Vidéken, a falvakban is nagy terheket cipelnek az emberek. Napi 12-14, vagy még ennél is több órai munkával szerzik meg a jövedelmüket. A munkahelyi diktatúra megteremtése is zavaros, hiszen a tőkés saját, a mi vállalataink pedig az állam pénzét kockáztatják, a rossz vezetőket viszont csak elvétve lehet „megbuktatni”. Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetője a bérpolitikával foglalkozott. Arról beszélt többek között, hogy a bérszabályozás minden évben változik, mégis nagy feszültségek keletkeznek körülötte. Jövőre megint változik a bérszabályozás, de előreláthatólag ez sem lesz az igazi Érdekeltségi alapokon nyugvó bérrendszert kellene végre megvalósítani. Ezután megtárgyalták a munkanélküli segélyről szóló minisztertanácsi rendelet- tervezetet és az ezzel kapcsolatos SZOT-elnökségi állásfoglalást. Vita után megyei állásfoglalást fogadtak el a munkanélküli segélyre vonatkozó állami elgondolásokról. A vitában felszólalt és a tanácsi bizottság véleményét ismertette Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Végül állást foglaltak Békés megye 1989-es tanácsi költségvetésének tervezetéről, amely ebben a hónapban kerül a megyei tanácsülés elé. S. S. Kardosi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kardoson nem csak a művelődési ház, de egy szabadidő-központ is szolgálja a kis település lakóinak szórakozását. Hogy van-e idejük az embereknek felkeresni a szabadidő-központot? Megtudhatják ezt és még sok minden mást, ha fellapozzák a mai Népújság 3. oldalát.
