Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-10 / 294. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 10., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLDI. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM a HVDSZ megyei értekezletén Gyorsabb és hatékonyabb cselekvést sürgettek Összehívták a Központi Bizottság ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését a Politikai Bizottság december 15-ére összehívta. A testület időszerű politikai kérdéseket vitat meg Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. E téma megtárgyalásáról a Központi Bizottság az előző, .november 22-i ülésén döntött, amikor elfogadta azt a javaslatot, hogy soron következő ülésén a párttagságot, a társadalmat foglalkoztató néhány alapvető belpolitikai kérdésben foglaljon állást. A kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatot Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjeszti a Központi Bizottság elé. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi kérdéseket is megvitat. (MTI) Elsőként a megyében áttelepüllek fóruma Gyulán munkanélküliség réme egyelőre nem fenyeget, de a napi megélhetési gondok, az alacsony jövedelmek itt is feszültségeket okoznak. A kommunális szolgáltatások és a könnyűipar területén a bérek a létminimum közelében, vagy alatta vannak. A négy tanácsi ipari vállalatnál (szőrmeipar, kötőipar, faipar, és Patyolat), a dolgozóknak több mint a fele nem fizet személyi jövedelemadót. Ami a megújhodást illeti: a tanácsi ipar rugalmas szervezet, a piaci igényekhez megfelelően alkalmazkodik. A Patyolatnál drágul a szolgáltatás, csökken a megrendelés. Csak akkor képes fennmaradni, ha javul a minőség, bővül a kiegészítő tevékenység. A kommunális szolgáltatásban szintén jellemző a megújulásra való törekvés. Részt vesznek a lakásépítési programban, és bővítik a profiljukat. A költségvetési üzemek korszerűsítése ugyancsak elkerülhetetlen. A tagsági viták bebizonyították: a szervezett dolgozók olyan szakszervezetet akarnak, amely védi az érdekeiket, önálló véleménye és álláspontja van. Gyorsabb és hatékonyabb cselekvést sürgettek. A beszámolóhoz 12-en szóltak hozzá. Fontosnak tartották olyan megyei középszervezet működését, amely közvetlenül segíti az alapszervezetek munkáját. Szükségesnek tartották, hogy ne csökkenjen a bizalmiak jog- és hatásköre. A felszólalók többsége szót emelt a szakszervezetek egységéért, nem szeretnék, ha a mozgalmat felapróznák. Ugyanakkor megerősítették azt a kívánalmat. hogy a szakszervezetek az elkövetkezendő időben szövetségi rendszerben működjenek. s. s. A Romániából hazánkba áttelepülitek helyzete többszörösen nehéz, hiszen — azon túl, hogy szülőföldjüket, sok esetben szeretteiket hagyták hátra — egy más ország szokásaival!, jogrendszerével kell megismerkedniük — a saját érdekükben is. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy valahol lakniuk, dolgozniuk is kell. Kétségtelen tény, az át- telep ülte két államunk sokféleképpen segíti, támogatja abban, hogy minél gyorsabban beilleszkedjenek hazai viszonyainkba, megtalálják a boldogulás lehetőségeit. A hivatalos helyeken megfelelően tájékoztatják őket lehetőségeikről, jogaikról. Ám ennek ellenére közülük sokan nincsenek tisztában olyan kérdésekkel, melyek saját sorsuk alakítását illetően alapvetőek lehetnek. Ezt felismerve szervezték meg megyénkben először azt a fórumot Gyulán, melyre tegnap délután a Hazafias Népfront városi székházában került sor. Hogy szükség volt erre a rendezvényre, bizonyítja az is: a székház terme kicsinek bizonyult az érdeklődők nagy száma miatt. A legilletékesebbek: a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Békés Megyei Tanács, a városi tanács, az OTP, a Társadalombiztosítási Igazgatóság képviselői ismertették a legfontosabb vonatkozó jogszabályokat, a munkavállalás, a lakáshoz jutás lehetőségeit, s az ezekhez kapcsolódó feltételeket, lehetőségeket. A kérdések legtöbbje a lakásszerzés, valamint a különböző kölcsönök — hiszen sokam1 gyakorlatilag egy szál- ruhában érkeztek — felvételének lehetőségeire vonatkozott. Ugyanakkor szóba került a magyar állampolgárság, a házasságkötés', a továbbtanulás feltételeinek kérdése is, sok más egyéb felvetés mellett. A csaknem két óra hosz- száig tartó fórumon a résztvevők megkapták a megfelelő válaszokat, s az illetékesek arra biztatták az érdeklődőket, hogy gondjaikkal bármikor keressék fel őket. P. F. Gyulai Munkácsy Tsz Új elnököt választottak Ritka az olyan termelőszövetkezet megyénkben, mint a Gyulai Munkácsy, amelynek élén húsz éve Sótyi János állt, s eddig minden esztendőben eredményes gazdálkodásról adhatott számot az elnök. Most, hogy elérte 60. életévét, nyugállományba vonult. A napokban vette át a TOT-ban több évtizedes kiemelkedő szövetkezeti munkájáért, 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet Sótyi János. Tegnap, pénteken Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban tisztségviselő-választó közgyűlésre gyűlt össze a Munkácsy Tsz 491. tagja. A közelmúltban tartották Békéscsabán a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Békés megyei értekezletét, ahol Va- lentinyi Mártonná, a megyei titkárság vezetője tartott vitaindító előadást. Elöljáróban arról beszélt, hogy a kihívások egész sorával néz szembe a magyar szakszervezeti mozgalom. Az elmúlt évek társadalmi—gazdasági folyamatai minőségileg új, nehéz helyzetet teremtettek. A munkavállalók nagyobb terheket kénytelenek viselni, mint annak előtte. Csökkentek a bérek, a szociális juttatások, a társadalombiztosítás reálértéke. A kihívások egy részére a szakszervezeti mozgalom nem tudott megfelelő választ adni. Ezért is figyelemre méltó a SZOT júliusi plénuma, ahol dokumentumot fogadtak el a mozgalmi munka megújítására. A HVDSZ elnöksége ugyancsak megvitatta a tennivalókat, amelyet tagsági vitára bocsátott. Előtérbe került az alapszervezeti munka fejlesztése. Ennek szellemében dolgozik a megyei titkárság. A tagság összetétele meglehetősen sokrétű, hiszen a 43 alap- szerVezetben 8721-en vannak. A tagok nagy része a tanácsi iparban, a kommunális, a közüzemi szolgáltatások területén dolgozik. De megtalálható itt magán- és háztartási alkalmazott is. Az elmúlt 3 évben a megyei titkárság áttekintette a közüzemi és a kommunális vállalatok, a költségvetési üzemek. a tanácsi ipari vállalatok tevékenységét, a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A gazdálkodó szervezetek munkájára a rugalmasság, a profilbővítés volt a jellemző. A hangulat azonban nem megnyugtató. A Kiss József, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a különböző bizottságok tisztségviselőinek tagjaira, valamint az új, tizenöt tagú vezetőségre és az elnök személyére. Mint mondotta: az utóbbi két hónapban a dolgozó tagok 80 százalékával folytattak beszélgetést, jelölőgyűléseken vitatták meg a tagok, kik a legalkalmasabbak a szövetkezet irányítására. Bár több név is felmerült korábban az elnök személyére, végül a bizottság a szövetkezet 43 éves eddigi elnökhelyettesét, Szénást Lajost javasolta elnöknek. A jelöltek a tagság nyílt szavazásával kerültek fel a szavazólapra. Sótyi János az alapszabály-módosításról terjesztett elő javaslatot a közgyűlésnek, amelyet az el is fogadott. Ezután szünetet rendeltek el a szavazás lefolytatására. A szavazást követően a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette az eredményt. Eszerint 465-en szavaztak, elnöknek Szénás! Lajost 457 szavazattal választotta mega közgyűlés. A vezetőség és a bizottságok tagjai is megkapták a szükséges szavazatokat. Cserei Pál, a megyei párt- bizottság munkatársa elismeréssel szólt arról a több mint két évtizedes munkáról, amelyet a Munkácsy Tsz-ért kifejtett a leköszönő elnök, majd a megye agrár- termelésének idei várható eredményeiről, a nehézségekről és a gondokról szólt. Tolmácsolta a megyei, városi pártbizottság, a megyei tanács és a megyei tsz-szövet- ség elismerését a nyugállományba vonuló elnöknek eddigi munkájáért. Majd sok sikert kívánt az újonnan megválasztott vezetőségnek és elnöknek. Sótyi János megköszönte a tagság több mint húszéves elnöki munkájához nyújtott segítségét, s támogatásáról biztosította a most megválasztott vezetőséget, amelynek egyébként ő is tagja lett. Szénási Lajos megköszönte a megválasztott testületek nevében a bizalmat, s kérte a tagságot, hogy továbbra is szorgalmas munkával járuljon hozzá az eredmények eléréséhez. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. A választás után Szénási Lajos elnököt arról kérdeztük, milyen tervekkel vág neki a munkának? — Elsősorban nyíltságot várok mind a vezetőség, mind a tagság részéről. Olyan bizalmat kérünk a tagságtól, amely kölcsönösen kialakul. A döntéselőkészítésben demokrácia lesz, de a munkában fegyelemnek kell lennie. Addig, amíg a mezőgazdasági alaptevékenységből nem lehet megélni, szükségünk van a kiegészítő tevékenységi formák fejlesztésére is. Szeretnénk megvalósítani a vállalkozó típusú érdekeltségi rendszert mind több területen. V. L. Nyugatnémet fedett ívű hegesztőberendezést helyeztek üzembe az Orosházi Kazép Ipari Szövetkézetben. Ezzel az LG 800—R típusú, teljesen automata vezérlésű berendezéssel kazánpalástok, lángcsövek és különböző tartályok kör- és hosszvarratait készítik. A gépet videokamerával is ellátták, így a hegesztő számára képernyőn teremtettek lehetőséget a munkafolyamatok figyelésére a varratok mindkét oldalán. A hatmillió forintot érő gépet Balogh József, minősített hegesztő kezeli, aki kazánpalástot hegeszt Fotó: □. K. Az MTI-Press megkérdezte: Mi változik a hadseregben? Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának csütörtöki ülésén Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a védelmi költségvetés vitájában bejelentette, hogy a hazai gazdasági helyzet miatt lényegesen módosítani kellett az ötéves terv hadikiadásait. A miniszter elmondta, hogy 1989-ben a tervek szerint 39,7 milliárd lesz a néphadsereg költségvetése, ez az összeg azonban az infláció miatt reálértékben 16,7 százalékkal kevesebb az ideinél. Kárpáti Ferenc kérdésekre válaszolva elmondta, hogy hazánkból a szovjet katonák negyedét vonják ki várhatóan két éven belül, de emiatt nem kell növelni a Magyar Néphadsereg létszámát. A honvédelmi miniszter azt is bejelentette, hogy a védelmi kiadásoknál jövőre 4,9 milliárdos megtakarítást terveznek, s jelentősen csökkentik az évente behi- vott tartalékosok számát is. A hadseregben várható változásokról, ezek hátteréről az MTI-Press munkatársa dr. Szabó Egon vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét kérdezte. — Hogyan ítéli meg a Magyar Néphadsereg létszámát? Nem tartja-e már a közeljövőben időszerűnek, lehetségesnek a hivatásos és sorozott állomány létszámának csökkentését? . — A kérdés gyakran felmerül, úgy is, hogy kell-e nekünk ekkora^ hadsereg. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy néphadseregünk jelenleg a testvéri hadseregek között a lakosság létszámához viszonyítva a legkisebb. A magyar politikaikatonai vezetés ugyanakkor az utóbbi hónapokban nem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy figyelembe véve a nemzetközi viszonyok pozitív változásait, a biztonsági kérdések új felfogását, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1987-ben Berlinben hozott állásfoglalásával összhangban áttekinti a magyar katonai doktrínát. Ennek során az a törekvésünk, hogy szövetségeseinkkel egyeztetett módon újrafogalmazzuk a hadsereg feladatait és ezzel összhangba hozzuk létszámviszonyait, struktúráját, kiképzési rendjét. Ezért korai lenne arról beszélni, hogy az egész hadsereget illetően konkrétan mi csökken és milyen mértékben. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy minden vonatkozásban növekedni fog néphadseregünk minőségi jellege, ebből adódóan akcióképessége, erősödni fog védelmi jellege. Olyanná válik, amely megfelel a mai Magyarország demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzetének. Többek között azzal is foglalkozunk, hogy miként tudnánk a néphadseregben a kiképzési rendszer keretébe beillesztve jobban részt venni a népgazdaság számára hasznos szakmunkások, betanított munkások képzésében, esetleg átképzésében, figyelembe véve a gazdaság strukturális átalakításából fakadó új igényeket. — Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a hadkötelesek alternatív katonai szolgálatának ügye. Mi ebben a hadsereg vezetésének az álláspontja? Milyen konkrét lépések várhatók ez ügyben 1989-ben? — A hadsereg vezetésének nincs külön álláspontja az alternatív katonai szolgálat kérdésében. A mi felfogásunk megegyezik a párt-, az állam vezetésének, a józanul gondolkodó állampolgároknak azon véleményével, hogy egyfelől a haza védelme minden magyar állampolgár szent kötelessége, másfelől ennek a kötelezettségnek többféle módon lehet eleget tenni. A meghatározó érdek, hogy hazánk békéjén mindig elegendő és kiképzett katona őrködjék. Ebből a felfogásból táplálkozik az a javaslat — és ezzel a kormány egyetért —, hogy az általános hadkötelezettségnek a jövőben három módon lehessen eleget tenni: fegyveres szolgálattal, fegyver nélküli szolgálattal és polgári szolgálattal, természetesen más-más szolgálati idővel. A feltételek és a szükséges szabályozások kidolgozása folyik. Ezek egy részével várhatóan találkozhatunk majd az Országgyűlés decemberi ülésszakán az Alkotmány módosítása során, más részével a honvédelmi törvény szükséges módosítása alkalmából és külön jogszabályban. 1989-ben már módjuk lesz a bevonuló fiataloknak választani. Változtattunk az egyetemisták katonai szolgálatának rendjén is. A jövőben az egyetem elvégzése után csak 12 hónap lesz a szolgálati idejük, a végzett szakmájuknak megfelelő, vagy ahhoz közelálló beosztásban.
