Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. DECEMBER 9., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ölest tartott a megyei tanács Békés Megye Tanácsa tegnap — Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. Az elnökségben ott volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, Szikszai Ferenc, a Haza­fias Népfront megyei bizottságának tit­kára, Szabó Béla, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára és Szabó Sándor, a Belügyminisztérium referense, a megyei tanács tisztségviselői. A napirend a kö­vetkező volt: — beszámoló Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági kibontakozási program végrehajtásának kezdeti tapasztalataira, a VII. ötéves terv időarányos teljesítésére és a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére készült koncepció időarányos megvalósítására — Békés megye 1989. évi pénzügyi ter­vének előkészítése — Békés megye közművelődési könyv­tárainak helyzete, figyelemmel a megyei könyvtár tevékenységére — bejelentések, interpellációk. A Gyulai Népművészeti cs Háziipari Szövetkezet sarkad! részlegében szovjet exportra női hálóingek készülnek. A varrodában jelenleg 11 nő dolgozik, de a jövő évi rendelé­seket már harminc dolgozó vállalja Fotó: Fazekas Ferenc Képviselőink tanácskozása A Parlament téli ülésszakáról A testület elsőként a vég­rehajtó bizottság két tanács­ülés közötti munkájáról szóló írásos előterjesztést fogadta el, melyhez Gyula­vári Pál négy pontban szó­beli kiegészítést is tett. Az egyik, hogy a szabadkígyósi szakmunkásképző intézet sü­tőüzemében a 3. műszak be­vezetéséhez — mely Újkí­gyós és Kétsoprony kenyér- ellátását biztosítja — a vég­rehajtó bizottság 802 ezer forintot megelőlegezett. A másik: Mezőhegyesen a me­zőgazdasági kombinát hő­központja mintegy 500 lakás távfűtését is ellátja. A ma­ximális díjtérítés ellenére több mint 3 millió forint veszteség keletkezett, s a kombinát kilátásba helyezte a távfűtés megszüntetését. A végrehajtó bizottság a hi­ány pótlására 3,1 millió fo­rint támogatásról döntött. A harmadik: a végrehajtó bi­zottság a Békéscsabai Előre Spartacus SC-nél jelentkező pénzügyi feszültségek mér­séklésére 5 millió forint tá­A megye 1989. évi pénz­ügyi tervének előkészítésé­hez Kovács Mihály pénz­ügyi és Bereczki András tervosztályvezető fűzött szó­beli kiegészítést. Ebből, va­lamint az írásos előterjesz­tésből kitűnt, hogy a VII. ötéves tervben előirányzott fejlődési ütemet nem lehet tartani. A végrehajtó bi­zottság november 22-i hatá­rozatával az egységes pénz­alap állami támogatásokkal és szabályozott forrásokkal fedezett 6,6 milliárd forintos összegének felosztását — 5,7 milliárd forint működtetés­fenntartás, 47,1 millió fo­rint vállalati támogatás és 850 millió forint fejlesztési kiadás — elfogadta. A 6,6 milliárd forint 55 százalékát a szabályozott források, 45 százalékát az állami támo­gatás képezi. A szabályozott bevételek — amelyek 'a sze­mélyi jövedelemadóból, a la­kossági adóból és illetékből, a földadóból és a működési bevételekből tevődnek össze — azonosak az ez évivel, összegük viszont 10 száza­A Mezőkovácsházi Városi Tanács városfejlesztési és el­látási osztálya, a Békés Me­gyei Tanács építési és víz­ügyi osztálya, a Békés Me­gyei Adófelügyelőség a há­zilagos építkezések tervezé­séhez. kivitelezéséhez kívánt segítséget nyújtani, a no­vember utolsó napjára szer­vezett fórumon, melyre a városi tanács nagytermében került sor. mogatást nyújtott 1988-ra. Ezt az is indokolta, hogy e támogatás nélkül már a de­cemberi béreket sem tudták volna kifizetni. A negyedik: a megyei tanács vb ellátó és szolgáltató szervezeténél az idén 9,6 millió forint többletkiadás jelentkezett, amit már a tervezés során is látni lehetett. A végre­hajtó bizottság a 9,6 millió forint pótelőirányzatot biz­tosította. Ezeket az átcsopor­tosításokat a megye közpon­ti költségvetése ez évi meg­takarítása terhére oldotta meg a végrehajtó bizottság. A tájékoztatót a kiegészíté­sekkel együtt a testület el­fogadta. Ugyancsak elfogad­ta egy korábbi tanácshatá­rozat végrehajtásáról szóló jelentést, amely a megyében működő kórházak helyzeté­vel foglalkozott. A követke­ző téma a végrehajtó bizott­ság munkájáról szóló be­számoló volt (ennek rövidí­tett változatát december 6-i számunkban közöltük), amit a testület szintén elfogadott. lékkai nagyobb. Az állami támogatás összege 7,4 száza­lékkal, 200 millió forinttal meghaladja az 1988. évit. A fejlesztéseknél tovább­ra is elsőbbséget biztosíta­nak a kiemelt társadalom- politikai feladatok megvaló­sítására. A lakásellátás, a középiskolai tanteremfejlesz­tés és az egészséges ivóvíz biztosítása mellett a folya­matban levő beruházások mielőbbi befejezése a cél. Új beruházás indításáról csak szűk körben lehet szó. Ami a lakást illeti, a me­gyei terv összesen 2150 la­kás felépítését irányozza elő. A szociális bérlakások ará­nya 50 körül alakul, lénye­gesen elmaradva az elő­irányzott 126-tól. Az építen­dő összes lakásból 740 OTP- és szövetkezeti beruházású, 1360 pedig családi- és kis társasházi formában épül. Fokozott figyelemmel kell kezelni a fiatal házasok, a többgyermekes családok és egyéb kiemelt rétegek la­káshoz jutását. Jövőre vár­hatóan 650-700 ilyen család A fórum szakmai jellegét azért is érdemes kiemelni, mert a magánerős építkezé­sek száma a városban és körzetében ma is jelentős, a bevezetett jogszabályok ér­telmezése pedig még nem mindenütt egységes. Ebből a meggondolásból kiindulva küldtek meghívót a Mezőko- vácsházán és vonzáskörzeté­ben tevékenykedő magán- tervezők, felelős műszaki ve­lakásgondja oldható meg. Folytatódik az ifjúsági la­kásépítési akció, melyre je­lentős támogatás és hitel áll rendelkezésre. Egészségügyi és szociális területen a bé­késcsabai kórház II. ütemé­nek előkészítése, a békés­csabai mentőállomás befeje­zése, a szociális otthonok fé­rőhelyének fejlesztése a cél. A,z oktatás területén a kö­zépiskolai tanteremhálózat 20 osztályteremmel bővül. Az ivóvízminőség-beruházás üteme tovább lassul, a kö­zéptávú tervidőszak éves előirányzatának alig több mint 40 százaléka áll ren­delkezésre. A gazdaságilag elmaradott térségekben az infrastruktúra javítása és a munkahelyteremtő beruhá­zások megteremtése a cél. Az előterjesztéshez először kérdések hangzottak el. Bó­ka Mihályné (Méhkerék) a kisközségek bevételi tervé­nek teljesíthetőségéről, Sza­bó Béla (Gyomaendrőd) a három településen — Lökös- házán, Kondoroson és Gyo- maendrődön — indokolt ál­talános iskolai fejlesztés sor­rendjéről érdeklődött, és ja­vasolta egy bizottság létre­hozását ennek eldöntésére, Mihály András (Orosháza) az iránt érdeklődött, mennyibe kerül a tanítóképző főiskola tornaterme, és a miniszté­rium ad-e hozzá pénzt, Kere­kes Kálmán (Szeghalom) a szeghalmi gázvezeték építé­sének támogatásáról érdeklő­dött. A kérdésekre adott vála­szok után a vitában első­ként Szűcs Lajos (Mezőbe- rény), a számvizsgáló bizott­ság elnöke kért szót. Szomo­rú valóság — mondotta —, hogy amint évről évre távo­labb kerülünk 1985-től, a VII. ötéves terv jóváhagyá­sától, úgy vesznek ködbe a szavakban és számokban megformált elképzelések. Új elvekkel, új szabályzókkal vágtunk az ötéves tervnek, amelyből elfogytak a számok és megmaradtak az elvek. A nehezebb körülmények kö­zött fokozottabban szükség van új utak keresésére, az ésszerű gazdálkodásra. zető, kőműves és ács kis­iparosoknak. A tanácskozá­son részt vett a helyi Kiosz vezetője is. A fórum nyílt volt, bárki bejöhetett, akit a téma érdekelt, vagy épp csa­ládi házat épít. A vitaindí­tóban hallhattunk az aktuá­lis építésügyi jogszabályok­ról, az építésfelügyelet helyi és megyei tapasztalatairól, a követelményekről, az adózá­si kötelezettségről, azok mó­László Lászlóné (Lököshá- za) a 8 tantermes iskola épí­téséért emelt szót. A lakos­ság megszavazta, hogy öt éven át évi ezer forintot fi­zet a tanácsnak iskolaépítés­re. A régiben 3 helyen folyik a tanítás, százévesek a fa­lak, olajos a padló, sötét a tanterem. Tűrhetetlen álla­potok urakodnak, a felszere­lés hiánya miatt a képesített pedagógusok elhagyják az iskolát. Czeglédi András (Sarkad) szintén az iskolagondokról szólt, s elmondta, hogy az 1-es számú általános iskola 1200 tanulója közül 1100, vál­takozó tanításban tanul. A jelenleg épülő és jövőre el­készülő 8 tanterem nem tud­ja kiváltani teljes mérték­ben a váltakozó tanítást. Kérte a megyei tanács segít­ségét 3 középiskolai tante­rem építéséhez. Mihály András (Orosháza) úgy fogalmazott, hogy a sze­génység és a méltatlankodás készteti felszólalásra. A fő­iskolai beruházás százszáza­lékos állami támogatással lé­tesült, a községi tanácsoknak pedig mindenüket oda kell adni, hogy az ott élő gyere­kek iskolába járhassanak. Azt javasolta, ne jelöljenek ki bizottságot, hanem az iskola­ügyben külön-külön, telepü­lésenként szavazzanak. Szabó Miklós, az előzőek­hez kapcsolódva elmondta, igaz, hogy a szegénység szembeállítja az igényeket, de nem lenne célszerű szem­beállítani az alsó- és felső­fokú oktatást. A megye fel­zárkózásához arra is szükség van, hogy szellemi közpon­tot hozzanak létre, amelyben majdan nemcsak pedagógus- képzés, hanem közgazdász­vagy más képzés is folyhat. Elmondta még, hogy az oros­házi városi tanács és a kór­ház vezetői levélben keres­ték fel a kórház felújítása ügyében, melynek ütemét, le­hetőségeit ismét meg kell vizsgálni. Szilágyi Menyhért (Csor- vás) elmondta, átérzi az ok­tatási gondokat, de javasolta, hogy felelős bizottság vizs­gálja és döntse el, hol meny­nyiért építsenek iskolát. Dr. Gally Mihály (Békés­csaba) azokról a beruházá­sokról szólt, amelyek a vá­rost terhelték, ugyanakkor összmegyei érdeket szolgál­tak, mint például az autó­busz-pályaudvar. Hangsú­lyozta, egy város határa nem ott ér véget, ahová kiteszik a táblát, hanem ott, ahol funkciói vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ágazat fejlesz­tése nem maradhat el, mert ezzel pótolhatatlan lemara­dás következne be. dozatairól és az ÁFA-vissza- térítés lehetőségeiről. Több kérdést tettek fel a résztvevők, amelyre azonnal, a kötetlen beszélgetés során kapták meg a választ. A te­remből kifelé jövet többen megjegyezték: tényleg érde­mes volt eljönni, sok új dol­got hallottak, amit feltétlen alkalmazni is kell. H. M. . Ismét hosszú ülésszakra készülnek parlamenti képvi­selőink. Legalábbis erre kö­vetkeztethetünk, ha bepillan­tunk a tervezett napirend soraiba, de már az is so­katmondó, hogy négynapos­ra tervezik a téli ülésszakot, december 20-tól 23-ig. Megyénk képviselőcsoport­ja tegnap délelőtt a Sarkadi Cukorgyár művelődési ott­honában tárgyalta meg a napirend témáit. Elsőként az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslatról esett szó, amellyel kapcsolatban dr. Kajái József, az Igazság­ügyi Minisztérium törvény- előkészítő főosztályának osztályvezetője tartott elő­adást. Bevezetőjében el­mondta; alkotó társadalmi vitán vagyunk túl, eközben változott is a tervezet szö­vege. — Az alapvető emberi és szabadságjogok betartása a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek, és a mai belpolitikai helyzet mi­att is rendkívül fontos — hangsúlyozta az előadó. A javaslat szerint ezek a jo­gok állampolgárságtól füg­getlenül mindenkit megil­letnek. A gyülekezési joggal kap­csolatban elhangzott, hogy a gyűlések, felvonulások, tün­tetések szervezését a tervek szerint korlátozott körben kötik előzetes engedélyhez, a többihez csupán bejelentési kötelezettség szükséges. A kérelmet, illetve a bejelen­tést a rendezvény időpontja előtt három nappal kell az illetékes hatósághoz eljut­tatni. Várhatóan élénk vita kö­veti majd az ülésszakon a jövő évi költségvetés tör­vényjavaslatát. Az alapot az a három változat adhatja A békéscsabai veteránklub szervezésében tegnap emlék­ülést tartottak a Nagy Sán­dor laktanyában abból az al­kalomból, hogy 32 évvel ez­előtt itt alakult meg a Ma­gyar Forradalmi Honvéd Karhatalom Békés megyei zászlóalja. A rendezvény a Himnusz- szál kezdődött, majd Nagy László őrnagy, a helyőrség parancsnoka köszöntötte a mintegy száz résztvevőt és az elnökség tagjait. Ezután dr. Szemenyei Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Eb­ben egyebek között hangsú­lyozta, hogy a múltat nem lehet és nem is szabad le­tagadni, mint, ahogy ezt egyes szélsőséges csoportosu­lások teszik. Ellentmondások­kal teli korunkban szükség van az emberi kapcsolatokra. A közös cél, azaz a meg­majd, amelyet a Pénzügy­minisztérium szakembere ismertetett a képviselőkkel. A tervezet a jövő évre vo­natkozóan körülbelül 20 milliárd forint költségvetési hiánnyal számol, aminek tartásához jelentős pénzügyi megtakarításokra, * illetve azok ösztönzésére lesz szük­ség. Ez a követelmény el­sősorban akkor teljesíthető, ha a költségvetés kiadási oldalát szigorúan tervezik — hangsúlyozta a szakem­ber. Ezért elkerülhetetlenné válik a különféle támogatá­sok csökkentése; például a honvédelem és az egyéb fegyveres testületek támo­gatását 4,9 milliárd forint­tal, a beruházások támoga­tását 3-3,1 milliárd forinttal, a vállalatok támogatását 4 milliárd forinttal tervezik csökkenteni. Ugyancsak a Pénzügymi­nisztérium képviselője tájé­koztatta a képviselőket a személyi jövedelemadó mó­dosításával kapcsolatos ja­vaslatról. Elhangzott: az adó­tábla módosítására azért van szükség, mert változat­lanul hagyása esetén jövőre megnövekedne az átlagos adóterhelés. A kormány ál­láspontja pedig egyértelmű­en e hatás „kivédését” cé­lozza. A javaslat tartalmaz­za még többek között a nul­lakulcsos jövedelemsáv 55 ezer forintra emelését, illet­ve a 11 adósáv csökkentését 8 adósávra. Ez utóbbi célja a teljesítmény-visszatartó hatás csökkentése. A képviselők a továbbiak­ban egyebek mellett megvi­tatták az illetékekről és a társadalombiztosításról szóló törvénymódosítás tervezetét, valamint a PTK és az al­kotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. újulás érdekében kiemelt szerep jut az érzelmeknek, az önbecsülésnek, a hitnek, amelynek kiapadhatatlan for­rása a múlt. A szónok utalt arra, hogy 1956. november 4-én a for­radalmi munkás—paraszt kormány életre hívta a ha­ladó erőket a szocialista rend megszilárdítása végett. Az ellenforradalom leküzdé­sében a békéscsabai honvéd­tisztek mellett pártmunkások is részt vettek. A karhatal- misták becsületesen teljesí­tették a párttól, a kormány­tól kapott feladatokat. Az ünnepség hivatalos ré­sze az Internacionáléval fe­jeződött be, majd levetítet­ték a „200 nap a magyar történelemből” című filmet, s ezután a csapatmúzeum megtekintése következett. — y — n Szakmai fórum magántervezőknek, kisiparosoknak H karhatalmi zászlóalj megalakulására emlékeztek II jövő évi pénzügyi terv (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom