Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

NÉPÚJSÁG

1988. december 8., csütörtök

Ami a sajtótájékoztatóról szó|ó tudósításból kimaradt

A megyei pártbizottságon a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóról szóló tudósításban jeleztük, hogy jó néhány kérdésre idő- és terjedelemhiány miatt nem tudtunk kitérni. Azt is közöltük, hogy lapunkban visszatérünk ezekre, és az olvasók által beérkezett valameny- nyi kérdésre válaszolunk. Olyanokra is, amelyeket nem a megyei, városi párt- és tanácsi vezetőkhöz intéztek, de közérdekűnek véljük azokat. íme az első rész.

— A megye gazdasági vezetőinek osztályvezető és ettől magasabb beosztású dolgozóinak hány százaléka párttag, hány százalékának van szakirányú egyetemi, főiskolai végzettsége, és mennyi az átlagéletkor?

Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetője válaszolt:

—i A vezetői posztok betöltésének alapvető kritériuma a teljesítmény. Így nem függ a párttagságtól a vezetői poszt betöltése. Természetesen egy vezetőnek munkája során figyelembe kell venni a párt célkitűzéseit, állásfoglalásait. Arra vonatkozóan nincsen adatunk, hogy az osztályvezetőktől felfelé hány százalék a párttagok aránya a megye gazdasági egységeiben. A leg^ utóbbi időben történt felírnék rés szerint, megyénkben a foglalkoztatottak csaknem 4 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A három fő népgazdasági ágban, az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban az ösz- szes vezetők mintegy 60 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával. Legkisebb az arányuk az építőiparban, legnagyobb az élelmiszer-gazdaságban. Az ipari vezetők átlagéletkora 42,9 év, az építőipari vezetőké 43,1, míg a mezőgazdaságiaké 41,7 év.

— Több olvasó Is kérdezte, mennyiben egyeztethető össze a vállalatoknál a gyengébb teljesítmény és az elsőszámú vezetők magas prémiuma közötti ellentét? Miért hagyhatják Jóvá a vállalati tanács tagjai, akiknek zöme párttag, ezeket a magas prémiumkifizetéseket?

Klaukó Mátyás válasza:

— Tudomásul kell venni,

ma nagy felelősséget ró a vállalatvezetőkre saját üzemük, vállalatuk irányítása. A prémiumfeltételek kitűzése alapvetően vállalati kategória. A politika nem is ismeri a prémiumfeltételeket az egyes vállalatoknál. Meg kell jegyezni, a felmérések szerint egyes ágazatokban az országos átlagnál kisebb prémiumokat vesznek fel a vállalatvezetők. Tudomásul kell venni, napjaink bonyolult gazdasági helyzetében plusz munkával terhelitek a vezetők. Ezt a nagyobb fizikai és szellemi megterhelést ■természetesen, nagyobb

anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik. A politikának az a véleménye, hogy a vezetőt helyben, végzett munkája alapján minősítse a vállalati, szövetkezeti kollektíva.

— A pártfórumokon többször szó esett arról, hogy a megyében nincs válságágazat. Am úgy tűnik, hogy az élelmiszer- ipar mégis válságágazat lesz. Mi erről a véleményük, és ml a kialakult helyzethez való viszonyuk?

Klaukó Mátyás válasza:

— A megyei pártbizottság november 11-i ülésén tekintette át a megye társadalmi, gazdasági, politikai helyzetét. Ezen a tanácskozáson több hozzászólásban elhangzott, hogy a hat éve tantó aszály, a fokozódó elvonás nagyon nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági szövetkezetek egy részét. A tartalékok kimerültek, a jövedelemtermelő képesség romlott. A vezetők körében elt

uralkodott a bizonytalanság. A megyei pártbizottság egyértelműen úgy döntött, hogy az aszályból eredő termés- kiesések, árbevétel-kiesések a mezőgazdaság jelenlegi pénzügyi helyzetében, a veszteségrendezésnek nagyobb hangot kein adni a kormány irányába. így született meg a megyei pártbizottság levele, amelyet a kormányhoz, a párt Központi Bizottságához és a TOT- hoz címzett. Ebben a levélben kérjük a megye speciális elbírálását az aszálykárok rendezésében. Ügy gondolom, az egész élelmiszergazdaságban ma nincs válság de a mezőgazdasági szövetkezetek mintegy egyhar- mada már évek óta jelentős gondokkal küzd.

— A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók érdek- védelmét a megyei tsz-szövet- séggel, és a TOT-tál biztosítottnak látja-e a megyei pártbizottság?

A kérdésre Cserei Pál, a

megyei pártbizottság munkatársa válaszolt:

—< Az «többi időkig az összes érdekvédelmi szervezet munkája kifogásolható volt. A legutóbbi tsz-szövet- ségi fórumokon is az fogalmazódott meg, hogy a szövetkezetek kérik a Teszövöt és a TOT-ot, hogy erősítse érdekvédelmi tevékenységét. Békés megye speciális helyzetben van, mivel az országos átlagnál jóval nagyobb arányú a mezőgazdasági alaptevékenység, ami az utóbbi időben az aszály, és az agrárolló nyílása miatt nem hozott megfelelő jövedelmet. Ezeket a gondokat fogalmazta meg a tsz-szö- vetség abban a levélben, amelyet eljuttatott az országos érdekképviselethez, és más politikai szervezetekhez. Ügy gondoljuk, ez a levél is jelzi, hogy változtatni kíván eddigi tevékenységén, érdekvédelmi munkáján a megyei szövetség.

— Mi szükség van gyenge képességű, szakképzettség nélküli, de párttag személyek kinevezésére vezetői beosztásokba akkor, amikor nem tudják ellátni ezek a vezetők feladatukat?

Cserei Pál válasza:

— Egyre kevesebb megyénkben a végzettség nélküli vezetők száma. A párt egyébként nem nevez ki gazdasági vezetőket. Egyre jobban terjed a pályázati rendszer a vezetői beosztások betöltésénél. Egy-egy bizottság vizsgálja félül ezeket a pályázatokat, majd terjeszti a felelős testületek étté, laikik eldöntik azt, ki alkalmas leginkább az adott üzem, vállalat vezetői posztjának betöltésére.

— Az egyik békéscsabai olvasó kérdezi: tudomása szerint a párt költségvetésében a tagdíjak csökkentése mintegy 500 millió forint bevételkiesést jelent. Azt hallotta, hogy ezt a kiesést az állami költségvetésből kívánják pótolni. Nincs Itt Valami ellentmondás?

Kárpáti József, a megyei pártbizottság osztályvezetője válaszolt:

—< Országosan a tagdíj- kiesés - várhatóan 350-380 millió forintot tesz ki. A tagdíjrendszer változása következtében az alacsonyabb jövedelmi kategóriában 10

I.

ezer forint nettó f izetés alatt mintegy 25 százalékkal csökken a tagdíj, míg a magasabb fizetési kategóriákban jelentősen nő a tagdíj összege. A párt a közelmúltban áttekintette saját költségvetését, és megállapította, a jövőben csökkenti működési kiadásait, emellett a meglevő létesítmények, eszközök jobb kihasználásával igyekszik növelni saját bevételét. Az MSZMP egyébként az állami költségvetéstől úgynevezett költségmegtérítést kapott az elmúlt években, amelyet az állami feladatokat is ellátó Oktatásra, kutatásra és üdültetésre fordított.

— Két évvel ezelőtt a megye vezetői és a Magyar Népművelők Egyesülete, valamint a Könyvtárosok Egyesületének megyei elnökségei találkozót tartottak, amelyen Ígéretek hangzottak el a megyei tanáéi elnökétől. Illetve elnökhelyettesétől. Az egyik az volt, hogy záros határidőn belül Intézkedni fognak a közművelődésben dolgozók béremeléséről. Nem történt semmi. A másik Ígéret az volt, hogy egy éven belül újabb találkozóra kerül sor, amelyet megye! vezetők szerveznek. Ez sem történt meg. Mi az oka?

Dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese:

— Ami a dolgozók béremelését illeti, történt intézkedés. A tanácsi szférában dolgozók keresetét minden ágazatban, az egészségügyben éppúgy, mint a közművelődésben, kiigazítottuk, hogy a legalacsonyabb bérek elérjék a 4 ezer forintot. A találkozóval kapcsolatban az a véleményem, hogy az kettős dolog, s egyik oldalról sem történt kezdeményezés. Résztalálkozások természetesen voltak időközben. Azt hiszem, talán a két egyesületnek kellene kezdeményezni, és mi örömmel veszünk részt az ilyen fórumokon.

— Az utóbbi években megyénk állami és pártvezetői többször szóvá tették a térség és különösen Békéscsaba hátrányos helyzetét. Miközben nyilatkozatukat olvastam, vagy hallgattam, óhatatlanul a me- gyeszékhely és a többi település viszonyára gondoltam. Arra például, hogy valakik, valamikor elvakult csabalsá- gukban kiagyalták a középfokra való beiskolázás három- lépcsős rendszerét. Ha Ilyen szemérmetlenül lefölözheti Békéscsaba a tehetséget, akkor nyilván az élet más területein is akad példa hasonló eljárásokra. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy vidéki településeinknek csak a középiskolái lennének másod-, Illetve har- madrendűek. Elvárható-e a Jövőben a megyei pártbizottságtól, hogy szót emeljen a fenti anomáliák ellen?

Dr. Becsei József válasza:

— A háromlépcsős beiskolázásihoz nem tudok hozzászólni, mert nem ismerek ilyet. Annyit mondhatok, hogy bizonyos békéscsabai szakközépiskoláik egy része országos, másik megyei beiskolázással működik. Ahová több a jelentkező, ott nyilván válogatni ttjell, és a jobbak kerülnek be. A megyeszékhely gimnáziumába elsősorban a békéscsabaiakat veszik fel, aztán a vidékieket. A battonyai gimnázium és szakközépiskola megyei beiskolázással működik, tehát akárhonnan vehetnek fel tanulókat. Érzésem szerint a kérdés a megyeközpontot támadja. Minden normálisan működő településhálózatnak vannak kü- llönböző centrumai, s ezeknek a feladata, hogy a hozzájuk tartozó településeket ellássák. A településfejlesztéssel arra törekszünk, hogy megfeleljünk ezeknek a

funkcióknak. Különbségek természetesen vannak; Bat- tonya nem akkora, mint Békéscsaba.

— A tanítóképzőben végzettek elhelyezkedése megoldott-e, lesz-e elegendő állás a számukra? ,

Dr. Kertész János, a megyei tanács művelődési osztályának személyügyi csoportvezetője :

—« Minden jövőre végzős hallgatót szeretnék megnyugtatni: biztosan lesz helyük a pedagóguspályán. Az nem biztos viszont, hogy éppen ott, ahol elképzelték; lehet, hogy nem Békéscsabán, hanem vidéken, az is ■lehet, hogy napközis nevelőként. 3-4 évvel ezelőtt még körülbelül 3 üres állás között válogathatott a fiatal diplomás, ma már ez nem jellemző. Fontos hozzáfűzni, hogy belátható időn belül,, tehát nemcsak jövőre, megnyugtató a kilátás,

— Egyik olvasónk arra a kérdésre kereste a választ, hogyan áll megyénkben az arzénmentesítés! program. Miért nem ad bővebb tájékoztatást a vízmlnő- ség-javitó program végrehajtásáról a megyei lap?

(Lapunk több alkalommal foglalkozott a megye ivóvíz- ellátásának helyzetével. Emellett az országos sajtó, így a Népszabadság, a Magyar Nemzet, valamint az Élet és Tudomány című hetilap idei 44. száma részletes tájékoztatást adott a Békés megyei ivóvíz-javítási program állásáról.)

A további kérdésre Medovarszkl János, a megyei tanács építési és. vízügyi osztály vezetője válaszolt:

— Békés megyében 30 településen magas a víz arzén- tartalma. Ez 270 ezer embert érintett néhány évvel ezelőtt. Ez a tény 1981-ben vált ismertté, ezt követően a megye összes kútját megvizsgálták arzéntartalom szempontjából is. Megyei és vállalati pénzeszközökből azonnal megkezdődött az ivóvízminőség-javítási program, melyet 1983. december 8-án a kormány elé terjesztett a megyei tanács. Ebben az időszakban az Egészség- ügyi Minisztérium és más főhatóságok álláspontja szerint szigorúan titkos kategóriába sorolták az ügyet. Ennek átértékelése 1985 elején megtörtént. Békés Megye Tanácsa nyílt ülésen többek között ezzel a problémával is foglalkozott 1985. február 27-én. Többször szerepelt a téma a televízióban is. Legutóbb november elején a Tájkép című környezetvédelmi műsor foglalkozott vele. Ez év végéig egv- milliárd 50 millió forintot fordított a megye a program végrehajtására, fgy 107 ezer ember ivóvizét sikerült szabványos határ alá, illetve a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által meghatározott veszélyes határ alá „lekeverni”. Kevérmes térségéből 1987 közepétől érkezik az arzénmentes ivóvíz, mely keverés után Békéscsaba. Békés és Doboz települést látja el. Az idén Sarkadig ért el ez a vezeték, és fejeződött be a hígítási program. Folytatódott az egvedi arzénmentesítés is néhánv településen, így Bu- csán és Ecsegfalván. Gyulán külön program alapján 1990-ben feleződik be a vízminőség-javítás. A program pénzügyi okok miatt lelassult. Ezért világosan látszik, hogy az 1995-ös véghatáridő nem tartható. Az egész program 3 8 milliárd forintba kerül. Eddigi végrehajtásához a pénzügyi keret megteremtésének állásáról várhatóan 1989 elején a kormányt tájékoztatni fogja a megyei tanács.

— Miért nem hirdettek versenytárgyalást a megyei vízminőség-javító program vezetéképítésére? Miért élvez elsőbbséget a Keviép?

Medovarszkl János válasza:

— Az indításkor verseny- tárgyalást írtunk ki. Ezentúl a döntést az is befolyásolta, hogy a nagy átmérőjű vezetékek építése csak megfelelő felkészültségű és eszközállományú vállalatoktól várható el, melyek közül területünkön a Keviépet tartottuk alkalmasnak a feladat ellátására. Egyébként ha a távoli Dunántúlról hoztunk volna kivitelezőt, lényegesen emelkedett volna a költség a nagy távolság miatt.

— A vízművállalatnak korszerű laboratóriuma van a Szabolcs utcában. Miért építenek újabb laboratóriumot a Vand- háti úton?

Medovarszkl János válasza:

— A felvetés jogos. A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak a Szabolcs utcában valóban megépült egy laboratóriuma. Jelenleg a közép-békési rendszer elosztó centrumában, a Vandháti úton épül az üzemviteli központ, melyben a tervek szerint szerepel egy laboratórium építése is. Pénzügyi helyzetünket figyelembe véve, a terveket átértékeljük, és csak a legszükségesebb építményeket építjük fel a Vandháti úton a vállalat és részben a program pénzügyi kereteiből.

— Elterjedt a megyeszékhelyen, hogy a közelmúltban kólt- fertőzőtt volt az Ivóvíz. Ezt a kérdést több olvasónk Is (eltette lapunknak. Ml az Igazság?

Medovarszkl János válasza:

— A hír részben Igaz, a békéscsabai ivóvízhálózat egyes szakaszain határértéket megközelítő, de azt meg nem haladó szintű kólifer- tőzést észleltek a szakemberek. Ez a téli időszakban lecsökkent vízfogyasztás következménye, mivel az ivóvíz így hosszabb ideig mozog a hálózatban. Ez ellen a hálózat mosatásával a megyei vízművállalat megtette a szükséges intézkedéseket.

— Meddig tűrhető el, hogy • kereskedelem nagy árréssel adja tovább a fogyasztóknak az olcsón felvásárolt mezőgazdasági termékeket (zöldség, gyümölcs stb.)?

Hirka Mihály, a Békés Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője válaszolt:

— A megyében általában 20-30 százalékos árréssel dolgoznak a kereskedők. Ez egyáltalán nem mondható magasnak. Egyébként ma Magyarországon kis- és nagykereskedő egyaránt szambádon, korlátok ■ nélkül határozhatja meg az árrést. Túl nagy árdifferencia általában csak a viszonteladóknál tapasztalható. A jelenlegi ellentmondásokat megszüntetni csak úgy lehet, ha a termelők is elkezdenek kereskedni. Jelenleg ugyanis ennek nincs akadálya, mégsem tapasztalható, hogy üzleteket nyitnának magántermelők, avagy a mezőgazda- sági üzemek, így akarván letörni a monopol szervezeteket.

— Mikor megy nyugdíjba Székely László, a Szarvasi Vasipari Szövetkezet elnöke?

Sebő János, a szarvasi városi pártbizottság titkára válaszolt:

— A vasipari szövetkezetben legközelebb 1989-ben lesz elnökválasztás. A tagságon múlik, hogy a bizalmat választáskor a tagok ismét megadják, vagy sem a 67 éves elnöknek. Székely Lászlót egyébként már két alkalommal választották meg elnöknek. A tagok vezetőjükkel elégedettek. A szövetkezet évek óta eredményesen gazdálkodik. Jelentős az export árbevételük is. A jelenlegi vezetés a szövetkezetnél a dolgozók bérét is folyamatosan emelte, az eredménytől és a szabályzók adta lehetőségektől függően.

— A megyei párt- és tanácsi apparátusban hány fö dolgozott korábban ténylegesen a mező- gazdaságban?

Fazekas Imre, a Békés Megyei Tanács személyzeti osztályvezetője válaszolt:

— Az apparátusban dolgozó, mezőgazdasággal foglalkozók jó része agrár- végzettségű, korábban gyakorló főagronómus, kertész, növénytermesztő, tsz-elnök, akik így jól ismerik a mezőgazdaság gondjait. Az elmúlt másfél év óta azonban az agrárágazattal foglalkozók létszámát 40-ről 29-re csökkentettük, egy része nyugdíjba ment, másik része valamilyen termelőüzemnél folytatja munkáját. A mezőgazdaság feladatának, valamint az ésszerűbb munkaerő- és létszámgazdálkodásnak megfelelően további létszámleépítés várható.

— A megyei párt- és tanácsi apparátusban hány fö dolgozott korábban ténylegesen » mezőgazdaságban?

Gyarmati Irén, a megyei

pártbizottság osztályvezetőhelyettese válaszolt:

— A megyei pártbizottság apparátusában a gazdaságpolitikai osztály munkatársai foglalkoznak a mezőgazdasággal közös munkamegosztásban, hiszen valSmeny- nyi megyei gazdálkodó szerv is hozzájuk tartozik. Hárman valamikor közvetlenül a termelésben dolgoztak, majd később a pártbizottság munkatársai lettek. Egyébként a megyei pártbizottság testületében lényegesen több agrár * szakember tevékenykedik.

— Jogában áll-e az Állami Biztosítónak kötelezni az állampolgárokat az OTP-kől- csönnel terhelt lakások megnövelt biztosítási összegének kifizetésére? Előreláthatólag (Ot forintról 2000 forintra növekszik ez az összeg Január1-JétőI.

Zoltán Tamás, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója a kérdésre a következőkben válaszolt:

— Az Állami Biztosító nem 'kötelez senkit — az OTP-kölcsöjpiel rendelkezőket sem —- az új lakásbiztosítás megkötésére, de azt korszerűségénél fogva igen ajánlja. Ennek érdekében valamennyi ügyfelet személyesen, folyamatosan megkeres. Az igaz, szeretné, ha a szervezési munka az OTP- kölesönnel terhelt lakástulajdonosoknál a jövő év végére befejeződne és azután az ügyfelek már csak ilyen fajtájú biztosítással rendelkeznének. A kérdező által említett összegekről pontos véleményt nem lehet nyilvánítani, mivel a lakásbiztosítások évi díja az ügyfél által meghatározott biztosítási összegtől és a kockázat nagyságától függ (épület értéke, ingóság értéke). Általában valóban többe kerül, mint a korábbi biztosítási forma volt, de kár esetén új értéken kapja a térítést az ÁB-vel szerződő.

— Szükségesnek tartanánk — sok jaminal véleménye es —, munkakezdés előtt 7—8 és munkaidő után 17—18 óra között sűríteni a járatokat. Ugyanis a szardínlásdobozban nincsenek olyan szorosan a halak, mint ezeken a buszokon as emberek. Még egy, szintén > kerület buszközlekedésével kapcsolatos kérdés Is érkezett, miért vette el a Volán a kerület lakóitól a 14-es Járatot?

A kérdésekre dr. Horváth Ferenc, a Körös Volán termelési igazgatóhelyettese adott választ:

— Kétségtelen, hogy a jelzett reggeli és délutáni-esti időszakban a legzsúfoltab- bak a jaminai buszok: a napi forgalomnak legalább negyvenöt százaléka ekkor történik. Különösen a reggeli órákban. Sajnos, egyelőire nem tudjuk sűríteni a járatokat, egyetlen szabad buszunk sincsen. Ami a második kérdést illeti: december l-jével beindítottuk az IV jelzésű járatot, amely a gépállomás- és a buszállomás között, a 14-es régi útvonalának ezen szakaszán közlekedik. Amint vásárolni tudunk új autóbuszokat, sűríteni fogjuk ennek járatszá- mát, csökkentve a 1-es, a 3-as járatok zsúfoltságát.