Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

1988. december 28., szerda

o

Kamarai döntés az országemblémárél

A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége döntött arról, hogy a jövőben milyen országemblémát használnak a külföldön megrendezendő magyar gazdasági napok, kulturális rendezvények, kiállítások, bemutatók alkalmával.

A Kamara a Magyar Hirdetővel együttműködve két évvel ezelőtt pályázatot hirdetett megfelelő országjel elkészítésére. A pályázatra 24 grafikus 98 alkotást küldött be. Közülük a szakmai bizottság nyolcat talált megfelelőnek arra, hogy jeles

eseményeken az ország jelképévé váljon. A tesztelés és a közvélemény-kutatás eredményeként három embléma maradt versenyben, s végül a Kamara ügyvezetősége Schmal Károly grafikusművész alkotását fogadta el.

Sis a Lánchíd fő kontúrjait ábrázolja, piros-fehér- zöld színekkel. Az emlémát Hungary felirattal látták el.

A jelet a Magyar Gazdasági Kamara az exportra kerülő termékek származásának jelölésére is felhasználni javasolja.

Dévaványán 1987. december 1-jén adták át az új nyolc tantermes iskolát, melynek hat tantermes bővítését a Békés Megyei Beruházási Vállalat tervei alapján a helyi tanács költségvetési üzeme végzi. A 19 és fél millió forintos beruházás műszaki átadására a szerződés szerint 1989. május 31- ig kerül sor. Fotó: Oravszkl Ferenc

Pályázati felhívás

Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága PÁLYÁZATOT HIRDET

a Családsegítő Központ vezetői munkakörére

A munkakör 5 évre szóló, határozott idejű kinevezéssel azonnal betölthető.

Bérezés a 16/1988. (IX. 5.) ÁBMH számú rendelkezéssel módosított 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelkezés szerint.

A tanács a Családsegítő Központot 1989. január 1-jei hatállyal, a komplex családvédelem megvalósítására hozta létre.

A vezető feladata az intézmény működésének beindítása, majd megfelelő irányítása.

A munkakör betöltésének feltételei:

— a következő képesítések egyike: orvos, pszichológus, pedagógus, szociológus, jogász, politológus, szociális szervező

— legalább 5 éves szakmai gyakorlat

— példamutató erkölcsi, etikai magatartás.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

— a legfontosabb személyi és foglalkozási adatokat

— részletes szakmai önéletrajzot

— büntetlen előélet igazolását

— a képesítést igazoló okirat másolatát

— a feladat teljesítésére vonatkozó programot, elképzelést.

A pályázatot 1989. január 20-ig lehet benyújtani a vb személyzeti és oktatási osztályához (5601 Békéscsaba, István király tér 7. Pf.: 112.).

A végrehajtó bizottság a kinevezésről az 1989. februári ülésén dönt.

Egy hónap hangulata a szakszervezeti információ tükrében — december

Belpolitika

A központi béremelésben részesülők körét — egészségügy. oktatás, közművelődés —• kivéve semminemű javulás nem tapasztalható a közhangulatban. A megélhetés körülményeinek várható további romlása rémképként nyomasztja a bérből és fizetésből élőket, különösen az alacsony keresetűeket, a fiatalokat, nyugdíjasokat.

Az áremelési előrejelzések — különösen az alapvető élelmiszerek árának további emelése —, a lakásépítési- vásárlási hitelfeltételek minden képzeletet felülmúló emelése, az infláció nagyságrendjét jelző ötezer forintos címletű bankjegyről szóló hírek stb. szinte kétségbeej- tették a dolgozók döntő többségét. A jövőtől való félelem szorongató érzése, a létbizonytalanság veszélye felkorbácsolta az indulatokat, még élesebb megvilágításba helyezte a visszásságokat és súlyos ellenérzéseket táplál a vélt vagy valós felelősök iránt. A népgazdaság rendkívül súlyosnak ítélt helyzetéért az ország korábbi vezetését és az azt kiszolgáló vezető tisztségviselőket (azaz a politikai intézmény- rendszer egész apparátusát) tartja felelősnek a közvélemény, ezért szinte mindenkivel szemben bizalmatlanok. Nem tudta kivívni a jelenlegi országos vezetés sem a bizalmat, egyrészt, mert a stabilizációs program időarányos eredményeit nem tartják megnyugtatónak, másrészt, mert jó néhány konkrét ígéret csak ígéret maradt, ugyanakkor a dolgozókra nehezedő terheket egyre elviselhetetlenebbnek tartják.

„Több országos fórumon elhangzott, mely szerint a mostani párt- és kormányvezetés elhatárolja magát a múltban elkövetett hibás gazdasági és politikai döntésektől. Dolgozóink joggal kérdezik, hogy abban az időszakban hol volt a jelenlegi vezetés, hiszen a posztok nem az utca emberével lettek betöltve.” (HVDSZ m. titkárság)

„A három-négyéves kilábalási programot kétszer- háromszor meghirdette a kormány. Ma rosszabbul állunk, mint a meghirdetés idején. Nagyon sokszor lehet hallani, hogy a vezetés nem követett el hibát, mégsem teljesült a meghirdetett tervszám. Legjobb volna leváltani ezt a népet, mert nem hajlandó, nem tudja, nem képes végrehajtani a vezetés illuzórikus elképzeléseit.” (DTCSV)

„A dolgozók körében igen nagy a bizalmi válság. Megkérdőjelezik az egész jelenlegi társadalmi rendszert. Felháborító többek között, hogy az egész országot félrevezették pl. az adósságállomány valódiságára vonatkozóan. Mit lehet igaznak hinni ezek után?” (Áfész, Déva- ványa)

„A közhangulat rosszabb, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.” (Áfész, Mezőko- vácsháza)

„A fiatalok problémái a kormányzat részéről az ígéret szintjéig jutottak el, s nálunk, mint már a közelmúltban tapasztaltuk, az ígéret nem úri becsületszó.” (HVDSZ m. titkárság)

„Az árakról nehéz beszélni. nagyon félünk a jövő évtől, tudjuk, hogy amit ígérnek, azt úgysem tartják be, és valóban már csak ezer forinttal lehet a boltba lépni, mert csak a levegőért nem kell még fizetni.” (Körösi Á. G.. Gyomaendrőd)

„Az előterjesztett nyereségadó-javaslat elfogadása azt jelenti, hogy változatlanul óriási teher lesz a vállalatokon. A bevezetésre kerülő külön adók tovább szigorítják a vállalatok gazdálkodását. Elképzelhető, hogy ez a jövőben — közvetve — mind a fogyasztói szférában fog lecsapódni.” Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák; „ha a kormány akkora energiát fordítana a kintlévőségeink behajtására, mint a lakosság fogyasztásának be- szűkítésé-re, akkor a helyzet sokkal jobb lenne.” (HVDSZ m. titkárság)

„Mi nagyon nehezen értjük meg azokat az elképzeléseket, hogy az államot terhelő adósságból a vállalatok lesznek megterhelve és nem az állampolgárok. Miszerin- tünk az történik, hogy a mi vállalatunk esetében a terhek növekedésével a vállalat az amúgy is nehéz helyzetéből még nehezebb helyzetbe kerül, és az persze a dolgozót is érinti. — Ennek a fordítottja történik a nem gazdálkodó szervezeteknél, akik központi keretből biztos pénzforrással rendelkeznek.” (Körösi Á. G., Gyama- endrőd)

Az árak és a bérek elszakadása miatt különösen érzékenyen reagál a közvélemény az aránytalanul magas jövedelmekre, „az igazságtalanul nagy” fizetésekre. Tudni vélik, hogy vannak vezetők, akik rendkívül magas fizetésük mellett hat számjegyű bruttó jutalmat kaptak, törvényesen. Elutasítják és felháborodva fogadják a hivatalos érveket, miszerint ma rendkívül súlyos gond és teher nyugszik a gazdasági vezetők vállán, és szigorú feltételek teljesítése esetén kapják a jutalmukat. A dolgozók részéről az ellenérv, hogy mindezt nem támasztják alá a nép- gazdasági teljesítmények, illetve ezek értékelése, mely szerint a kedvező külpiaci feltételeknek, a tőkés export ösztönzésének, azaz állami támogatásának, és nem a hatékonyságnak köszönhetőek az elért eredmények.

A jutalmak nagyságrendjének igazságtalanságát ezen kívül is vitatják. Elutasítják a nagy felelősségre vonatkozó hivatkozást is, mert az általános vélemény, hogy a legsúlyosabb Vétségekért, a milliós károk okozásáért sem történik példát statuáló felelősségre vonás.

„A tőkés a saját pénzét kockáztatja és úgy dirigál, nálunk az állam és a munkás bőrét kockáztatják a vezetők — és megbuktathat-e egy vezetőt a kollektíva? — nem.” (Mezőkovácsháza, szb)

A nyugdíjak közötti nagy különbségek is irritálják a megélhetési gondokkal küzdőket. „Beszédtémaként szerepelt a volt miniszterelnök: Lázár György, Hegedűs András nyugdíjának az összege (állítólag 40 000 Ft/hó). Többen felvetik, hogy az ország jelenlegi helyzetéért felelős emberek megérdemlik-e ezt a kivételes bánásmódot.” (Medosz mb)

„Tagjaink igazságtalannak tartják, hogy a nyugdíjasoknak egységesen 460 Ft-tal emelik a nyugellátását. A 10 000 Ft feletti nyugdíjat nem indokolt emelni, inkább a kisnyugdíjasok kapjanak nagyobb emelést.” (DTCSV)

Felfokozott várakozás előzi meg az adóreformot. A közvélemény nagyon reméli, hogy az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatását felszámolják. Ennek kapcsán sokmindenkit foglalkoztat az adófizetési morál kérdése.

Általános felháborodást váltott ki a tv nyilvánossá- - ga előtt bemutatott adósságvégrehajtási eljárás, amely kitűnően példázta az állampolgárok kiszolgáltatottságát a hatósággal szemben. Egyrészt felháborítónak tartják, hogy a tulajdonos jelenléte nélkül behatolnak a lakásba, másrészt képtelenségnek tartják, hogy jelentéktelen tartozás esetén százszoros értéket foglaljanak le.

„A felháborodást az okozta, hogy egy 270 Ft-os OTP- adósság fejében egy 26 000 Ft-os tv-t vittek el egy bezárt lakásból. Szinte lehetetlen, hogy mindezt jogosan tették — mert így nyilatkozta a főhatóság —. Félelmetes jelenségnek tartják, hogy ennyire ki vagyunk szolgáltatva a bürokráciának.” (Medosz mb és mások)

Grósz elvtársnak a Budapest Sportcsarnokban elhangzott beszédét nagy érdeklődés kísérte. A beszéd tartalmát, hangnemét illetően megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a határozott hangvételt, a kemény megfogalmazásokat — a jelenlegi helyzetben — szükségszerűnek ítélték —, míg sokan épp ezt kifogásolták. A város és a vidék közötti különbségek felvázolásával — az információs jelentések tanúsága szerint — senki nem azonosult. Nem talált megértésre az a gondolata sem, amely azt hangsúlyozza, hogy a dolgozók ne többet, hanem hatékonyabban dolgozzanak — tudniillik, a közvélemény szerint ehhez a feltételeket kellene biztosítani.

„Grósz elvtárs szerint több a gond a városokban. Szerintünk a vidéki ember gondjai súlyosabbak, vidéken ugyanis többet kell fizetni az áramért, drágább a helyi közlekedés, ugyanannyi munkáért a fővárosban többet fizetnek, mint a vidéki telephelyeken. A budapestiek az utat, a csatornát, a különböző közműveket ingyen kapják, a vidéki ember viszont saját maga építi, fizeti és napi 12-14, vagy még ennél is több munkával szerzi meg a jövedelmét.” ' (Mezőkovácsháza, szb.)

„Ellenérzéssel fogadták dolgozóink Grósz elvtársnak azt a kijelentését, hogy »■Nem rengeteget kell dolgozni ! Értékesebb terméket kell előállítani«. Ez a megfogalmazás ugyan igaz, de ez nem a kétkezi dolgozón múlik. Amennyiben a dolgozók felelőssé tehetők mindezekért, úgy a politikai és az állami vezetés sem vonhatja ki magát a felelősség alól.” (HVDSZ megyei titkárság)

Nagy várakozás előzte meg a kormányszintű személycserét. Sokak számára meglepetés volt Németh Miklós elvtárs megválasztása, voltak, akik azt reklamálták, hogy a Szabad Európa már előbb bemondta, mint ahogy a választás megtörtént. Végül is a közvélemény döntő többsége bizalommal van az új miniszterelnök személye iránt, egyetértéssel és reménykedve nyugtázta Nyers elvtárs államminiszterré választását is.

A szakszervezetek országos értekezletét élénk figyelem kísérte. A tanácskozás nyilvánosságával, a tv, a sajtó közreműködésével elégedett a tagság. Ugyancsak tetszést váltott ki a küldöttek nyílt, kendőzetlen, reálisnak értékelt véleménynyilvánítása. Pozitív visszhangot váltottak ki a Békés megyei küldöttek hozzászólásai is. Ugyanakkor az országos értekezlet indulása több olyan dolgozóban keltett hiányérzetet, akik a megalakult új szakszervezetek tevékenységét szimpátiával figyelték. Konkrétan azokról a szak- szervezetekről van szó, akiknek a SZOT nem adta meg a lehetőséget a tanácskozáson való részvételhez.” (HVDSZ m. titkárság) Többen megfogalmazták, hogy az értekezleten kinyilvánított szándékok, törekvések következetes végrehajtása a fő kérdés. „Jelenleg a dolgozói véleményekből egy várakozó álláspont tükröződik, kérdés, hogy a tartalmas hozzászólásokból mi fog megvalósulni.” (Körös Volán, Bcs., és mások)

Helyi témák

A bundaügy fölött még nem tért napirendre a közvélemény. „Városunkban (Békéscsaba) az elmúlt időben olyan hangulat uralkodott el a közvéleményben,

mely nem keltett szimpátiát városunk vezetése iránt (sétálóutca, az új autóbusz- pályaudvar) a közvélemény álláspontja az: éppen ideje, hogy a „glasznoszty” szele városunkat is elérje. Nagy port vert fel a helyi futballcsapat körül kialakult bundabotrány. A sajtóban megjelent hírek alapján több vezető is felelős a kialakult helyzetért. Dolgozóink remélik, hogy hamarosan megnyugtatóan lerendeződik a probléma és a vétkesek elnyerik méltó büntetésüket.” (HVDSZ m. titkárság)

„A bundabotránnyal kapcsolatban a szkeptikus jóslatok kezdenek beigazolódni. Egyre több játékos és vezető kap felmentést. Általános vélemény, ha a mostani ügyet nem intézik el következetesen, az a magyar labdarúgás végét fogja jelenteni.” (Áfész, Mezőkovácsháza)

Meglehetősen felkavarta a kedélyeket a gvomaendrődi nyomda volt igazgatójának, Lakatos Gyulának a Népszavában megjelent „vallomása”. A megye párt- és állami vezetőit is kritikusan érintő kérdés sok mindenkit megdöbbentett. A Népújságban közzétett válasz egyeseket megnyugtatott, másokban kételyeket ébresztett. „Miért kapták névre szólóan a reklám célú könyveket?” „Miért kapott egy szervezeten belül több személy is?” „Miért kapták rendszeresen és minden példányból egyet?” „Van-e nyilvántartás arról, hogy mikor kiknek, hány darabot adtak tovább?” — ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják még ma is az emberek egy részét.

A Szerdahelyi úti aluljáró áldatlan állapotának megszüntetését kérték az V. kerület lakói, információbeli válasz: az aluljáró közlekedésre alkalmas, száraz cipővel is el lehet menni alatta. (Igen, ha a járókelő szatyorban viszi a cipőjét.)

Kérdés, nem lett volna-e erkölcsösebb egy db. lift árát ezen mostoha állapot megszüntetésére fordítani?” — jelzi a DTCSV, Bcs.

„Minden információs jelentés visszatérően foglalkozik a helyi közlekedéssel. Jelenleg is számos alapszervezet jelezte, hogy a helyi járatok — az érvényben levő menetrend ellenére — többször kimaradnak, minden konzekvencia nélkül. Dolgozóink remélik, hogy előbb-utóbb véget ér ez az áldatlan állapot, és városunk vezetői odahatnak, és intézkednek a közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében.” (HVDSZ m. titkárság)

Külpolitika

Megrendülésről és mély együttérzésről tanúskodnak az információs jelentések a Szovjetunióban bekövetkezett félelmetes természeti katasztrófával kapcsolatban. Elismerően és meghatottan szólnak a világ országainak összefogásáról, segítőkészségéről. Egyetértéssel fogadták a SZOT pénzbeni segítségének hírét.

Sokan aggodalommal figyelik a Szovjetunióban zajló belpolitikai eseményeket. „Nekünk az a véleményünk, hogy nagyon sok ellenfele van Gorbacsovnak házon belül és félő, hogy ami rossz, azt ellene fordítják. Ez pedig erősen kihatna a szocialista táborra." (Körösi ÁG, Gyomaendrőd)

„Az érdeklődés középpontjában Gorbacsov főtitkár által bejelentett csapat- és fegyverzetcsökkentés áll.” (Medosz mb. és mások)

Nagy felháborodást váltott ki a magyar diplomata, Győrfi Károly elleni bukaresti provokáció. „A koholt vádak annyira valószínűtlenek, .a vele szemben tanúsított eljárás annyira provokatív, hogy megkérdőjelezi a román diplomácia józanságát.”