Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 23., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLin. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Berekesztették az Országgyűlés decemberi ülését Módosították a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt Folytatás: január 10-én Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés. Stadinger István Ház-elnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen berekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával, illetve az interpellációk­kal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én folytatódó ülésszakon foglalkoznak a képviselők. Villányi Miklés előterjesztése Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi Mik­lós pénzügyminiszter terjesz­tett be törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Kimondotta: a személyi jövedelemadó-törvény 35. paragrafusa előírja, hogy „az adó következő évi mértékei­re és az alkalmazandó ösz- szeghatárokra az állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi vi­szonyok változására tekin­tettel — tesz javaslatot.” Ez az egyik és elsődleges oka, hogy a kormány az Ország- gyűlés elé terjeszti az adó­tábla-módosítási javaslatát. Változnak az adósávok Az idei adóbevételi tervek teljesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jövedelemadó ez évben a terv szerinti 58 mil­liárd forintot meghaladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jövedelemadót már befizettek. A kormány a személyi jö­vedelemadó 1989. évi módo­sításának kialakításakor ab­ból indult ki, hogy a nomi­A Tisztelt Ház nálbérek jövő évre tervezett 5-7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adótáblát kell kidolgozni, amely az adóter­helést nem növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adótábla három kritikus pontja: az adómen­tes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvo­nás, túlzott a legmagasabb adósávban a 60 százalékos adóterhelés, és a 100—240 ezer forint közötti adósá­vokban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla módosítására két változatot terjeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 he­lyett 8-ra csökkenne az adó­sávok száma, mérséklődné­nek a legalsó és a legfelső határon levő adókulcsok. Az „A” változatban az alsó ha­táron 20 százalékról 18 szá­zalékra, a „B”-ben 17-re, a felső határon pedig 60-ról 56-ra. Ezzel a felső határ a vállalkozási nyereségadó­elvonás mértékéhez közelí­tene. Ennek azért van kü­lönös jelentősége, mert 1989- től az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó-tör­vény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sávokban pedig kétfé­le módosítást javasolnak. Az „A” változat a nagyobb jö­vedelműeket kedvezményezi, a „B” változat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelme­ket hozza kedvezőbb hely­zetbe. Mindkét változat ke­vesebb adót hoz. mint az ér­vényben lévő adótábla. Az „A” változatban 10,5 száza­lékra csökken az átlagos adóteher, a „B” változatban 10 százalékra az idei vár­hatóan 12 százalékról. Ez az adóteher-csökkenés 10-12 milliárd forinttal több jö­vedelmet hagy az állampol­gároknál és ahhoz is hozzá­járul, hogy az eredetileg ter­vezett 6-7 százalékos reál­bércsökkenés 1989-ben ki­sebb, 4-5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kor­mány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az inflá­ció ellensúlyozására jövő év­ben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mel­lett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer fo­rinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jö­vedelem. Kidolgozzák a családi jövedelemadózás modelljét — Körülbelül 400 ezer nyugdíjas vállal munkát. A statisztika szerint általában I azok, akiknek a nyugdíjuk is magasabb. A rendelkezésre I álló kevés információ alap- I ján, ha csak a nyugdíj mel- I íetti keresetet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, pél­dául a szobakiadást, a ma­gánoktatást nem, az adóki­esés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A számításban nagyságrendi tévedés nem lehet. Ez mini­mum 1,5 milliárd forint ta­nácsi bevételkiesést jelente­ne. A kormány azért sem támogatja a nyugdíj mellett elért jövedelmek nagyobb kedvezményét, mert szociál­politikai szempontok alap­ján sem a magasabb jöve­delmű nyugdíjasok kedvez­ményét lenne célszerű növel­ni. Ha lenne forrás, akkor azt az alacsony nyugdíjak növelésére kellene felhasz­nálni. Egyébként az adómér­tékek csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben ked­vezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójá­nak mérséklése és az adó­terhelés csökkentése mellett javítja a személyi jövede­lemadó működéskömyezetét, így tovább csökkenti telje­sítményt fékező hatását a li­beralizáltabb bérgazdálko­dás, az egészségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti díjak emelése, és az is, hogy 1989-től költségtérí­tés jellegű, tehát adómentes lesz a bányamentési pótlék, i — A személyi jövedelem- ■ adó-módosítások sora mind- j ezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalon) Gyászol a Parlament és a nemzet Sokszor csak egy pillanat műve, hogy az ülésterem hangulata egyik végletből a másikba essék. Meg­szoktuk, vitakultúránk elengedhe­tetlen tartozéka. Ám a Ház elnöké­nek tegnap déli beszédét senki nem várta. A teremben öt percre meg­állt a munka. Az arcokról, a tekin­tetekről leírhatatlan döbbenet, mély gyász sugárzott. Meghalt Boldizsár Iván. A folyosó­kon elhelyezett monitorokon meg­rendítő képek sorakoztak: Boldizsár Iván üléstermi széke, asztala, im­már mikrofon nélkül — a felszólalás örökre elmarad. A jó barát, Szentágothai professzor, fejét mélyen meghajt­va, behunyt szemmel, megtörve. S egy másik képviselő- társ, a „székszomszéd”: arcán keserű könnycseppek tör­nek utat maguknak. Pálya- és képviselőtársak, barátok, ismerősök tisztelegtek emlékének az ülésteremben, a folyosókon... és odakint. Mert a Parlament gyásza egész nemzetünk gyásza^.. Ami a gyógyszertár-ellátottságot illeti, megyénk nem pa­naszkodhat, hiszen a lakosság lélekszámát tekintve ez az arány jobb az országos átlagnál. Ami a minőséget illeti, az is tovább javul. Különösen szépre sikerült a tegnap Domb­egyházán megnyílt, mintegy 10 millió forintos költséggel el­készült gyógyszertár és a szolgálati lakás. A gyógyszertári központ beruházásaként felépült létesítményt dr. Barta Kál­mán megyei főorvoshelyettes adta át a községnek, amit Luczay Aurél gyógyszertárvezető köszönt meg és vett át. Részt vett az eseményen Hüttner Vilmos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Does János, a gyógyszertári központ igazgatója és Gallainé Dévity Katalin megyei főgyógysze­rész Fotó: Béla Ottó Nagyobb nyilvánosságot a pártmunkának n pártértekezlet tapasztalatairól tanácskozott a békéscsabai pártbizottság A pártértekezlet tapaszta­latait elemezte tegnapi ülé­sén az újonnan megválasz­tott békéscsabai városi párt- bizottság. A december 3-i tanácskozásról szólva Kutas Gyula, a pártbizottság első titkára megállapította, hogy az alapvetően sikeres volt, s jól szolgálta a párton belüli cselekvési egység kialakítá­sát. Egyik legnagyobb ered­ményének azt tartotta, hogy a reformot támogató, meg­újulásra kész testület ala­kult. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a pártértekezlet elő­készítésével, lebonyolításával kapcsolatban sok bírálat hangzott el. A pártbizottság tagjai arra figyelmeztettek, hogy a kül­döttek kiválasztására, felké­szítésére, a jelölőbizottság tevékenységére, az appará­tus választott tisztségviselői­nek a választások előkészí­tésében, a pártértekezlet le­bonyolításában játszott sze­repére nagyobb figyelmet kell a jövőben fordítani. A hozzászólók egy része a pártmunkában nagyobb nyil­vánosságot tart szükséges­nek. Javaslat hangzott el arról is, hogy a pártértekez­let hozzászólásait nyilvános­ságra kellene hozni a me­gyei lapban, illetve a Csabai Hírmondóban. A testület tájékoztatót hallgatott meg a tagkönyv- csere tapasztalatairól és a békéscsabai Kulich Gyula munkásőregységek tevékeny­ségéről. A párttagsági köny­vek cseréjét megelőző elbe­szélgetések időszakában 391- en léptek ki a pártból, 45 párttagot pedig az alapszer­vezetek töröltek a párt tag­jainak sorából. A kilépések legfontosabb indoka: beteg­ség, alacsony nyugdíj, csa­ládi ok, egyéb sérelem, s a párt politikájával való egyet nem értés. A kilépések szá­mának növekedése, a pártba jelentkezők számának csök­kenése arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az MSZMP- nek további bizalomerősítő lépéseket kell tennie. A munkásőregység tevé­kenységéről szólva elhang­zott, hogy a munkásőrök a kedvezőtlen társadalmi, gaz­dasági jelenségek ellenére is sikeresen tesznek eleget fel­adataiknak. A pártbizottság ülése bejelentésekkel és munkabizottságok megvá­lasztásával fejezte be mun­káját. k. J. Déte-igazgatótanácsi ülés Csanádapácán Knrszerü paradicsomsürítö üzemet létesítenek A Mezőkovácsházi Seprű­cirok termelő Szövetkezeti Közös Vállalat (Citév) ez év december 31-étől az Oroshá­zi Dél-Békés Megyei Terme­lőszövetkezetek Gazdálkodá­si Társulása (Déte) leányvál­lalata lie&z. Többek között ezt az alapító határozatot fogadta el a Déte igazgató­tanács-ülése, amelyet a na­pokban tartottak, Olajos Im­re elnök vezetésével Csanád­apácán. A tanácskozáson döntöttek a Csanád apácai Széchenyi Tsz-ben megvalósuló korsze­rű paradicsomsűrítő-üzem létrehozásáról. A tervek sze­rint a Déte 17 tangazdasága mintegy 400 hektár termő- területtel kíván csatlakozni a paradicsomsűrítő-vonal létre­hozásához. Az elképzelések szerint jövőre már termel az üzem, amelynek termékeit tőkés piacon kívánják érté­kesíteni. A Békéscsabai Kon­zervgyár segít a beruházás megvalósításában. Alapvető­en a“ háztájiban, nagyüzemi integrációban megtermelt pa­radicsom feldolgozása lesz a feladata az új sűrítőüzem­nek. A terveknek megfele­lően melléktermékként para­dicsommagot is kinyernek a feldolgozás során. Az infra­struktúra biztosítása, az ez­zel kapcsolatos tervezés, ügyintézés a Csanádapácai Széchenyi Tsz és a Déte fel­adata. Az igazgatótanács-ülésén tájékoztatót hallgattak mega résztvevők az új társasági törvényből adódó ügyrendi, szervezeti feladatok végre­hajtásáról. Eszerint a Déte ügyrendi bizottsága folyama­tosan dolgozik azon, hogy 1989. december 31-ig végre­hajtsa a gazdálkodási társu­lás szervezeti korszerűsítését az érvényben levő új társa­sági törvény alapján. A tanácskozás bejelenté­sekkel fejeződött be. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom