Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
1988, december 21., szerda o A Békéscsabai Béta Ipari Szövetkezet gádoros! II. számú asztalosüzemében 28-an dolgoznak korszerű, termelékeny gépek segítségével. A lakosság helybeli foglalkoztatására létesített ipari munkahelyen elsősorban különböző bútorok alkatrészeit készítik. Lcbik Józsefné a Budapesti Szék- és Kárpitosipari Szövetkezetnek fotelalkatrészeket gyárt Fotó: D. K. Amíg élünk, aktuális: az egészségi Beszélgetés dr. Téth Zoltán kevermesi ügyvezető körzeti főorvossal Merre induljon a magyar mezőgazdaság? Gondolatok Kopátsy Sándor interjújához „Felkapott” téma lett manapság az agrárpolitika. Folynak a viták szóban és írásban, nem takarékoskodva a szenzációs megállapításokkal, a gyökeres megújítást célzó javaslatokkal. Keményen ostorozzák a „régit” — ami még nincs 30 éves —, és ránk tukmálják az „újat”, ami egy idealizált százéves modell. A sajtó egyre inkább megtelik a féligazságokkal, a tények torzításával operáló „osztott-agrárpolitika” elméletekkel. Ennek egyik „gyöngyszeme” a Népújság december 14-i számában Kopátsy Sándorral megjelent interjú, „... a nagyüzemi mezőgazdaság rendkívül eszközigényes, s hatékonysága alacsony” — mondja Kopátsy. Erre egyetlen adatot közöl bizonyításul: „A magyar mezőgazdaság az elmúlt 30 évben megkapta a beruházási források 15-22%-át”. Az egészségmegőrzés nemzeti programjáról másfél éve folyik a vita a különböző fórumokon a társadalom szinte minden rétegében. — Miért vált szükségessé ennek a programnak a bevezetése? — kérdeztük dr. Tóth Zoltán véleményét az egészségügy aktuális kérdéséről. —■ Hosszú évekre visszamenőleg vizsgálva a magyar lakosság megbetegedési és halálozási statisztikáját, döbbenetes adatokat látunk. Minden újságolvasó, sorsunk iránt érdeklődő ember tud a vezető halálokokról, arról, hogy Európában ilyen vonatkozásban az első helyen vagyunk. Elsősorban az életmódunkban, rossz szokásainkban, helytelen táplálkozásunkban kell keresni a változtatás lehetőségét. E területen minden magyar embernek személyes feladata van. — Mit jelent ez Keverme- sen? — Falun talán még nehezebb a változtatás, de valami megindult, túl vagyunk a felismerésen és az emberek akarnak valamit. Az egészségügyben, a tömegszervezetekben dolgozók már eddig is állandóan foglalkoztak egészségügyi felvilágosítással, tehát nem feltétlenül új ismeretek átadásáról, de mindig megújulni tudó tevékenységről van szó. — Mondana néhány példát, hogy itt a körzetében mi történt a program ismerete óta? — Minden 14. életévét betöltött ember, ha bármilyen panasszal felkeresi a rendelőnket. megmérjük a vér- nyomáisát. Szeretnénk megértetni a fiatalokkal és idősekkel, hogy panaszmentesség esetén is van értelme az ilyen vizsgálatoknak. Az időben felismert betegséget könnyebb kezelni, karbantartani, mint az elhanyagoltat. Az elmúlt évtől a 40-50 év közötti korosztályt rendelési időn túl vizsgáltuk, ebben az évben a 30—40 közöttieket rendeljük be. Sokan nem tudnak olyan problémákról, amit ekkor derítettünk ki. Tapasztaltuk sajnos azt, hogy a beállított gyógyszeradagokat önkényesen megváltoztatják, kihagyják a betegek. A dobozokon is szerepel, hogy miből mennyit és mikor szedjenek, de főként az idősebbek nem figyelik ezeket. Oj nyilvántartási rendszerünk szerint a betegnek van egy kis füzete, amelybe a lényeges dolgokat beírjuk és nyilvántartjuk az állapotváltozást, a visszarendelés idejét, esetleg a vizsgálati szákvéleményt is. Külön figyelünk azokra, akiket otthonukban kell ellátni, ez a körzeti nővérek segítségével lehetséges. Az iskolákban, óvodákban, bölcsődében 1987-ben a beszélgetés, a játékok mellett videofilmeket vetítettünk. A szülői értekezleteket is felhasználtuk az egészség- ügyi ismeretek továbbítására. Sajátos ellátással külön gondot fordítunk az idősek klubjára. — Milyen életmódbeli problémák a legjellemzőbbek? — Ezek szinte általánosítható tapasztalatok: zsírosán, sósán, fűszeresen étkezünk. Sokan és sok alkoholt fogyasztanak, mértéktelenül dohányoznak. Fizikai és lelki erei ükön felül végeznek munkát az emberek. Felmérhetetlen a családi és emberi konfliktusok negatív hatása, kevés az oldódási, pihenési lehetőség. A fiatalok körében eluralkodott a durvaság, s ez összefügg az egészségügyi kulturálatlan- sággal is. — Mely feladatok a legfontosabbak a jövőben? — Az egészség érték — ezt kell mindenkinek megértenie! Elsősorban a fiatalokat szeretnénk meggvőzni. Nem szabad kampányfeladatként kezelni ezt az ügvet, a társadalom egészének, a gazdaságnak is erre kellene figvelnle. Gondolok az élelmiszergyártásra, a kömvezetkímélő anvagök bevezetésére. Helyi kezdeményezésekkel is lehet nevelni az embereket (toma- effvlet. előadások, beszélgetések étkezési tanácsok, bemutatók és még sok egvéb). A falusi kisközösségek, a családok, az egészségügy képviselői apró „lépésekkel”, tettekkel, szervezéssel tehetnek sokat önmagukért és másokért. Halasi Mária Ez egyszerűen nem igaz, bárki utánanézhet a KSH adataiban. Ezek szerint 1960 óta az összes termelő beruházásnak kevesebb mint 15 százaléka jutott a mezőgazdaságnak, amelynek népgazdasági aránya ennél többet indokolna. Az utóbbi évtizedben éppen a nettó eszköz- állomány stagnálása, csökkenése figyelhető meg az alaptevékenységben. (Itt ugyanis értelmetlen dolog az összes eszközt összehasonlítani a mezőgazdasági termeléssel, hiszen a kényszerítő körülmények hatására, ahol lehet, ott inkább a kiegészítő tevékenységet fejlesztik.) A kevésbé támogatott háztáji —> Kopátsy szerint — 3-4-szer nagyobb jövedelmet ér el. Ez az állítás semmivel sem bizonyított. Nehéz is lenne, hiszen a magyar kistermelés igazi alapja a nagyüzemek által önköltséghez közeli áron végzett szolgáltatás, a tagi jövedelmet a háztájiban előnyös termelési szerkezettel elősegítő termelésszervezés. Békés megyében az utóbbi 10 évben az állami pénzügyi ellenőrzés számtalan esetben fizettetett a tsz-ekkel pótlólagos adót azért, mert számviteli bűvészkedés ellenére is bizonyítani tudta, hogy a közös jövedelmét átáramoltatták a háztájiba. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy a '80-as évtized elejétől a naturáliák- ban kifejezett ráfordítások (energiahordozók, műtrágya, (Folytatás az 1. oldalról) rok miatt nagy a célforgalom. A két bizottság véleménye módosításként már bekerült az írásos előterjesztésbe. Zellei István azt kifogásolta, hogy a tervben túl sok építési tilalom szerepel. Szerinte tarthatatlan az, hogy egyes telkeken 25-30 éve van tilalom, de erről a tulajdonos még értesítést nem kapott. Válaszként dr. Kardos Mihály vb-titkár elmondta, hogy korábban ez a tájékoztatás elmaradt, majd a rendezési terv újratárgyalása miatt nem került rá sor, de — ígérte — most már az érintetteket írásban fogják értesíteni. A tanácsülés mindkét előterjesztést elfogadta. Jóváhagyta a vb munkájával kapcsolatos beszámolót, a tehó felhasználásáról szóló jelentést, valamint a városatyák rendeletet alkottak a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról és munkarendjéről. Hangos vitát váltottak ki a bejelentések is. Együtt, vagy egymás mellett? — vetődött fel a kérdés a művelődési központtal és az ifjúsági és úttörőházzal kapcsolatban. Különböző vélemények elhangzása után az összevonásról szóló előterjesztést két ellenszavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el a tanácsülés. — ml — Medgyesegyháza Tanácsülésen tárgyalták meg Medgyesegyházán azt a jelentést, amelyben a gép, munkaóra stb.) hatékonyságának javulása ellenére csökkent a mezőgazda- sági tevékenység jövedelmezősége. Azért, mert elvitte az agrárolló és az egyre nehezebb helyzetbe kerülő költségvetés. Az agrárpolitika megújításának kulcskérdése, hogy a kialakuló piacgazdálkodás feltételrendszerét, az induló pozíciókat igazságosan, a magyar gazdaság ágazatainak reális értékelésére alapozva ossza el. Szó sem lehet másként versenysemlegességről. Vagyis nemcsak a mezőgazdasági termék versenyképességét, hanem az előállításához felhasznált ipari termékek és költségvetési elvonás versenyképességét is vizsgálat tárgyává kell tenni. Az agrárpolitika másik fontos kérdése a vertikumok közös érdekeltségének megteremtése egészen a fogyasztóig (mezőgazdaság — feldolgozás — kereskedelem), Ebben sokat lehet tanulni a nyugati országok szövetkezeti mozgalmától. A mai helyzet nálunk politikai és állami döntések következménye, a vertikum valódi kialakulása felé tett első lépéseknek is ebben a szférában kell történniük. Lehet és kell is vitatkozni azon, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a jelenlegi üzemek hogyan és miért jöttek létre, de hogy vannak és 20 év óta a világ minden tájáról tanulmányozásra érdemesnek tartották, az tény. Az is tény, nagyközségben működő gazdasági szervek alapellátási, szolgáltatási, és községfejlesztési tevékenységét összegezte és értékelte Machnich Endre vb-tag, az ideiglenes bizottság elnöke. Az értékelés szerint a helyi Haladás tsz — habár nem tartozik fő profiljához a lakosság szolgáltatásigényének kielégítése — részben (vagy teljes egészében, a gépi eszközök lekötöttségétől függően) elvégzi a háztáji és a kisegítő gazdaságok által igényelt munkát, ugyanakkor foglalkoznak építőipari tevékenységgel is, kőműves, ács, asztalos szakmunkák teljesítésével. Megiegyezték még, hogy a tsz gépműhelye forgácsoló és elektromos motortekercselő megbízásokat vállal. A településfeilesztést gépi munkával segítik. 240 ezer forinttal pedig a Petőfi úti kövesút építéséhez járultak hozzá. A Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát bánkúti kerülete a szolgáltatások széles skáláját vállalja, többek között teherfuvarozást, mezőgazdasági munkákat, építőipari tevékenységet, sőt — alkalmanként —személyszállítást is. A településfejlesztéshez 900 ezer forinttal járultak hozzá: új kutat fúrattak, és anyagi eszközökkel segítették az új ABC építését. Az ENCI II. sz. üzemegysége — a munka természeténél fogva — nem tud vállalni közvetlen szolgalhogy miközben az ideológiában a szövetkezet egyre elismertebb lett, egyre inkább nőtt az állami beavatkozás, az önállóság korlátozása. Mivel a mezőgazdaságban döntő a szövetkezeti szektor aránya, ezért az új agrár- politikához új szövetkezetpolitikának is társulnia kell (de nem összekeverve a kettőt!). Afe új szövetkezetpolitika alapelveként a legfontosabbnak tartom az autonómia jogilag garantált tiszteletben tartását. Döntse el a kollektíva, hogy milyen munka- szervezetben kíván dolgozni (mit végeznek közösen, mit csoportos és mit egyéni vállalkozásban) és hogyan osztják el a megszerzett jövedelmet (mit fordítanak a munka ösztönzésére és mit a vagyonérdekeltségre). Ilyen elvek betartása alapján hosszú távon nem is lesz értelme a „közös” és „háztáji” megkülönböztetésének. Legalább ilyen fontos, hogy nincs szükség íróasztal mellett kiagyalt, rákénysze- rített modellekre, tűnjenek azok bármilyen logikusnak is. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom minden központi beavatkozás és közhiedelem ellenére rendkívül sokszínű, a tulajdoni érdekeltség és a vállalkozás ezerféle formáját tartalmazza^ Kopátsy és társai tehát a spanyolviaszt fedezik fel, amikor a jövő céljaként fogalmazzák ezt meg. A magyar falu gondjai szorosan összefüggnek az tatásokat, esetenként autóbuszukat adják bérbe. A Vas- és Faipari Kisszövetkezet folyamatosan végez szolgáltatást profiljának megfelelően lakatos- ipari, kovács, faipari, forgácsoló szakmákban, valamint személy- és teherfuvarozást vállalnak. Üj munkahelyet nem létesítenek, hiszen 1988-ban a szövetkezet mintegy 50 százalékos (!) kihasználtsággal üzemelt. A helyi áfész legfontosabb gazdasági feladatát, a működési területén levő lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátását megfelelően teljesíti. A nagyközség területén 27 egység biztosítja az igények kielégítését. Ez évben kialakítottak egy forgácsoló és hegesztő- részleget, ahol 10—12 megfelelő végzettséggel rendelkező szakmunkást tudnának foglalkoztatni. Az áfész megépítette a nagyközség új ABC-áruházát, mely a lakosság ellátásának színvonalát nagy mértékben emelte. A tanácsülés a jelentést több kiegészítéssel elfogadta. (s. e.) Kéteqyháza Felelősségteljesen dolgozó tanácsülést vezetett le Ár- gyelán György, Kétegyháza nagyközség tanácselnöke. A napirendi pontok előtt az ő béréről döntöttek, illetve a megyei tanácsnak javaslatot tettek a vb-titkár, Stégerma- yer Györgyné fizetéséről, juagrárpolitikával és szövetkezetpolitikával, de nem szabad csupán ezek keretén belül keresni a megoldást. A lényeg itt is a szektorsemleges szabályozás. Ha egy tsz, vagy bármely más gazdálkodó részt vállal állami feladatok (pl. településfejlesztés, foglalkoztatáspolitika) megoldásában, akkor azt az állam ismerje el (pl. adóvisszatérítéssel). Képtelenségnek tartom Kopátsynak azt az ötletét, hogy a csődbe jutott tsz vagyona, földje a falufejlesztés forrása lehet. Sarkadkeresztúron hónapok óta keresünk 1000 hektár földre vevőt, mégsem kell senkinek. Az is furcsa, hogy Ko- pátsy bürokratának tekinti az agrárértelmiséget és a nagyüzemet teszi felelőssé a felduzzadt adminisztrációért. A termelőszövetkezetek országos kongresszusain 20 év óta folyamatosan hangzanak el tiltakozások a felülről előírt feladatok és munkakörök ellen. A bírálatot mindig jogosnak tartották az illetékesek, a folyamat mégsem fordult meg. Kopátsynak veszélytelen az áldozatokon ütni még egyet az állami bürokrácia bírálata helyett. összefoglalva: a reformfolyamattól idegennek tartam azt a gondolkodásmódot, amely az érdekeltek megkérdezése nélkül, érdekeik mellőzésével próbálja az agrárpolitika és a szövetkezetpolitika új útjait kijelölni. Amely látszólag sajnálkozik az elnyomott paraszton, de megpróbálja visszakényszeríteni az önkizsákmányoló kisüzembe, amelynek árát az egész társadalom kellene, hogy megfizesse előbb, vagy utóbb. Remélem, ezt a veszélyt mások is felismerik, felemelik a szavukat nemcsak a parasztság, hanem az egész társadalom érdekében. Győrfi Károly Teszöv-titkár talmáról a testület tagjai. A megyei tanács által javasolt összeget mindkét esetben megtoldották, s végül egyhangúlag 1500-1500 forint fizetésemelést, valamint kéthavi bruttó bért szavaztak meg Árgyelán György jutalmazására. Ezután a nagyközség adóhelyzetéről volt szó. Bár e területen csak igen kis rész, mégis kimerítő vélemény- csere alakult ki a tehóról. Abban mindenki egyetértett, hogy szükség lenne rá. Kétegyháza fel tudja mutatni mi épült meg ebből a pénzből (sőt erre számítva a felvett hitelekből), de: akarja-e és tudja-e fizetni a lakosság továbbra is? A tehóval kapcsolatban egyelőre nem foglaltak állást, hanem ideiglenes bizottságot hoztak létre, amely hivatott lesz tájékozódni a lakosság véleményéről. Döntés ennek ismeretében a következő tanácsülésen lesz. Mi ndenesetre az esetleg kieső összeg hiányozna a jövő év pénzügyi tervéből, hiszen a következő esztendőben itt az automata telefonközpont, két tantermet kell építeni a román iskolában... És ez már a második napirendi pont. Akadt, aki kétségbevonta, hogy a harminckilenc millió forintos bevételi, kiadási elképzelés az előre sejthető változások függvényében tervezhető-e egyáltalán? Mindenesetre elhangzott: Kétegyházán nem zárják be semmiképpen az intézményeket, a fejlesztés terhére is működni fognak. A továbbiakban jóváhagyták az előterjesztett átcsoportosítást. sz. m. Tanácsülésekről jelentjük