Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 20., KEDD Ara: 1,80 forint XLJII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 0 döntés a tagság kezében van n pártértekezlet összehívásáról, a munkamódszer és a munkastílus kérdéséről tárgyalt a megyei pártbizottság megállapítására, hogy a vá­rosi, községi pártbizottságok vezetői és tagsága hogyan minősíti a tisztségviselők munkáját és kinek a szemé­lyében kíván változtatást eszközölni. Ezek ismertetése után két további javaslat is elhangzott. Az egyik: a párt- bizottság itt és most a párt­tagság megkérdezése nélkül döntsön arról, hogy legyen pártértekezlet. A másik: nem a megyei pártbizottság tevé­kenységének tartalmi meg­(Folytatás a 3. oldalon) Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága — Szabó Miklós első titkár elnökletével — tegnap ülést tartott. A tes­tület elsőként meghallgatta Szabó Miklósnak, a Közpon­ti Bizottság legutóbbi ülésé­ről szóló tájékoztatóját és az ehhez kapcsolódó kérdé­sekre adott válaszokat. Kétszer két javaslat Ezután a megyei pártérte­kezlet összehívásának kérdé­se került napirendre. Mint ismeretes, az utóbbi időben helyenként — köztük a bé­késcsabai városi pártérte­kezleten — megfogalmazó­dott a megyei pártértekezlet iránti igény. A pártbizottság ennek alapján ismét napi­rendre tűzte a kérdést. A vitában 28-an mondták el véleményüket, melynek alap­ján Szabó Miklós első titkár két javaslatot terjesztett elő. Az első: a megyei pártérte­kezlet összehívása ügyében kérjék ki a párttagság vé­leményét, s közben tájékoz­tassák a legutóbbi megyei pártértekezlet (1985) óta végzett munkáról, a reform- törekvésekről. Erre január­ban és februárban taggyűlé­seken kerüljön sor, s ameny- nyiben a párttagság kéri a megyei pártértekezlet meg­tartását, az márciusban le­hetne. A második: mivel a pártbizottság tagságának kö­rében mintegy 30 százalékos cserélődés történt, ugyanak­kor a titkárok személyében nem volt változás, lehetsé­ges olyan megoldás is, hogy a pártbizottság kiküld egy külön bizottságot annak BÉKÉS MEGYEI Talán az egyetlen igazi látványosság és érték a megyeszék­hely sétálóutcáján „felépített” aranykapuban a körösladá- nyi Tóth József kürtőskalácssütő kisiparos kocsija, amely előtt nem véletlenül hosszú sor áll szinte a nap minden órá­jában. Ez az ősi, erdélyből származó, népi eredetű sütési forma napjainkban éli reneszánszát. A gyönyörű, gőzölgő kalácsok „meleg” ünnepi hangulatot varázsolnak a békés­csabai utcára Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi sajtótájékoztató az Országgyűlés ülésszakáról A Kamara állásfoglalása a költségvetési hiány csökkentéséről A Magyar Gazdasági Ka­mara állást foglalt a költ­ségvetés 1989. évi hiányának mérsékléséről és alternatív javaslatot dolgozott ki. Mindezt tegnap ismertették az országgyűlési képviselők egy csoportjával. A kamara megküldte állásfoglalását az országgyűlési - bizottságok el­nökeinek. A tagvállalatok véleménye szerint a gazdál­kodó szervezeteket érintő, különösen a külkereskedel­mi forgalom feltételeinek szigorítását jelentő változta­tások a teljesítmények csök­kentését eredményezhetik. Így az 1989. évre tervezett, mintegy 25 milliárd forintos költségvetési hiány növeke­dését más, a gazdasági fo­lyamatokat kedvező irányba befolyásoló eszközökkel kell megakadályozni. Szerintük a lakásfinanszírozási alapba történő 16 százalékos válla­lati eredménybefizetés a költségek mesterséges növe­lését jelenti, és ezért inflá­ciógerjesztő hatású. A ka­mara maximálisan 5 száza­lékos, a vállalati nyereség terhére történő befizetést tá­mogat, mint új adófizetési kötelezettséget, akkor, ha ennek 50 százalékát a válla­latok saját dolgozóik lakás- támogatására fordíthatják. Ez az intékedés — számítá­saik szerint — mintegy 5-6 milliárd forintos költségve­tési bevételt jelentene. A ka­mara sürgeti a központi költségvetési szervek és ta­nácsok támogatási előirány­zatainak mérséklését, ami mintegy 6 milliárd forint ki­adáscsökkenést jelenthet. Az állami tulajdon értékesíté­sével a tervezett 5 milliárd forint helyett legalább 10—15 milliárd forint bevételt le­hetne megalapozni. Ezen be­lül, főként a jelenleg nem hatékonyan működő keres­kedelmi, szolgáltató egysé­gek, földterületek, valamint az állami lakások, állami részvények és értékpapírok értékesítésére célszerű töre­kedni, és azt egy, a lebonyo­lításban érdekelt szervezet­re kellene bízni. A kiadások mérséklése ér­dekében a kamara azt ja­vasolja, hogy a költségveté­si intézmények esetében a társadalombiztosítási járulék 10-ről 43 százalékra történő növelése három lépésben valósuljon meg. További kamarai javaslat a kamatpolitika antiinfláci­ós jellegű változtatása. Ez igényli mind a hitel-, mind a betéti kamatpolitika és a tényleges infláció közti össz­hang megteremtését. A hi­telkamatok maximumát en­nek megfelelően mérsékelni kell mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében. A kamara javasolja a la­kossági betétek utáni pré­miumok, felárak és egyéb intézkedések megszünteté­sét, ezzel a költségvetési terhek mérséklését. A ka­matintézkedések hatására a költségvetés terhei mintegy 10 milliárd forinttal mérsé­kelhetők. összességében a kamarai javaslatok alapján a költ­ségvetés terhei a jövő év­ben mintegy 40 milliárd fo­rinttal csökkenthetők. A megjelent képviselők a ka­mara kezdeményezésével egyetértettek. Vezetésváltás a Sarkad! Lenin Tsz-ben A terméshozamok alaku­lásában nincs mit szégyen­keznie az országban első­ként alakult Sarkadi Lenin Tsz-nek. Az elmúlt öt esz­tendőben megkétszerezték földjeiken a növénytermesz­tés hozamát. De ez a hozam- növekedés nem ellensúlyoz­ta a költségek rohamos emelkedését, noha közben a munkabértömeg felhasználá­sában 10 milliót megtakarí­tottak — hallottuk legutób­bi közgyűlésükön, melyet a vezetőség megújítására hív­tak össze. Nemes Dániel, a leköszönő elnök a gazdaság talpon maradásáért folyta­tott vitákban jó néhány be­tegséget összeszedett az utób­bi öt évben, melyek miatt orvosai ambíciója takarékra állítását javasolták. Győrfi Károly, a Teszöv titkára elismeréssel szólt a Sarkadon kibontakozó mun­káról, mely leginkább azzal érzékelhető, hogy az elmúlt öt esztendőben egyszer sem járt szanálási bizottság a szövetkezetben, szemben az azt megelőző időben, amikor ilyen céllal gyakran meg­fordultak. A' változások mögött az érdekeltség újragondolása volt a legfőbb mozgatóerő és azok az újszerű munkaszer­vezetek, melyeket az érde­kek jobb érvényesítésére ki­alakítottak. A belső vállal­kozások tapasztalatai feltét­len alkalmasak a megmére­tésre, kiegészítésre, mások figyelmére — hangsúlyozta a szövetség titkára, aki az érdekképviselet elismerését tolmácsolta Nemes Dániel sok fáradtságot követelő munkásságáért. A szövetkezetért, az ag­rárpolitika megújulásáért Sarkadon új, fiatal erők ke­rültek az élvonalba, akik a régieknél merészebben, még célratörőbben szorgalmazzák a gazdasági fejlődés admi­nisztratív kötelékeinek fel­oldását, a mezőgazdasági termelőmunka becsületének visszaállítását. Ehhez Sarkadon megtet­ték a saját hatáskörbe tar­tozó intézkedéseket. A ki­osztott fegyelmikből 39 ke­rült a szövetkezeti döntőbi­zottság elé, melyek többsé­gét megerősítették, vagy megváltoztatták és csak ki­sebb hányadát találták túl szigorúnak — mondotta tá­jékoztatójában Nagy Lajos, a döntőbizottság elnöke. Vass Józsefné, az ellenőrző bizottság elnöke az új szer­vezeti formákban az egyén szövetkezet iránti felelőssé­gét taglalta az egyéni érdek következetes végigvitelére szólított. Gyakran megesett, hogy a szállítók mulasztá­sából — cukorrépánál — a teljesítményt nem érdem szerint bizonylatolták, ha­nem mások számlájára ír­ták. A tagság végül is Uchrin Ernőt elnöknek, helyettesévé pedig Puskás Lajost válasz­totta meg a következő öt évre. D. K. Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség Zöld Front alakítását ja­vasolja az Ifjúsági Környe­zetvédelmi Szövetség elnök­sége mindazoknak a szerve­zeteknek, amelyek rendel­keznek környezetvédő prog­rammal. Az IKSZ vezetői tegnap tájékoztatták felhívá­sukról a sajtó képviselőit. Az Ifjúsági Környezetvé­delmi Szövetség október 8-án alakult, és jelenleg 640 tag­ja van — főként olyan diá­kok, akik már korábban lét­rejött környezetvédő csopor­tokban tevékenykedtek. A szövetség azt vallja céljának, hogy szolgáltató funkciókat lásson el az ilyen csoportok részére: információkat bizto­sítson számukra, segítse kapcsolattartásukat, koordi­nálja munkájukat, védje ér­dekeiket. Mint az IKSZ elnökségi tagjai elmondták, Magyar- országon számos csoport rendelkezik környezetvédő programmal, de ezek nem keresik egymással az együtt­működést. A mozgalom el­lentétekkel terhelt, és így nem javul a környezetvéde­lem helyzete sem. Az Ifjú­sági Környezetvédelmi Szö­vetség ezért párbeszédre hív fel minden környezetvédő, illetve környezetvédelmi programmal rendelkező szer­vezetet, csoportot, közös cse­lekvési program kialakítása érdekében. Felhívásuk sze­rint Zöld Frontot kellene alakítani a közös cselekvés érdekében, ez a front azon­ban ne legyen szervezeteket korlátozó csúcsszerv, hanem a sokféleségen alapuló cse­lekvés fóruma. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ma, kedden dél­előtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Miniszter- tanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felsorolásá­ról szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat, a Magyar Népköz- társaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló tör­vénytervezet, a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat, a társadalombizto­sítási alapról szóló törvény- tervezet megvitatását. Az Országgyűlés decemberi ülésszakán megvitatásra ajánlják továbbá a szakkép­zési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot, a külföl­diek magyarországi befekte­téséről szóló törvényterveze­tet, valamint az alkotmány mód ásításáról, illetve az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavasla­tot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az Ország- gyűlés ügyrendjének módo­sításával foglalkozó előter­jesztést. Az Országgyűlés üléssza­kának témáiról tegnap nem­zetközi sajtótájékoztatót ren­dezett a Minisztertanács Sajtóirodája a Parlament­ben. Marosán Györgynek, a kormány szóvivőjének kö­szöntő szavait követően Bé­kési László pénzügyminisz­ter-helyettes adott tájékozta­tást az 1989. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény- javaslatról. A külföldiek magyarorszá­gi befektetéséről szóló tör­vényjavaslatról Sárközy Ta­más igazságügyminiszter­helyettes tájékoztatta az új­ságírókat. Az. egyesülési és a gyüle­kezési jogról szóló törvény- tervezetekről Kilényi Géza i g azság ü gy m in iszter-helyet­tes tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Munkásgyűlés a Sárréti Tejnél A hagyományoktól kissé eltérően • nem februárban hanem tegnap, december 19- én rendezték meg azt a munkásgyűlést, amelyen a Szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat vezetősége tájékoz­tatta a dolgozókat az év várható gazdasági eredmé­nyeiről. A békéscsabai üzemben délelőtt, Szeghalmon délután tartották meg a munkásgyű­lést, amelyen Kutyik Mátyás igazgató adott tájékoztatást az évről. Elhangzott egye­bek mellett, hogy sok gond­dal, kérdőjelekkel kezdődött az év, s mindezek ellenére sikeresen zárják 1988-at. Nyereségük év végére meg­haladja a 71 millió forintot, az árbevétel a 900 milliót. Az év első 11 hónapjában 75 millió liter tejet vásároltak fel; sajnos e mennyiségből 10 millió literrel át kellett adni a Hajdú Megyei Tej­ipari Vállalatnak továbbfel- dolgozásra, s így ebből nem sok hasznuk maradt. A fel­dolgozás, az értékesítés 5-10 százalékkal lett nagyobb a tervezettnél. Valamennyi tejtermékükből emelkedett a fogyasztás, kivételt képez a trappista sajt és a Sárrét gyöngye gomolya, amelyből az év elejei áremelés miatt érzékelhetően visszaesett a fogyasztás. Jól példázza gaz­dasági helyzetünket, hogy ugrásszerűen, 20-40 száza­lékkal emelkedett a fogyasz­tás az olcsóbb tejtermékek­ből. Ami az exportot illeti, sajnos későn kapták meg az engedélyt az 1,5 millió liter tej és a 20 vagon trappista sajt jugoszláviai exportjá­hoz. Ezért mindössze 12 va­gon sajtot tudtak értékesí­teni, az utolsó vagon tegnap hagyta el Magyarországot. Szó volt a jövő évi tervek­ről is, amelyről csak hal­vány elképzeléseket tudtak közölni a dolgozókkal. Most, az év végén, néhány nappal az új esztendő előtt, jófor­mán semmi konkrét dolgot nem tudnak a vállalat veze­tői a jövő évi termelési és felvásárlási árakról, a tá­mogatásokról, a bérekről, az exportról. Egyszóval sok még a bizonytalanság. Talán az a biztos, hogy 80 millió liter te­jet kell felvásárolni és ebből szeretnének 4 millió liter te­jet jugoszláv exportra szál­lítani a tervezett 30 vagon sajt mellett. Hangsúlyozta az igazgató a pontos szállítást, a termékek minőségét, a pia­ci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást, mert ezek megtartása életszükséglet. A tanácskozáson Márky Albert, a békéscsabai üzem igazgatója 21 dolgozónak adott át törzsgárdajelvényt és pénzjutalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom