Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
NÉPÚJSÁG 1988. december 17., szombat Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 4. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országos tanácsválasztásokat 1989 őszén tartsák meg; az országgyűlési választásokra pedig az új alkotmány alapján 1990 őszén kérőijén sor. A Központi Bizottság az új választójogi törvény tervezetét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tartalmazza az egy vagy két kamarás Országgyűlés alternatíváit, a listás választások, a koalícióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit. 5. A párttörvény megalkotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 1989 első negyedévében — véleményalkotás és a pártértekezleten elfogadott álláspont gazdagítása céljából — megvitatja a pártrendszer kérdését. 6. A testület bizottságot hozott létre, hogy a főtitkár vezetésével dolgozza ki a Központi Bizottság állásfoglalástervezetét az egypárt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben. III. A Központi Bizottság tudomásul vette Németh Miklós tájékoztatóját a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról. Egyetértett azzal, hogy a kormány a tervezett korszerűsítést és átszervezést az Országgyűlés elé terjessze. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Németh Miklóst a KB titkári funkciójából felmentette, mivel az Országgyűlés a közelmúltban a Minisztertanács elnökévé megválasztotta; — Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos szavazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárának; — Pál Lénárdot, a Központi Bizottság titkárát, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette titkári funkciójából; — Benke Valériát, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnökét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette funkciójából; — Radics Katalint, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette beosztásából, és kinevezte a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnökének; — Varga Pétert, a Központi Bizottság osztályvezetőjét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette beosztásából. A Központi Bizottság jóváhagyta az állandó bizottságainak összetételére, tanácsadó testületének vezetőjére és tagjaira, munkaközösségeinek vezetőire vonatkozó javaslatot, az alábbiak szerint: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottság Elnöke: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Titkára: Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügy- minisztériumi államtitkár. Tagjai: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka. Fejti György, a Központi Bizottság titkára. Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter. Kárpáti Ferenc, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nyugalmazott titkára, az Alkotmányjogi Tanács elnöke. Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Társadalompolitikai Bizottság Elnöke: Berecz János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Andics Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetője. Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. Bereczky Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke. Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke. Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára. Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Kósáné Kovács Magdolna, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Molnár Magda, a Központi Bizottság tagja, a Helikon Könyvkiadó igazgatója. Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Állandó meghívottak: Az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. A KISZ Központi Bizottságának illetékes titkára. Pártpolitikai Bizottság Elnöke: Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Barts Oszkárné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Elek Sándor, az MSZMP Győri Városi Bizottságának első titkára Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára. Juscsák György, a Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. Nagy Imre, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Petrovszki István, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Révészné Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja, a Tungsram Elektronikai Gyára (Kaposvár) csoportvezetője. Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára. Szandtner Iván, az MSZMP Budapest XX. Kerületi Bizottságának első titkára. Szenes Iván, a SOTE Társadalomtudományi Intézetének tanára. Szépe Ágnes, a Központi Bizottság tagja, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa. Szoboszlai György, az MSZMP Politikád Főiskolájának tanszékvezetője. Tóthné Kiss Mária, a központi Bizottság tagja, a nyírbátori Auróra Cipőgyár személyzeti vezetője. Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottság Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Bartha Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Csáki Csaba, a Központi Bizottság tagja, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora. Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészségügyi miniszter. Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke. Kovács Imre, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Makó Csaba, a Szociológiai Kutató intézet igazgatója. Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Orbán István, a Központi Bizottság tagja, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója. Sándor László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Állandó meghívottak: Az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. ( A KISZ Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. A Központi Bizottság mellett müködö tanácsadó testület Elnöke: Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. Tagjai: Andorka Rudolf, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, pártonkívüli. Asztalos László György, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem közgazdász kutatója, pártonkívüli. Daróczy Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora. Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Pécs. Kukorelly István, az ELTE Jogi Karának dékánhelyettese, pártonkívüli. Papp Zsolt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének politológusa. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. közgazdásza. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Sipos Aladár, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főigazgatója. Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese. Közgazdasági munkaközösség Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. Művelődéspolitikai munkaközösség Elnöke: Ormos Mária, a Központi Bizottság tagja, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. * Szövetkezetpolitikai munkaközösség Elnöke: Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, a Nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet elnöke. Tudománypolitikai munkaközösség Elnöke: Pál Lénárd, a Központi Bizottság tagja, a KB nyugalmazott titkára. Állami és egyházi vezetők találkozója Az állami és egyházi vezetők rendszeres konzultációja keretében tegnap Békéscsabán a megyei tanács épületében Gyulavári Pál megyei tanácselnök a különböző felekezetekhez tartozó lelkészekkel, köztük olyanokkal találkozott, akik más megyéből kerültek Békésbe. Így Gyenes Mihály római katolikus főesperes, Baji János, Szigeti Antal esperesek és Papp János baptista egyházkerületi elnök, továbbá a protestáns egyházak három esperese vett részt a találkozón, amelyen időszerű kérdésekről esett szó. Ez alkalommal tett esküt Kádár Péter és Váradi Jenő református lelkész. Bankot alapítanak a takarékszövetkezetek Bank alapítására készülnek a takarékszövetkezetek — erről döntöttek a falusi pénzintézetek, amelyek időközben úgynevezett szándéknyilatkozatot is küldtek a Szövoszba. A Szövoszban elmondották: a részvénytársasági formában működő bankot 1 milliárd forintos alaptőkével hozzák létre a takarék- szövetkezetek 1989 első felében. Az új pénzintézet révén a szövetkezetek a jövőben felvehetik a versenyt a kereskedelmi bankokkal. Az összefogással nagyobb lehetőséget teremtenek a takarékszövetkezetek működéséhez. a szolgáltatás javításához is. Dőlt betűvel Az éhség fornyosulnak a levelek az asztalomon. Két héttel ezelőtti bejelentésemmel vetettem szelet, s arattam vihart. Szervezetalapítási tervem késztetett sokakat levélírásra. Bár a célzást — hogy a gondolatnál itt nincs többről szó — valamennyien értették, mégis erősítettek: szükség lenne a Magyar Népköztársaság Sorsáért Aggódó Erők Független Demokratikus Szervezetére. Egy kedves olvasónk többek között az alábbiakat írta: „Elolvasom mindennap a napi sajtók többségét, nagyjából ismerem a különböző alakuló szervezetek programját. Mindenki beszél, bírál és elítél — sok mindent alaptalanul —, de a megújulni szándékozó Magyar Népköz- társaság megszilárdítása mellett nem voksolnak. Javaslatom: írjon egy újabb cikket, melyben kérje azok jelzését levélben, akik hajlandók részt venni egy megyei találkozón. Hiszem azt, hogy a Jókai Színház, vagy a sportcsarnok kicsinek bizonyulna. Nem kevés azoknak a párton kívülieknek a száma, akik a múlt hibáit száműzni szeretnék, elítélik viszont azokat, akik a megújulás ürügyén demagóg módon demokráciát hirdetnek, de közben népi társadalmunk kiárusításán munkálkodnak.” Egy másik levélírónk lakonikus rövidséggel csak eny- nyit közölt: új „szervezetébe”, az MNSAEFDSZ-be jelentkezem, programját vállalom, megvalósításáért dolgozom. Ez utóbbi sorok írója egyszer már üzent, vagy két hónappal ezelőtt. Szintén rövid volt: ne féljen, sokan vagyunk, számíthat ránk. Arrafel keresett meg levelével, hogy azt találtam írni, lassan már kezdek félni ebben az országban. Természetesen nem magam miatt aggódtam és aggódom — bár lehet, hogy lenne okom rá —, hanem e szerencsétlen, boldogtalan haza miatt. Ezért vetettem hát a szelet, s kínáltam mindenkinek, hozzám hasonló aggódónak szellemi szövetséget. Lehet, hogy egyszer majd többre lesz szükség annál az egyszerű szellemi szövetségnél. Parttalan viták, demagóg szövegek és jól irányzott — bár sokszor aljas indokoktól vezérelt — támadások, primitív lejáratások szövik át hétköznapjainkat. Hovatovább nincs tanácskozás, amely ne fulladna értelmetlen ügyrendi vitába, és a múlt pocskondiázásába. Az ember lassan már vágyat érez arra, hogy odacsdpjon az asztalra: a jelenről és a jövőről kellene már végre szónokolni. Arról, hogyan legyen másképp. Mi válna javára, illetve kárára ennek az országnak. Lehet-e értelmes szövetséget összehozni a nemzet megmentésére. Járom a megyét, az országot, és közben figyelem az embereket. Nincs veszélyérzetük! Rohannak előre, ki tudja, hová. S közben — tapasztalom — a lelkűk mélyén az egyedüllét magánya, a bizonytalanság és a félelem érzete gyötri őket. A minap Kardoson jártam. Kis falu a 44-es út mentén. Az ország jobbára csak a suhanó autó ablakából ismeri. Vagyis, semmit nem tud az ott élőkről, lelkűk nehezékeiről. Politikai diskurzusra voltam hivatalos. Nyolcvanon zsúfolódtunk össze egy cseppnyi szobában, hogy mintegy háromórás eszmecserében megpróbáljuk megváltani a világot, Kardos csillagboltos ege alatt. Vagy ötven kérdést kaptam. Csak ízelítőül néhány: Hogyan látja a magyar szocialista-kapitalizmus esélyeit? Erdély—Trianon — hogyan oldható meg racionálisan? Kié vagy kiké a hatalom ma az országban (szám szerint, név szerint és miért)? Mit tippel, erősödik-e nálunk is a rendőrállam jellege, mint a románoknál? Reálisan nézve: a kb. 800 ezer párttag hány százaléka nem kommunista, és hány százaléka ugorna át azonnal az alternativokhoz (és melyekhez)? Miért hisszük el azt, hogy az a másik oldal ostoba és beveszi a mi naiv trükkjeinket? Ha jellemeznem kellene a fenti kérdéseket, hát ezt mondanám: íme, Magyarország 1988 végén. Szinte rezzenéstelen csendben tárgyaltuk meg a kérdéseket, gyakran vitatkozva is. A 180 perc elteltével alighanem valamennyien úgy álltunk fel az asztaltól, hogy régóta ismerjük egymást. Éreztük, ugyanolyan kétségek, egymást erősítő remények között, de ebben az országban és ebben az istenverte megyében (s ezért az országért és megyéért) élünk és itt is akarunk boldogulni. Volt még egy tanulsága ennek az estének. Annak ellenére, hogy locsogó-fecsegő nép lettünk, mégis éhesek vagyunk a szóra. A megbeszélő, az egymást meggyőző, a vitatkozó, a kulturált, a jövőért aggódó szóra. Ideje lenne hát végre szóba állnunk egymással!
