Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

1988. november 28., hétfő — Lapszél ---------­M irza,. nagyapám lova Bizonyára a Dunában sincs annyi vízcsepp, ahányszor már szóba hoz­tuk az élet valamennyi te­rületén a megújulás szük­ségességét. Pedig a Duna nagy folyó. Nagy ám, és mi mégis ezt duzzasztjuk síró könnyeinkkel, immár évtizedek óta, jóval a fel- szabadulás előtti időktől. Tehát történelmi örökség­ről van szó, amikor Békés megye hátrányos helyzete kerül szóba a többi me­gyéhez képest. Mert ami­kor a nemzeti jövedelmet osztják, vagy osztották visszafelé a történelem fo­lyamán, abban a sokat át­kozott múlt rendszerben, Békés ugyanúgy a sor vé­gén állt, mint áll ma, a felszabadulás utáni negy- venvalahanyadik évben. Pedig valamikor azzal mozgósítottuk a megye la­kosságát, hogy ezt a hát­rányos helyzetet jó mun­kával felszámolhatjuk. S hogy, hogy nem, bár a jó munka részünkről nem maradt el, az elosztásnál mégsem kaptunk többet, csak annyit, amennyi az utolsó hely megőrzéséhez volt elegendő. Ebben az ügyben voltak bátor csatározások. Egyné­hányat magam is tanúsít­hatok. A mi véleményün­ket, kérésünket meghall­gatták ugyan, de teljesíté­sére semmilyen intézke­dést nem foganatosítottak, így továbbra is maradt a történelmi örökség: Békés hátrányos helyzete való­sággal konzerválódott. A megyét ért igazságtalansá­got legkevésbé a lakosság tűrte. Száz és ezer számra vándoroltak el a megyé­ből. máshol, jobb lehetősé­gek közepette keresték a megélhetést. És meg is ta­lálták. Községeinkben ma utcasorokra rúgó üres há­zak állnak. Néptelenedünk. A felnőtt lakosság fogy. az itt maradók életkora nő, a születendő gyerekek száma csökken. Mindez szoros összefüggésben áll azzal a statisztikai ténnyel, hogy az ország megyéi között Békés csaknem mindenben — a termelést kivéve — sereghajtó volt, és bár­mennyit is dolgozott, ter­melt, az is maradt. Beszélünk a kormányza­ti munka megújításának szükségességéről. De vajon milyen változás előtt ál­lunk? Remélhetünk-e ab­ban, hogy pusztán gazda­sági eredményeinkkel ösz- szetörhetjük, aprófává zúz­hatjuk a történelem során elébünk rakott korlátom kát? Vagy marad minden a régiben? De hát akkor miért beszélünk évek. év­tizedek óta a hátrányos helyzet kialakulása ellen, amikor a következmény egyre egyértelműbb? keressük a politika és a társadalom közti szakadás, a bizalom, az együtt gon­dolkodás és celekvés alter­natíváit, miközben soha nem látott szorgalommal csoportosítják át megter­melt értékeink hasznát az ország más vidékeire. Pe­dig a magunk termelte ér­tékeinknek itt lenne a he­lye a kialakult kedvezőtlen folyamatok megfékezésé­re, megfordítására, Békés megye megmaradt lakói életkörülményeinek az or­szágos átlagra emeléséhez. Mindez onnan jutott eszembe, hogy olvasom a békéscsabai városi pártér­tekezlet állásfoglalás-ter­vezetében az előbbiekben kifejtett gondolatok sima, egyszerű tudomásul véte­lét. Tehát a jövőben, eb­ben a sorsdöntő kérdésben nem számíthatunk válto­zásra. Akkor mi újul meg a megye és az emberek számára? Nagyapám és a Mirza nevű lova jut eszembe. Csodálatos ló volt. Minden rárakott terhet elvitt, nem hagyta sárban a gazdáját. Az pedig jól bánt vele, ér­deme szerint megbecsülte, szerette. Dupsi Károly Egészségnevelési vetélkedő Békéscsabán Az életre készítik fel a gyerekeket a pedagógusok és egészségnevelők, amikor megtanítják őket a helyes, egészséges életmódra, fi­gyelmeztetik az egészség­ügyi veszélyekre. így van ez Békéscsabán a Szabó Pál Té­ri Álltafláinos Iskolában is. A napokban dr. Nagy Sára iskolafogorvos, a lakótelepi vöröskeresztes aliapszervezet képviseletében, Vozár P di­né vöröskeresztes tanár, az iskola pedagógusai, dolgozói segítségével több mint 200 gyereket megmozgató egész­ségvédelmi vetélkedőt ren­deztek a novemberi fogásza­ti és testápolási hónap al­káliméból. A kisebbek játé­kos formában vetélkedtek, a nagyobbak nyílt fórumon vitatkoztak és adtak számot tudásukról. Válaszaik meg­felelő felkészültséget tanúsí­tanak az egészséges élet­móddal, az AIDS-veszéllyel kapcsolatosan. Legjobban szerepeltek a 7. c és a 8. b osztály tanulói, közöttük Vlcskó Katalin, Klavács Já­nos, Mizó Krisztina, llyés Zoli és Szaniszló Szabolcs. b. zs. Burgenlandi mementó Becsbe jobbára légtöbben bevásárolni utazunk. Kevés­sé vesszük észre az első vi­lágháborúig a történelmi Magyarországhoz tartozó leg­keletibb osztrák tartomá­nyon — Burgenilandon — át­utazva a rendben tartott vá­rakat, kastélyokat, a falvak, városok rejtett szépségét, ér­tékeit. Még kevesebbet tudunk azokról a helyekről^ melyek a második világháború idő­szakában váltak hírhedtté, s ma már emlékhelyek. Ilyen a kópházi határátkelőhelytől félórára levő Lackenbach, amely település körül 1620— ban kuruc-lafoanc csata is zaj lőtt. A falucska és a tar­tomány egyszerű, ápolt em­lékhelyet alakított ki a volt tábor helyén, ahol 1940— 1945 között Kelet-Európa több országáról — köztük Magyarországról — „mássá­gukért” is elhurcolt ártatla­nokat őriztek. „Szenvedniük kellett és meg kellett halniuk csak azért, mert ők mások vol­tak. Itt állt 1940—1945 kö­zött a nemzeti-szocialisták áltál létesített cigánytábor. Ezirek haltak meg itt kínok között. Néhány ezer cigányt innen megsemmisítő tábo­rokba deportáltak. Burgen- land által kegyelettel feláll l'ítva.” A felirat most is figyel­mezteti az arra járót, Olva­sót, gondolkodót egyaránt. Erre a figyelemre sajnos egyre jobban szükségünk van mindennapi cselékedetink- bani, két bevásárlás között is. Hevesi József ÉÉéytftir „Köszönöm, hogy segítenek” A hét végén tartottak városi véradóünnepséget Orosházán. A kitüntetettek között 30-szoros és 40-szeres véradókat köszöntöt­tek, akik évtizedek óta önzet­lenül segítik bajba jutott em­bertársaikat. Az ünnepségen ta­lán azok is helyet foglaltak, akiknek Fekete Lajos köszön­heti életét, egészségét. Az orosházi nyugdíjast ugyan­is a tavasszal — szívkoszorúér elmeszesedése miatt — Szegeden a szívsebészeten megoperálták. A műtéthez nélkülözhetetlen vért az orosházi véradók bizto­sították. Név szerint a mai na­pig sem tudja a most már jó egészségnek örvendő Fekete La­jos, hogy kik voltak az áldozat­kész segítők. Annyit azonban hallott, hogy az önkéntesek kö­zött bameváli dolgozók is sze­repeltek. „Életben maradtam, és ezért köszönettel tartozom mindazoknak, akik meggyógyí­tottak, ápoltak, életben mara­dásomhoz vért adtak. Köszö­nöm, hogy segítettek !’* — mondta az idős ember. cs. 1. Vonalban vagyunk Kardoson A hétem Kardos községet mutatjuk be olvasói raknak. így szokásunk szerint ma Kardoson vonalban vagyunk. Telefon- szolgálatunk helyszíne a kardosi elöljáróság lesz, ahol ma délután 2-től 6-ig Béla Vali várja olvasóinkat vagy hívásu­kat a (67) 38-210-es telefonszámon Személyesen vagy telefonon elmondhatják a lakosok vé­leményüket, javaslataikat, ötleteiket, ügyes-bajos dolgaikat. A közérdekű kérdésekre, hozzászólásokra lapunk december 5-i számában visszatérünk. MHSZ-klubgyíílés Muronyban A közelmúltban az MHSZ Ságvári Endre Honvédelmi Klubja vezetőségválasztó közgyűlést tartott Murony­ban. Ezen a titkár értékelte az idei tevékenységet. Majd a jövő évi feladatokat, va­lamint az MHSZ ideiglenes alapszabályát ismertette. A beszámolóit és a vitát köve­tően került sor a demokra­tikus alapokon rendezett vá­lasztásra. A honvédelmi klub titkára Berta György, elnöke Szojka Pál tett, s a gazda­sági-pénzügyi ellenőrző bi­zottság vezetői tisztét pedig Kádas István tölti be. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Frontó András alezredes, az MHSZ megyei titkára, aki egyebek között elmondta, hogy az MHSZ is igyekszik alkalmazkodni a változó körülményekhez, s együttműködni a honvédel­mi oktatást és nevelést segí­tő új egyesülétekkel. Az ünnepi rendezvény be­fejező részében kitüntetése­ket, jutalmakat adtak át. Az „MHSZ Szocialista Brigád” cím viselésére jogosító ok­mányt a szocialista verseny- mozgalomban és a honvé­delmi munkáiban élért ki­magasló eredményei alap­ján a Clara Zetkin önelszá­moló egység kollektívája kapta meg. A Dél-alföldi Magazin műsorából A második program ma este 20 órakor kezdődő műsorában debütál a Déli videoújság. A jövő évben már rendszeresen jelentkezik „előhíradóként” a központi programban. Az 1-es programon hétfőn, szerdán és pénteken délután, ma a regio­nális műsor részeként, kísérleti adásban. A 10 perces Déli vi­deoújság négy megye — Bács- Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok — friss megyei híreit, újdonságait közli, a megyék na­pilapjainak közreműködésével. A Dél-alföldi Magazin egyéb ri­portjai közül néhány cím: Most miért drága a tojás? — Üj címert javasolnak a szegedi fő­iskolások — A szegedi balett Irakban. A műsort Bubryják István és Olajos Csongor szer­kesztette, Gellérfy László ve­zeti. OKE-szilánkok Sajnos nem tudja elkerülni a KISZ sem a régi, a rossz beidegződéseket. A felszólalók egy része körülményesen, homályosan, idegen szavakkal fogalmazta meg mondan­dóját. Ekkor kért szót az egyik középiskolás küldött, aki azt javasolta: magyarul, világosan fogalmazzanak a felszó­lalók. A fiatal küldött indítványát nagy taps fogadta a teremben. * * * Üj jelenséggel találkoztunk az OKÉ-n. Elsősorban a szekcióüléseken — ahol négy percben határozták meg a felszólalásiak idejét — fordult elő, hogy akinek a mondan­dója nem tetszett a jelenlevőknek, elihalilgattatták. Ilyen­kor vaigy a küldöttigazolvány emelkedett a magasba, vagy kitörő tapssal „szólították fel” az illetőt, fejezze be be­szédét. * * * Nagy derültség és taps fogadta azt a reflektáló küldöt­tet is, aki a szombat délelőtti plenáris ülésen, a tévéköz­vetítés idején határozottan kijelentette: „Ha én lennék a tévé elnöke, a mostani tapasztalatokból okulva nem en­gedélyezném az egyenes közvetítést a tavaszi, XII. KISZ- koragresszusról.” Ezek után csak egy kérdés marad nyitott: vajon mit szól mindehhez a Magyar Televízió elnöke? * * * A fiatalság magyarságtudata talán erősebb, mint az idő­sebb nemzedékeké. Ezt bizonyítja, hogy az ülésen a Zala megyei küldöttcsoport vezetője javasolta: nemzeti ünne­pünk, március 15-e legyen piros betűs, munkaszüneti ün­nepnap. Egy másik felszólaló azt indítványozta: a KISZ irodáiban, épületein helyezzék el nemzeti jelképeinket, a magyar címert és a zászlót. Az értekezlet elhatározta azt is: a magyar diplomata elleni bukaresti provokációval kapcsolatban a KISZ KB útján, megfelelő formában han­got adnak tiltakozásuknak. A Kardosi Egyetértés Tsz-ben befejezéséhez közeledik az őszi mélyszántás. A 2700 hektá­ron gazdálkodó nagyüzemben a váratlanul leesett hó sem akadályozza ezt a fontos mun­kát. Képünkön: az utolsó 200 hektár szántását végzik, ezzel előkészítve a talajt az öntö­zött kukoricának Fotó: Kovács E. — A BIKINI EGYÜTTES tagjai kedden délután 4 és 5 óra között dedikálják nagy­lemezüket Békéscsabán a Centrum Áruházban. Csabai koncertjükre 19 órától a Tégla Közösségi Házban ke­rül sor. Anyakönyvi hírek GYOMAENDRÖD Születések: Keresztes Tibor és Jáksó Éva fia Márk, Kurilla Károly és Vé­kony Éva leánya Éva, Bacsa István Béla és Váradi Erzsébet Mária leánya Erika. Haláleset: Tóth Lászlóné Kruchió Erzsé­bet. SZEGHALOM Házasságkötés: Nagy Rita (Okány) és Sipka Sándor (Okány). Születések: Sági József Mátyás és Péter ^Ibolya leánya Dóra Adrienn, Herczeg Sándor és Túri Mari­anna leánya Szilvia, Szabó Mi­hály és Király Márta fia Já­nos (Körösladány). MA: STEFÁNIA NAPJA A Nap kél 7.07 — nyugszik 15.57 órakor A Hold kél 20.29 — nyugszik 11.29 órakor ÉVFORDULÓ Százkilencvenöt éve szü­letett Carl Jonas Almquist <1793—1866) svéd költő és drámaíró, ismert publicista. idöiArAs A hét végén még mindig az évszaknál hidegebb, borult idő­járásunk volt. A hőmérséklet a két napon alig változott. Szom­baton —3, —1 fok között ala­kult, vasárnap egész nap ködös időben fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, a reggeli mínusz 2 fokról a kora délutáni plusz 1 fokig. A délelőtt előfordult hó- darahullás nem okozott jelentős csapadékot — kaptuk a tájékoz­tatót Mojdisz Istvántól, a Bé­késcsabai Meteorológiai Állomás ügyeletesétől. Várható időjárás az ország te­rületére ma estig: már hosz- szabb időre kisüt a nap, de maradnak még tartósan ködös területek. Az északnyugati szél csak kissé élénkül meg. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 0 és —5 fok között, a legma­gasabb nappali hőmérséklet ál­talában 5 fok, a ködös tájakon 0 fok körül alakul. Hígügyeletünk munkanapokon 9-től 19 óráig hívható nn közvetlenül a telefonszámon. Üzenetrögzítőnk ugyanezen a telefonszámon este 7-től reggel 9 óráig, valamint munkaszüneti napokon mű­ködik. Telexszámunk: 83-312 Ma a telefonnál: BÉLA VALI — ANYAGTORLÖDÄS mi­att mai számunkból a Szer­kesszen velünk rovat kima­rad. — A BÉKÉSCSABAI Sebes György Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközép- iskola december 1-jén nyílt napot tart. Délelőtt 9 órától 13 óráig fogadja intézmé­nyében az érdeklődő általá­nos iskolásokat, szüleiket és nevelőiket. Délután 3 órától a vasutas művelődési ház­ban pályaválasztási szülői értekezletet tartanak, amely­re a vidéki általános iskolá­sok szüleit várják. — MEZŐKOVACSHAZAN 598-an adtak be igényt ÁFA-visszatérítésre ez év novemberéig. A pénzügyi előírások alapján 588 igény­lőnek visszatérítették a tel­jes költséget, és mindössze 10 embernek kellett elutasí­tania a kérelmét. — A SZEGHALMI művelő­dési központban november 29-én 17 órakor Miklya Je­nő múzeumigazgató nyitja meg Mihály Gábor Munká- csy-díjas szobrászművész ki­állítását. A tárlatot — ame­lyet a „Péter András-napok” keretében rendeztek — de­cember 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők. — MATUZ ISTVÁN fuvola- estjét rendezik ma, 28-án este 7 órakor Gyulán, a művelődési központban. Ugyanerre a bérleti hang­versenyre Ikerül sor holnap, kedden este 7 órakor az orosházi művelődési köz­pontban. Közreműködik Vass Katalin gordonkán, Hargitay Imre csembalón és Elek Tihamér fuvolán. — (ÜTLEZArAS. November 28- tól ideiglenesen Békéscsabán a Szemere utcai autóbuszmegálló- helyeket a „7” jelzésű buszjárat útlezárás miatt nem érinti. A járatok a Bánát utca és a Fel- szabadulás tér küzöttí megálló­helyeket sem érintik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom