Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

1988. november 12., szombat o igHilHMfa A szívbetegek gyógyításának új otthona Gyulán Régóta terv.ezett szakmai elképzelés valósult meg me­gyénk egészségügyében, ami­kor november 11-én, tegnap átadták Gyulán, a megyei tanács vb Pándy Kálmán Kórház-Rendelőintézetének kardiológia! rehabilitációs részlegét. A régi épületből újjávarázsolt negyvenágyas kardiológiai rehabilitációs részlegben a szívbetegek tes­ti-lelki képességének felmé­rése és rendszeres gondozá­sa történik majd. Az első beutaltak november 14-én érkeznek. Dr. Rácz László megyei fő­orvos és dr. Szepesvári Ele­mér, a kórház főigazgató fő­orvosa köszöntötte a vendé­geket. és méltatta az építők; a Sarkadi Lenin Tsz és a tá­mogatást nyújtó Sarkadi Szellőző Művek jó munká­ját. Az átadási ünnepség tu­dományos tanácskozáshoz kapcsolódott. Délután a Mo- gyoróssy Könyvtárban a IV. Békés megyei kardiológiai napon az Orvostovábbképző Egyetem II. belklinikájának és I. sz. sebészeti klinikájá­nak munkatársai, köztük Antalóczy Zoltán, Kékes Ede és Lányai Tihamér pro­fesszorok tartottak eleőadást a szívkoszorúér megbetege­déseiről és gyógyításáról. A gyulai kardiológiai re­habilitációs részleg a megyei kórház II. belgyógyászati osztályához kapcsolódik, amelynek vezetője dr. Deli László megyei kardiológus szakfőorvos. Öt kértük meg, beszéljen az új gyógyító egy­ség jelentőségéről: — Évről évre több áldoza­tot szed a koszorúér-beteg­ség. a szívinfarktus a mun­kaképes korú emberek, fő­ként a férfiak közül. Az in­farktuson átesettek felét az első év folyamán elveszítjük, megpróbáljuk a többieket talpraállítani és visszaadni a családnak, a munkahelynek. Az infarktuson átesettek utó­kezelését. a billentyű- és ko­szorúér-betegségek miatt operált szívbetegek rehabili­tálását a Balatonfüredi Ál­lami Kórház ma már nem tudná ellátni a megyei rész­legek nélkül. A mi betege­ink eddig főként Füredre, vagy Deszkre mehettek. Sok­kal egyszerűbb, kevésbé költ­séges és fáradtságos a beteg­nek. a hozzátartozónak, ha a megfelelő ellátást a megyé­ben tudjuk biztosítani. Egész Békés megyéből,, ké­sőbb talán Csongrád és Haj- dú-Biharból is tudunk bete­geket fogadni. — Évente hány embert tudnak ellátni, és azok ho­gyan kerülhetnek ide? — Egyelőre a 40 ágyat szá­mítva 700 beteggel tudunk foglalkozni. Szeretnénk nap­pali szanatóriumi rendszer­ben is dolgozni, úgy, hogy a környéken lakók reggel be­jönnek, este hazamennek, napközben gyógyítjuk, vizs­gáljuk őket. így évente leg­alább ezer ember kezelésére sor kerülhet három-három hétig, vagy a sajátos szük­ségletek szerint akár tovább is. A szívinfarktusos betegek teljesítőképességének felmé­rése a betegségük második harmadik hónapjában a leg­előnyösebb, ekkor keli, hogy hozzánk kerüljenek. Tehát az infarktus, vagy a műtét utáni kórházi kezelést köve­tően néhány hétre hazake­rülnek, azután hozzánk jön­nek vissza. Nem akarunk a füredi kórház riválisai len­ni. hanem a szó nemes ér­telmében „ leány v áll a 1 a tá vá” válunk. Füred volt és ma­rad az ország kardiológiai rehabilitációs központja, és a betegeinket továbbra is fo­gadják. Csak hát sokkal több a beteg, mint a szabad ágy. — Milyen vizsgálatokat, kezeléseket végeznek a gyu­lai rehabilitációs központban a betegeken? — A diagnózis már több­nyire ismert, legfeljebb ki­egészítő vizsga latokra (leg­gyakrabban a sokat eláruló k er ék pá f t er h e lé se s vizsgálat- ra) van szükség. Nem aka­runk sportolókat faragni a betegekből. A játékos sport örömével, a fokozatos fizi­kai terheléssel csoportos gyógytorna keretei között vi­szont meg szeretnénk ismer­tetni őket. Szénsavkádfürdő, a Vár fürd őben ke'Iilő ellen­őrzés mellett heti két-három alkalommal úszási tehetőség is várja őket. A II-es bel- osztály szakorvosai, gyógy­tornászai, szaknővérei lát­ják el a szolgáil-atot a reha­bilitációs központban. Kar­diológiai komplikációk ese­tén az osztály intenzív koro- náriaőrző egységébe, vagy más betegségnél — szükség szerint — a kórház bárme­lyik osztályára kerülnek a betegek. Bede Zsóka A régi épületből újjáalakított, esetleg a későbbiekben bő­víthető kardiológiai rehabilitációs központ Fotó: Fazekas Ferenc fl bíróság pótnyomozást rendelt el a Lakatos-ügyben Tanúk kihallgatásával foly­tatódott tegnap Lakatos Gyu­lának, a Kner Nyomda gyo- maendrődi volt üzemigazga­tójának büntetőügye a Szarvasi Városi Bíróságon. Mint tegnapi lapunkban hí­rül adtuk, Lakatos Gyula el­len folytatólagosan, jelentős értékben elkövetett sikkasz­tás, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó, folytatólago­san elkövetett hűtlen keze­lés bűntettének elkövetése miatt emelt vádat az ügyész­ség. A tanúvallomások egyön­tetűen megerősítették, hogy az Európa Könyvkiadó által 1986-ban és 1987-ben meg­rendelt „Magyarország és Er­dély képekben” című három- kötetes könyvből minden dolgozó kapott egy-egy pél­dányt — volt, aki kettőt — ’86 és ’87 karácsonyán, s ter­mészetesen kívülállóknak is jutott a kereskedelmi forga­lomban 900 forintért értéke­sített kiadványból. Azt, hogy az így szétosztott könyvek közül mennyi volt, vagy te­hetett hibás, nem sikerült bizonyossággal megállapíta­ni, mert a szakértői véle­ményt a védelem vitatta, nem fogadta el. A másik vádponttal kap­csolatban is viták merültek fel; nevezetesen a térítés- mentes munkák engedélye­zése, az erre vonatkozó ve­zérigazgatói utasítások és a kialakult gyakorlat közti összefügéseket és ellentmon­dásokat igyekezett tisztázni a bíróság. A védelem kéré­sére újabb tanú kihallgatásá­ra is sor került. Mielőtt a bíróság tanács­kozásra visszavonult, a vád­lott védője pótnyomozás el­rendelését kérte, mivel a tényállást nem látta tisztá­zottnak egyik vádpontban sem. Az ügyész az indítvány elutasítását kérte, és hang­súlyozta, nincs értelme to­vább húzni az eljárást. A bíróság az ügyben pót­nyomozást rendelt el a tény­állás kellő felderítése érde­kében. Elrendelte minden tárgyi bizonyítási eszköz le­foglalását, hiszen azok a tör­vény értelmében elkobozha­tok. Elhangzott továbbá: újabb szakértő bevonása szükséges, és a szakértői vé­leményt az érvényben levő szabványok alapján kell el­készíteni. Ezenkívül tisztáz­ni kell az elkészített, de a megrendelőnek el nem kül­dött könyvállomány sorsát is. A térítésmentes munkákkal kapcsolatban a bíróság egye­bek mellett elrendelte az 1987-ben kiadott, valamennyi engedély beszerzését, és az engedélyadásra jogosultak körét, mindezek birtokában kell a tényállást megállapí­tani, A bíróság döntését a vád­lót és védője tudomásul vette, az ügyész pedig fel­lebbezett. r „ Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. békéscsabai bankszerve (Békéscsaba, Bartók Blála út 2. sz.) érettségivel rendelkező MUNKATÁRSAKAT KERES ügyviteli dolgozói munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. A Mezőberényi Aranykalász Mgtsz FELVÉTELT HIRDET növényvédelmi szakirányfté Állas betöltésére. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a termelőszövetkezet elnökénél, vagy a személyzeti vezetőnél, személyesen vagy tevéiben. Levélcím: 5650 Mezőberény, Hősök u. 5. sz. Csökkent az ország energiafelhasználása Kedvezően alakult az idén az ország energiafelhaszná­lása — tájékoztatta az MTI munkatársát Wiegand Győ­ző, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet igazgatója. El­mondotta, hogy a jelenlegi ötéves terv az energiafo­gyasztás évi egy százalékos növekedésével számolt, de az 1988. évi terv a tavalyi hi­deg évnél enyhébb időjárást és stagnáló energiafelhasz­nálást feltételezett. A tény­adatok a vártnál biztatób­bak, mert az év első kilenc hónapjában 3,8 százalékkal kevesebb energiát fogyasz­tott az ország, mint a múlt év azonos időszakában. A népgazdaság termelő- ágazatai együttvéve a fo­gyasztás 3,1 százalékos, a la­kossági és kommunális ága­zat pedig 4,8 százalékos csökkentéssel járult hozzá az energiamegtakarításhoz. A termelőszférában főként a mérsékeltebb arányú terme­lésnövekedés, a termékek energiaigényességének csök­kentése, valamint a veszte­ségfeltáró vizsgálatok és az energiaracionalizálás ered­ményei adták össze a megta­karítást. A leginkább ener­giaigényes ágazatokban —a kohászatban, az építőanyag­iparban és a vegyiparban — a belső termelési struktúra módosulása hozott az átla­gosnál jóval nagyobb ered­ményt azzal, hogy azonos mennyiségű energiával a korábbinál sokkal értéke­sebb termékeket állítottak elő. A termelő ágazatok ener­giafogyasztásának alakulását csak elenyésző mértékben, de a háztartásokét és a kommunális fogyasztókét már lényegesen befolyásolja az időjárás. A tavalyinál enyhébb idő­járás eredménye, hogy az idén kivételesen nem növe­kedett, hanem összesen 4,8 százalékkal csökkent a la­kossági és kommunális ága­zat fogyasztása. Ezen belül azonban villamos energiá­ból az első háromnegyed év­ben 3 százalékkal több fo­gyott, mint a múlt év azo­nos időszakában. A növeke­dés megállíthatatlan, mert állandóan bővül a komfortos lakások és a családi házak aránya, s ezek az otthonok jóval több energiát fogyasz­tanak el. Egy hónapos engedményes Interag-vásár Az ínterag Rt. november 12. és december 10. között rendezi a „Kagyló hava” en­gedményes vásárt. Ez idő alatt termékeinek jelentős részét, 60 millió forintos árukészletet árusítanak 10, 30, 50, 70 százalékos enged­ménnyel. Az ínterag Shell a töltőállomásokon levő üzle­teiben, a Marx téri ínterag üzletházban, a székesfehér­vári ínterag M7-es áruház­ban és december 1-jétől az ínterag Ml-es áruházban, Mosonmagyaróváron olcsób­ban kaphatók majd például autó-rádiómagnók, autórá­diók, videokazetták, autóal­katrészek, autófelszerelési és autóápolási cikkek, kem­pingcikkek, illatszerek és szerszámkészletek. Ezen kí­vül az akció első napján, november 12-én, szombaton valamennyi termékük árá- bó] 10 százalék engedményt adnak. BÉKÉS VAROS KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME magasépítési gyakorlattal rendelkező termelésirányítót keres felvételre Jelentkezni lehet: a munkaügyi előadónál, Békés, Petőfi u. 21. szám alatt. Riportalanyok kerestetnek Hárman, még óvodások 1962-ben Huszonhat évvel ezelőtt négy gyulai óvodás „nyilatko­zott” lapunk munkatársának arról, hogy „Iskolába íratott be az édesanyám’’. A III. sz. általános iskola óvodájában voltak nagycsoportosok, és az iskola első osztályába ké­szültek. Három kislány és egy kisfiú. A nevük: Pavel- kó Rózsika, Hegedűs Erzsé­bet, E. Nagy Edit és Juhász András. Szilágyi Jánosnénak és Szab'ó Irmának hívták az óvó néniket, Orbán Editnek a dajka nénit... Amikor ötödikesek voltak, 1967-ben, akkor készült ve­lük a második riport, de már csak hármójukkal, mert He­gedűs Erzsébet elkerült Gyu­láról. Most, újabb 21 év után keressük őket! A gyulai gye­rekeket, az egykor óvodáso­kat, majd ötödikeseket, mos­tanra már 32 éveseket, hogy elmondják: mi történt velük két évtized alatt? Lakóhelyüket, lakáscímü­ket nem ismerjük. Ha olvas­sák ezeket a sorokat, kérjük, jelentkezzenek telefonon vagy levélben szerkesztősé­günk címén keresve az 1962- es és 1967-es riportert: Sass Ervint. Aki olvassa, adja át! Dőlt betűvel A koszorúk Figyeltem az ünnepet. Ezt a legutóbbi, sarló-kalapá­csos, vörös zászlós, november elejei ünnepet, mely het­venegy évnyi történelem terhével és örömével igyekezett emlékeztetni a világrengető eseményre. Hogy közünk van hozzá a közös eszmeiség okán, aligha vitatható! Nem úgy viszont az, hogy mi maradt meg Leninek nagy álmából és ábrándjából mára. Hiszen a tisztalelkűek és a forra­dalmi romantikával fegyvert fogók jószándékának több­szöri megbecstelenítése terheli a múltat, mellyel talán végre torzítások és torzulások (csalások és szemfényvesz­tések nélkül) elszámolhatunk. Figyeltem az ünnepet, és számoltam a koszorúkat. A fő­városi emlékműre négyet tettek, a megyeszékhelyire hár­mat, pont annyit, amennyit illik, ott is meg itt is. Ám a kisvárosban, ahol az ünnepet töltöttem, huszonhármat számoltam. Nem tévedés, huszonhármat! Koszorúzott a párt, a tanács, a KISZ, a népfront, a fegyveres testületek, az üzemek és az intézmények. Jött mindenki, aki valamit is számít a kisvárosban. A helybeliek mondják, ez így szokás, bizonyára valahol így várják el. Bár már ez a vi­lág sem az igazi, mert hajdan, szebb időkben kétszer ennyi koszorút is kihoztak a térre. Hiába no, romlik a helyzet, nehezednek a körülmények, szegényednek a vál­lalatok — vélik a bennfentesek. Ügy látszik, nem elég szegények! Mert addig mindig a politikai túlteljesítés és aránytévesztés iskolapéldájának leszünk tanúi. Mert mi mással is magyarázható ez a túl­méretezett tiszteletadás, amelyből — ha nem hinnénk az esemény világtörténelmi jelentőségében — lassan-lassan más üzeneteket lehetne kiolvasni. Ebbéli érzékenységemet csak növeli az Egerből minap érkezett ugyancsak szokatlan hír. Mint köztudott, a han­gulatos kisváros tanárképző főiskoláját egykor Ho Si Minhről nevezték el. Sokaknak már akkor különösnek tetszett a névválasztás, de a hatvanas-hetvenes évek for­dulójának politikai közhangulata kedvezett a döntésnek. Ráadásul valamilyen figyelemre méltó vietnami kapcso­latot is elő tudtak kapni Egerben, s nyilván a legfőbb po­litikai szándékoknak is megfelelt a névfelvétel. Talán ha másfél évtizedes a Ho Si Minh-es múlt az egriek mögött, és úgy tűnik, mintha mára kényelmetlen lenne az örök­ség. Annak ellenére, hogy az ügyben érintettek mindegyi­ke megfelelő ranggal bír. Ho Si Minh a nemzetközi mun­kásmozgalom történetének panteonjában, az intézmény pedig a magyar felsőoktatásban. Csak hát így együtt egy­re anakronisztikusabb a helyzet egy olyan országban, amelynek pártfőtitkár-miniszterelnöke többször elmond­ta, hogy eltökélt szándékunk a nemzeti sajátosságok erő­sítése. Ami persze nem mond ellent az internacionaliz­musnak, az egri példánál illőbb és tartalmasabb nemzet­köziségnek. Nem tudom, hogy vannak vele, de nekem a huszonhá­rom koszorú és a hajdani egri névadás története egy tő­ről fakad: pápábbnak lenni a pápánál. Tudom, hogy a kisvárosi koszorúk száma esztendők múltán szépen le­apad majd a budapesti és a csabai Szabadság téri három­ra vagy négyre. S még csak olyan károkkal sem jár, mint az egri névváltoztatás, ahol értelmetlenül és bántóan hur­colják meg egy túlbuzgó és nyilvánvalóan szerencsétlen döntés miatt a milliók által tisztelt és szeretett Ho apó nevét. A realitástól való elrugaszkodást, a józan mértéket meghaladó érzelemnyilvánítást ritkán igazolja a történe­lem. Bizonyára úgy járnak majd azok a legények is, akik november 7-én felsöpörték a budapesti Vörösmarty teret. Pontosabban felseperték volna, ha a rendőrök időközben be nem gyűjtik őket. No nem az ünnepi nagytakarítás, hanem a ruhájukra varrt felirat ellen volt kifogásuk — joggal — a rend szigorú őreinek: „Ma dolgozunk, de már­cius 15-én nem fogunk”. A történtekből természetesen nem lett ügy, pár óra múltán hazamehettek az alkalmi úttisztítók. Seperhettek otthon, a saját portájuk előtt, természetesen ott már po­litikai reklám nélkül. Ami egyébként aligha fogott meg józan gondolkodású embert, hacsak ízléstelenségével nem. Felhívva a figyelmet arra, hogy a politikai kultúrát is ta­nulni kell, és hősködésekből, rosszul értelmezett vagány- ságból aligha lehet demokratikus Magyarországot felépí­teni. Olyat, amelyikben a politikai túlteljesítésnek épp­úgy nincs helye, mint az ízléstelenségnek. S ahol — majd elfelejtettem — a koszorúk is mindenütt ugyanannyit ér­nek, bárhol és bármilyen szobor vagy emlékmű talapza­tára is helyezzék azokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom