Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
1988. november 12., szombat o igHilHMfa A szívbetegek gyógyításának új otthona Gyulán Régóta terv.ezett szakmai elképzelés valósult meg megyénk egészségügyében, amikor november 11-én, tegnap átadták Gyulán, a megyei tanács vb Pándy Kálmán Kórház-Rendelőintézetének kardiológia! rehabilitációs részlegét. A régi épületből újjávarázsolt negyvenágyas kardiológiai rehabilitációs részlegben a szívbetegek testi-lelki képességének felmérése és rendszeres gondozása történik majd. Az első beutaltak november 14-én érkeznek. Dr. Rácz László megyei főorvos és dr. Szepesvári Elemér, a kórház főigazgató főorvosa köszöntötte a vendégeket. és méltatta az építők; a Sarkadi Lenin Tsz és a támogatást nyújtó Sarkadi Szellőző Művek jó munkáját. Az átadási ünnepség tudományos tanácskozáshoz kapcsolódott. Délután a Mo- gyoróssy Könyvtárban a IV. Békés megyei kardiológiai napon az Orvostovábbképző Egyetem II. belklinikájának és I. sz. sebészeti klinikájának munkatársai, köztük Antalóczy Zoltán, Kékes Ede és Lányai Tihamér professzorok tartottak eleőadást a szívkoszorúér megbetegedéseiről és gyógyításáról. A gyulai kardiológiai rehabilitációs részleg a megyei kórház II. belgyógyászati osztályához kapcsolódik, amelynek vezetője dr. Deli László megyei kardiológus szakfőorvos. Öt kértük meg, beszéljen az új gyógyító egység jelentőségéről: — Évről évre több áldozatot szed a koszorúér-betegség. a szívinfarktus a munkaképes korú emberek, főként a férfiak közül. Az infarktuson átesettek felét az első év folyamán elveszítjük, megpróbáljuk a többieket talpraállítani és visszaadni a családnak, a munkahelynek. Az infarktuson átesettek utókezelését. a billentyű- és koszorúér-betegségek miatt operált szívbetegek rehabilitálását a Balatonfüredi Állami Kórház ma már nem tudná ellátni a megyei részlegek nélkül. A mi betegeink eddig főként Füredre, vagy Deszkre mehettek. Sokkal egyszerűbb, kevésbé költséges és fáradtságos a betegnek. a hozzátartozónak, ha a megfelelő ellátást a megyében tudjuk biztosítani. Egész Békés megyéből,, később talán Csongrád és Haj- dú-Biharból is tudunk betegeket fogadni. — Évente hány embert tudnak ellátni, és azok hogyan kerülhetnek ide? — Egyelőre a 40 ágyat számítva 700 beteggel tudunk foglalkozni. Szeretnénk nappali szanatóriumi rendszerben is dolgozni, úgy, hogy a környéken lakók reggel bejönnek, este hazamennek, napközben gyógyítjuk, vizsgáljuk őket. így évente legalább ezer ember kezelésére sor kerülhet három-három hétig, vagy a sajátos szükségletek szerint akár tovább is. A szívinfarktusos betegek teljesítőképességének felmérése a betegségük második harmadik hónapjában a legelőnyösebb, ekkor keli, hogy hozzánk kerüljenek. Tehát az infarktus, vagy a műtét utáni kórházi kezelést követően néhány hétre hazakerülnek, azután hozzánk jönnek vissza. Nem akarunk a füredi kórház riválisai lenni. hanem a szó nemes értelmében „ leány v áll a 1 a tá vá” válunk. Füred volt és marad az ország kardiológiai rehabilitációs központja, és a betegeinket továbbra is fogadják. Csak hát sokkal több a beteg, mint a szabad ágy. — Milyen vizsgálatokat, kezeléseket végeznek a gyulai rehabilitációs központban a betegeken? — A diagnózis már többnyire ismert, legfeljebb kiegészítő vizsga latokra (leggyakrabban a sokat eláruló k er ék pá f t er h e lé se s vizsgálat- ra) van szükség. Nem akarunk sportolókat faragni a betegekből. A játékos sport örömével, a fokozatos fizikai terheléssel csoportos gyógytorna keretei között viszont meg szeretnénk ismertetni őket. Szénsavkádfürdő, a Vár fürd őben ke'Iilő ellenőrzés mellett heti két-három alkalommal úszási tehetőség is várja őket. A II-es bel- osztály szakorvosai, gyógytornászai, szaknővérei látják el a szolgáil-atot a rehabilitációs központban. Kardiológiai komplikációk esetén az osztály intenzív koro- náriaőrző egységébe, vagy más betegségnél — szükség szerint — a kórház bármelyik osztályára kerülnek a betegek. Bede Zsóka A régi épületből újjáalakított, esetleg a későbbiekben bővíthető kardiológiai rehabilitációs központ Fotó: Fazekas Ferenc fl bíróság pótnyomozást rendelt el a Lakatos-ügyben Tanúk kihallgatásával folytatódott tegnap Lakatos Gyulának, a Kner Nyomda gyo- maendrődi volt üzemigazgatójának büntetőügye a Szarvasi Városi Bíróságon. Mint tegnapi lapunkban hírül adtuk, Lakatos Gyula ellen folytatólagosan, jelentős értékben elkövetett sikkasztás, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének elkövetése miatt emelt vádat az ügyészség. A tanúvallomások egyöntetűen megerősítették, hogy az Európa Könyvkiadó által 1986-ban és 1987-ben megrendelt „Magyarország és Erdély képekben” című három- kötetes könyvből minden dolgozó kapott egy-egy példányt — volt, aki kettőt — ’86 és ’87 karácsonyán, s természetesen kívülállóknak is jutott a kereskedelmi forgalomban 900 forintért értékesített kiadványból. Azt, hogy az így szétosztott könyvek közül mennyi volt, vagy tehetett hibás, nem sikerült bizonyossággal megállapítani, mert a szakértői véleményt a védelem vitatta, nem fogadta el. A másik vádponttal kapcsolatban is viták merültek fel; nevezetesen a térítés- mentes munkák engedélyezése, az erre vonatkozó vezérigazgatói utasítások és a kialakult gyakorlat közti összefügéseket és ellentmondásokat igyekezett tisztázni a bíróság. A védelem kérésére újabb tanú kihallgatására is sor került. Mielőtt a bíróság tanácskozásra visszavonult, a vádlott védője pótnyomozás elrendelését kérte, mivel a tényállást nem látta tisztázottnak egyik vádpontban sem. Az ügyész az indítvány elutasítását kérte, és hangsúlyozta, nincs értelme tovább húzni az eljárást. A bíróság az ügyben pótnyomozást rendelt el a tényállás kellő felderítése érdekében. Elrendelte minden tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalását, hiszen azok a törvény értelmében elkobozhatok. Elhangzott továbbá: újabb szakértő bevonása szükséges, és a szakértői véleményt az érvényben levő szabványok alapján kell elkészíteni. Ezenkívül tisztázni kell az elkészített, de a megrendelőnek el nem küldött könyvállomány sorsát is. A térítésmentes munkákkal kapcsolatban a bíróság egyebek mellett elrendelte az 1987-ben kiadott, valamennyi engedély beszerzését, és az engedélyadásra jogosultak körét, mindezek birtokában kell a tényállást megállapítani, A bíróság döntését a vádlót és védője tudomásul vette, az ügyész pedig fellebbezett. r „ Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. békéscsabai bankszerve (Békéscsaba, Bartók Blála út 2. sz.) érettségivel rendelkező MUNKATÁRSAKAT KERES ügyviteli dolgozói munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. A Mezőberényi Aranykalász Mgtsz FELVÉTELT HIRDET növényvédelmi szakirányfté Állas betöltésére. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a termelőszövetkezet elnökénél, vagy a személyzeti vezetőnél, személyesen vagy tevéiben. Levélcím: 5650 Mezőberény, Hősök u. 5. sz. Csökkent az ország energiafelhasználása Kedvezően alakult az idén az ország energiafelhasználása — tájékoztatta az MTI munkatársát Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet igazgatója. Elmondotta, hogy a jelenlegi ötéves terv az energiafogyasztás évi egy százalékos növekedésével számolt, de az 1988. évi terv a tavalyi hideg évnél enyhébb időjárást és stagnáló energiafelhasználást feltételezett. A tényadatok a vártnál biztatóbbak, mert az év első kilenc hónapjában 3,8 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott az ország, mint a múlt év azonos időszakában. A népgazdaság termelő- ágazatai együttvéve a fogyasztás 3,1 százalékos, a lakossági és kommunális ágazat pedig 4,8 százalékos csökkentéssel járult hozzá az energiamegtakarításhoz. A termelőszférában főként a mérsékeltebb arányú termelésnövekedés, a termékek energiaigényességének csökkentése, valamint a veszteségfeltáró vizsgálatok és az energiaracionalizálás eredményei adták össze a megtakarítást. A leginkább energiaigényes ágazatokban —a kohászatban, az építőanyagiparban és a vegyiparban — a belső termelési struktúra módosulása hozott az átlagosnál jóval nagyobb eredményt azzal, hogy azonos mennyiségű energiával a korábbinál sokkal értékesebb termékeket állítottak elő. A termelő ágazatok energiafogyasztásának alakulását csak elenyésző mértékben, de a háztartásokét és a kommunális fogyasztókét már lényegesen befolyásolja az időjárás. A tavalyinál enyhébb időjárás eredménye, hogy az idén kivételesen nem növekedett, hanem összesen 4,8 százalékkal csökkent a lakossági és kommunális ágazat fogyasztása. Ezen belül azonban villamos energiából az első háromnegyed évben 3 százalékkal több fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. A növekedés megállíthatatlan, mert állandóan bővül a komfortos lakások és a családi házak aránya, s ezek az otthonok jóval több energiát fogyasztanak el. Egy hónapos engedményes Interag-vásár Az ínterag Rt. november 12. és december 10. között rendezi a „Kagyló hava” engedményes vásárt. Ez idő alatt termékeinek jelentős részét, 60 millió forintos árukészletet árusítanak 10, 30, 50, 70 százalékos engedménnyel. Az ínterag Shell a töltőállomásokon levő üzleteiben, a Marx téri ínterag üzletházban, a székesfehérvári ínterag M7-es áruházban és december 1-jétől az ínterag Ml-es áruházban, Mosonmagyaróváron olcsóbban kaphatók majd például autó-rádiómagnók, autórádiók, videokazetták, autóalkatrészek, autófelszerelési és autóápolási cikkek, kempingcikkek, illatszerek és szerszámkészletek. Ezen kívül az akció első napján, november 12-én, szombaton valamennyi termékük árá- bó] 10 százalék engedményt adnak. BÉKÉS VAROS KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME magasépítési gyakorlattal rendelkező termelésirányítót keres felvételre Jelentkezni lehet: a munkaügyi előadónál, Békés, Petőfi u. 21. szám alatt. Riportalanyok kerestetnek Hárman, még óvodások 1962-ben Huszonhat évvel ezelőtt négy gyulai óvodás „nyilatkozott” lapunk munkatársának arról, hogy „Iskolába íratott be az édesanyám’’. A III. sz. általános iskola óvodájában voltak nagycsoportosok, és az iskola első osztályába készültek. Három kislány és egy kisfiú. A nevük: Pavel- kó Rózsika, Hegedűs Erzsébet, E. Nagy Edit és Juhász András. Szilágyi Jánosnénak és Szab'ó Irmának hívták az óvó néniket, Orbán Editnek a dajka nénit... Amikor ötödikesek voltak, 1967-ben, akkor készült velük a második riport, de már csak hármójukkal, mert Hegedűs Erzsébet elkerült Gyuláról. Most, újabb 21 év után keressük őket! A gyulai gyerekeket, az egykor óvodásokat, majd ötödikeseket, mostanra már 32 éveseket, hogy elmondják: mi történt velük két évtized alatt? Lakóhelyüket, lakáscímüket nem ismerjük. Ha olvassák ezeket a sorokat, kérjük, jelentkezzenek telefonon vagy levélben szerkesztőségünk címén keresve az 1962- es és 1967-es riportert: Sass Ervint. Aki olvassa, adja át! Dőlt betűvel A koszorúk Figyeltem az ünnepet. Ezt a legutóbbi, sarló-kalapácsos, vörös zászlós, november elejei ünnepet, mely hetvenegy évnyi történelem terhével és örömével igyekezett emlékeztetni a világrengető eseményre. Hogy közünk van hozzá a közös eszmeiség okán, aligha vitatható! Nem úgy viszont az, hogy mi maradt meg Leninek nagy álmából és ábrándjából mára. Hiszen a tisztalelkűek és a forradalmi romantikával fegyvert fogók jószándékának többszöri megbecstelenítése terheli a múltat, mellyel talán végre torzítások és torzulások (csalások és szemfényvesztések nélkül) elszámolhatunk. Figyeltem az ünnepet, és számoltam a koszorúkat. A fővárosi emlékműre négyet tettek, a megyeszékhelyire hármat, pont annyit, amennyit illik, ott is meg itt is. Ám a kisvárosban, ahol az ünnepet töltöttem, huszonhármat számoltam. Nem tévedés, huszonhármat! Koszorúzott a párt, a tanács, a KISZ, a népfront, a fegyveres testületek, az üzemek és az intézmények. Jött mindenki, aki valamit is számít a kisvárosban. A helybeliek mondják, ez így szokás, bizonyára valahol így várják el. Bár már ez a világ sem az igazi, mert hajdan, szebb időkben kétszer ennyi koszorút is kihoztak a térre. Hiába no, romlik a helyzet, nehezednek a körülmények, szegényednek a vállalatok — vélik a bennfentesek. Ügy látszik, nem elég szegények! Mert addig mindig a politikai túlteljesítés és aránytévesztés iskolapéldájának leszünk tanúi. Mert mi mással is magyarázható ez a túlméretezett tiszteletadás, amelyből — ha nem hinnénk az esemény világtörténelmi jelentőségében — lassan-lassan más üzeneteket lehetne kiolvasni. Ebbéli érzékenységemet csak növeli az Egerből minap érkezett ugyancsak szokatlan hír. Mint köztudott, a hangulatos kisváros tanárképző főiskoláját egykor Ho Si Minhről nevezték el. Sokaknak már akkor különösnek tetszett a névválasztás, de a hatvanas-hetvenes évek fordulójának politikai közhangulata kedvezett a döntésnek. Ráadásul valamilyen figyelemre méltó vietnami kapcsolatot is elő tudtak kapni Egerben, s nyilván a legfőbb politikai szándékoknak is megfelelt a névfelvétel. Talán ha másfél évtizedes a Ho Si Minh-es múlt az egriek mögött, és úgy tűnik, mintha mára kényelmetlen lenne az örökség. Annak ellenére, hogy az ügyben érintettek mindegyike megfelelő ranggal bír. Ho Si Minh a nemzetközi munkásmozgalom történetének panteonjában, az intézmény pedig a magyar felsőoktatásban. Csak hát így együtt egyre anakronisztikusabb a helyzet egy olyan országban, amelynek pártfőtitkár-miniszterelnöke többször elmondta, hogy eltökélt szándékunk a nemzeti sajátosságok erősítése. Ami persze nem mond ellent az internacionalizmusnak, az egri példánál illőbb és tartalmasabb nemzetköziségnek. Nem tudom, hogy vannak vele, de nekem a huszonhárom koszorú és a hajdani egri névadás története egy tőről fakad: pápábbnak lenni a pápánál. Tudom, hogy a kisvárosi koszorúk száma esztendők múltán szépen leapad majd a budapesti és a csabai Szabadság téri háromra vagy négyre. S még csak olyan károkkal sem jár, mint az egri névváltoztatás, ahol értelmetlenül és bántóan hurcolják meg egy túlbuzgó és nyilvánvalóan szerencsétlen döntés miatt a milliók által tisztelt és szeretett Ho apó nevét. A realitástól való elrugaszkodást, a józan mértéket meghaladó érzelemnyilvánítást ritkán igazolja a történelem. Bizonyára úgy járnak majd azok a legények is, akik november 7-én felsöpörték a budapesti Vörösmarty teret. Pontosabban felseperték volna, ha a rendőrök időközben be nem gyűjtik őket. No nem az ünnepi nagytakarítás, hanem a ruhájukra varrt felirat ellen volt kifogásuk — joggal — a rend szigorú őreinek: „Ma dolgozunk, de március 15-én nem fogunk”. A történtekből természetesen nem lett ügy, pár óra múltán hazamehettek az alkalmi úttisztítók. Seperhettek otthon, a saját portájuk előtt, természetesen ott már politikai reklám nélkül. Ami egyébként aligha fogott meg józan gondolkodású embert, hacsak ízléstelenségével nem. Felhívva a figyelmet arra, hogy a politikai kultúrát is tanulni kell, és hősködésekből, rosszul értelmezett vagány- ságból aligha lehet demokratikus Magyarországot felépíteni. Olyat, amelyikben a politikai túlteljesítésnek éppúgy nincs helye, mint az ízléstelenségnek. S ahol — majd elfelejtettem — a koszorúk is mindenütt ugyanannyit érnek, bárhol és bármilyen szobor vagy emlékmű talapzatára is helyezzék azokat.
