Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 MEGYEI PÜRIBIZOTTSlG ÍS I MEGYEI TlNtCS LtPll 1988. NOVEMBER 11., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XI,III. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Megkezdődött Budapesten a Cairns-i Csoport miniszteri értekezlete Ülést tartott a Minisztertanács Csütörtökön ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos látogatásról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről. ( kormányszóvivői tájékoztatót a 3. oldalon közöljük.) Szoftverek 60 millió forintért Megkezdődött tegnap Budapesten az agrárexportban érdekelt 14 ország, a Cairns-i Csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás első napján Beck Tamás kereskedelmi miniszter elnökölt. A résztvevőket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke köszöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fontos, időszerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az egész világgazdaság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e téren sikerül eredményt elérni, aWíor a Cairns-i Csoportban részt vevő országok nemzeti boldogulásának feltételei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági termelés jelentős részét nem hatékony körülmények között, magas állami támogatással végzik. A fejlett ipari országok együttesen több mint százmilli- árd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedelmüket. Ennek következménye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél olcsóbban, nagyarányú exporttámogatással kerülnek a világpiacra, s így eltorzítják az értékarányos árakat. Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémákkal — mondotta többek között —, s az eladósodás terhe országok sorát bénítja meg. Az országok többsége gazdasága korszerűsítéséhez, fellendítéséhez mezőgazda- sági exportjával is szeretne hozzájárulni. Számítástechnikai programokat exportál a Struktúra Szervezési Vállalat NSZK- beli cégeknek. A speciális öntött csöveket gyártó Schöl- ler cég például teljes irányítási rendszerének számítógépesítéséhez rendelt a magyar vállalattól program- csomagokat. Ez a kapcsolat tartósnak ígérkezik, a magyar szakemberek a helyszínen is kidolgozzák a szükséges programokat. A frankfurti Wegener gyár pedig még tőkét is adott a magyar szervező vállalatnak fejlesztési hozzájárulásként, amely most kialakította az NSZK-beli cég számára a rövid és hosszú távú fizető- képességet figyelemmel kísérő programot. A Likvid Star szoftvert rövidesen a hazai iparvállalatoknak is kínálni fogják. Kormány kontra szakszervezetek Munkaügyi fórum az SZMT-ben Hetek óta a viták középpontjában áll a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása, amelybe számos, a szakszervezetek által vitatott és kifogásolt megfogalmazás került. A kormány ugyanis azt javasolja az Ország- gyűlésnek, hogy szüntesse meg a kollektív szerződések megkötésének kötelező jellegét és helyezze hatályon kívül a szakszervezeti bizalmiak egyes egyetértési jogát. Az álláspontok eltérnek a sztrájkjog szabályozását illetően is. Erről rendeztek fórumot tegnap délelőtt Békéscsabán, az SZMT-székházban. Meghívták az összejövetelre Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye szakszervezeti aktivistáit, gazdasági vezetőket, munkaüggyel foglalkozó munkatársakat és ott volt néhány megyénkben országgyűlési képviselő is. Vitaindítót dr. Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője tartott. Kifejtette a kormány álláspontját a társasági törvénnyel kapcsolatos feladatokról. Ebbe a körbe tartozik a kollektív szerződés, a másodállásokról szóló rendelkezések módosítása, a munkáltatói kötöttségek korlátainak a feloldása — mondotta. Az egyetértési jogról az volt a véleménye, hogy ez a szakszervezetek transz- missziós szerepének egyik megnyilvánulása, amelyektől lényegében a szakszervezet is meg akar szabadulni. Az egyetértési jognál hathatósabb eszköz a vétójog alkalmazása. A sztrájk jogi kereteit pedig mindenképpen meg kell határozni. Ezután dr. Fahn Péter, a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztályának helyettes vezetője tartott előadást ugyanezekről a kérdésekről. Először arról beszélt, hogy miért éppen most került sor ezeknek a jogszabályoknak a kormány általi felülvizsgálatára. Szerepet játszik ebben a monetáris és a neoliberális gazdaságpolitika előtérbe kerülése. A fellegekből leszálltunk a valóság talajára, a vállalkozás, a gazdálkodás hatékonysága az elsődleges. Ilyen helyzetben nyilvánvalóan háttérbe szorul a bérből és fizetésből -élők érdeke. Ugyancsak ebből fakad, hogy a kormány a szakszervezetek jogait is korlátozni akarja. Részletesen elemezte a szak- szervezetek álláspontját a kollektív szerződések megkötésével, a bizalmiak jogainak a csorbításával, a munkabeszüntetésekkel kapcsolatban. A vitában 13-an mondtak véleményt, javaslatot a tulajdonosi szemlélettől, á szakszervezeti tisztség- viselők megbecsüléséig. Ezek alapján állásfoglalást fogadtak el, amelynek a szövegét eljuttatják az illetékesekhez. S. S. flz aklívaértekezlet állásfoglalása „Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye szakszervezeti tisztségviselői és általuk a három megye szakszervezeti tagsága az alábbi állásfoglalást fogalmazta meg a Munka Törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban: — A tervezett módosítás egyértelműen — a korábban már e törvényben rögzített — szakszervezeti jogosítványok visszaszorítására irányul, a munkáltatói önállóság jelszavával. A munkáltatói önállóság megnyilvánulásának nem ez a fő területe. A munkáltatói önállóságot álláspontunk szerint nem \sértik a munkavállalók érdekeit képviselő, védő szakszervezetek. Olyan törvénymódosítással, amely a Szakszervezetek jogosítványait, beleszólási jogát egyoldalúan csökkenti, nem értünk egyet, azokat elutasítjuk. — A munkáltatói önállóság megnyilvánulása a belső szabályok megalkotása. A vállalati kollektív szerződések, munkaügyi szabályzatok adják a két fél — a gazdasági vezetés és a szakszervezetek — együttműködésének szabályozott, jogilag rendezett lehetőségét. Ezért a kollektív szerződés intézményének fenntartását és bármely fél kezdeményezése esetén annak kötelező megkötését támogatjuk. Egy-egy ágazat, szakma sajátosságaira figyelemmel indokolt és szükséges a keretszerződések intézménye. Megkötésük azonban ne sértse a munkáltatói önállóságot. — A munkahelyeken a dolgozók között napjainkban a legnagyobb feszültséget a jövedelmi viszonyok váltják ki. A torz kereseti arányokat, a dolgozók bérpozícióit nem a piac realitásai határozzák meg, hanem sok esetben a bürokratikus döntések. Ezért a jövedelmi viszonyok plakításá- ban minden szinten biztosítani kell a szakszervezetek beleszólási jogát a bizalmiaktól ía választott testületekig. A bizalmi ezáltal tud érvényt szerezni a kollektív egyezkedés során kialakított bérviszonyoknak. Tehát a bizalmiak a személyre szóló — garanciát nyújtó — egyetértési jogának fenntartását, megerősítését szükségesnek tartjuk. Támogatjuk azt a törekvést, hogy a bizalmi egyetértési joga a Munka Törvénykönyvében kerüljön szabályozásra, javasoljuk, hogy a testületi vezetéssel működő vállalatoknál és társaságoknál is rögzítésre kerüljön az egyetértési jog. — Az elmúlt hónapok gyakorlati tapasztalatain okulva elengedhetetlennek tartjuk a sztrájkjog törvényi szabályozását. A szabályozás fejezze ki azokat a politikai döntéseket, amelyek biztosítják, hogy a szakszervezetek valós, partneri viszonyban vesznek részt az érdekegyeztetésben. A dolgozók élet- és munkakörülményeit alapvetően meghatározó kérdésekben szükségesnek tartjuk mind a vétó, mind pedig a sztrájk lehetőségének a kiterjesztését ágazati-szakmai, területi és országos szintű szakszervezetekre is. Indokoltnak látjuk annak a rögzítését is, hogy ne csak munkáltatói intézkedés ellen, hanem annak meghozatala érdekében is kerülhessen sor sztrájkra. A figyelmeztető sztrájkra vonatkozó korlátozás nem fogadható cl. Lehetőséget kell biztosítani a szakszervezeteknek, hogy indokolt esetben (pl. kifogásolható intézkedések, vagy intézkedések elmulasztása esetén) figyelmeztető sztrájkot szervezhessenek. Nem értünk egyet azzal, hogy ha a kifogás egyedi ügyben történik, akkor a bejelentéstől számított 15 napon belül munkaügyi bírósághoz kell fordulni. A munkaügyi vita általános szabályai szerint történjen az elbírálás ez esetben is. — Az aktívaértekezlet résztvevői egyetértőén támogatják a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításával kapcsolatos SZOT-elnökségi álláspontot, és kezdeményezik a szakszervezeti tisztségviselők jogszabályban is rögzített védelmét. A szakszervezeti tagság elvárja a kormánytól, hogy a politikai döntéseknek megfelelően, a szakszervezetek vélemé- nj 11 figyelembe véve, gondolják át a tervezetet, és a szak- szervezeti jogosítványok tiszteletben tartásával terjesszék a törvényjavaslatot a parlament elé.” A 3400 hektáron gazdálkodó Békéscsabai Lenin Tsz-ben 1500 hektárnyi területen végezték el az őszi mélyszántást a szövetkezet nagy teljesítményű gépei. Két műszakban dolgoztak, hogy a még hátralevő 300 hektárt a tervezett időre befejezzék Fotó: Fazekas Ferenc Előadás a jövő évi szabályzókról Hosszú távú megyei agrárprogramra van szükség Békés megye mezőgazda- sági szövetkezeteiben az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal, míg az állami gazdaságokban 6,3 százalékkal csökkent á dolgozók száma. Az aszályos időjárás, amely már több mint jel évtizede tart, egyre nehezebb helyzetbe hozza a megye mezőgazdasági nagyüzemeit — mondta Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban tegnap megtartott aktívaértekezleten. Egy átfogó hosszú távú agrárpolitikai programot kell megfogalmazni a megyének ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább a mezőgazdaság szerepe Békésben. Raisz Gusztáv MÉM-mi- nisizterhelyettes előadásában részletesen szólt az 1988-as gazdasági év várható mező- gazdasági és élelmiszeripari teljesítményéről1. Többek között hangsúlyozta: az aszály és a piac okozta kieséseket elsősorban a kiegészítő tevékenységgel pótolták a nagyüzemek. Országosan remény van a 22 milliárd forintos nyereség teljesítésére. Sajnálatos, hogy a visszaesés az egyébként jó termőhelyi adottságú megyékben következett be. A tervezettnél jobb évet zár a hazai élelmiszeripar. Várhatóan a nyereség ebben az ágazatban meghaladja a 13 milliárd forintot. A továbbiakban részletesen elemezte a növénytermesztés, és állattenyésztés, valamint a kertészeti ágazat tevékenységét a miniszter- helyettes. Rámutatott, a gazdaságok sikerrel teljesítették a fehérjeprogramot, segítve ezzel a hazai állatállomány takarmányellátását. A mezőgazdasági ágazat teljesíteni tudja exportkötelezettségeit az idén. A külpiacon különösen jól értékesíthető a gabona, a növényolaj és a marhahús. A továbbiakban a jövő évi tervekről tájékoztatta az aktívaülés résztvevőit a miniszterhelyettes. Jövőre a zavartalan lakossági ellátás, valamint az exportképes árualapok növelése, és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása az agrárágazat fő feladata. A tőkés kivitel fokozását csak a minőség javításával, a külkereskedelmi munka színvonalának emelésével tudjuk megvalósítani. 1989-ben a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1 százalékkal bővül, míg az élelmiszeriparra a szintentartás lesz a jellemző. A növénytermesztésben 3 százalékos növekedéssel számolnak, míg az állat- tenyésztésben 2 százalékkal csökken a termelés volumene. Jövőre a szántóterület 60 százalékán továbbra is gabonát termelünk. Eves szinten 15 és fél millió tonna termést kell betakarítani a nagyüzemekben. Befejezésül a jövő évi közgazdasági szabályozórendszerről szólt Raisz Gusztáv. Igyekeznek növelni a piac szerepét, éppen ezért fokozatosan mérséklik a támogatásokat. A támogatások csökkenése a termelői árak és a fogyasztói árak emelkedésében jelentkezik. Ami a kistermelést illeti, várhatóan, szinten marad a kisgazdaságok termelése 1989-ben. A termelői árak növekedésével együtt úgy ítéli meg a MÉM vezetése, hogy enyhén javul a kistermelők anyagi pozíciója. Az előadás után' konzultációt tartottak. A miniszter- helyettes egy kérdésre válaszolva elmondta, nem tervezik az új föld'értékelési rendszer bevezetését az elkövetkező években. így továbbra is az aranykorona- rendszer marad érvényben. Mindez kedvezőtlenül érinti a Békés megyei nagyüzemeket, hiszen jelenleg az ország éves földadójának 25 százalékát, csaknem 500 millió forintot a Békés megyei gazdaságok fizetik. Szó esett még aiz alacsony személyi jövedelmekről is, amelyek a társadalom egyes csoportjainál megélhetési gondokat okoznak. A felvetéssel egyetértett Raisz Gusztáv, ám az adósávok módosítása nem a MÉM, hanem az Országgyűlés feladata. V. L.
