Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
1988. november 5., szombat NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLET „A kimondható és a kimondott meg is formálható” Knopp András államtitkár avatóbeszéde a békéscsabai meseházban Egyedülálló kulturális intézmény használatbavétele alkalmából gyűltünk ma itt össze. A békéscsabai meseház minden szempontból egyedülálló művelődési kezdeményezés: a gyermeki kreativitás olyan komplex otthona, amelynek nincs párja hazánkban, de talán határainkon kívül sem. A meseház ideája, s az itt ma felavatásra kerülő, az eredeti elgondolást valóra váltó változat tervezője és részben kivitelezője Schéner Mihály, a medgyesegy- háizi születésű, de gyermekes ifjúkorától ezernyi szállal Békéscsabához kötődő és itt élő. egyedülállóan eredeti művész. A meseház ideáját említettem az imént, de helyesebb és pontosabb, ha a meseház filozófiájáról beszélünk ! Mert Schéner nemcsak művész, méghozzá a saját művészetét és a művészetet tudatosan is végiggondoló alkotók fajtájából való, s nemcsak bölcs ember, akit ez a jelző lassan-lassan már koránál fogva is megillet, hanem filozófus is. A mese- ház filozófiájának alapgondolata, hogy amit kimondunk, a kimondható és a kimondott meg is formálható és — mutatis mutandis — meg is formálandó, vagy legalábbis meg kelti kísérelni, hogy formába, látható vagy tapint ható-körül járható formába öntsük. Schéner azt vallja, hogy korunk egyik nagy kihívása és egyben feladata. hogy a verbalitás és a vizualitás kettősségét feloldjuk, s a kettőt a lehetséges és kívánatos egység felé közelítsük. A meseház egész koncepciója épp arra épül, hogy verbálisnak, vizuálisnak és muzikálisnak ez aíz egysége a gyermeki fantáziában és a gyermekek esztétikai szemléletében még nem bomlott fel], s a maga komplexitásában, különböző elemeinek komplementer mivoltában van jelen. A meseház komplex esztétikai nevelési koncepciója épp ezért és ezáltal mutathat előre a gyermekek esztétikai szemléletének, s ezen belül a vizuális kultúra színvonalának lehetséges és kívánatos emelése irányába. A meseház schéneri filozófiájának másik alapgondolata, hogy álmodni kell. Álom és fantázia nélkül nincs szabadság, az álom és a fantázia a szabadság feltétele. Schénernél azonban az álom, a fantázia nem a valóság elől való kitérés vagv menekülés, s nem ezáltal vezet a szabadság képzelt birodalma felé. Az ő álmai megformálható, s ily módon a valóságot birtokba vevő álmok, a valóság for- málása-megformálása révén mutatnak a szabadság felé. „Süvítsen be a szabadság szele a Mese-ház ajtaján Szabadítsa fel a fantáziánkat, hogy kezünk ügyébe vehessük a Szívünk . szerint valót. Legyünk a szabadságban játékosak és a játékban szabadok Közelítsük szépséggel az igazságot!” — így összegezi a meseház hivatását Schéner. Schéner alapvető filozófiai beállítottsága mélyén optimista, álom világa ezért is lehet rokon a népmesékével, a gyermeki mesevilággal. Jól tudja persze, hogy van gonosz is, de nem fél az ördögtől, a bennünk lakó ördögöktől sem. Megnevezi, kimondja. megformálja őket is, s ezáltal közelebb jut ahhoz, hogy uralja, leküzd- je az ördögöt is. A mese világához kötődő fantázia felkeltésének és a mese álomvilágából építkező gyermeki kreativitás komplex kibontakoztatásának kíván otthont teremteni a meseház. A meseházban a gyerekek Schéner mesevilágának lát- ható-tapintható figuráit fan-' táziájukkal továbbépíthetik, akár a mese birodalmának irányában, új meséket szőve a népmesékben és a népi kultúrában gyökerező figurák köré. Ahogy mesére inspirálták ezek a figurák Csukás Istvánt, a költőt, aki Schéner itt látható figurái alapján alkotta meg Gya- logcsillág című mesejátékét, vagy ahogy versekre ihlették ezek a figurák Ágh Istvánt vagy Juhász Ferencet. A meseház egy másik, a gyermeki fantázia és kreativitás kibontakoztatását és működtetését serkentő, vizuális kultúrájuk alakítását és fejlesztését segítő, komplex működési terepe a mesevilág alakjainak, figuráinak formába álmodása és megformálása síkban, rajz- ban, festésben, színekben, formákban, anyagban, fában, textilben. Schéner nemcsak hisz a gyermeki alko- tókészségbep, azt vallja például, hogy a gyerekek síkbeli szinkretikus festményein szinte sosem fordul elő színtévesztés, ami a hivatásos művészekről korántsem mondható el. A békéscsabai meseház komplex intézmény, s egyedülálló céljait sokoldalú eszköztárral igyekszik szolgál>- ni. Van itt meseszoba mesemondó trónszékkel, amelyet államalapító Szent István királyunk alakja és országalmája ékesít, s amelynek színes, Schéner-mesefigurái- val díszített színes bútorai maguk is egy álomvilágba vezetnek. De van itt múzeum is, amely Schéner művészetének egyfajta kereszt- metszetét adja, a népi kultúrában gyökerező mesefiguráktól és mézeskalács figuráktól a gyermekjátékokon át a konstruktivista ihletésű és a Bauhaus formavilágává! rokon szobrokig és szoborcsoportokig, mechanikai elemekre bontott áHates szörnyfigurákig, bemutatva e művészet sokarcúságát és sokszínűségét a felhasznált anyagok — a fa, a fém. a kerámia sokféleségétől a schéneri formavilág utánozhatatlan motívumgazdagságáig. Ez a múzeum nemcsak a gyermekeknek szól, nemcsak számukra villantja fél a művészet új lehetőségeket és új világokat teremtő, s így saját világunkat is jobban megismerhetővé tevő lényegét, hanem számunkra, felnőttek számára is. A meseház másik épü létében nyert elhelyezést a békéscsabai Napsugár bábegyüttes múzeuma. Itt az együttes ma már több mint 40 bábjátékának Lenkefi Konrád alkotta figurái közül ez alkalommal Bartók „Magyar népdalok” című báb- tá nckoreográ f iájának bábui láthatók, s a gyerekek itt vidéón a bábjátékokat meg is nézhetik. A többi helyiség a gyermekek művészi alkotótevékenységének hivatott teret adni. Ezeknek a helyiségeknek a falait a városi gyermekrajzpályázat- ra beérkezett alkotások díszítik, egyaránt méltón illusztrálva a csabai gyermekek tehetségét és pedagógusaik kiváló munkáját. A két épület között egy egykori kukoricafészer kibontott oldalából és egy elé épített színpadból csodálatos bábszínház és mesejátékok előadására alkalmas szabadtéri színházat alakítottak ki a tervezők és az építők, amely újabb teret nyit a gyermeki kreativitás kibontakoztatása számára. Eddig a meseház filozófiájáról és rendeltetéséről szóltam, de minden idea annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, és ahogyan megvalósítják azt. A békéscsabai meseház külső megjelenésében és kivitelezésében is méltó az intézmény céljaihoz, eszméjéhez. A népi építészet e gyönyörű emlékei — a két épület és az udvar — ebben a formájukban arányaikkal, térformálásukkal maguk is esztétikai élmény forrásai. Hála mindazoknak, akik segítették e csodálatos intézmény megszületését. Elismerés illeti mindenekelőtt a városi és a megyei tanácsot, azokat a tanácsi vezetőket, akik ezekben a nem könnyű években is áldoztak és áldoznak ilyen nemes célokra, akik felismerték a meseheáz ideájában a megvalósításra méltót és támo- gaitandót. Sajrtos nem ismerem mindazoknak a nevét, építészeknek és a közművelődés munkatársainak, fafaragóknak és az épület kivitelezőinek, akiknek Békéscsaba köszönheti ezt a csodálatos intézményt, de egy név mindenképp idekívánkozik. Dér Lászlóé, a békéscsabai múzeum egykori igazgatójáé, aki talán elsőnek ismerte fel Schéner Mihály elképzelésének egyedülálló voltát, és segítette annak megformálását. Az épület felújítási munkálatait a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat végezte az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával és szakmai irányításává'. A belső berendezés Várnai László grafikus tervei alapján készült. A berendezések kivitelezésében részt vett a Sarkad i Építőipari Szövetkezet, a békéscsabai Béta Szövetkezet, Békés megye fafaragó-stúdiójának tagjai és Varga Miklós faszobrász. Mindaonyiukat köszönet illeti a végzett munkáért, annak színvonaláért. Megtisztelőnek érzem, hogy ezt az egyedülálló intézményt a művelődési kormányzat részéről én adhatom ált Békéscsaba közönségének. Kívánom, teljen benne örömük az alkotóknak, a meseházat használó gyermekeknek, szüleiknek, a múzeumot látogatóknak, minden művészetszerető embernek. Kívánom, hogy eredeti céljának megfelelően szolgálja hasznosan és eredményesen a közművélődést, járuljon hozzá nemzeti felemelkedésünkhöz. Mesefigurák: Nyanyicska, Pásztor és a Bogyós menyecske Mai szovjet költők A forradalom városában született Szergej Volszkij; de a szibériai Valerij Zubarjov, Szergej Donbaj, Va- lentyin Mahalov verseiben is a szovjet líra mai, ifjabb nemzedékének életérzései szólalnak meg. A táj szeretete, a hagyomány tisztelete, néha öngúny és szatirikus hang is megcsillan soraikban. összeállításunkkal köszöntjük a forradalom évfordulóját. Szergej Volszkij: Célt érni... Célt érni szenvedélyünk olthatatlan: körmön, karmon, hát négykézláb, de föl! S im, a könnyen boldogulok — Ök tudtak ellökni minden bajt maguk elől. S büszkén bevéve már a csúcs szikláit hars győzelmük dicsőséget kiált.. . Néha bizony egy Harlequin se jár itt, hogy profilból is megnézné magát. Szergej Donbaj: Én, a fagyos nap testvére A kerekeskút víztükrére Most fagy sző hálót, még puhát, Es én, a fagyos nap testvére, Hótömbök közt, féléven át Hordok fagykoronát, füles Bundasapkámon tövisest. Ha szél fúj, fehér éjszakában, Előbb jön meg, mint ,Leningrádban, A jég, mint szalmaszál, törik, Immár a meggyvirág virít, S egy vadrózsabokor nevet Vörösnyakkendős ünnepet. Hát én, a fagyos nap testvére Épp epret szedni indulok S már fagy lehel a kút tükrére, Ni, fázós markomban huhog. Valerij Zubarjov: Titok Ünnepi társalgásaink zűrzavarából, hol erről, s arról is követte szó a szót, asszonyarcok ragyogtak fel ránk, nem evilágból, Hanem a Tejúton túli csillagországból valók. Ami volt, szétzúztuk, ám magunkból építettünk fel egy új mindenséget, s mily édes méreg csordult a szavunkból, és mi csak kortyoltuk ezt a mérget. Ám ekkor gyengéd erők vonzására földünkre tértünk meg, de itt levert és belénk hasított a madarak sírása, kedveseink, kik délre szálltak el... Kedves társam is, Jet tenyeremből még szomorúan nézte az eget, miként a napsütés alatt az erdő, úgy árnyaskodott és fényesedéit. Majd lassan ráuntunk a társalgásra, kedvünk is és erőnk is elfogyott, és a madárraj nagy körforgása zagyvaságunkra is fényt hozott. Valentyin Mahalov: £ szép reményt és gazdagságot Még érzem az ősz üde fényét, Es csókolnék rá örömöt, Oly tiszta az égen a kékség Az út arany ajka fölött. Ó, földanya, ne haragudj rám, Ó, bocsáss meg, kék láthatár, Bár jókor vetettem el búzám, Ily későn ért kasza alá. En parasztnak születtem, nőttem, Az apai szót követem, És földem, e jó orosz földem En el nem hagyom, szeretem. Már sok dolgos köznapot éltem, Itt kalászt hajt a szeretet, S kik vigyázzák munkám, a léptem, Oly csendesek, egyszerűek. S csak mentem. Ily falusias volt A remény, lelkemben a fény, Sok idegen ablakon, ajtón Csak szívemmel kopogtam én. A sors teszi ezt, a megértés, Fordultak rám könnyes arcok, S sok forró, örömteli nézés, Mert a szavam komolyan szólt. Es volt úgy, hogy korán vagy késve Harcoltam meg igazamért, Es volt úgy, hogy baj jégverése Torlódott a fejem fölé, De népi kedv, jó barátságok öröme bennem a hit. E szép reményt és gazdagságot Hirdessem én végnapomig. Konczek József fordításai
