Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

NÉPÚJSÁG 1988. november 5., szombat o SikerkönyveR Csurka István: Hazánkban először Kié a legszebb kert? Tavasszal hirdette meg a Békés Megyei Tanács építé­si és vízügyi osztálya a me­zőgazdasági osztállyá®, a HNF megyei bizottságával, a Vöröskereszt megyei szerve­zetével, a Mészövvel, az Ag- & i rokerrél és a Megyei Műve­lődési Központtal közösen az „Év kertje” elnevezésű pá­lyázatot, amelynek célja a lakókörnyezet esztétikai ér­tékeinek terjesztése, a kert­kultúra fejlesztésének szol­gálata volt. A meghirdetett pályázatra — amely az első ilyen hazánkban — megyénk huszonhat településéről 63- an jelentkeztek. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a megyéi tanács sízék- házában Medovarszki János, az építési és vízügyi osztály vezetője értékelte a me­gyénk közvéleményében'nagy visszhangot és a vártnál is nagyobb sikert aratott pá­lyázatra beérkezett, majd a bírálóbizottság által végig­látogatott kerteket, ezt kö­vetően Araczki János, a me­gyei tanács álltalános elnök- helyettese nyújtotta át a kilenc, dicséretben részesí­tett kerttulajdonosnak, va­lamint a díjazottaknak az emllék Lap okát, a plaketteket — Zab arám Mária grafikus-. Udvardy Anikó szobrász- és Tóth Attila • iparművész zsűrizett alkotásait —, va­lamint a házikertészetben hasznosítható értékes tárgy- jutalmakat. Az ötödik helyen Kovács Péter (Szarvas), a negyedi­ken dr. Várszegi Tamás (Medgyesegyháza) kertje végzett, az első három he­lyezést — külön rangsorolás nélkül — Kurdi László (Gá­doros). dr, Szeberényi Andor (Gyomaendrőd) és Knyihár Jánosné (Békésszentandrás) házi-, illetve üdülőkertje ér­demelte ki. A megyei ta­nács különdíjábain Tóth Já­nos (Békés) részesült. Az ..Év kertje" pályázat jövőre folytatódik; azt vár­hatóan kora tavasszal hirde­tik meg újra. Az idei érté­kelésére lapunk egy későb­bi szálmában még visszaté­rünk. <N. L.) „A mai írónak nem csak az a feladata, hogy írjon” — mondta Csurka István Jó­zsef Attila-díjas író abban az interjúban, amelyet a gyulai Mogyoróssy Könyv­tárban rendezett találkozó után adott lapunknak, júli­us elején. „Szerepelnie is kell, erkölcsi helytállásra is szükség van. Erre az író az írással megteremt magának egy különleges alkalmat, egy különleges vértezettséget, és a társadalom ma már ezt el is várja tőle.” Hogy cselekedni erkölcsi kötelesség, ebből a meggyő­ződésből született Csurka István Megmaradni című drámája, melyet a Gyulai Várszínház július 8-án mu­tatott be, Sík Ferenc ren­dezésében. Budapesten,, a Nemzeti Színházban hétfőn, október 31-én volt a premi­er. Megmaradni — magyar­nak odaát, Erdélyben. Le­het-e. lehetséges-e még, ma egyáltalán? Ezt kutatja, er­re keresi a választ a darab. A színházi bemutatókat könyvpremier követi. A na­pokban kerül1 az üzletekbe a debreceni Csokonai Kiadó Vállalat új, második kötete, Csurka István drámája. Cs. Nagy Ibolya, a könyvkiadó irodalmi szerkesztője érdek­lődésünkre elmondta, hogy ez a mű nem szerepelt ere­deti terveik között. Nem is szerepelhetett, hiszen mind­össze néhány hónapja ké­szült el vele a szerző. De a kiadó munkatársai megnéz­Védjegy kell a biotermékekre Beszélgetés Peter B. W. Brill úrral, a nemzetközi ellenőrző cég képviselőjével Mint arról már korábban írtunk. Békés megyében né­hány év óta, csaknem ezer hektárnyi területen termel­nek naturális, vegyszermen­tes növényeket a mezőgaz­dasági üzemek. A termelte­tést egyrészt a Békéscsabai Május 1. Tsz „Csaba Flóra” önelszámoló ágazata, más­részt az FLR szervezi. Az idei évben különösen sokféle növénnyel gazdagod­hatott a termelők palettája. Ám a betakarított termés hazai és külföldi forgalma­zásához nemzetközileg is el­ismert védjegy kelll. — A világ kereskedelmi gyakorlatában 40 év óta csak szigorú ellenőrzés után le­het forgalmazni a biotermé­keket. A Stichting Ekomerk Controle (SEC) ellenőrző cég védjegye nemcsak a minő­ségre garancia, hanem arra is, hogy a visszaéléseket el­kerüljék — mondja Peter. B. W. Brul úr, a szervezet meg­bízott szakembere, aki egy hétig azért tartózkodik Bé­késcsabán, hogy valamennyi termék minőségét felülvizs­gálja, s ha az megfelelő, a SEC védjegyével zöld utat adjon a nemzetközi forgal­mazáshoz. * * * A magyar biotermélők Biokulitúra névre hallgató társulása néhány év múlva átveheti a SEC felügyeleti munkáját hazáinkban is. Ter­mészetesen csak abban az esetben, ha ellenőrzésük megb í z h atósága félj ogosí t j a őket a védjegy használatára. Ma már a fejlett biotermelő országok közül minden­kinek saját, a SEC álltai ki­nevezett ellenőrző csoportja van,. — Egy-két év még min­denképpen kell ahhoz, hogy a magyar biotermékek minősége és fajtája megfe­leljen a fejlett országok fo­gyasztói igényének — mond­ja a holland ellenőr. — Saj­nos, most is akad egy pár olyan tétel, amelynek bél­tartalma ugyan jó (például étkezési szója, csicseriborsó — ám a külleme eltér a fo­gyasztói szokásoktól, s ez hi­hetetlenül lerontja az áru Speciális magyar biotermékek piacképességét. Nagy összeg árán be is lehetne vezetni a nyugati piacra ezeket az áru­kat, én azonban úgy ítélem meg, ma a magyar termel­tetők nincsenek olyan pénz­ügyi pozícióban, hogy vál­lalhassák ennek kockázatát. Hiszen elképzelhető, hogy az anyagi áldozatok eLlenére sem arat sikert a magyar termék a fogyasztók köré­ben. Véleményem szeriint holland és nyugatnémet faj­táikat kellene behozni a ma­gyar termesztésbe, kooperá­ció formájában. Ugyanis így lényegesen kisebb kockázat­tal lehetne gyors, átütő si­kert elérni. A szakember többek közt azt is elmondta, hogy ebben Fotó: Veress Erzsi az esetben a hazai termelők lényegesen magasabb árat is kaphatnának a bioterméke­kért, mert jelenleg éppen a minőség,, és a fajtahasználat hiányosságai miatt csak har­mada, vagy fele a termelői ár az elérhető maximumnak. Az sem elhanyagolható tény, hogy a jelenlegi kereskedel­mi vámtarifák és egyéb megkülönböztetések sajnos, hátrányosain érintik a kibon­takozóban levő magyar bio­termelés és -forgalmazás rendszerét. * * * Ám lehetőségeink hosszú­távon biztatóak, ugyanis az ezredfordulóra közel húsz százalékkal több fogyasztó tudja majd a fejtett orszá­Megmaradni CSOTL« ISTVÁN MEGMARADNI ték az előadást, s úgy dön­töttek, hogy a budapesti be­mutató idejére megjelenik a könyv. — A drámáit az író adta ót a kiadónak — mondta a szerkesztő. — Amikor el­olvastam, láttam, nem hi­bátlan mű. Aktuáll,politikai drámának nevezném. S egyetértek a szerzővel ab­ban,, amikor úgy fogalma­zott, hogy bárcsak mondan­dója a megjelenésre elveszí­tené aktualitásait. Mégis elég jelentős írói és politikai tett ahhoz, hogy használható és olvasható legyen azok szá­mára is, akik nem látták az előad ást. A Megmaradni című drá­ma húszezer példányban je­lenít meg. országos terjeszté­sű, s ahogy ,megtudtuk, két héten belül eljut a békés­csabai könyvesboltokba, is. N. K. gokban megfizetni a bioter­mékek igen magas árát. És ez pillanatnyilag arra enged következtetni, hogy a kelet­európai országok a bioter­mékekkel törhetnek be leg­sikeresebben a világpiacra. — Magyarország speciális ökológiai adottságai miatt bizonyos termékek olyan jel­legzetes íz- és aromaanyag­gal — paprika, alma -stb. — telítődnek, melyek utánoz­hatatlanok — jegyzi meg mosolyogva a holland szak­ember. Beszélgettünk arról is, hogy a vegyszermentes ter­melés elterjedését Nyugat- Európában a kormányok, vagyis a központi költségve­tés jelentősen támogatta, és támogatja ma is. Felismer­ték ugyanis, hogy a környe- zetszenmyező mezőgazdasági termelés miatt lényegesen több pénzt kelll kiadni a ter­mészet védelmére, mintha annak egy részét már eleve a biiOtermesztés-re fordítják. A hazai vegyszermentes termelésben csak akkor vár­ható előrelépés, ha nagyobb figyelmet fordítunk, a piac­kutatásra, figyelembe vesz- szük a fogyasztói igényeket, valamint igényesen csoma­gé lünk. Beszélgetőpartnerünk el­mondta azt is, hogy ma már nem csak Magyarországgal vannak kapcsolatban, de a Szovjetunióban levő Ör­ményországgal is, amely közismert fejlett mezőgazda­ságáról. S ami érdekes, Ör­ményország mezőgazdasági szakemberei keresték . fel ajánlatukkal a bioterméket forgalmazó nyugat-európai cégéket, s nem fordítva. Ők elsősorban gyümölcsök, aszalván yok és gyógynövé­nyek termelésére vállalkoz­tak. Ma hazáinkban, vagyis a Békés megyében elinduló kezdeményezést síik,erre kel­tene vinni. Ám ehhez min­denekelőtt meg kell találni a termelés- és forgalmazás minden szintjén azt a szer­veződési és érdekeltségi for­mát, mély mindenki számá­ra egyformán nyitott és. hosszú távon képes vállalni a biotlermelési mód ma még egyáltalán nem kevés koc­kázatát és alacsony jövedel­mezőségét is. Gazdaságii éle­tünk szabad vállalkozói kö­zül bizonyosan lesznek, akik meglátják ebben aiz üzlet le­hetőségét. Rákóczi Gabriella Nem önszántamból men­tem el megnézni Vitézy László filmjét és meghall­gatni az azt követő ankétot. Sem hangulatom, sem ér­deklődésem nem diktálta az utóbbi zűrös, elfoglalt he­tekben, hogy kábítószeres fiatalokat lássak két órán keresztül a vásznon. Sem azok közé nem tartozom, akiket meg kellene győzni a drogok egészségromboló, végzetes hatásáról, sem azok közé, akik gyakorlatilag bár­mit tehetnének a vész ter­jedése ellen. így, gondoltam, nem is nekem szól az a film. Ha már őszintén kezd­tem, ugyanúgy folytatom: a vetítés alatt hamar elszé­gyelltem magam. Nem kel­lett sok idő ahhoz, hogy rá­jöjjek: a film nekem is szól. Neked is, mindenkinek! Mert „bűnösök közt cinkos, aki néma”, s mert többről van szó, mint a narkomániás fiatalok tragédiájának ábrá­zolásáról. A film, „Úgy érezte, sza­badon él”, csak részben ké­szült a narkós fiatalokról. S külön érdeme, hogy nem önkívületben, nem leromlott, elesett állapotban jelennek meg „hősei”, hanem józan, higgadt perceikben mesélnek elképesztő gyermekkorukról, az otthon, a valahová tarto­zás, a szeretet hiányáról. Néhány őrjöngő koncertbe­vágás és taszító tetoválási jelenet húzza alá a mondan­dót. amelynek lényege, hogy' súlyos társadalmi gonddal kell végre szembenéznünk. Meg kell kísérelni a gyógyí­tást. akiknél még lehetséges, de talán ennél is fontosabb megelőzni a bajt. Látjuk, hogy a "lakáshiány, a szülők felelőtlen élete, alkoholiz­musa, a szegénység, a ma­gány milyen veszedelmek felé sodorhatja a gyerekeket. Tragikus hallani, hogy tizen- és huszonévesek igazságról, szabadságról, boldogságról álmodoznak — de ezeket csak pótszerekkel (ital. gyógyszer, kábítószer) érhe­tik el.... Vitézy László filmje nem­csak a kitaszítottakról, szeren­csétlenekről, emberi roncsok­ról szól, ők .csak az egyik oldal szereplői. Ebben a do­kumentumfilmben szerepel az egész társadalom, a köz­vélemény, az emberek kor­látoltsága, az előítéletek ere­je is. Szerepel, még inkább leszerepel a kábítószerezés tényével szembenézni képte­len intézmény, az egészség­ügy, a rendőrség, az igazság­szolgáltatás, a gyermekvéde­lem. Járókelők, akik átlépik a földön heverőket, orvosok, akik a személyi igazolvány után érdeklődnek a haldok­lótól, gyógyszerészek, akik utasításra inkább kiadják a drogokat, minthogy betörés legyen a patikában. Kíméletlenül leleplezi ez a film az intézmény felkészü­letlenségét, alkalmatlanságát arra, hogy a káros tüneteket időben észrevegye, és hogy bátran, hatékonyan lépjen fel azok elten. ítéletet mond a hazugság mögé elbújó ha­talom fölött. Igen, a narko- mánia csak egy azok közül a tabuk közül, amelyekről túl sokáig nem akartunk tudo­mást venni. Egy azok közül a bajok közül, amikről azt hitték, ha nem beszélünk ró­luk, akkor nem is léteznek. Egy számos olyan terület közül, amelyekre komoly összegeket adnak ki, például tanulmányutak címén, mi­közben a „kór” egyre szedi újabb és újabb áldozatait. S sajnos, egy azon gyógyítha­tatlan betegségek közül, ahol a felismerést követően már aligha segíthet az értelmes beavatkozás. Tükröt tart, megdöbbent, és benyújtja a számlát ez az alkotás. Képeitől, kijelenté­seitől egyszerűen nem lehet szabadulni. Lehet, hogy az üzlet fontosabb, mint a fia­tal életek? Lehet, hogy a hivatali merevség erősebb az emberségnél? Nem, az még­sem lehet, hogy újabb tab­letták és tűk után nyúljanak fiatal kezek! Hogy csak ha­zugságból támaszthatnak vi­gaszt! Ki mutatja hát meg nekik, hogy másképp is le­het élni? Értelmesen, szépen, boldogan. Akár szabadon — tabletták és injekcióstűk nél­kül.. . Njedzielsky Katalin A Sarkadi Lenin Mgtsz, „Ökörörmény” (Fekete-Körös) mellett zártkerti parcellákat értékesít Ar: 30-40 Ft négyzetméter. Érdeklődni lehet: Sarkad, Kürt u. 1. szám alatt, Kocziha Sándorné ügyintézőnél. Telefon: 66-os körzet, 75-846. Ismét egy új akció az Alföldi Tüzép Vállalatnál: az Alföldi Tüzép Vállalat megkezdte A VÁÉV—BRAMAC HÓDFARKÚ BETONCSERÉP ÉRTÉKESÍTÉSÉT. Rendkívüli árengedménnyel 1988. november 1-jétől november 30-ig 14,40 Ft db (+ ÄFA) áron vásárolható, csak az Alföldi Tüzép Vállalat kecskeméti, szegedi, békéscsabai, kalocsai, kiskőrösi és hajdúnánási telepén. Díjmentes házhoz szállítás az ország egész területén. Szépség — megbízhatóság — elegancia = VAÉV—BRAMAC HÓDFARKÚ BETONCSERÉP. ‘^Ifaí'íaPal „Vénás” boldogság? Hazug vigasz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom