Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 MEGYEI PÍRTBIZOTTSÍG ÍS 1 MEGYEI lUMCS LBPIO 1988. NOVEMBER 4., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI11. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 0 Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választmányának ülése A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének országos választmá­nya csütörtökön ülést tartott Budapesten. A testület meg­vitatta a szövetség munká­járól szóló beszámolót, és azt a határozat- és alapszabály­tervezetet, amelyet a közel­gő, VIII. kongresszusuk elé terjesztenek. Állampolgári közérzete ál­talában megfelelő, s ezt egyebek között az országban végbemenő társadalmi-gaz­dasági folyamatok, a nemze­tiségi kérdés iránt fokozódó érdeklődés, a társadalmi egyenjogúság érvényesülésé­nek. az érdekképviselet ha­tékonyságának foka hatá­rozza meg. A szlovákság méltányolja, hogy megkü­lönböztetés nélkül, egyenjo­gú állampolgárként élhet, dolgozhat az ősei által vá­lasztott hazájában. A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól i. 0 Az 1988. május 20— 22-ei országos pártérte­kezlet a gazdasági és politi­kai rendszerben átfogó vál­tozást, a szocializmus meg­újítását határozta el: a ha­tékonyan működő, a világ- gazdasághoz jól alkalmazko­dó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremté­sét, illetve a politikai intéz­ményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb sze­mélyi feltételeket hozott lét­re a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szin­tű vezető testületek megha­tározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A me­gyékben, a városokban kibő­vített pártbizottsági ülése­ken. másutt pártértekezlete­ken foglalkoztak a tenniva­lókkal. A megújulási folya­matban nagv jelentőségű, hogy a további munkát meg­határozó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a meeúiulási folvamatra, hoz­zájárul a pártszervezetek ak­tivitásának kibontakozásé­h07. g% A Központi Bizottság kezdeményezésére az ál­lami szervek széles körű tár­sadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, il­letve a gazdaságpolitikai for­dulat kidolgozásához. Az Or­szággyűlés elfogadta a gaz­dasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulá­sa. a költségvetési és a bér­reform kidolgozása. A pártértekezlet állásfog­lalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Megkezdő­dött az alkotmány felülvizs­gálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egye­sülési törvény megalkotása, az új választójogi törvény véglegesítése. Megindult a kormányzati döntési rend­szer megújítása. A szakszer­vezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövet­kezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakul­tak, vagy megalakulóban vannak különböző új társa­dalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és néze­tek kifejtésére és ütközteté­sére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. 0 A párt- és állami ve­zetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküz­denie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az el­múlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzé­sek, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljesíthe- tetlensége növelik a bizal­matlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tá­jékoztatás, a túlságosan cent­ralizált döntési rendszer, va­lamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékok­tól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott moz­gástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helvzet ki­zárólag az érdekképviselet javításával gvorsan megvál­toztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképvise- sem. A A pártértekezlet óta v végbement változások mellett is rSmlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézke­dések együttjárnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörül­mények nehezebbé válásá­val. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazda­ságpolitikából is eredő tár­sadalmi-szociális feszültsé­gek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények kö­zött él, így a nagycsaládo­sok, a nyugdíjasok és a pá­lyakezdő fiatalok, az ala­csony jövedelmű szakképzet- len dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbe­ment személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz le­hetséges a lakosság életkö­rülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb tá­von érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolha­tunk a meglevő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az 'érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az el­osztási viszonyokra — a jö­vedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásá­nak termelési háttere. Nyíl­tan iki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző ré­tegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igé­nyek rövid távon anyagi esz­közök hiányában nem elégít­hetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpo­litikai fordulat végrehajtásá­val, a gazdasági reform kö­vetkezetes kibontakoztatásá­val a termelésben hozhatók V'tre. 0 A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdek- képviseleti szervezetek te­vékenységének megerősödé­sével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé ke­rült. Erre a helyzetre séma párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak elég­gé felkészülve. A párt köz­ponti vezető testületéit a várakozó magatartás jelle­mezte. A párttagság jelen­tős része az új helyzetben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző tör­vénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatko­zott. A párttagság többsége vi­lágos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szokatlansága miatt elbi­zonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluraliz­mus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit lát­ják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a part­talan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalom­ban megjelentek különböző politikai törekvések. Közü­lük számosán a párthoz kö­zeli eszméket vallanak, má­sok a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmus­sal szemben, a polgári de­mokrácia talaján áll. Mind­ez természetes következmé­nye a pluralista viszonyok kiépülési folyamatának, egy­úttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fo­galmazza meg saját törek­véseit a demokratikus poli­tikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. A A társadalmi nyilvános- " ság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fej­lődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különbö­ző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges ver­seny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A saj­tó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, válto­zatosabb lett. Megnöveke­dett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításá­ban, erősödött a szerkesztő­ségek önállósága. Szélese­dett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulá­si lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyér­telműen tisztázott, bizonyta­lanság mutatkozik a sajtó- politikában és a sajtóigaz­gatás . szervezetében is. A közhangulat romlásának ha­tása tapasztalható az új­ságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagy­hatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ez­zel megzavarják a közvéle­ményt, veszélyeztetik a re­formfolyamatot, mert növe­lik a megalapozatlan politi­ka i türelmetlenséget. A Az elmúlt másfél évti- zedben jelentősen lazul­tak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosz­tály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytat­ni olyan, a társadalmat fog­lalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerke­zetváltás, a munkanélküli­ség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes ré­tegeivel való kapcsolatépí­tés hídjait sem. A párt ér­telmiségpolitikájának gyen­geségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a köz­életben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgo­zók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további ala­kításában alapvető érde­künk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. 4% Az ifjúság sorsa a nem- zet jövőjének kulcskér­désé, meghatározó jelentő­ségű a szocializmus fejlődé­se szempontjából. Jelentős korosztályok az elmúlt tíz évben a gazdasági stagná­lásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak fel­nőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív ta­pasztalataik vannak társa­dalmunkról. Történelmi fe­lelősségünk tehát, hogy ifjú­ságpárti politikát folytas­sunk. illetve az ifjúság na­gyobb arányban vegyen részt a politika alakításá­ban. A fiatalok életkörülmé­nyeinek romlása, a perspek­tíva elhomályosulása, egy részük politikai radikaliz­musának erősödése, kiútke­resési törekvései arra inte­nek, hogy nem szavakra, ha­nem tettekre, politikai nyi­tásra van szükség. O A párt a változás, az átalakulás állapotában van, A párttagság egyre ak­tívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika. alakí­tásában, nem érezheti fele­lősnek magát az ekkor szü­letett hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a poli­tikai folytonosság teljes to­vábbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezd­tek tevékenységük megújí­tásához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irá­nyítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működő­képes rendszerré. II. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos ér­tekezletének állási o glalásá - ban, a szocializmus és a párt megújításának igényé­ben a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, va­lamint a felmerült új fejle-' mények indokolják: gyorsít­suk fel az országos pártér­tekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság fel­adattervének valóra váltá­sát'. O A párt akcióképességé­nek haladéktalan hely­ien 11 ítása meghatározó fon­tosságú. Ennek alapvető kö­vetelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem fe- 'üliről elrendelt, hanem vi­tában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalom­formáló erejének érvényesí­téséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alko­tóeleme a politikai centrum továbberősödése, amely ké­pes következetesen megvaló­sítani a pártértekezlet irányvonalét, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pánton- kívüli haladó szocialista, bal­oldali demokratikus, népi- nemzeti indíttatású erőkkel és az egyházakkal a köl­csönösen elfogadott elvek alapján. Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás elvi követelményeinek fel­adása nélkül a vezető párt­testületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientá­ciót a pártszerveknek és az alapszervezeteknek az átál­lás megkönnyítésére, és biz­tosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást. A pártszerveződés új el­veire és követelményeire va­ló átállás során fokozatosan helyeződjön át a hangsúly a lakóhelyen folytatott poli­tikai tevékenységre. A párt­tagok vegyenek részt a kü­lönböző mozgalmakban, ér­dekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élén­külő politikai közéletben, a társadalmi vitákban. Politikai munkájukhoz el­engedhetetlen, hogy a párt illetékes testületed a felme­rült fontos politikai kérdé­sekben kialakítsák a képvi­selhető és képviselendő irányvonalait. A párttestületek változó feladataihoz igazodó, haté­kony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szük­ség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év vígéig fejezzék be. O Az ország tényleges helyzetének értékelésé­ben és a kitörési pontok meghatározásában a Közpon­ti Bizottság számít a párt­tagság véleményére, széles körben, a különböző formá­kat felhasználva aktív esz­mecserét folytat. Ebben a párt különböző' vezető tes­tületéi minden szinten ve­gyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kap­jon teljes nyilvánosságot. A pártszervezetek rendezzelek a tagság összetartozását erő­sítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a ív' ’: t i kai közérzet formálására. O Az MSZMP olyan poli- • i kai erő, amely képes a : • m/.eti felemelkedés prog­ramját megalkotni és követ­kezetesen megvalósítani, ké­pes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létreho­zására. Ez a biztosítéka an­nak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája elől. A kétfrontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe. O A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized törté­nelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelke­dést hozott. Megőrizve kí­vánja meghaladni azt. En­nek a politikának előremu­tató elemei: a két munkás- nárt 1948-as új minőséget ígérő egyesítő kongresszu­sa; az 1953—5(5 közötti évek­(Folytatás a 3. oldalon) Ismét megnyílt a békési iskolamúzeum November 7-e alkalmából Ünnepségek, megemlékezések megyeszerte Régem, sokan várták ezt a napot Békésen: tegnap délután ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az iskolamúzeum. Vámos László, a Békés Megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője megnyitó beszédé­ben megemlékezett a köz­oktatás fejlődésének főbb ál­lomásairól, s mindazokról, akik munkájukkal elősegí­tették ezt a fejlődést. „Bé­késen — folytatta — a múlt századtól mindig volt peda­gógus, aki szükségesnek tar­totta a város iskolatörténe­téhez kapcsolódó anyagok gyűjtését, az események írá­sos megőrzését... A múlt és e gazdag: anyag arra ösz­tönözték az utódokat, hogy iskolatörténet i kiállítás ke­retében mutassák be a má­ig megtett utat.” Az épület — melyben az újrarendezett „iskolamesteri lakás” otthonra táliáit — 1986-ban került a Békési Ipari Szakközépiskola és 636. Számú Szakmunkásképző In­tézet gondozásába. Azóta megújult, s immár helyet adhatott egy másik — kép­zőművészeti — kiállításnak is „Művészek a pedagógus- pályán” címmel. Az anyag a Nemzeti Galéria tulajdo­nát képezi;. Tizennégy alko­tó 16 festményét és 6 szob­rát, kisplasztikáját láthatja itt a közönség, hiszen' az is- kolámúzeum állandó nyitva tartással — keddien, csütör­tökön és szombaton 11-től 15 óráig —: üzemel a jövő­ben. November 4-én, 6-án és 7- én megyeszerte megemlé­keznek a nagy októberi szo­cialista forradalom 71. év­fordulójáról. BÉKÉSCSABÁN november 4-én tartanaik ünnepséget a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsánál, ahol az ünnepi megemlékezés után társadalmi aktívákat jutal­maznak. November 7-én délelőtt 10 óraikor kezdődik a koszo­rúzás a Le.nin-emlék műnél. Tizenegy órakor pedig a szovjet hősök temetőjében helyezik el a megemlékezés koszorúit. BÉKÉSEN november 7-én, hétfőn 9 órakor tartják az ünnepi megemlékezést a for­radalmi emlékműnél, koszo­rúzással egybekötve. GYULÁN november 7-én 10 órakor a Len in-szobornál fliesz koszorúzás, itt az 5. vszámú általános iskola ta­nulói adnak emlékműsort. OROSHÁZÁN szintén no­vember 7-én délelőtt 10 óra­kor koszorúznak a szovjet hősök telhetőjében. SZARVASON november 7-én 16 órakor a szovjet hő­sök sírjánál helyezik el a megemlékezés koszorúit, 17 órakor pedig az Árpád Szál­ló dísztermében ünnepi megemlékezést tartanak, ahol az 1. számú általános 'iskola tanulói adnak mű­sort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom