Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-30 / 285. szám

NÉPÚJSÁG 1988. november 30., szerda Átképző tanfolyamok mnnkanélkiili fiataloknak Egy hónap hangulata a szakszervezeti információ tükrében — november Szerencsére a munikanél)- külliség kopogtatása me­gyénk ajtaján annyira halk, hogy csupán a békéscsabai Irányi utcában található Békés Megyei Munkaügyi Szolgálati Iroda vezetői, munkatársai — s természe­tesen a felügyeleti szerveze­te is — hálják meg. Míg például Borsodban ezres nagyságrendű, addig me­gyénkben néhány száz az ön­hibájukon kívül jelenleg munka nélkül élők száma. Egy jelentős részük fiatal, pontosabban: pályakezdő; az elmúlt tanévben megyénk valamely középfokú taninté­zetében szerzett érettségi bi­zonyítványt. Munkaalkalom persze van a megyénkben; de hát azok, akik már tizenkét éven át koptatták az iskolapadot, nem éppen segéd vagy be­tanított munkása állásokra vágynak ... Sokan vannak közülük olyanok, akik az el­ső sikertelen egyetemi,, fő­iiskolái felvételi után sem adják fel, s közülük nem kevesen azok, akik megen­gedhetik maguknak, hogy „illegális” munkanélküliek legyenek egy évig, a követ­kező felvételűig. S akik ezt sem, azt sem ...? Az iroda — ahogyan ők fogalmaznak: azoknak, akik alkatilag megfelelő szakmáit nem találtak — számukra a kora ősszel két tanfolyamot is indított. A feltétel az volt, hogy legalább két hónapos, náluk nyilvántartott munka­nélküliséget kellett igazolni. Az áláp az, hogy olyat ta­láljanak, amely a fiatalok­nak és a megyének is jó, s amely nem zsákutcába ve­zető képzést — mint ami­lyen, annak ellenére, hogy nem így tudjuk-mondjuk, a középfokú képzésünk zö­me. Az iroda munkatársai­nak nagyon rövid idő állt rendelkezésükre a szervezés­re, túlzottan az úgynevezett anyagi erőforrásokban sem dúskálhattak. Ami volt, az a kormányzatiliag biztosított foglalkoztatási alap átképzé­si támogatása. Hiszen a má­sik, de letagadhatatlan cél az is, hogy az így átképzett fiatal ne legyen senkinek, egyetlen cégnek sem elköte­lezettje. A tizennyolc hónapos (há­rom szemeszterre osztott) szakápolói képzés — amely­re tizenheten jelentkeztek — szeptember elsején kezdő­dött Gyuláin, a megyei kór­házban, a helyi Semmel­weis Egészségügyi Szakisko- lá támogatásával. Erre a. kurzusra is jelentkezhettek a Romániából áttelepültek. A tanfolyamon részt vevők he­ti két nap elméleti, heti há­rom ináp pedig gyakonlati képzésben részesülnek. A tanfolyam végén állami mi­nősítő bizottság élőtt tesz­nek majd záróvizsgát, a ka­pott bizonyítvány értelem­szerűen országos érvényű. Ahogyan az úgynevezett „középfokú képesítést nyújtó adóügyi tanfolyam” is. A Békés Megyei Tanács mun­kaügyi osztályának javasla­tára — elsőként az ország­ban! — szervezte meg az iroda a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola ötödik (!) évfolyamaiként. Országos kísérlet is egyben, amély a Budapesti Szent László Közgazdasági Szak- középiskola tanrendjére épüli. Csakhogy a fővárosi ötödik évfolyam nappalisok­ból á®, s az technikuskép­zést jelent, így ebben a for­májában a csabai elsősége vitathatatlan. E tanfolyam résztvevői — szintén tizenheten — szep­tember 19-én ülitek te ismét az iskolapadba, Békéscsa­bán. Négy hónapig szakmai- elméleti képzést kapnak, amelyet januártól a „kihe­lyezés” követ. Ez azt jelen­ti, hogy különböző munka­helyekre, gyakorló szakem­berek keze alá -kerülnek újabb négy hónapra. Ezt kö­veti majd a vizsga; az ok­levél szintén országos érvé­nyű. Felvetődik a talán laikus kérdés: amíg tanulnak, mi­ből élnek? Az említett kor­mányzati támogatás jóvoltá­ból havi három és fél ezer forintot kapnak, ebből hár­mat kézhez, a maradékot pe­dig együtt akkor, ha sikeres vizsgát tettek. A vidékiek értelemszerűen utazási támo­gatást vagy albérleti hozzá­járulást kapnak. Az a lehe­tőség sem kizárt, hogy bár­melyik hallgató tanulmányi ösztöndíjat kössön bármelyik céggel — az említett jutta­táson felül. Az iroda a tanfolyamok végeztével elhelyezkedésük­höz támogatást, segítséget biztosít; nyomon követi sor­sukat. S ha már itt tartunk, ne tagadjuk le a harmadik, bár meghiúsult tanfolyamot sem! A Békéscsabai Konzerv­gyár kérte, javasolta, hogy élelmiszertartósító szakmá­ban is indítsanak egyet. Meghirdették, de a fiatalok nem érdeklődtek iránta. Az iroda munkatársai gyorsan azt is hozzátették: úgymond rendíthetetlenül szűk körű a pályaválasztás előtt állók in­formáltsága a hazánkban lé­tező szakmákról, ami egy­részt a bizony megújulásra szoruló alsó- és középfokú oktatásra, másrészt pedig a munkaerőt igénylő cégek sokszor talmi, éppen a mun­kakör. a szakma lényegét akaratlanul is eltitkoló, át­gondolatlan tájékoztatásra vezethető vissza. S mi a jövő? Tagadhatatlan, hogy még nagyobb munkanélküliséggel kell — talán megyénkben is — számolni. A megyei iroda ’89 tavaszán már megkezdi az újabb átképző tanfolya­mok szervezését. Hogy mi­lyen szakmákban, arról még értelemszerűen korai lenne beszélni. A feltételek — úgy tűnik — nem változnak. S még egy fontos tudnivaló: ezekre a tanfolyamokra nem fognak — mert nem tehetik! — toborozni. (nemesi) Vállalkozók, figyelem! 1989. évi vállalkozási formákról ingyenes szaktanácsadás! Esetleg kedvező foglalkoztatási lehetőségekről, a legkedvezőbb társulási módokban. Szaktanácsadás és megbeszélés: 1988. december 5-től 10-ig, 8.00 órától 16.00 óráig. „RIZLING” MGTSZ VÄLLALKOZÄSI IRODA 6725 Szeged, Bécsi krt. 28. Telefon: 62/26-664, 12-799 Belpolitika Az életszínvonal csökke­nésével egyenes arányban romlik a dolgozók hangula­ta. „Mélységesen felháborí­tónak tartják az emberek, hogy minden terhet a dolgo­zókra akarnak hárítani. Ilyen tehervállalási arány­nyal valószínű, hogy a régi kormány is kilábalt volna a bajból. Arról igen keveset hallunk, hogy mennyivel csökkent az államapparátusi honvédelmi kiadás, pártap- parátus-támogatás.” Szeg­halmi ÁG). „Változatlanul foglalkoztatják dolgozóinkat a megélhetéssel, életszínvo­nal-csökkenéssel összefüggő intézkedések. Egyre érzéke­nyebben reagálnak az elvi­selhetetlenül sújtó infláció­ra.” (Patex, Békéscsaba) „Nagyon sok család az or­szághoz hasonlóan van el­adósodna, azt pedig nem tudjuk, hogy az ország hol tart, hát mi legyen ezekkel a családokkal.” (Körösi ÁG, Gyomaendröd) „Meg kell akadályozni, hogy az árak az elkövetkezendő időszak­ban is még topább növeked­jenek. Nem lehet elvárni, hogy minden terhet a dolgo­zó munkásságra hárítsanak át. Eddig sem rajta múlott, hogy milyen lesz az ország gazdasági helyzete, mivel a döntéseket nem ők hozták ebben az országban.” (HVDSZ MB) „Az év vége közeledtével egyre jobban a jövő évi ár­emelések foglalkoztatják a közvéleményt. Meddig lehet még az árakat srófolni?!” (Patex, Békéscsaba) „A köz­hangulat tovább romlik, lé­nyegesen rosszabbnak érté­kelik, mint néhány hónap­pal ezelőtt. A folyamatos áremelés, az életszínvonal további csökkenése minden területen foglalkoztatja a dolgozókat.” (Medosz MB) Ettől eltérő véleményt mindössze egy információs jelentésben fogalmaztak meg. „Az országos közhan­gulathoz képest vállalatunk­nál a dolgozók hangulata jó. A munkahelyeken a fizikai állományban premizálási le­hetőségként plusz bérek ke­rültek szétosztásra. A fize­tések viszont Békés megyé­ben elmaradnak az országos átlagtól, e témában több tá­mogatást várnak a megye vezetőitől.” (Körös Volán, Békéscsaba) A bérből és fizetésből élők döntő többségét saját megélhetési gondja, a roha­mosan felfelé kúszó árak, az alacsony bérek reálértékének drasztikus csökkenése, a jö­vő bizonytalansága nyugta­lanítja. Éppen ezért az ér­deklődéssel kísért november 4-i SZOT-üllésen elhangzott főtitkári értékeléssel — mi­szerint a kormány a legna­gyobb terheket a lakosságra iteszi és ezzel. nem értenek egyet — a dolgozók azono­sultak. Sokan jól értékelhe­tőnek minősítik a SZOT és az ágazati szakszervezetek keményebbé, harciasabbá válását, de többen megfo­galmazzák, hogy ez kevés. „A SZOT reagálása az ese­ményekre lassú és ered­ménytelen. Nem képviselik a dolgozók érdekeit az el­várható szinten.” (HVDSZ, megyei titkárság) Az életszínvonal további csökkenésétől váló félelem elfojtott indulatokat hoz __________\_________ 1 989. január 1-jén megalakuló KOSÁRFONÓ Kisszövetkezet — igényes munkáira, jó kereseti lehetőséggel — munkatársakat keres: bedolgozó kosárfonói munkakörbe. Jelentkezni lehet: Olimpia Könnyűipari Kisszövetkezet, Békés, Kossuth u. 35. felszínire, kiélezi a gyakor­lati életben tapasztalható el- tenitmondások megítélését. Főként a szegények további szegényedése, a gazdagok ro­hamos gazdagodása irritálja a közvéleményt. A vezetőel- lene® hangulat fokozódik. Mindezt szítja, hogy a mun­kások rosszul fizetettsége el­lenére egyes vezetők több tíz-, sőt több százezer fo­rintot vehetnek fel legáli­san, és inem csillapítják az indulatokat az egyre-másra felszínre kerülő korrupciós ügyek, a vezetők erkölcsi tisztaságát megkérdőjelező esetek. „Foglalkoztatja közvéle­ményünket egyes vezető be­osztású dolgozók hatalom­mal való visszaélése. Itt nem a törvényességet vitatják, hanem az erkölcstelen ma­gatartást. Most a nyilvános­sággal egyre több ilyen eset lát napvilágot, azt is meg­fogalmazzák, hogy ilyen ve­zetőkkel nem csoda, hogy ide jutott az ország.” (MÁV Vontatási Főnökség, Békés­csaba) „Nagyon sok embert foglalkoztat a »bunda«-bot­rány. Olyan szemszögből, hogy mindig, mindenre ke­vés a pénz, ugyanakkor óriá­si összegekről van szó a fo­cinál. Ezek nagy részét a vállalatok, szponzorok adták össze, s akkor csodálkozunk, hogy az önköltségek óriási mértékben megnőttek, s a vállalati vezetőknek sem mindig hisznek az emberek, mert valószínű, hogy a né­hány százezres fociprémium­ról sem tájékoztatták őket.” (ÁG, Szeghalom) A bunda- ügy kapcsán sokan teszik fel a kérdést, hogy vajon a nyo­mozás kiterjed-e a pénzfor­rások feltárására és azok, akik a közösség pénzét ilyen tisztességtelen célra fordí­tották, elnyerik-e méltó bün­tetésüket. „A nagy kérdés: vajon akik az illegális cse­lekedetek (bundák) anyagi fedezetét biztosították, azo­kat is felkutatják-e és szá- monkérik-e, hogy ezeket a pénzeket honnan vették el?" (Medosz MB) Üj jelenség, hogy a veze- tőeLlenesség értelmíségelile- nességgel párosul. A veze­tők hibájának, „jól megfize­tett nemtörődömségének” tu­lajdonítják az ország je­lenlegi helyzetét, és mert a vezetők egyben értelmiségi­ek, így sokak ítélete szerint az értelmiség az oka, hogy „gazdaságilag katasztrofális helyzetbe került az ország”. Ez az értdlimiségelHenesség még az ebben a kérdésben vétlen pedagógustársada­lomra is kiterjed. „Békés térségében túlzásnak tart­ják, ahogy és amilyen mó­don ,a pedagógusok követe­lőznek. Véleményük szerint nincsenek ők olyan rossz helyzetben, mint ahogyan elhangzik a rádióban, illetve a sajtóban. Ilyen alapon mindenki követelőzhetne. Az pedig felháborító, hogy a szeghalmi pedagógusok nem vették fel a november 7-i pénzjutalmat azzal az indok­kal, hogy az nevetségesen kevés." (Medosz MB, és ha­sonló véleménnyel többen.) A belpolitikái helyzet megítélése sokszínű. Legtöb­ben nem ismerik ki magu­kat a bonyolult társadalmi folyamatok között. „Nem « tudja az egyszerű ember, hogy ami még tavaly, vagy tegnap jó volt, az most hogy lehet egy kilencvenfokos SZEMÉLY­ES TEHERGÉPKOCSIK ADÁSVÉTELE! Készpénzes és bizományos felvásárlás. Generál Leányvállalata, Békéscsaba, Bartók B. u. 46—50. Ügyintéző: Hotonán Gábor. fordulattal rossz. Nagyon zavarossá válnak a fejek, hi­szen míg az új eseménnyel foglalkozik a hétköznapi em­ber, addig az árak is emel­kednek. Ez az, ami minket érint, mi azt látjuk, hogy az ország vezetői nincsenek mindennel tisztában, ez nem is volna baj, csak ha ők nem tudják, hogy mi lesz a jövő­ben, akkor mi ezt hogy lás­suk." (Körösi ÁG, Gyoma­endröd) „Sokan olvasták a Békés Megyei Népújság november 2-i számában az „info”-kat idéző cikket. Annak tartal­ma általában pozitív vissz­hangot keltett, de hallatják véleményüket azok is, akik a jelenlegi belpolitikai hely­zetet sokkal optimistábban látják, s ezért túl erősnek tartják a cikkben idézett megállapításokat. A helyes­lők pozitívumnak tekintik, hogy a Népújság közöl ilyen cikket, nem tartva a »rázós« témáktól, hozzájárulva ezzel, hogy megyénkben is a glasz- noszty érvényesüljön, s ne a »sötét Viharsarok« jelleg.” (Áfész, Mezőkovácsháza) „A másfél éves program nem hozott pozitív változá­sokat semmilyen téren, leg­alábbis e pozitívumok a közvélemény előtt nem is­mertek. Minden dolgozó csak a program negatív hatásait érzékeli. A gondokat szapo­rítja az a tény is, hogy fel­tehetően a politikai bizott­ságon belül sincsen egység. Vezető politikusaink meg­nyilvánulásai legalábbis erre utalnak. A kettős funkció pár hónapja nem hozta a várt eredményt, a vélemé­nyek alapján csak tovább mélyítette a válságot. A bi­zalom a kormány iránt mély­ponton van, s a dolgozók nagy többsége nem látja a kivezető utat.” (HVDSZ tit­kárság) „Továbbra is ese­ménydús a belpolitikánk. Azt mondják az emberek, hogy szinte minden nap hoz új dolgokat, csak itt azt tart­ják rossznak, hogy sok eset­ben ezek az események a gazdaságra rontó hatással vannak." (Körös ÁG, Gyo­maendröd) Megdöbbenést, felháboro­dást váltott ki széles körben, hogy a legfelsőbb szintű ve­zetésnek nem volt pontos in­formációja az ország adós­ságáról. Vannak szép szám­mal olyanok is, akik ebben kételkednek. „Felháborodást váltott ki az a hír, hogy a kormányzati és a pártvezetés nem ismerte, hogy az elmúlt években pontosan hogyan alakult az állam adóssága. Nem értik, hogy egyes pénz­ügyi befolyással bíró veze­tők hogyan vezethették or­ruknál fogva a felelős vezető testületeket." (Medosz MB) Hónapról hónapra visszatérő téma az adórendszer telje­sítményt visszatartó hatása. Többen még mindig azt vi­tatják, hogy a szakszervezet ezt hogyan vehette tudomá­sul, az országgyűlés hogyan szavazhatta meg, és méltat­lankodnak, háborognak az érdemi korrekció halogatása miatt. Egvséges a tiltakozás a szakszervezeti jogosítványok nyirbálását, a kollektív szer­ződés kötelező jellege meg­szüntetését célzó kormányel­képzelések ellen. „A kollek­tív szerződést kötelező le­gyen megkötni, ha bármelyik fél kéri. A bizalmi egyetér­tési jogát mindaddig biztosí­tani kell, amíg a bérfizetés­nek kötöttségei vannak. Ad­dig ugyanis a munkaerőpiac nem működik, hanem az ál­lam adminisztratív úton dik­tálja a feltételeket. A bér­nek még sokáig szociálpoli­tikai jelentősége is van.” (DTCSV és mások) A Munka Törvénykönyv módosításával kapcsolatban szintén DTCSV-jelzés: „Több helyen konkre­tizálni szükséges a követke­ző kifejezéseket; — arány­talanul sértő intézkedés, a munkaerő-foglalkoztatásra vonatkozó jelentős döntés. Továbbá jelezzük, hogy a tör­vénytervezet, vita esetén túl sok témát utal — döntésre — a bíróság hatáskörébe. Ezek a bíróságok jelenleg er­re nem alkalmasak, nem győznék az ügyeket elbírál­ni, a folyamat túlságosan bürokratikus és lassú lenne.” A gáz- és riasztópisztoly engedély nélküli beszerzésé­nek lehetősége éles ellenér­zéseket váltott ki. Szinte mindenki határozottan tilta­kozik a rendelet hatályba lé­pése ellen, tartva attól, hogy ezt elsősorban bűncselekmé­nyek elkövetése érdekében szerzik be, és tovább romlik majd a bűnügyi statisztika. Helyi témák Változatlanuf negatív han­gulati tényező Békéscsaba város új tömegközlekedési rendje, főként a jaminai la­kosok körében. Sokan kifo­gásolják, hogy a reggeli órákban a járatok kis száma és zsúfoltsága miatt a mun­kába és iskolába járás idő­pontja bizonytalan, ami nem megengedhető. Többen a ha­zautazás gondjait is ecsete­lik és a megoldást a 14-es járat visszaállításában, illet­ve a reggeli és a délutáni csúcsidőben csuklósbuszok üzemeltetésében látják. „Vá­rosunkban az augusztus hó­napban átadott buszpálya­udvar és az ezáltal megvál­tozott buszjáratok száma to­vábbra is nagy gondot okoz dolgozóinknak. Pillanatnyi­lag az erzsébethelyi lakosok, dolgozók háborognak a 14-es buszjárat megszüntetése mi­att. Általánosságban válto­zatlanul az a vélemény, hogy közlekedésünk a pályaudvar átadása előtt sokkal gördü­lékenyebben bonyolódott le, mint a több millió forintos beruházás átadása után. A megállóhelyek áthelyezése változatlanul bonyodalmat okoz. Dolgozóink nem tudják felfedezni az éssze­rűség halvány jeleit sem, és mindezért nemcsak a Volán vezetését, hanem városunk vezetőit is hibáztatják.” (HVDSZ M. titkárság és má­sok) Külpolitika Kíváncsi érdeklődés és ál­talában pozitív megítélés kí­séri a megélénkült magyar diplomáciai tevékenységet. Sokan remélik gazdasági gondjaink enyhülését a kap­csolatok kiszélesítésétől, de vannak, akik a tőkés befo­lyás erősödésétől, illetve eset­leg kényszerű engedmények megtételétől tartanak. A Szovjetunióban zajló eseményeket változatlanul fi­gyelemmel kíséri a politizá­ló közvélemény. Sokan szur­kolnak a visszarendeződés elkerüléséért, szimpátia öve­zi a Szovjetunió gazdasági nyitását Nyugat felé. A szomszédos szocialista országok történései aggoda­lommal töltik el a közvéle­ményt. Különösen „aggasztó­nak ítélik a lengyelországi helyzetet és félének tartják, hogy a válság tovább mé­lyül.” A román események még mindig napirenden vannak. A felháborodás és a meg­vetés hangján szólnak a ro­mán vezetésről, de néhányan jelezték, hogy sajnos a ke­gyetlen diktatúra elől átme­nekült román állampolgáro­kat egyesek olyan bántó meg­jegyzésekkel illetik, mintha ők okozói és nem szenvedő alanyai lennének a Romániá­ban kialakult helyzetnek. Az amerikai elnökválasz­tást szintén nagy érdeklődés kísérte. Az új elnök szemé­lvében garanciát lát a poli­tizáló közvélemény a Rea­gan-kormán nyal elindult kül­politika folytatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom