Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. NOVEMBER 29., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 884. SZÁM Emelik a nyugdíjakat — központi bérintézkedésre 4,1 milliárd forint A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Megbeszélésre ültek ösz- síze a kormány és a SZOT képviselői hétfőn a Parla­mentben. .A kormány tár­gyaló küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára vezette. A tanácskozásit Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy .ezt a találko­zót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szep­temberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirend­ijéül a résztvevők elfogadták az állLamminisizterniek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munlka Törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatos kér­désekét, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pont­jait, s ezután a foglalkozta­táspolitika aktuális tenniva­lóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány- készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz hélyzetben kerül1 sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból indul­nak ki, hogy jövőre olyan helyzetben keflil élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kéül viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest ron­tani fogja a költségvetés hőlyzetét, hogy az Ország­gyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javas- látnáil alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadták el. Ezt is figyélembe véve a szakszervezetek határozottan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértékeket féliütviizsgállva keressék az elfogadható kompromisszu­mokat a reálbérek alakulá­sa, a szociálpolitikai juttatá­sok és a nyugdíjak kompen­zálása ügyében. Ennek le­hetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a katonai kiadások további mérséklésének szükségessé­gét, a nagyberuházások ter­heinek esetleges időbeli szét­húzását, a veszteséggel gaz­dálkodók támogatásának le­építését. A reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalá­sokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszerve­zeteknek kell a kompro­misszum érdekében lépése­ket tenniük. A megegyezés­re a kormány részéről is ta­pasztaltak szándékot. A találkozót Pozsgay Im­re is fontos -eseménynek mi­nősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben megállapo­dásra jutnak, tényszerű, vi­lágos fogalmazásra kiéül tö­rekedni, hogy a későbbieké ben egyik félnek se legyen liehetősége a maga értelme­zése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a kor­rekt együttműködés egyik feltétele — hangsúlyozta. A kormány is nagy remé­nyeket fűz a szákszervezetek tanácskozásához, mert ami­kor a szakszervezeti mozga­lom saját helyzetének, sze­repének tisztázásával fog­lalkozik majd, egyúttal vá­laszt keres az ország prob-* Jémáiinak megoldására is. A kormány a szakszervezeti mozgalom megerősödését, a tagság bizalmának növeke­dését várja ettől a konfe- renciátólt egy erős partner megteremtését a jövőbeni országos tervek és progra­mok körüli együttműködés­ben. A szakszervezetek ilyen fajta megerősítése nincs a kormány ellenére — han­goztatta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ez­zel kapcsolatban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja visélni a felelőssé­get azért a korszakért és azokért a tévedésekért, ame­lyek az ország gazdasági válságához vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülésszakén is jelét adta már. A vitáiban felszólalók kö­zül Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke ki­fejtette: az előzetes tárgya­lások során a Munka Tör­vénykönyve módosításét il­letően számos kérdésben megállapodásra jutottak a szakszervezetek és a kor­mány képviselői. Három kérdésiben térnek még el az álláspontok, ezek: a kollek­tív szerződés, a munkabe- szüntetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kol­lektív szerződés intézményé­nek fenntartása indokolt, sőt erősítésére, tartalmi gaz­dagítására van szükség. Ezért a kormány törvényi szinten akar módot adni több munkavállalóra kiter­jedő kollektív keretszerződés megkötésére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érintett féllek, hogy élni kí­vánnak-e a kollektív szer­ződés megkötésének lehető­ségével!. Azzal a szakszerve­zeti állásponttal, hogy a kollektív szerződés megkö­tése legyen kötelező, a kor­mány nem ért egyet. A munkabeszüntetési jog­gal kapcsolatban az álllarn­titkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan mó­don, hogy f igyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja in­dokoltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont ön­álló törvény alkotását igény­lik. A kormány a munkabe­szüntetési jog kiterjesztésé­vel nem ént egyet, azt java­solja: a politikai sztrájk le­hetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dr. Kovács Mag­da, a SZOT titkára arra fi­gyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megköté­se nem llesz kötelező, előfor­dulhat, hogy a munkaválla­lók nem az utolsó eszköz­ként élnek majd a sztrájk jogával. Ügy vélekedett: az eddigi élőkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi országgyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénytervezet. A bizalmi jogikörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal1, hogy az a munkáltatói önállóságát kor­látozza. Kifejtette: ha majd létrejön a bérmegállapodás rendszere, akkor elképzelhe­tő, hogy ennek a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé válik. Kulcsár Kálmán igazság- ügymitniszter hozzászólásá­ban hangsúlyozta: a sztrájk­jog szabály ozásával sokáig nem llehet várni, mert a kor­mány olyan helyzetbe kerül­het, hogy megfelelő jogi esz­közök nélkül kél! eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kéül adni — vélekedett —, hogy a mun­káltatónak, s a munkaadó­(Folytatás a 3. oldalon) Az Ercsi Cukorgyárban az idei, csaknem 90 napos, kam­pányba^ mintegy 26 ezer tonna cukrot gyártanak. A múlt évben az úgynevezett cukoroldalra beszerelt Siemens főző­automaták jól beváltak, így az idén jelentős energiamegta­karítással tudják előállítani a cukrot Fotó: Kabáczy szilárd Eredményes a Sárréti Juhtársulás Az utóbbi években egyre több gonddál küszködik a juhtenyésztés hazánkban. A Vésztői Körösmenti Tsz megszervezte a juhok feje­sét, magas színvonalú szak­mai munkával már évek óta nyereségesen működteti az ágazatot. Ez év elején hoz­ták létre a Sárréti .Juhtár- sulást mintegy tíz megyei nagyüzem részvételével. En­nek célja a termelők érde­keinek védelme és az ex­portlehetőségek biztosítása. Többek között erről volt szó azon a juhtenyésztési és -ér­tékesítési tanácskozáson, amelyet a napokban rendez­tek Vésztőn a megyei Tsz- Szövetség, a TOT Termelés- poüiitikai Főosztálya, vala­mint a MAE megyei szerve­zetének szervezésében. Elsőként Nyilas Károly, a helyi Körösmenti Tsz elnö­ke számolit be a juhtársulás tevékenységiéről, eddigi ered­ményeiről, és a jövő évi el­képzelésekről. Ezt követően dr. Tóth Imre, a MÉM Me­zőgazdasági Főosztályának juhászati szakfőelőadója a hazai juhtenyésztés helyze­téről és .további feladatairól adott átfogó tájékoztatást a megjelent, mintegy 170 ér­deklődőnek. A jövőben to­vábbra is törekedni kell a vágójuhexport növelésére, mivel jelentős devizához jut­tatja az országot ez az ága­zat. Dr. Ránki László, a Ter- impex vezérigazgatója az 1989. évi pecsenyebárány- export lehetőségekről' tájé­koztatta a tanácskozás részt­vevőit. Az előadásokat köve­tően a vitában nyolcán kér­tek szót. A termelőüzemek képviselői az első évi ta­pasztalatok alapján kedve­zően' értékelték a Sárréti Juhtársulás eddigi tevé­kenységét, s kérték a továb­bi segítséget munkájukhoz. Befejezésül a tanácskozás résztvevői gyakorlati bemu­tatón vettek részt. Megte­kintették az új juhtélépet, tanulmányozták a 'mestersé­get bárány név élést, és a fe­jőst a Körösimenti Tsz-ben. V. L. Kiszöv-elnökségi ülés Pályakezdők és nyugdíjasok Az Ipari Szövetkezetek Bé­kés Megyei Szövetségének (Kiszöv) korábbi összesítései azt mutatják, hogy az utób­bi két-három évben nőtt a szövetkezetben dolgozó szak­emberek aránya, illetve csökkent a segéd- és beta­nított munkások száma. Kö­szönhető ez többek között az ebben az időszakban meg­alakult kisszövetkezeteknek, amelyeknél általában keve­sen dolgoznak, és az anyagi érdekeltség is inkább a kva­lifikált szakembereket része­síti előnyben. A hagyomá­nyos szövetkezetekben szin­tén hasonló jelenség tapasz­talható. Ez megegyezik a gazdaság megújításával ösz- szefüggő tendenciákkal. A szakképzetlen munkaerő egy része jövőre várhatóan már kívül rekedhet az üzemek kapuin. Többek között erről is szó volt tegnap délelőtt a Kiszöv elnökségi ülésén, ahol e té­mában elhangzott még, hogy a megye egyik legnagyobb problémája, hogy nem tud kellő mértékben lakást kí­nálni a letelepedni kívánó fiataloknak. Mivel a lakás­árak egyre magasabbak, a le­telepedni kívánó fiatal szak­embereknek leginkább anya­gi segítségre van szüksége. Éppen ezért az Okisz úgy döntött, hogy a közös fej­lesztési alapból 50 millió fo­rinttal segíti a fiatalok la­kásépítését és vásárlását. Ed­dig kilenc Békés megyei szö­vetkezettől tizennégyen ré­szesültek az említett pénz­ből, összesen 750 ezer forint értékben. A pályakezdők mellett szó volt az ipari szövetkezetek nyugdíjasairól is. Lehetőség van arra, hogy az idős, egye­dülálló, beteg, alacsony ösz- szegű nyugdíjjal rendelke­zők méltányossági alapon szociális segélyt; kapjanak. Ennek keretében mód van arra is, hogy az Oklsz, va­lamint a Megyei Társada­lombiztosítási Tanács emelje a nyugdíj összegét, vagy rendkívüli, egyszeri szociális segélyt utaljon ki. Megyénk ipari szövetkeze­teinek ez évi exporttevé­kenységét is értékelte az el­nökség. A tapasztalatok sze­rint az elmúlt évekhez ha­sonlóan továbbra sem eny­hültek az exportot Is aka­dályozó termelési gondok,, s a szabályozás sem mindig kellően támogatta a tevé­kenységet. Általános az a vélemény, hogy a problémák az elmúlt évhez képest sza­porodtak. Ezek közé sorol­ják a kiszámíthatatlan, és je­lentős áremelkedéseket, a gyakori anyaghiányt, a kap­ható alapanyagok gyenge mi­nőségét, a szűkös hitelkere­teket, és a magas kamatlá­bakat, valamint a külkeres­kedelmi vállalatok monopol­helyzetéből adódó merev és bürokratikus ügyintézést. Jö­vőre az export jelentősebb mértékű csökkenése várható ennek következtében. A társasági törvénynek a szövetkezeti mozgalomra gya­korolt várható hatásáról szó­ló beszámoló hangsúlyozta, hogy az új társasági tör­vény a már meglevő szerve­zetekről, illetve ezek esetle­ges átalakulásáról nem in­tézkedik, sőt a törvény ha­tálya a szövetkezetekre nem terjed ki. Ez utóbbi kérdés­ben továbbra is meghatáro­zó a szövetkezeti törvény, mely szerint szövetkezet csak szövetkezetté alakulhat át. A társasági törvényhez való alkalmazkodás érdekében a szövetkezeti törvény módosí­tását kell kezdeményezni. Az elnökségi ülés után Köveskuti Lajos, az Okisz elnöke tájékoztatta az elnök­ség tagjait a szövetkezetpo­litika időszerű kérdéseiről, a jövő évi feladatokról. A tá­jékoztatón többek között részt vett Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkára. H. E. n kutatási programok mérlege Tétényi Pál akadémikus­nak, az OMFB elnökének ve­zetésével hétfőn ülést tartott az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság plénuma. A testület megvitatta a jelen­legi ötéves tervidőszak or­szágos középtávú kutatási­fejlesztési tervében szereplő gazdasági és társadalom­orientált programok megva­lósításának eddigi eredmé­nyeit. Megállapították: a progra­mok kutatási-fejlesztési eredményeinek gyártásba vé­telével a tervidőszak végére mintegy 30 milliárd forint­tal növelhetik árbevételüket a vállalatok. A többletbevé­tel 13 százalékát a tőkés, 26 százalékát pedig a szocialis­ta piacokon érik majd el, míg közel 50 százaléka az értékesítésnek olyan hazai termék eladásából szárma­zik. amely importot vált ki. A programok többsége az adott terület tudományos­technikai fejlődésének mene­tébe illeszkedik, műszaki megoldásuk műszaki színvo­nala közepes és követő jel­legű. Általában kevés a csúcstechnológiát elérő kuta­tási-fejlesztési téma. Műszaki fejlesztés a kisiparban A 153 ezer kisiparos mint­egy 40 százaléka végez ter­melő munkát, ám műhelye­ik színvonala messze elma­rad a kívánatostól;. A ma­gán-kisvállalkozóknak nincs elegendő pénzük a kutatás- fejlesztésire, illetőleg talál­mányaik megvalósítására, ál­talában olyan új piacképes termékek kifejlesztésére, amelyekre pedig nagy szük­ségle lenne a gazdaságnak. Gond az is, hogy akik szí­vesen vállalkoznának az in­novációra, új cikkeket fej­lesztenének ki, magas mű­szaki színvonalú gépeket, berendezéseket vásárolná­nak, gyakran nem ismerik lehetőségeiket, illetőleg a szabályozókat. Korábban jól segítette például a műszaki fejillesztést az adóalapcsök­kentő pályázat rendszere, amely lehetővé tette, hogy az innovatív kisiparos akár 40 százalékkal is csökkent­hesse adóalapját. 1987-ben több mint kétezren éltek e lehetőséggé!, s mintegy há- rommiillliárd forint termelé­si érteket hoztak létre, úgy­nevezett kedvezményes adó­zással. Bár e (lehetőség az idén megszűnt, a KIOSZ arra törekszik, hogy segítse a kisiparban a műszaki fej­lesztést. Megállapodott pél­dául a Magyar Hitel Bank Rt-vel egy külön alap létre­hozásáról. Az 50 millió fo­rintos alapból a kisiparosok igen kedvező, 10 százalék alatti kamattal, gyorsított eljárással, rövid .futamidőre — hat hónapra — maximá­lisain 250 ezer forint hitelhez juthatnák. Kardos! hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban A Kardosi Egyetértés Termelőszövetkezetet nemcsak földjeinek minősége, hanem termelési szerkezete, s azok az újabbnái-újabb vállalkozások tették az utóbbi években nevezetessé, melyekkel az utóbbi hat esztendő aszályos időjárásában megőrizhette, megújíthatta ko­rábban elért eredményeit. Lapunk 5. oldalán közölt írá­sunk mutatja be a vezetés és a .tagság bátor vállal­kozását. ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom