Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
1988. november 26., szombat JEHilUl-fíTd Naponta 32 ezer műanyag poharat töltenek meg iskolatcj- jel, hagyományos és diétás, csökkentett zsírtartalmú tejföllel a szövetkezeti tejüzemben Békéscsabán. Ebben az üzemben naponta 70 ezer liter tejet dolgoznak fel saját erőből, állami támogatás nélkül, tisztességes nyereséggel Békéscsaba és a környező települések ellátására. Képünkön Nagy Györgyné automata töltőgép segítségével tejfölt poharaz Fotó: D. K. II nyertes kötvény száma: 001853 Gyula Város Tanácsa város- fejlesztési célok elősegítésére 49 millió forint értékben bocsátott ki lakossági kötvényt. Azok között, akik 1988. március 1. és november 15. között vásároltak ebből a kötvényből, tegnap délután a városi tanács dísztermében sorsolást rendeztek. A közjegyző előtt megtartott sorsoláson a nyeremény a helyi üdülőszövetkezet másfél szobás üdülőegységének használati joga volt. A szerencsés nyertes 10 ezer forintos kötvényének száma 001 853. Mivel nem biztos, hogy a nyertes gyulai, így a nyertes szelvényszámot az országos napilapok is közölni fogják. Ajánlás elfogadásával zárult a mezőgazdasági gépszeminárium November 27-e a véradók napja A gépjavítóéi és karbantartási információk felhasználása a gépüzemfenntartásban; Diagnosztikai és környezetvédelmi műszerek fejlesztése; HAFE-gyártmányok fejlesztése; Mezőgazdasági gépek karbantartásának biztonságtechnikai kérdései. Ilyen, és ehhez hasonló témakörű előadások hangzottak el a minap a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban tartott mezőgazda- sági gépüzemfenntartósi szeminárium második napján. A vitaindítóként elhangzott felszólalásokat követően megindultak a hozzászólások, kérdések. A kétnapos tanácskozás során elhangzott referátumok, vélemények alapján szerzett tapasztalatokat, ajánlásokat dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Gödöllői Mérnökiroda vezetője ismertette. A szeminárium ajánlást tett a mezőgazdasági üzemeknek, termelési rendszereknek, gépjavítóknak, forgalmazóknak, kutató-, fejlesztő és oktató intézményeknek. Napjainkra a magyar mezőgazdaság gépesítésében sajátos helyzet alakult ki. A zömében szocialista és hazai gyártású gépek mellett, csupán 18 százalékban világszínvonalú, tőkés importból származó — s ezen gépállományon belül is 40 százalékban amortizációs időn túli üzemeltetésű — gépekkel kell a termelési feladatokat végrehajtani. A gépesítés fejlesztésére két lehetőség van. Az egyik, a termelés hatékonyságának fokozása, a tevékenységre eső költség csökkentése mellett, mely magas beruházási összeget igénylő tőkés gépimporttal valósítható meg. A másik lehetőség pedig a termelés szintentartósa szocialista és hazai gyártású mezőgazdasági gépekkel. Mivel jelen gazdasági helyzetünkben az első változatra kevésbé van lehetőség, ezért a beruházási döntések várhatóan az alacsonyabb árszintű szocialista, illetve hazai gépek irányába tolódnak el. S mivel ilyen körülmények között is kiemelt feladatuk a mezőgazdasági üzemeknek a megfelelő termelési eszközök hatékony kihasználása, alapvető érdekké nő a termelésben résztvevő berendezések megbízhatóságának fenntartása és teljesítőképességük szintentartósa. Mindez csak a gépállomány összetételével és műszaki színvonalával összhangban álló gépüzemeltetéssel és gépüzemfenntar- tóssal érhető el — hangzik az állásfoglalás. A szeminárium résztvevői 11 pontban foglalták össze ajánlásukat, mellyel a stabilizációs időszak gondjának megoldását kívánják elősegíteni, s ehhez kérnek támogatást a tudományos egyesületeken keresztül, az érdekképviseleti szervektől, a MÉM-től, a TOT-tól, valamint az érintett ipari vállalatoktól. A mezőgazdasági gépüzemfenntartósi szeminárium Volent Györgynek, a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete titkárának összefoglalójával fejezte be kétnapos munkáját. (bacsa) A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa döntött arról, hogy november 27-e legyen a véradók napja. A véradás mozgalommá fejlődésének fontos ösztönzője volt a véradók megbecsülése. Először 1954. november 27- én kapott véradó a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökétől állami kitüntetést és e nap emlékére jelölte ki a véradók napját. Az első ilyen nap központi ünnepsége november 27-én, vasárnap Zalaegerszegen lesz. Megyénk városaiban, községeiben is ezekben a napokban méltatják a Vöröskereszt-vezetőségek az önkéntes véradókat. Korábban Vésztőn, Mezőhegyesen, tegnap, november 25.-én Újkígyóson, Gyulán, Orosházán, Csorváson, Gyo- maendrődön, ma Szarvason, holnap Békésen, Mezőbe- rényben, kedden Sarkadon és Szeghalmon, szerdán pedig Mezőkovácsházán találkoznak a vöröskeresztesek. Az egészségügyi hálózat a gyógyítás szolgálatában 1950- től szorgalmazza és segíti a véradást, amelynek társadalmi munkásai a vöröskeresztesek. A Magyar Vöröskereszt és a vérellátó szolgálat együttműködése egymásra épülő és szoros a véradásszervezésben. 1959-ben már voltak olyan áldozatkész emberek, akik térítésmentesen adtak vért. 1963-tól a megyét vérvételi brigád járta és kiszállásos véradásokon gyűjtötték az életet mentő és gyógyszeralapanyagul szolgáló vért. Élenjártak ebben a füzesgyarmatiak és a ma- gyarbánhegyesiek. Az 1964- es, I. Országos Véradó Konferencián a Békés megyei Vérellátó Szolgálat pontosan szerkesztett, jól ütemezett véradó naptára a többi megyék számára is példaként szolgált. A városokat, járási székhelyeket és nagyközségeket átfogó, többnapos vagy egész hetes véradásokat szerveztek a legeredményesebben Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Békésen, Mezőbe- rényben és Tótkomlóson. 1972-ben a III. Országos Véradó Konferenciát Békéscsabán rendezték meg, ahol a térítésmentes véradásról beszámolva több mint hat ezer literről szólhattak a szervezők. A Békés megyei lakosok műtétéihez, gyógyításához az ország bármelyik gyógyintézetébe, elsősorban azonban a szegedi szív- és érműtétekhez a mi véradóink adják vérüket. 1978-tól teljesen térítésmentes lett a véradás. Így látja el a szolgálat vérrel és vérkészítményekkel a gyógyítóintézeteket regionális és országos igényeket is kielégítve. 1986-ban és 1987-ben a plazmaferezises véradás országos ranglistáján Békés megye a második helyezett volt. Ezek az eredmények elsősorban az önzetlen és áldozatkész véradóknak, a támogató gazdasági szervezeteknek köszönhetőek. A hétvégén rendezett ünnepségeken a Vöröskereszt Békés Megyei Vezetősége kiváló véradásszervezésért ki- Itenc emllékplakettet nyújt át 15 ötvenszeres és 31 negyvenszeres véradót jutalmaznak majd. A Vöröskereszt országos vezetése a Családi Lap kiskönyvtársorozatban kiadta a véradók könyvét Vér a palackban címmel. E kötetben örömmel fedeztük fel a dombiratosi vöröskeresztesekről, a kiváló véradásszervezés titkairól szóló írást, valamint egy rádióriport közlését, amely szívműtéten átesett békéscsabai pedagógusnőről szól. B. Zs. Párbeszéd a tulajdonról • Tanácsülésekről jelentjük A tulajdonviszonyok és tulajdonformák mindig is érdekelték a társadalmat. A tulajdonviszony legfrappánsabb megfogalmazása így hangzik: emberek közötti vi- sízony. A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei könyvtár és a békéscsabai ifjúsági és úttörőház által rendezett „Gondolat- csere” beszélgetéssorozat második előadását a minap Kotz László közgazdász, az Országos Tervhivatal főtanácsosa, a Tervgazdasági Intézet szakembere tartotta. Bevezetőjében arról szólt, hogy — véleménye szerint — a társadalom válságban van. Különösen a gazdaság válsága érinti kedvezőtlenül az álllámpolgárokat. Jelentős az eladósodásuk, de Kotz Láiszlö szerint nem ez a legfőbb baj. Megítélése alapján kevesebbet beszélünk Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanácsa tegnapi ülésén titkos szavazással úgy döntött, hogy névváltoztatást kér az Elnöki Tanácstól. A túlnyomó többség Gárdonyi Géza nevét javasolta az intézmény számára. A névváltoztatás igénye Bontásból származó ablakok eladók a Békés Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. szám alatt. két fontos tényezőről. Egyrészt a munkafegyelem, az állampolgári fegyelmezettség kérdéséről, valamint az ország teljesítőképességéről. Mielőbb fel kell ébrednie a társadalomnak „Csipkerózsika-álmából”, mivel a jelenlegi folyamatok tartóssá válása még súlyosabb gondokhoz vezethet. A továbbiakban felvázolta saját elképzelését a társadalom jelenlegi képéről. A tulajdonosi intézményrendszerben gyökeres átalakításra van szükség. Kotz László felosztása alapján öt tulajdonosi intézményrendszert különböztethetünk meg; az államháztartást, a községek és városok kategóriáját, a közalapítványokat, a közcélú egyesületeket, és a magánszemélyeket. A, közgazdász elképzelése szerint a közalápítványokmár régebben felmerült, s a főiskola tanácsa szeptemberben határozta el, hogy kezdeményezi új név felvételét. Egyúttal arról is tájékozódtak, hogy milyen, a városhoz kapcsolódó és az intézményhez illő nevek jöhetnek szóba. Sokan javasolták Balassi Bálint és KaBékés megye három mikro- körzetében 17 település tartozik a gazdaságilag elmaradt térségek sorába. Ezeken a településeken nagy .jelentősége van egy- egy munkahelyteremtő beruházás megvalósulásának. Tegnap ilyen örömteli eseményre került sor Nagygyantén, a Szellőző Művek Sarkad! Gyáregysége helyi telepén, ahol önálló beruházásként átadták az 1540 négyzetméter alapterületű korszerű szerelőcsarnokot. nál, például az oktatási intézményekben, olyan anyagi kötődésű kuratóriumokat hozna létre, amelyek nagyobb felelősséggel tudnák kezelni a közvagyont. Napjainkban gyakorlatilag megszűnt az emberek erkölcsi, anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelőssége a gazdaságban, emiatt működnek úgy a vállalatok, szövetkezetek, ahogyan tevékenykednek. Az. előadás után véleménycserére került sor. A vitában többen is kifejtették nézeteiket a tulajdonról és a magyar gazdaság helyzetéről. Egy kérdésre válaszolva Kotz László elmondotta, ahhoz, hogy előrelépjen az ország, teljes társadalmi, politikai és gazdasági megújulásra van szükség. Sajnos ebben a reformban — megítélésié szerint — az emberek több mint fele, vala- miirnt a vezető rétegek nem érdekelitek kellőképpen. V. L. zinczy Ferenc nevét, de elég széles körben felmerült az is, hogy gróf Eszterházy Károly püspök, a líceum építésének támogatója legyen a névadó. A döntésről tájékoztatják a Művelődési Minisztériumot, s a felügyelet útján kérik az Elnöki Tanácsot, járuljon hozzá a Gárdonyi Géza Tanárképző Főiskola név használatához. A beruházáshoz a Békés Megyei Tanács munkahelyteremtő pályázatából — vissza nem térítendő költségként — 7 és fél millió forintot adott. A szerelő- csarnok a Szellőző Művek1 saját beruházásaként egy év alatt valósult meg, 6 a jövőben mintegy negyven dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Az ünnepségen a gyáregység dolgozói közül ez alkalommal többen vettek át kitüntetést és pénzjutalmat. v. 1. Sarkad Sarkad városi jogú nagyközség legutóbbi tanácsülésén Jakó István tanácselnök vezetésével több napirendi pontot is megvitattak a testület tagjai. Szó volt az állampolgári fegyelemről, az oktatási és közművelődési bizottság munkájáról, a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról és munkarendjéről tanácsi rendeletet is alkottak a tanácstagok. A testületi ülésen a legtöbb véleményt, hozzászólást az élső napirendi pont váltotta ki. — Felelőssé teszem magunkat, de a tanácsot is azért, hogy nem tudunk elég határozottak lenni az i LLegáiliis szemét lerakóhelyek megszüntetésében, az utcák rendben tartásában — mondotta Bondár Gábor tanácstag. Szóba került a teho is. A felszólalók egyhangúlag amellett voksoltak, hogy mindenféle teher ellenére is Sarkadon szükség van rá, a település előbbrejutósa érdekében. Legyen azonban igazságosabb a hozzájárulás megállapítása. Válaszként elhangzott, hogy akinek változás állít be jövedelmi viszonyaiban, forduljon a tanácshoz mérséklésért vagy rme giszü ötleteséért. Sajti Sándor tanácstag, de többen is megfogalmazták a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatban, hogy vitatják az utóbbi kielégítő voltát. A bűnözők sokszor a markukba nevétnek, mert enyhe a büntetés, a rendőri intézkedés. A testület úgy : foglalt állást — elismerve a sarkad! rendőrök munkáját —4, hogy a nagyobb közbiztonság érdiekében mielőbb szükség lenne a rendőri állomány és technikai felszereltségük növelésére. A bejelentések között került sor a tanácselnök fizetésének, jutalmának megál- lapítására — ez ugyanis a testület hatáskörébe került. A megyei tanácsi javaslattal egyetértettek a tanácstagok, ám december elsejétől újabb béremelést javasoltak. — Ha már mindent számon ké-. rünkiaz elnökön, fizessük is meg — hangoztatták. A testület tagjai tájékozódni szerettek volna a hasonló nagyságrendű települések tanácselnökeinek fizetéséről. Ám erről nem volt információ, így alapul a vb-titkár és a társadalmi tanácselnök- helyettes fizetését vették. Végül részére havi 23 ezer forint bruttó jövedelmet állapítottak meg. A továbbiakban döntöttek a közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről: a díj 8500 forint a megépült szilárd burkolattal rendelkező utcák ingatlanjain. Ezen az ülésen is sok szó esett a buszközlekedésről, a járdák állapotáról és többen kifogásolták az elkészült kerékpárutak minőséget. Sz. M. Csorvás A foglalkoztatási. lehetőségek bővítése, a közrend és közbiztonság helyzete szerepelt napirendként a Csorvá- si Nagyközségi Tanács tegnap megtartott ülésén. Elsőként Szilágyi Menyhért tanácselnök tartott tájékoztatót Csorvás munkaképes lakosságának fogllaiikoztatási helyzetéről. Amint azt a tanácselnök beszédében elmondta, a téma vizsgálatához előzőleg ideiglenes bizottságot hoztak létre, amely kérdőíveken keresztül próbált felmérést készíteni. Sajnálatos módon ezen kérdőíveket csak kevesen küldték vissza, így a felmérésből levonható következtetések csak részben jelenthettek kiindulási alapot. Amikor a nagyközség foglalkoztatási helyzetét a tanács napirendjére tűzte, a település népességmegtartó képességét tűzte célul. Az időközben bekövetkezett gazdasági változások azonban most már azt is indokolttá teszik, hogy vizsgálódások az eltartókép>esség szempontjából is megtörténjenek. Az viszont már ma világos, hogy elsősorban a szakképzetlen munkaerő számára teremtsenek munkalehetőséget, mivel ezen munkaerőnek a legnehezebb az elhelyezkedési esélye. Egyre többen nem tudják megtartani jelenlegi munkahelyüket — néhányukkal már közölték a munkaadók, hogy a lejáró szerződésüket nem kívánják meghosszabbítani — pedig a keresetükre a családnak továbbra is nagy szüksége lenne. A felmérésből az is kitűnik, hogy a nyilatkozók közül több mint negyvenhatan kényszerűségből' járnak el Csiorvásról dolgozni, s a helyben foglalkoztatást legcélszerűbben egy „vasas" szakma meghonosításával lehetne elérni. Sajnos azonban ezen a területen történő komoly előrehaladásról nem tudott számot adni a tanács. Ezt követően Veres Lajos rendőr zászlós adott számot Csorvás és Gerendás közbiztonsági helyzetéről. Az előadó elmondta, hogy az elmúlt egy esztendőben a két községben súlyos veszélyt jelentő bűncselekmény nem történt. Sajnálatosán romlott azonban atz állampolgári fegyelem, mert sok esetben az állampolgárok felháborodással fogadják a rendőri intézkedést, mely főleg a közlekedési szabálysértéseknél tapasztalható. Gyakoribb a rendőrt szidalmazó és sértegető állampolgár, ami korábban ritkább esetben fordult elő. A tanácsülés hozzászólásokkal, bejelentésekkel zárult, s a tanácstagok a Csor- vási Nagyközségi Tanács szakigazgatási szervének ügyfélfogadási rendjéről ta- nácsrendiélétet fogadtak el. B. A. Új nevet kér az egri tanárképző Korszerű szerelőcsarnok Nagygyantén
