Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
o 1988. november 24., csütörtök h and ultira Bécs (elkészül a magyar turisták fogadására II nyilvánosságnak nincs Sajtótájékoztató a megyei pártbizottságon A magyar turisták bécsi bevásárlásának zavartalan lebonyolítására különleges közlekedési és gépkocsiparkolási intézkedéseket határozott el az osztrák főváros vezetése. Arra számít ugyanis, hogy a következő egy hónapban a hétvégeken ismét nagy tömegben érkeznek majd a magyar látogatók. A szerdán közzétett új rendszabályok november 26-ától a karácsony előtti időszak négy szombatjára vonatkoznak. Céljuk a magyar vevőknek köszönhető kereskedelmi forgalomnövekedés és az üzleti haszon előmozdításán kívül az is, hogy megelőzzék az olyan súlyos közlekedési nehézségeket, torlódásokat, mint amilyenek november 7-én a mintegy 15 ezer magyar személygépkocsi és autóbusz beérkezéséből és fővároson belüli mozgásából keletkeztek. A tervek szerint az említett négy szombati napon a Magyarország felől a 10- es úton érkező autóbuszokat a rendőrök már Schwechat- nál az A4-es (repülőtéri) autópályára, majd onnan a Práter melletti vásárterület szabadtéri parkolóhelyére irányítják, amelyet e napokon a buszok és a személyautók ingyen használhatnak. A parkolóhelyre a kereske• HALÁLOS ÁIJIOZATOK AZERBAJDZSÁNBAN Azerbajdzsánban feszült a helyzet: Bakuban már hetedik napja tartanak a tüntetések, a nagygyűlések a Le- nin-téren; Kirovabádban zavargások voltak, s ezek következtében többen megsebesültek — jelentette be Moszkvában Gennagyij Ge- raszimov szovjet külügyi szóvivő. Más forrás három halálos áldozatról számolt be. Az MTI tudósítója telefonon kapcsolatba lépett, a „Bakinszkij Rabocsáj” című azerbajdzsán központi napilappal, amelynek ügyeletes szerkesztője már arról szá- ,molt be, hogy a napokban Kirovabádban és környékén kirobbant zavargásoknak eddig három halálos áldozata és több mint harminc sebesültje van. • TÜZPARANCS NINCS Rosszindulatú rágalomként utasította vissza az NDK szerdán azokat az NSZK- beü állításokat, amelyek szerint a két német állam határán tűzpanancs van érvényben azok ellen, akik illegális úton próbálják átlépni a határt. Illetékes helyről kapott felhatalmazás alapján az ADN hírügynökség leszögezte: az ilyen tartalmú híresztelések a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló szándékos rágalmazások. Időközben Bonmba is el delmi kamara magyar nyelvű tolmácsokat szándékozik küldeni, hogy az érdeklődőknek megadják a szükséges felvilágosításokat. A turisták innen az új, „E” jelzésű villamosjárattal juthatnak el a magyarok kedvelt bevásárlóhelyére, a Mariahilfer Strasséra. A járat szerelvényei tízpercenként közlekednek a vásárterület és a vásárlóutca között, s vonalának minden megállóhelyén magyar nyelvű feliratokat is elhelyeznek. Hogy a Bécsbe érkező autós vásárlóknak kedvet csináljanak a tömegközlekedési eszközök használatára, a karácsony előtti szombatokon 19 schillingért olyan napijegyeket árusítanak majd nekik, amelyekkel kora reggeltől este nyolc óráig bármennyit utazhatnak. A Mariahilfer közelében levő Babenberger Strassén a turistabuszok ezentúl csak annyi ideig állhatnak, amennyi utasaik ki- és beszállásához szükséges. Ugyanezen a környéken a vásárpalota melletti parkológarázs szombatonként — december 10-e kivételével — 300 személyautót térítés nélkül egész napra befogad, de a kívülrekedt gépkocsik szabálytalan parkolását a rendőrség többé nem szándékozik elnézni. kellett jutnia annak a hírnek, hogy ilyen parancs — mint azt Kessler nemzetvédelmi miniszter kijelentette — nem létezik. • A LETT PARLAMENT IS VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTOTT A balti köztársaságok közül utolsóként kedden a lett parlament is véleményt nyilvánított a szovjet alkotmánymódosítás és az új választási törvény tervezetéről. Az éjszakába nyúló alkudozások eredményeként áthidaló javaslatban állapodtak meg a küldöttek; a tervezetek egyes pontjait elfogadva jóváhagyták azt a Moszkvába hivatalosan is eljuttatott csomagtervet, amely tisztázni hivatott a szövetséges köztársaságok helyzetét, illetve jogállását. A Lett Legfelsőbb Tanács elnöksége kezdeményezte, hogy állítsanak fel egy olyan hivatalos bizottságot az alkotmánymódosítások tervezetének kidolgozására, amelyben minden tagköztársaság képviseltetné magát. • CSŐN TU HVAN VEZEKEL Televíziós beszédben kért bocsánatot nemzetétől szerdán Csőn Tu Hvan, volt dél-koreai államfő a nyolcéves elnöki időszakában elkövetett hatalmi visszaélései és korrupciós botrányai miatt. A bukott politikus visz- szaadta az államnak minden vagyonát, és vezekelni vidéki magányba vonult vissza. (Folytatás az 1. oldalról) aktíva. Szólt a demokratizálódás, az alulról építkezés fontosságáról, a pártbizottság, mint testület szerepének erősítéséről. Elmondta, hogy a legutóbbi pártbizottsági ülésen 16, korábban pedig négy pártbizottsági tag kérte felmentését testületi tagsága alól, helyettük delegálás útján, az alapszervezetek által javasoltak kerülnek majd a pártbizottságba. Beszélt a pártbizottság és a tanács, illetve a társadalmi és tömegszervezetek közötti új típusú kapcsolatról, melynek lényege az önállóság biztosítása, a partneri, szövetséges! viszony erősítése. A tanácsi gazdálkodásról Araczki János adott tájékoztatót. A VII. ötéves terv indításáról, az első két év eredményeiről, az idei és a jövő évben várható feszültségekről beszélt. 1989-ben a szükségesnél lényegesen kisebb összeg áll rendelkezésre, konkrétan: 5,8 milliárd forint jut a meglevő létesítmények, intézmények működtetésére (ez egymilliárd- dal kevesebb, mint az idei), és 850 millió forint fejlesztésre. Elképzelhető, hogy lesz olyan intézmény — természetesen nem alapellátást érintő —, amelyet csak részlegesen tudnak majd üzemeltetni. A gondokkal a kormányhoz fordultak négy témában — a működtetési költségek növelésében, az ivóvízminőség-javító program megvalósításában, a kórházi fejlesztésben, a szociális otthonok bővítésében —, kérve a segítséget. A megváltozott körülmények az igények mérséklését, fegyelmezett, takarékos gazdálkodást igényelnek a tanácsoktól. — Egyik olvasónk megkérdezte, „mi a garancia arra, hogy a kérdésekre őszinte, nyílt és a valóságot feltáró válaszokat adnak”. Egy másik így hangzott: „akik felhívják a pártbizottság üzenetrögzítőjét, azokat a szokásos módszereikkel figyeltetik, és velük szemben szokásos retorziót alkalmaznak?” A kérdések a párt iránti alapvető bizalmatlanságot sugallnak. így van-e, s ha igen, hogyan próbálnak rajta változtatni? Szabó Miklós: — Ami a konkrét kérdéseket illeti: a válaszainkat ellenőrizzék le, győződjenek meg róla, hogy azok tükrözik-e a valóságot. A sajtóértekezletet is azért hívtuk össze, hogy egyenes válaszokat adjunk a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Az üzentrögzítőt is ilyen szándékkal helyeztük üzembe. A pártban egyébként soha nem volt szokás — legalábbis 1956 óta, nem —, hogy a párt vezetőit vagy tagjait ért bírálatot megtoroljanak. Ha ilyen előfordul, azt készek vagyunk kivizsgálni, és ellene fellépni. A párt iránti bizalmatlanságról szólva úgy gondolom, hogy bár csökkent a bizalom, de általános bizalom» vesztésről nincs szó. A bizalomért mindenkor, ma különösen, meg kell küzdeni. Azt határozatokkal és papírokkal nem lehet erősíteni; csak állandó személyes jelenléttel. Közvetlen politizálással, a felvetődő kérdések megválaszolásával. — Hogyan ítélhető meg a megye lakosságának közhangulata, mi lehet a sokszor ellentmondásos megnyilatkozások, értékítéletek magyarázata (például: miért kellett főiskola, könyvtár, sportcsarnok), milyen feladatot jelent ez a politika számára, és a reformfolyamatok megvalósításában milyen társadalmi bázisra támaszkodik a megyei vezetés? Nagy Jenő: — A kérdés első részére az a válaszom, hogy a megye lakosságának közhangulata egybeesik az országosan tapasztalt hangulati elemekkel. Jelen van az aggódás, a 40 év eredményeinek féltése, ugyanakkor bizonytalanság is néhány kérdésben. Ilyen például, hogy az alternatív mozgalmak miféle kihívást jelentenek a politika számára. Megítélésem szerint a fő kihívást az jelenti a megyében is, hogy a jövedelmi források szűkülnek, foglalkoztatási gondok jelentkezhetnek. Az igaz, hogy nálunk nincs válságágazat, de ha a mezőgazdaságban folytatódnak a kedvezőtlen tendenciák, az előbb említett negatív hatások felerősödnek, és ez már a politika számára kezelendő kérdést jelent. Jelen van egyfajta türelmetlenség is a megye történelmi elmaradottságának felszámolásában, ami a jelen helyzetben nem megy gyorsan. Az ifjúság és az értelmiség körében — miként országosan — a romló körülmények miatt tanúi vagyunk egy radikalizálódási folyamatnak, amit a politikai munkában figyelembe kell venni. Persze van számos pozitív tényező is, melyek elsősorban a megye hagyományaiból táplálkoznak, s amelyre építeni kell. Ami egy-egy döntés, ez esetben konkrét beruházás ellentmondásos megítélését illeti, ennek oka, hogy nálunk egyszerre van jelen az elmaradottság, az igény és a kifogás. Más előzményekkel, feltételekkel indult például Sopron vagy Kőszeg, mint Békéscsaba, amely sok vonatkozásban nem volt felkészülve • megyeszékhelyi funkciójára. Nálunk még ma is nyílik a főutcából földes utca, s aki ebben lakik, az azt mondja, hogy előbb kellett volna út meg járda, mint könyvtár vagy főiskola. Az ifjúság pedig azt mondja, régen kellett volna főiskola, sportcsarnok,' s jó hogy megvan. A kérdés második részére azt tudom mondani, hogy a reformfolyamatokban a legprogresz- szívebb vállalkozói csoportokra kell’ támaszkodni, értem alatta az aktív értelmiséget, a középosztályt, az ifjúságot, és minden alkotó embert, aki érdekelt a reform megvalósításában. — A november 11-i megyei pártbizottsági ülésen 16 tagot mentettek fel tisztségéből. Ezeknek több mint a fele munkás. Volt-e olyan közöttük, aki a testület munkastílusával, munka- módszerével nem értett egyet, ezért kérte a felmentését? Milyen módszerrel választják ki az új pb-tago- kat? Szabó Miklós: Valóban, az említett pártbizottsági ülésen 16 pártbizottsági tag között kilenc munkást mentettünk fel pártbizottsági tagsága alól. Ezek az előzetes beszélgetések, eszmecserék során különböző okok miatt, de nem presszióra, valamiféle nyomásra kérték a felmentésüket. Arra hivatkoztak, hogy a mai megnövekedett követelményeknek már nem tudnak megfelelni. A két nyugdíjas pártmunkás is saját akaratából adta át a helyét a fiatalabbaknak. Az új pb-tagok delegálással kerülnek a testületbe. Személyükről az alsóbb szintű pártszervekben döntenek, hiszen ez lehet a záloga annak, hogy a testületi munka még színvonalasabb legyen. — Igaz-e, hogy egyre többen lépnek ki a pártból» köztük sok értelmiségi? Hosszabb távon nem tartanak-e attól, hogy a párt elveszíti az „eszét”, értve ezalatt az értelmiséget? Lovász Matild: — Megyénkben jelenleg 33 500 a párttagok száma, a kilépők aránya nem éri el az 5 százalékot. A kilépők zöme, több mint 70 százaléka, munkás és paraszt, az- értelmiség aríjnya 20 százalék. Természetesen a kilépéseknek nem örülünk, azonban egyénenként kell annak okát megvizsgálni. Ez az alapszervezetek feladata, ebbe megyei szinten beleszólni aligha lehet. Ugyancsak az alapszervezetek tudják megítélni, hogy a távozó mekkora veszteséget jelent. Attól viszont, hogy a párt elveszíti az értelmiséget, nem tartunk. A pártértekezlet óta újonnan felvett tagok 47 százaléka értelmiségi, tehát inkább pozitív tendencia tapasztalható. Az értelmiség számának növekedését tekintve egyébként Békés megye az országos átlagot tekintve az első harmadban helyezkedik el. — Mekkora a pártapparátus létszáma? Tervezik-e csökkentését, esetleg növelését? Milyen az apparátusban dolgozók végzettsége és jövedelmi helyzete? Vannak-e az apparátusnak kiváltságai? Hány vadászházat tart fenn a megyei párt- bizottság? Lovász Matild: — A megyében a párt politikai apparátusának jelenleg 263 tagja van. Közülük 169-en a párt által, a többiek a vállalatok, intézmények áltál függetlenítettek. Tíz státusz betöltetlen. Az apparátus nagysága nem létszámkérdés. Azt a munkához kell igazítani. Feladatainkat ismerve, jelenleg nem tervezünk jelentős létszámcsökkentést. Az apparátusban foglalkoztatottak 70 százaléka felsőfokú állami, 60 százaléka pedig felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. A közvetlen, megyei pártbizottsági apparátusban ez az arány jóval magasabb. Ami a jövedelmi viszonyokat illeti: a politikai apparátusban dolgozók bruttó alapbére 14 ezer (nettó: lí ezer 100) forint havonta. Ezenbelül például a megyei titkárok, osztályvezetők és városi első titkárok átlagbére 22 ezer 800 (nettó: 16 ezer 900) forint, a megyei munkatársak és városi titkárok havi átlagbére pedig 15 ezer 300 (nettó: 11 ezer 500) forint havonta. Az apparátusban dolgozók ezenfelül évente egyszer kapnak egyhavi alapbérnek megfelelő (úgynevezett 13. havi) fizetést, s esetenként jutalmat. Ez utóbbi forrása a megyei első titkár rendelkezésére álló jutalomkeret, összege egy évben (bruttó) 400 ezer forint. Ebből jutalmazzák a párt által függetlenített 169 pártmunkást. A bérek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a pártmunkások kötetlen munkaidőben dolgoznak, ami közismerten nem heti 42 óra elfoglaltságot, hanem ennél jóval többet jelent. A pártapparátusban dolgozóknak nincsenek kiváltságaik, hacsak azt nem tekintem annak, hogy háromnégy évenként személygépkocsit vásárolhattak soron kívüli kiutalással, természetesen az ilyenkor előírt 10 százalékos felárral. Ezeket a gépkocsikat azonban nemcsak magáncélra * használják, hanem — meghatározott térítés ellenében — területi munkájukhoz is. Az apparátusban dolgozók üdülési lehetőségeit is érdemes megemlíteni. A pártnak az országban öt üdülője van, ezeket a SZOT-be- utalókéval azonos összegű térítés ellenében lehet igénybe venni. Általában 2-3 évenként kapnak ide beutalót a pártmunkások. A vadászházaikkal kapcsolatos kérdésre egyszerű a válasz: a pártnak nincs vadászháza. Mindössze egy vendégháza van, amit még akkor épített* amikor a megyében nem volt elegendő szállodai férőhely. Hasonló okok miatt egyébként több megyei vállalat alakított ki hazai és külföldi vendégeinek vendégházait. A vállalatok számításai szerint, ha ezek kihasználtsága az 50 százalékát eléri, akkor a fenntartásuk már kifizető- tjőbb, mint a szálloda igénybevétele. A mi tapasztalataink ezzel megegyeznek. A félreértésre — hogy a pártnak vadászháza van — valószínűleg az adhatott okot, hogy az ősz folyamán két olasz vadászcsoportnak is kiadtuk a vendégházat, hogy a párt bevételeit növeljük. — Miért volt szükség Békéscsabán, a KISZ-tábor mellett garzonszálló felépítésére, érdemes-e egyáltalán fenntartani? Araczki János: — Sajnos, a megyeszékhely nem dúskál szállodákban. Ezért még 1985-ben elhatároztuk, hogy tanácsi és vállalati összefogással felépítünk egy kisebb szállót. A tervek 1986-ban elkészülitek és tavaly átadták a létesítményt, amely 23 millió forintba került. Végül is 27 vállalat kötött a tanáccsal szerződést, ezek mind igénybe veszik a szállodát, főleg külföldi üzleti partnerek fogadására. A kihasználtsága is jó, havonta mintegy 150 ezer forint nyereséget hoz. — Mennyibe kerül a megyei tanács épületének a bővítése, felújítása? Egyáltalán mi indokolja a bővítést? Araczki János: — Sokan tudják a megyében, hogy a régebbi elképzelések szerint 500 millió forintért új megyei tanács házát és pártházat szerettünk volna építeni. Ebből viszont a nehéz gazdasági körülmények miatt nem lett semmi. A megyei tanács régi épülete olyafiy- nyira elavult, hogy elégtek az elektromos vezetékek, a szobákat nem lehetett felfű- teni, az alagsort elöntötte a szennyvíz. Jelenleg hét osztály a város különböző részein található, az állampolgárok keresgélik az ügyintézőket. Ennek az állapotnak a fenntartása évente 17 millióba kerül. A mostani beruházás pénzügyi forrásai tisztázottak és gazdaságos is egvben. A bővítés és a felújítás összesen 100-105 millió forintba kerül. — Épül egy ház Békéscsabán a Kinizsi utcábap. Háromemeletes, manzardos, láthatólag középületnek szánva. Ki építteti, mennyibe kerül, mi célból épül? Az építési összeg a megyét, vagy a várost terheli (esetleg részben), vagy máshonnan érkezik a pénz a feltűnően elegáns beruházásra? Dr. Gally Mihály: — Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Békés Megyei Igazgatóságának épül, sem a megye, sem a város nem ad hozzá pénzt, mi csak az építési engedélyt adtuk ki rá. — Ismert dolog, .hogy a megye úttörő munkát végzett a kétlépcsős közigazgatás bevezetésében, ami a lakosság ügyeinek intézését egyszerűsíti. Mi az oka, hogy Békés megye nem szerepel az országosan kísérletezésre kijelölt négy megye között, amelyben teljes körű ez az irányítás? Gyulavári Pál: — Hét évvel ezelőtt valóban úttörőiként öt nagy telep ülést vontunk be a kétlépcsős irányíRohamrendörök csapnak össze tüntető bányászokkal Párizsban, a miniszterelnöki hivatal közelében. A Kelet-Franciaországból érkezett több száz bányász a bányák tervezett bezárása ellen tiltakozva, és magasabb béreket követelve vonult az utcára. Az összecsapásokban 25 rendőr könnyebben megsérült n nagyvilág hírei
