Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
NÉPÚJSÁG o A békéscsabai városi pártértekezlet állásfoglalás-tervezete (Folytatás az 1. oldalról) dekképviseleti munkájára, figyelemmel kíséri a napjainkban alakuló új mozgalmak tevékenységét is. A nagy érdeklődést kiváltó, de jelentős tömegbázissal nem rendelkező új mozgalmak jelzéseire, kezdeményezéseire, a városban jelentkező feladatok megoldásában való felelős részvételükre igényt tart, együttműködésre törekszik, de nem kritiká nélkül. Szorgalmazza a kölcsönös tájékoztatás és párbeszéd fórumainak megteremtését. Minden párttagtól és alapszervezettől is elvárt a tájékozódás, a párbeszédre való készség, az önálló véleményalkotás. II. A párt helyi politikai aktivitása és hatékonysága fenntartásának egyik fontos tényezője, hogy legyen kezdeményezője és kifejlesiztője egy új szellemű várospolitikának. Ennek működése révén teremthetők meg a helyi problémák sajátos kezelési módozatai, eltávolodva a sablontól és a folyamatos igazodási kényszertől; de ebben oldhatók fel a magunkra maradottság félelmei is. Nyilvános és nyitott, az egész közösség által létrehozott és ellenőrzött várospolitikára van szükség, mely nem kívülről, a hatalpm termékeként jelenik meg az állampolgár számára. Ösztönző, mozgósító célok és feladatok kellenek, melyek szervesen kötődnek a város múltjához, de amelyek nem a pillanatnyi feszültségek feloldásáig tekintenek. Perspektivikus és koncepcionális fejlesztés lépjen az esetlegesség és az összerendezetlenség helyébe. Mindez megköveteli történelmünk, hagyományaink módszeresebb, szélesebb körű, értékszemléletű vizsgálatát. Üjra fel kell fedeznünk és fedeztetnünk a városunk múltjában meglevő, kiküzdött, az egész település anyagi és szellemi épülését előmozdító egyéni és kollektív eredményeket. A városi tudat megerősítése ma létfeltétel, építő erő, mint ahogy az volt mindenkor. A múlt értékei között kell számba venni forradalmi és munkásmozgalmi hagyományaink mellett a polgári, paraszti és értelmiségi értékeket, az egyházak progresszív hatását, a demokratikus pártok működését is. Fontos, gazdagító, nyitottságot biztosító érték történelmünkben és jelenünkben a nemzetiségi jelleg. Békéscsaba mindig akkor fejlődött, amikor nyitott volt új szellemi és anyagi értékek befogadására, a sajátosat a sokszínűségből- építette fel. Ma is fejlődésünk ösztönzőjévé kell tennünk a nyitottságot, az értékbefogadást, szerves egységben a helyi értékek fokozott megbecsülésével. Mindezek megvalósitása pártunktól is megköveteli, hogy ösztönözze helyileg is a különböző érdekek kifejeződését, a helyi társadalom differenciált önszerveződésit, a gondolkodás nyilvánosságát és sokszínűségét. A kezdeményezés monopóliumának feladása járjon együtt a hatékonyság és- elfogadottság, az integráltság növekedésével. Keresnünk kell az érdek- és szándékegyeztetés új, sajátos mechanizmusát. X. Felelősen végig kell gondolni és újra kell értelmezni a megyeszékhelyi funkciót, új partneri viszonyt, együttműködést ajánlva. Fejlesztési elképzeléseink megfogalmazásánál a térségi szemléletnek nagyobb szerepet kell szánni. A helyi érdekek képviseletét a külső kapcsolatokban szélesebb alapokra kell helyezni. A megyei, az országos és a nemzetközi -kapcsolatokban fontosabb szempontként érvényesüljön a város egészének érdeke. 2. A várospolitikának elsősorban a jövőépítést kelll szolgálnia. Ma úgy látjuk, hogy perspektivikusabb jövő feltétételt biztos alapra csa'k egy átgondolt gazdaság-, értelmiség-, művelődés- és ifjúságpolitikával helyezhetjük. Tisztában vagyunk azzal, hogy e területen sem nélkülözhetjük az egész társadalmunkat érintő, ilyen irányú központi törekvést, de ennek hiányában sem mondhatunk le saját feladataink átgondolásáról. A város fejlődése, a jövőbeni funkcionálása szempontjából létkérdés egy olyan oktatási-nevelési és kulturális hatásrendszer létrehozása, mely dinamikusabban reagál a társadalom változásaira, differenciáltabb nagyság, funkció, fenntartó, de célrendszer és módszer tekintetében is. Olyan politikai környezetet kell teremteni, mely támogatja az általános műveltség pozícióinak visszaszerzését, amelyben a neveltség és kulturáltság az együttélés alapja. Keresni kell azokat a megoldásokat, melyek az oktatás és a gazdaság hatékony együttműködését teszik lehetővé. Támogatjuk a tehetséggondozás hatékonyabb formáit, vállaljuk az ezzel együttjáró feszültségeket. Nem kerülhető meg a fenntartás, felügyelet kérdése sem, mert a város érdekei ebben is megjelennek. A társadalmi szükségletnek és igénynek jobban megfelelő közművelődési intézményhálózat létrehozásáért dolgozunk, ambicionálva a művelődő közösségek szerveződését. Támogatjuk a tanítóképző főiskola kollektíváját abban, hogy perspektivikus, a lokális és az országos igényeket jól összeegyeztető képzési profil jöjjön létre, ösztönözzük új képzési formák megteremtését is (pl. nyitott egyetem, a nemzetiségi képzés bevezetése stb.). Az értelmiségi politika alapja a féladialt és a bizalom. A fogadóképesség és -készség szűkössége kontraszelektáló hatást is gyakorol. Elő kell segíteni az értelmiségi lét feltételeinek megteremtését, a különböző értelmiségi csoportok magáramaradottságának és elszigeteltségének feloldását. A városfejlesztési elképzeléseink kidolgozásában és működésében az eddigieknél nagyobb szerep vár az egyénekre és csoportokra. A politika feladata az autonóm, gondolkodó, alkotó személyiségek megbecsültségének, elismertségének növelése és hatékonyabb bevonásuk a közéletbe. Alapvető feladat pártunk számára, hogy aiz ifjúságról elterelődött társadalmi figyelmet, a jövőt tekintő gondoskodást felerősítse, hatékonnyá tegye. Városunkban ez különös hangsúllyal jelenik meg, gondolva az elvándorlás korösszetételére és következményeire. Legfontosabb politikai feladat itt is a sajátos.érdekek kifejeződésének ösztönzése. Ennek természetes következménye a szerveződési sokféleség megjelenése is. Ifjúsági szervezetünket bátorítjuk módszereinek, szervezeti rendjének korszerűsítésére, és eszközeinkkel segítjük befolyásának fenntartását. Az ifjúsággal való törődésben is nagy szerepe van az értékszemléletnek, akár a nemzedék nevelését, képzését, akár igényeinek kielégítését tekintjük. Mi egy olyan értékrendszert megjelenítő ifjúságpolitika kialakulását ösztönözzük, mely követelményeket támaszt, de lehetővé teszi sajátosságok megjelenítését, ami beavat és felelősséget támaszt. 3. A város közérzetét, közhangulatát, az életminőséget számtalan elem hozza létre. Ezek befolyásolására, egy korábbi szocializmuskép alapján történő megvalósításra ma nem rendelkezünk erővel, de igenis rendelkezünk azokkal az eszközökkel, melyeken keresztül felismerjük és felismertetjük a helyzetet, és integráljuk, figyelembe vesszük más kérdések megoldásánál. így tekinthetünk ma a szociális kérdésekre, az öregekre, a nagycsaládosokra, a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a kallódó fiatalokra, az elszegényedő rétegekre, a megjelenő munkanélküliségre, a lakosság egészségi állapotának romlására, az alkoholizmusra és a narkomániára. Ezek olyan problémák, melyeket nem lehet külön-külön megoldani, mert ez foglalkoztatási, oktatási, életmód, életviteli kérdés is. Ezek elől egy felelős politikai mozgalom természetesen nem bújhat el, de enyhítésében partnereket kereshet az üzemi kollektíváktól, az egyházak karitatív tevékenységéig. 4. Fontos várospolitikai szempont a városarculat (építészet, környezet- és természetvédelem, a szervezettség, a tisztaság, a rend) megteremtése. Fontos, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a politika is annak a közegnek, amiben mindennapjait éli a lakosság. Békéscsaba jobb menedzselésére, ország-világ előtti megjelenítésére van szükség, valós értékeink bemutatását és elfogadtatását is meg kell szervezni. Munkánk szervezésében, módszereink felfrissítésében a felerősödő, újonnan jelentkező problémákra és szempontokra, mint amilyen a környezetvédelem például, fel kell készülnünk. A ma felgyorsult közélete nem viseli el a halogatást, a problémák előli kitérést, sőt, legtöbbször a mechanizmus lassúságát se. Javasoljuk, hogy ezeket a szempontokat a város tanácsa, valamint a működő és alakuló társadalmi, mozgalmi állampolgári szervezetek működésükben és partneri kapcsolataikban juttassák érvényre. Szükségesnek tartjuk, ezekben a kérdésekben társadalmi és szakmai viták megindítását és a részprogramok kidolgozását, egy folyamatos véleménycserében és érdekegyeztetésben. III. A napjainkra jellemző politikai, társadalmi feszültségek alapvető forrása a gazdasági szféra működési zavara. Az elhatározott társadalmi-gazdasági stabilizáció és megújulás csakis eredményre - orientált gazdasági alapokon 'születhet meg. Amennyiben ennek megvalósítása nem sikeres, az elkövetkezendő' időszakban a jelenleginél is súlyosabb gazdasági, társadalmi, politikai konfliktusokkal kell számolni. Pártunk szélesebb társadalmi érdekek megjelenítésével, integrálásával kíván a politika eszközeivel részt venni a gazdaság működőképessége fokozásában. Tevékenysége nem a termelésre, hanem a gazdaság és a társadalom érdekviszonyaira irányul. A helyi gazdaságpolitika kialakításában és a végrehajtásban ezért jelentősen növekszik az alapszervezetek felelősségteljes önállósága. Az elmúlt években alapvetően megváltoztak a gazdaság külső és belső feltételei, ezért újra át kell gondolnunk gazdaságpolitikai teendőinket. Tisztában vagyunk azzal, hogy városunk problémái nem ragadhatok ki egyszerűen az országos összefüggésekből, mégis sajátos gondjainkra magunknak kell a megoldást megkeresnünk. Támogatjuk az országos folyamatok olyan pozitív kezdeményezéseit, mint a törekvés a bérreformra, a piaci viszonyok fejlesztésére, a gazdaság szektorsemlegességére, a KGST működési viszonyainak korszerűsítésére. Ugyanakkor továbbra is gondként tartjuk számon, hogy a gazdasági szabályozás is gyorsan változik, az objektív feltételek érvényesülése mellett ma is jelentős a szubjektivitás^ (pl. az adókulcs megállapításánál), még nem elégséges a vállalatok mozgásszabadsága, továbbra is érvényesül a bázisszemlélet. Komoly gond a vállalati szférában a teljesítményelvű bérezés és a szociálpolitika összeegyeztetése. Tisztább helyzetet teremtene, ha a valós teljesítmények elismerését nem befolyásolná a szociális helyzet mérlegelésének kényszere. A gazdaság működésének zavarai miatt felszínre kerülő válságjelenségek területünkön is jelentkeznek, az Alföld gazdasági megkésettségének megfelelően ezek is megkésve. Békéscsaba gazdaságában számottevő szerepe van a KGST- piacra való termelésének. így a KGST belső működési zavarai, valamint a magyar gazdaság és a szocialista országok közötti árucsere gazdasági arányeltolódásaiból fakadó nehézségek alapjaiban sújtják és bizonytalanná teszik vállalataink helyzetét. A KGST-piacra szánt termékek többsége nem konvertálható, így ezeknél értékesítési zavarok jelentkezhetnek. A közeljövőben egy új sajátos, de igen súlyos gondra is fel kell készülnünk. Számolnunk kell azzal, hogy a mező- gazdasági termékek állami támogatásának csökkentése illetve megszüntetése területünkön is egy válságágazat (élelmiszergazdaság) megjelenését okozza, s ez a jelenség a ma még veszteség nélkül működő vállalatok jelentős részénél komoly gazdasági problémákat hoz, városunkban (vagy az ide bejárók körében) is megjelenik a munkanélküliség (főként az alacsony szakképzettségűek körében). A következő időszakban központi törekvés, hogy nem a központi források, hanem a helyben képződő jövedelmek szolgáltatják a helyi bevételek nagyobb részét, az előzőekben említett válságprobléma nehezíteni fogja a tanácsi gazdálkodást is, szűkíti annak eszközeit és számottevő feszültséget eredményez, a meglevő infrastruktúra és intézmény- hálózat működésében. Az ország gazdasági helyzetének ismeretében jelentős központi pénzügyi eszközökre a következő évtizedben aligha számíthatunk, s reális veszély, hogy az ország elosztásában a területi érdekek hátrányunkra fognak változni. Helyben kell kidolgoznunk a gazdaságunk túlélési, alkalmazkodási stratégiáját. Ebben a helyzetben kulcskérdés a gazdaság működtetéséhez szükséges tőke megszerzése és az országosan már sokat hangoztatott struktúra-, valamint szerkezetváltás helyi megvalósítása. Problémáink megoldását hatékonyan segíteT nék az alábbiak: — A tőke oldaláról a regionális bank létrehozása, kereskedőházak létesítése, az egyéni vállalkozások ösztönzése, a külföldi tőke becsalogatása. — A szerkezetváltás szemszögéből a rugalmas niacpolitikát megvalósító szervezetek megteremtése (helyi külkereskedelmi vállalat), piacrugalmas élelmiszrgazdasági termékek kisebb tételekben, magasabb szellemi részesedéssel, a testvér- városi kapcsolatok gazdasági tartalommal való megtöltése. IV. Az előzőekben vázolt feladatok megvalósításához alapvető a személyi feltételek megteremtése. Az elkövetkezendőkben az eddig káderpolitikaként értelmezett és gyakorolt tevé1988. november 23., szerda knységet lényegesen átértékelve és átértelmezve arra kell törekedni, hogy a párt tudja politikája képviseletét hatékonyan elláttatni tagjain keresztül. A monolitikus berendezkedés hatalmi rendszerével ellentétben a plurális politikai viszonyok között az érdekek, a vélemények várhatóan nyíltan és konkrétan ütköznek. Ez megnöveli az MSZMP politikájának képviselőjével szemben támasztott követelményeket. Nem elegendő a megbízhatóság, a szakmai felkészültség, hanem rendelkezni kel.1 a megjelenítés és az érvelés képességével, vállalva a személyes ütközéseket és az esetenkénti kudarcokat. A párt politikájának vonzását ezek után sem csak testületéi és apparátusai működésén méri majd a társadalom, hanem a párttag gazdasági vezető, a tanácstag vagy országgyűlési képviselő tevékenységén is. Ezeken a területeken — különösen választások idején — versenyhelyzet is kialakul. A városban csak- látszólag szűk a merítési lehetőség, valójában nagyobb fokú politikai bátorsággal, az egyéniség és egyéni érdek fokozottabb tolerálásával biztosítani lehet, hogy megfelelő személyiségek kerüljenek a közélet színtereire. Megnövekszik a párt kollektíváinak e tekintetben is a szerepe, a delegálási jog kiterjesztésével, a beszámoltatással, a vezetők munkájának értékelésével. A városi pártbizottságnak kollektív értelmiségi funkciót kell ellátnia. Tudatosítania kell, hogy a pártbizottsággal együttjár — végzettségtől és munkától függetlenül — az értelmiségi létforma, amely azt jelenti, hogy az alábbi követelmények fogalmazódnak meg: aktív; kezdeményező, megfelelően felkészült szakember, nem konformista. Elméletileg felkészült, partnere, vitapartnere a más véleményt kifejtőknek. Rendelkezzen megfelelő meggyőző erővel, tudjon az emberekkel kapcsolatot teremteni, gondolatait hatékonyan kifejteni. Erkölcsi tisztaság, megbízhatóság jellemezze. A fentiek szolgálatába kell állítani a politikai oktatás egész rendszerét. Az elkövetkezendőkben át kell értékelni a pártmunkát végzők erkölcsi és anyagi megbecsülését is. A pártalapszervezeti taggyűléseken pártbizottsági tagnak javasolták: Dr. Ambrus Zoltán, Megyei Könyvtár, igazgató. Antal Ferencné, TCSV, irodavezető. Áchim Mihály, KISZ városi biz., első titkár. Árvavölgyiné Paulik Ágnes, Kétsopronyi Tanács, előadó. Barakonyi György, Költségvetési Üzem, rendészeti vezető. Mór Baranyai Gábor, Városi Rendőrkap., elemző tiszt. Dr. Barta Kálmánná, OTP Megyei Igazgatóság, közgazdász. Bárány Károly, Vídia, igazgató. Báthori Miklósné, Cipész Szövetkezet, gazd. oszt. vez. Bokor Lajos, Hafe, diszpécser. Bordi István, Tüzép Váll., igazgató. Borgula Ilona, Sebes Gy. Szakközépisk., igazgatóhelyettes. Botyánszki János, MÁV, üzemmérnök. Daridai Rpbert, Jókai Színház, színész. Dénes Lajos, V. Tanács Pénzügyi Osztály, osztályvezető. Erdélyi Mihály, TCSV, pb-titkár. Fehér János, Generál Ip. Szöv., részlegvezető. Futaki László, B. M. Vendéglátóip. V., személyzeti vez. Gajdács Gábor, Univerzál Kér. V., áruforgalmi oszt. vez. Dr. Gally Mihály, Városi Tanács, tanácselnök. Győrfi Károly, TSZ Szövetség, Teszöv-titikár. Hankó György, B. M.-i Tervező V., tervező. Hugyecz András, Békésszövker, telepvezető. Dr. Harangi János, Ügyészség, vezető ügyész. Jambrik Mihály, IKV, igazgató. Kapás József, Társ. Bizt. Igazg., igazgató. Karcag József, Szőnyegszövő HTSZ, elnök. Kazamér Károly nyugdíjas. Kelemen Sándor, Démász, igazgató. Kepenyes János, Viharsarki Szövetkezetek, felelős szerkesztő. Kopcsák Mihály, Posta, erősítőáll.-vez. Kovács Mátyás, Mezőgép, keresik, igazg.-h. Kutas Gyula, Városi Pártbizottság, első titkár. Lagzi György, Lenin Tsz, műhely vez. Dr. Lakatos Elemér, Gyógyszertári Váll., osztályvezető. Lisztóczki Mihályné, Centrum Áruház, üzletvezető. Lukovics Béla, Agrober, irányító-tervező. Máté László, Szőrme- és Kézműip. V., igazgató. Mészáros Gáborné, Városi NEB, NEB-elnök. Moravszki Pálné nyugdíjas. Nagy Istvánná, Húsker, term, főmérnök. Nagy Szilárd, Generál, szerelő. Percze László, Kner Nyomda, személyz. oszt. vez. Poroszlai Mihály, BHG, üzemvezető. Seres Mihály, áfész, elnök. Dr. Simon Mihály, Délalf. Region. Kút. Közp., oszt. vez. Szabó Lászlóné, Városi HNF, városi HNF-titkár. Szabó Tamás, Béta Ip. Szöv., elnök. Szakái János, Szabadság Tsz, főmérnök. Szász Imre, Kiosz, magánkisiparos. Dr. Szemenyei Sándor, Városi Pártbizottság, pb-titkár. Sziklai György, Közúti Építő Váll., főépítésvezető. Tábor Antal, SZMT, szaksz. v.-titkár. Telkes András, Megyevilí, főmérnök. Téglási Károly, Információtechn. V., igazgató. Tímár Vince, FLR Agrárfeji. Közös V., vezető technikus. Tóth Istvánná, Városgazd. Váll., személyzeti vezető. Tóth János, Békéscsabai ÁG., gépszerelő. Tóth Jolán, Városi Pártbizottság, pb-titkár. Tóth Sándor, Békés megyei ÁÉV, pb-tiktár. Trézing Gábor, Május 1. Tsz, gépcsoport vez. Dr. Túrák Vince, nyugdíjas. Valentényi Mihály, Munkásőrség, városi parancsnok. Valyuch Lászlóné, Szerv, és Ugyv. Gép. Váll., ügyvitelszerv. Varga István, Munkavédelmi Felügyelőség, hivatalvezető. Vcgh Zoltán, KSH Megyei Igazg., osztályvezető. Zoltán Tamás, Állami Biztosító, megyei igazgató. Zsilinszki András, Városi Pártbizottság, pb-titkár. Dr. Zsilinszki Tibor, Rózsa F. Gimnázium, tanár. Dr. Zsombok András, Bíróság, bíró. Az üzemi, lakóterületi, községi, intézményi pártbizottságok által delegálás útján megválasztott városi pb-tagok: Ádász István, Szerv, és Ogyv.-gépesítési V., főmumikatárs. Dr. Bacsa Vendel, Békéscsabai ÁG* igazgató. Bottá György, Tégla- és Cserépip. V., műszaki oszt. vez. Dr. Csikász József, Kórház, osztályvezető főorvos. Csizmadia Zoltán, Gerendési állt. isik., igazgató. Dudás János, Béköt, főművezető. Hankó János, V. kér. pártbizottság, nyugdíjas. Herceg Péter, Forcon, marós. Dr. Horváth Ferenc, Volán, termelési igazgatóhelyettes. Nagy Sándor, Konzervgyár, pb-titkár. Nosza József, MÁV, pb-titkár. Olsák Pál, Körös-tarosai Petőfi Tsz, ágazatvezető. Péter István, Kner Nyomda, energetikus, Pinke Sándorné, Bcs. Baromfifeldolgozó V., kér. ig.-h. Polják György, ÁÉV, műszaki igazgatóhelyettes. Ráfi István, Dobozi Petőfi Tsz, alapszervezeti titkár. Dr. Sutka Sándor, a városi rendőrkapitányság vezetője. Szabó Tiborné, Unicorn, meó-osztályvezető. Szak Bálintné, pb-titkár. Szeverényi György, Kétsoprony, művezető.
