Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 19., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Összehívták a Központi Bizottság ölesét A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának ülését november 22- ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bi­zottság javaslatára — tájé­koztatót hallgat meg az idő­szerű nemzetközi és külpoli­tikai kérdésekről Szűrös Má­tyásnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjeszté­sében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgat­nak meg többek között a Szovjetunió fejlődését meg­határozó fő folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvéseiről, aiz eu­rópai biztonsági és együtt­működési folyamat eredmé­nyeiről. valamint hazánk nemzetközi tevékenységéről, külpolitikai kezdeményezé­seiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munka­rendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság mun­kabizottságainak és appará­tusának feiladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javas­latot. Az MSZMP májusi pártértekezlete után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepének és működésének korszerűsítésé­re, a pártértekezlet állás­foglalásának érvényesítésé­re. Ezek sorába illeszkedik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi nép­szavazásról szóló törvény el­veire vonatkozó javaslatot Fejti' Gyöngy, a Központi Bizottság titkára terjeszti elő az ülésen. A javaslat az országos párténtekezllet állás­foglalásának megfelelően ajálnilja, hogy politikai intéz­ményrendszerünk demokra­tikus vonásainak további erősítése érdekében az Or­szággyűlés alkosson tör­vényt az országos és a he­lyi népszavazásról, A Központi Bizottság ülé­se a Politikai Bizottság ja­vaslata alapján foglalkozik a párttagdíj -fizetés egyes v kérdéseinek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevé- téléit, s ennek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttek Inthet óbb megállapítá­sát javasolják. Egy követke­ző napirend keretében a Központi Bizottság megtár­gyalja a saját, 1989. évi munkatér vére vonatkozó ja­vaslatot is. Mindkét napi­rendi pont előterjesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében sze­mélyi javaslatot is megtár­gyal. Tudományos tanácskozás a szerkezetváltásról A könnyűipari szerkezet- váltás egyes műszaki és gaz­dasági problémáiról szerve­zett kétnapos vitaülést a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szál- és Rosittechnológiai Bizottsága Szál- és Rostfizi­kai Albizottsága. A tanács­kozás helyszíne a békéscsa­bai Kner Nyomda volt, méghozzá azzal a céllal, hogy a tudományos bizott­ság, valamint a nyomdaipar kölcsönösen megismerked­hessen egymás tevékenysé­gével. Einnek azért különö­sen nagy a jelentősége, mert a nyomdaipar, mint az ipar és a kultúra között helyet foglaló ágazat, termelési alapanyagának tekintetében szoros kapcsolatban van a rosttechnológiával, illetve a I rostiizikával. Dr. Jederán Miklós, az MTA Szál- és Rostfizikai Albizottsága elnökének elnöklésével kezdte meg munkáját a tanácskozás. A I nyomdaipar szerkezetátala­kítási eredményeiről1 Balog Miklós tartott vitaindító előadást. A Kner Nyomda vezérigazgató-helyettese szólt arról, hogy a nyomdászatot a politika szándékosan vitez- szafejliesiztette az ötvenes évék elején. így több nyom­dával1 együtt az erőteljes, gyors felfejlesztés csak 1958 után indulhatott meg. Ezt követően 1962-ben, illetve 1968 és 1971 között történt jelentősebb rekonstrukciós folyamat a Kner Nyomdá­ban. Azonban 1985-re a kö- zeL 20 éves technika, gépek, már elavulttá váltak, s va­lamit tenni kéllfett. Itt tehát nem a szerkezetváltás hajtot­ta ki az új beruházás igé­nyét, hanem egyszerűen a termelés biztosíthatósága. — A szerkezetváltás egyébként sem azt jelenti, hogy ha eddig kartondobozt gyártattunk, akikor holnaptól konzervdobozt gyártsunk — szögezte De az előadó. — En­nél fontosabb, hogy profi­lunkon böliüü azt gyártsuk, amit a piac igényel. Tovább­ra is dobozt, csomagolóanya­got, de olyan esztétikai, funkcionális' kivitelben, ami­lyenre a maii korban igény van. Ehhez kerestünk lehe­tőséget, amit a világbanki hitelben találtunk meg. A százmillió ddlliárból korsze­rűsítettük a formakészítést, a nyomtatásit, valamint a kikészítést. De mindez még nem eléig, miért a csúcstech­nológia csak akkor haté­kony, ha az embereket meg- tamí tjük világszín vonalon dolgozni — állapította meg Ballag Miklós. (bacsa) Megkezdődött a KISZ országos értekezlete A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai plat­formja meghirdetésének, a KISZ XII. kongresszusa előké­szítésének és személyi kérdések eldöntésének szándékával kezdte meg munkáját a KISZ országos értekezlete pénteken délután Székesfehérvárott. A KISZ-tagok ezt megelőzően küldöttgyűléseken, rétegta­nácskozásokon mondtak véleményt az országos KlSZ-érte- kezletre készített dokumentumokról, amelyeket a KISZ Köz­ponti Bizottsága bocsátott vitára. Az országos KlSZ-értekez- let munkájának középpontjában is elsősorban e dokumen­tumok megvitatása áll. A tanácskozás színhelyén, a Video­ton Oktatási Központjában a 625 küldött munkáját több mint 400 meghívott vendég kísérte figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első tit­kára nyitotta meg. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, álfammimiszter, aki a párt és a kormány ne­vében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Jelen volt Lukács János, az MSZMP KB titkára és Tatai Ilona, a Taurus Gumiipa­ri Vállalat; vezérigazgatója, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Ugyancsak ott voltak a tanácskozáson az MSZMP megyei bizottsá­gainak, a társadalmi és tö­megszervezeteknek a vezető képviselői1. „Merészség a politikában csak ékkor van helyén, mi­dőn tetemes erőre támasz­kodhat” — kezdte mondan­dóját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc-i .idézettel, majd így folytatta: — A mi lázas és túlfűtött közállapo­tainkban a magyarországi változások megvalósításához nagy szükség! van. olyan erő­re, amelyre támaszkodni le­het, s amelyet felhasználni, de nem kihasználni kell. A következőkben az or- száigos KISZ-értekezlet ügy­rendjére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabá­lyaira tett javaslatot. A KISZ KB állásfoglalása alapján első napirendi pont­ként a KISZ megújításának, a XII. kongresszus összehí­vásának, a KISZ platform­jának és politikai program­jának megvitatását indítvá­nyozta. Második napirendi pont­ként az ifjúságot ériintő időszerű társadalmi, gazda­sági kérdések, harmadikként pedig: a személyi kérdések megtárgyalását — zárt ülé­sen — javasolta. Az utóbbi előterjesztéssel kapcsolatban többen javasolták, hogy a személyi kérdéseket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vi­tassák meg. Ezt nagy tet­széssel, itapssall fogadták a résztvevők. Elhangzott olyan indítválny is, hogy az orszá­gos értekezlet személyi kér­désekkel egyáltalán' ne fog­lalkozzon, hanem azt bízza a négy hónap múlfva összeülő kongresszusra, s addig Há­mori Csaba maradjon a KISZ KB első titkára. Nagy Imre, a KISZ KB titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az értekezlet elé ter­jesztett dokumentumokhoz. Bevezetőben a KISZ meg­újítását is befolyásoló poli­tikai, társadalmi és gazdasá­gi változásokról szólt. Han­goztatta: a KISZ több mint három évtizedes történelmé­nek legjelentősebb átalaku­lása előtt áll. A radikális re­form tartalmának kimunká­lásához minden tagja, min­den szövetségese alkotó gon­dolatát, jobbító szándékát és cselekedni kész akaratát hasznosítania kell. E vállal­kozás sikerének alapvető kér­dése, hogy kész-e a társada­lom a szokatlan, az új, a más befogadására. Az orszá­gos pártértekezlet felismerte a politikai fordulat szüksé­gességét. Az MSZMP hozzá­látott saját működési rend­jének átalakításához, és a pártértekezleten kinyilvání­tott megújulási törekvések­kel összhangban immár élére állt a politikai intézmény- rendszer reformjának. A KISZ KB titkára a to­vábbiakban az ifjúsági szö­vetség megújulásának lehet­séges útját vázolta fel. Hang­súlyozta: napjaink kommu­nista ifjúsági szövetsége ko­moly politikai erőt jelent. Nincs oka szégyenkezve be­szélni tetteiről. Már akkor felismerte a változást, a meg­újulás szükségességét, sőt kényszerét, amikor még nem számított Magyarországon politikai divatnak reformo­kat hirdetni. A KISZ KB titkára e ra­dikális reform négy alapté­teléről részletesen is szólt. Mint mondotta, a cél a de­(Folytatás a 3. oldalon) Erősödik a demokrácia Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az országos érte­kezlet levezető elnöke az ügyrend ismertetésekor kérte a kül­dötteket, mondjanak véleményt az előterjesztésről. Tóth And­rás, Csongrád megyei küldött javasolta, hoigy a harmadik napirendi pont, a személyi kérdések megtárgyalása, nyílt ülé­sen történjen meg. A javaslatot nagy taps fogadta az ülés­teremben. Ezt követően Fabók János, budapesti küldött annak a véle­ményének adott hangot, Iiogy a személyi kérdést ne is tár­gyalja a mostani országos értekezlet, mivel öt hónap múlva KlSZ-komgresszust tartanak. Hazánkban van már példa arra, hogy egyidőben két funkciót tölt be valamely politikus. A két javaslat után szavazásra került sor. A küldöttek zö­me ellene szavazott Fabók János indítványának, így a mostani értekezlet dönt a személyi kérdésekben. Ennél izgalmasabban alakult a szavazás eredménye, a nyílt vagy zárt iilés kérdé­sében. Ismét kitörő taps fogadta a döntést, mely szerint 343 küldött a személyi kérdések nyílt megtárgyalása mellett tette le a voksát. A zárt ülés mellett 222-en szavaztak, míg hatva- nan tartózkodtak a szavazástól. Ez a döntés is jól érzékelteti azt a nyílt, demokratikus lég­kört, amellyel kezdetét vette tegnap, pénteken az országos KISZ-értekezlet ülése Székesfehérváron, a Videoton oktatási központjában. y, l. Fotó: D. K. A Pamuttextilmüvek Békéscsabai Gyárának kevermesi te­lepén három műszakban dolgoznak. Ä cérnázó üzemrészben 2200 kiló anyagot termelnek továbbfeldolgozásra. Tóth Er­zsébet tele csévéket szed a fürge járású cérnázógépről Súlyos provokáció Bukarestben Hatórás fogságban a magyar diplomata II Külügyminisztérium küzleménye A Külügyminisztérium az MTI-hez a (következő közle­ményt juttatta el: 1988. november 14-én a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövetsége ma­gas rangú diplomatája ellen a román hivatalos szervek súlyos provokációt követtek el. A kereskedelmi tanácsos által vezetett diplomáciai rendszámú gépkocsit a fővá­ros egyik főútján egy rend­őrségi autó megállásra kény- szeri tette, majd több rend­őrautó közrefogta. Jóllehet, a kereskedelmi tanácsos diplomataigazol­vánnyal igazolta magát, a rendőrök megakadályozták, hogy továbbhaladjon, és nem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a ma­gyar nagykövetséggel, noha ezt többször határozottan kérte. Tiltakozása ellenére gépkocsijával együtt a bu­karesti reStíőr-főkapitány- ságra szállították úgy, hogy a gépkocsi elhagyását annak szállítása közben is megaka­dályozták. A tanácsost kez­detben azzal vádolták, hogy lopott gépkocsival közleke­dett, majd azzal, hogy sú­lyos balesetet okozott, végül pedig azon a címen fogták vallatóra, hogy a „román ál­lam ellen és a román ál­lami és pártvezetők ellen” uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a főváros ut­cáira. A rendőrségen diplo­matánkat jogellenesen közel hat órán keresztül tartották fogva, gépkocsiját tüzetesen átvizsgálták és lefényképez­ték. A diplomatát szokatlanul hosszú távolléte miatt aggó­dó családtagjai és munka­társa találták meg. A Ma­gyar Népköztársaság buka­resti nagykövetségének kon­zulja a rendőr-főkapitány­ságon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében* eljárni. Szabadu­lása csak nagykövetünknek a .román külügyminisztéri­umban az éjszaka folyamán tett határozott fellépését kö­vetően, a hajnali órákban vált lehetővé. Ugyanakkora magyar nagykövetség ro­mán állampolgárságú alkal­mazottja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózkodott, november 18- ig nem tért vissza otthoná­ba. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet mezügazdasági szakemberek továbbképzése Újabb szovjet agrárgazda­sági szakemberek csoportját várja továbbképzésre a Ve­zető- és Továbbképző Inté­zet, amely a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem ke­retében tevékenykedik. Jog­elődje, a MÉM Mérnök- és Vezető Továbbképző Intéze­te tavaly szervezte meg az első tamfolllyaimot, ezen mint­egy 300-am vétitek részt a Szovjetunió Kárpáton túli terű léteim gazdálkodó mező- gazdaisáigi nagyüzemek veze­tői, vezető beosztású szak­emberei közül. A tanfolyam, amely egyébként magyar nyelvű volllt, olyan sikeres­nek bizonyult, hogy az idén újabb csoportok érkezését várják a Szovjetunióból. Ez­úttal orosz nyelven folyik majd a képzés. November második felé­ben fogadják az első csopor­tot, a továbbiakban kéthetes turnusokban 30-30 mezőgaz­dasági nagyüzemi vezető — összesen 250-en — szerzi meg a magyar gazdaságirá­nyítás és a szocialista piac­gazdálkodás témakörökben az elméleti és gyakorlati tudnivalókat. A szovjet ven­dégek az Agroprom-Agrár- szervezethez tartozó kolho­zok és szovhozok, valamint az iréinyítóközpontok elnö­kei, Igazgatói közül kerülnek ki. Tótkomlós! bét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban Hogyan tudja összeegyeztetni magánéletét a közéleti- séggel, a családi hétköznapokat a községpoMtikával, az önművelődést a szabad idővel — erről beszélgettünk a nagyközség pártbizottságának titkárával, Kamasz György- nével. A beszélgetésről lapunk 4. oldalén olvashatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom