Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

NÉPÚJSÁG

1988. november 2., szerda

Egy hónap hangulata

a szakszervezeti információ tükrében — október

Belpolitika

Feszültségektől terhes a bérből és fizetésből élő dolgozók hangulata. Az élet- színvonal nagyarányú csökkenése és további előrejel- zett romlása miatti nyugtalanságot fokozza a forrongó belpolitikai élet. Az események sokszínűségében, az információáradatban a többség nem tud eligazodni. Sokan vannak, akik a visszarendeződéstől félnek, mások viszont anarchiától tartanak. Nagyfokú a bizonytalanság. Nem látják tisztán a kivezető utat és ebben a párt és a kormány gyengeségét, következetlenségét vélik felfedezni.

„Naponta érezhető, hogy az emberek igen érzékenyen reagálnak a politikai eseményekre. Azt is látni kell azonban, hogy Igen sok esetben nem tudják, nem tudjuk teljesen helyére tenni a dolgokat.” (AG, Szeghalom.) „A belpolitikai események olyan gyors ütemben haladnak, hogy mire egy változást tudomásul veszünk, már jönnek az újabb változások. Kérdésként tették fel dolgozóink: biztos, hogy jó ez nekünk?” (Körös Volán.) „Egyre több információs jelentésben szerepel, hogy megingott az ország vezetésével szembeni bizalom. Kérdésként vetődik fel, hogy ez a helyzet a szocializmus Jelenlegi szakaszában megújulás, vagy válság?” (Mcdosz mb.) „Dolgozóink körében a pesszimizmus a jövőre vonatkoztatva tovább mélyült. A hangulatot nem oldották a korábbi személycserék és dolgozóink úgy vélik, hogy a mostani vezetés sem tudja megtalálni azt az utat, amely a közmegegyezéshez vezet.” (HVDSZ m. titkárság.) „A bizalmatlanságot fokozzák felelősnek nevezett politikusoknak olyan tv-, sajtó- stb. megnyilvánulásai, hogy a -kormány ígérete nem úri becsületszó, melyet mindenáron be kell tartani-. Az illető többet rombolt a politikai rendszer tekintélyén, mint 30 év alatt az imperialista fellazító stratégia.” (Afész, Mezőkovácsháza.)

„Ügy látszik, a kormány még csak szavakban hirdeti a demokratizmust, azt Is csak akkor, ha nem öt érinti. Hosszú éveken át az emberek -biankócsekket- adtak a vezetőknek (kormány, párt), de úgy néz ki, hogy ők töltötték ki rosszul ezt a csekket. El kellene odáig jutni, hogy a mai kormány húzza meg a határvonalat, mi az, amit vállal a múltból, mi az, amit nem, és induljon tiszta lappal.” (AG, Szeghalom.) „Ma az apparátusok tömkelegé a nép, a közösség nevében — valójában a saját érdekeik alapján — gyakorolja a néphatalmat, és hoz rendeleteket, az esetlegesen kikért közvéleménnyel ellentétesen is. Ma ezt mind következmény nélkül megtehetik. El kell érni, hogy a hatalmat a nép által (demokratikusan és nem formálisan) választott népképviselet választottjai gyakorolják.” (DTCSV, Békéscsaba.) „Községünk lakóit, szervezett dolgozóit a változások, a változtatások sokrétűsége foglalkoztatja. Egyértelmű vélemény, hogy csak radikális reformok útján mehet végbe országunkban a minden téren történő megújulás.” (Dé- vaványa, szb.)

A gomba módra szaporodó alternatív szervezetek megítélése sokszínű. Vannak, akik a demokrácia kiszélesítési szándékának realizálódását, a megújulási, kibontakozási program megvalósításának nélkülözhetetlen érdekkifejeződési feltételeit Látják bennük. Mások esetleges súlyos összeütközések forrásának tekintik őket és még többen bizonytalanok, nem tudják megítélni a belpolitikai életben várhatóan betöltendő szerepüket. A velük szembeni szimpátia és bizalmatlanság egyaránt fellelhető.

„A többpártrendszert gyakorlatilag mindenki helyesli, a megalakuló új társadalmi szervezetek a széles tömegek szimpátiáját élvezik. Ennek a pozitív ellenzékiségnek az az oka, hogy kivétel nélkül mindenki helyesli a párt és a kormány kibontakozási reformprogramját, de általános az a nézet, hogy az MSZMP egyedüli pártként ezt nem tudja megvalósítani. Ezt nem is várják el tőle, azt viszont igen, hogy ismerje mindezt, s aszerint lépjen.” (Afész, Mezőkovácsháza.) „Szabályszerű válságjelenségek mutatkoznak sokak véleménye alapján. Az újonnan alakuló szervezetek tömegbefolyása még kevés, de nem lehet tudni, hogy a jövőben mivé növik ki magukat. Ez a folyamat, ami most elindult, feszültségekkel terhes. Dolgozóink szeretnének békében élni, senki sem szeretné, ha a történelem ismétlődne, ezért azt várják a kormánytól, hogy elemezze alaposan a kialakult helyzetet, s annak megfelelően hozzon intézkedéseket.”

(HVDSZ mb.) „Többen érthetetlennek tartják, hogy többször egymásnak ellentmondó politikai, gazdasági, kulturális megmozdulások, találkozók, eszmecserék, nagygyűlések, egyesületek, tüntetések, sztrájkok jellemzik a belpolitikai helyzetet. Felvetik kérdésként, hogy vajon nem vezet-e ez a kialakuló helyzet anarchiához? Ez az az út, amit a társadalmi, gazdasági stabilizációs és kibontakozási programban meghirdettünk?” (Medosz mb.)

Élénk érdeklődés kísérte az Országgyűlés őszi ülésszakát. Elégedett a közvélemény a tömegkommunikáció által biztosított nyilvánossággal. a felszólaló képviselők felelős megnyilatkozásaival. Elismerést váltott ki Stadinger István elnöklése, ugyanakkor ellenérzések kísérték az utolsó periódusban történteket.

„A vélemény az, hogy ami az utolsó órában az Országgyűlésen lezajlott, néhol-kabarészin- tet« ért el.” (HVDSZ mb.) „Kevéssé tetszett, hogy egyes napirendi pontok tárgyalásakor nem odaillő, szinte komolytalan volt a légkör a képviselők -jól szórakoztak-, miközben az ország élete tele van leküzdhetetlcnnek tűnő problémákkal.” (Afész, Mezőkovácsháza.) „A vitái figyelemmel kísértek, Stadinger István elnöki tevék-nységéról elismeréssel beszíiiek, viszont egyik-másik honatya fegyelmezettebb is lehetett volna — szaJ vazások idején.” (Unicon, Békéscsaba.) „Több vélemény bírálta és kifogásolta a szavazás körüli huzavonát. Nem értik, hogy a jelenlegi technikai színvonal mellett miért nem tudják gépesíteni a szavazást." (Medosz mb.)

Sokakat elgondolkodtatott, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy az országgyű- ilési képviselők többsége tartózkodik a személyenkénti szavazástól.

„Felvetődik a kérdés, hogy képviselőink nem merik nevüket adni állásfoglalásukhoz? Nem tudni, hogy mitől félnek. Attól esetleg, hogy rossz ügyet képviselnek, vagy ,pedig attól, hogy választóik esetleg megtudják, hogy mire adták szavazatukat?” (HVDSZ mb.)

A tárgyalt napirendek közül az adótörvény módosítását és a bős—nagymarosi vízlépcső vitáját kísérte legnagyobb figyelem. Sokan azt remélték, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer korrekciójára már most pontot tesz a Parlament. Mindenesetre az annak negatív hatásait feltáró, és a módosítást indokló képviselői hozzászólásokat reálisnak ítélték meg a dolgozók.

A központi béremelésekre vonatkozó döntést nagyon eltérő módon ítéli meg a közvélemény. Általában nem értenek egyet néhány ágazat kiemelésével, hangsúlyozva a bérhelyzet általános elfogadhatatlanságát.

„Sajnos a feszültségek már mindenütt érvényesek, az összlakosságra vonatkoztatva és így e könnyítés a problémát nem oldja meg.” (HVDSZ m. titkárság.) „Nem értenek dolgozóink egyet azzal, hogy egyes ágazatok komoly béremeléseket kapnak, míg mások helyben maradnak. Honnan veszi az állam- háztartás a pénzt? — tőlünk. Akkor ml is fenyegetőzzünk sztrájkkal? Milyen eljárás az, hogy ha egy ágazat sztrájkkal fenyegetőzik, akkor annak a bére rendeződik? Mi azt látjuk, ha ez így megy tovább, akkor ez az ország is Lengyelország vagy Jugoszlávia sorsára Jut. Itt nl- ányzik a kormány erős keze és a szavahihetősége.” (Körösi A.

G., Gyomaendrőd, hasonló tartalommal többen.)

A vállalkozói nyereségadó visszavonását pozitívumként, a Parlamenten belüli demokratizmus erősödéseként értékelték.

„E tényt dolgozóink úgy tekintik, hogy a képviselők választóik érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek a törvényesség betartása érdekében." (HVDSZ mb.)

A bős—nagymarosi vízlépcső vitájának megítélésében megoszlanak a vélemények.

A többségnél helyeslésre talált a döntés, Maróthy László beruházással kapcsolatos jelentését meggyőzőnek vélték.

„A .kisember’ az egészet úgy tekinti, hogy egy olyan beruházást, amelyben már milliár- dok fekszenek, kár lenne elfecsérelni. Ha az építkezés leállna, úgy az eddigiek mind tovább szaporítanák az .ablakon kidobott pénzt’.” (HVDSZ m. titkárság). /

Sokan úgy vélik, hogy hatalmi harc húzódott meg mögötte:

„Az ellenzők fellépései nem a létesítménynek, hanem a kormányzatnak szóltak; a vízlépcső csak ürügy. Az ellenzők viszont arra hivatkoznak, hogy nagy tekintélyű, politikailag nem devalválódott tudósok — pl. ßzentagothai János — a beruházás leállítását követelik, személyük, tudásuk a garancia arra, hogy a létesítmény felépítése, működtetése összességében káros.” (Afész, Mezőkovácsháza.)

A szeptember 27-i KB- ülésen zajló vitából, a különböző nézetek összecsapásából a párton belüli viszályra következtettek sokan.

„Az MSZMP KB ülése után sokáig foglalkoztatta dolgozóinkat a párt felső vezetésének eltérő véleménynyilvánítása. A szocialista pluralizmus mindenki számára elfogadható, de a párton belül egységes gondolkodást várnak el — legalábbis alapkérdésekben —, hiszen minden párt egységes gondolkodású emberek 'politikai szervezete.” (Medosz MB).

Többen azt kifogásolták, hogy lényegi kérdésekről az ország helyzetéről, mozgósító erejű program kialakításáról nem volt szó.

A SZOT és a kormány tanácskozásai iránt egyre fokozottabb érdeklődést tanúsít a tagság. A szeptember 21-én tárgyalt kérdésekben a tagsági igények és érdekek megfogalmazását vélték felfedezni.

„Lassan kezd kibontakozni a szakszervezet érdekvédelmi tevékenysége is. Ügy néz ki, hogy a 'SZOT /igyekszik képviselni a tagság érdekeit.” (AG, Szeghalom).

„Több segítséget, erősebb kiállást vár tagságunk a SZOT- tól a dolgozókat sújtó törvények elfogadtatásánál.” (Körös Volán, Békéscsaba).

Helyeslésre talált a SZOT és a kormány tanácskozását megelőző szakszervezeti álláspont nyilvánosságra hozatala. Többen megütközve fogadták a kormányszóvivői reagálást.

„Ügy látszik, a kormány csak beszél ia /nyíltságról, nyitottságról. Egyébként nem helytelenítette volna a tanácskozás anyagának előzetes /közlését a kormány szóvivője.” (Unicon, Békéscsaba; AG, Szeghalom).

Csaknem mindenki kifogásolja azt az elgondolást, hogy a szociális terhek növekedését a tanácsok szociális alapjának növelésével kívánják enyhíteni.

„Dolgozóink /nem értenek egyet azzal, hogy a családi pótlék emelése helyett a tanácsok szociális alapját növeljék. így ismét a bérből és fizetésből élők kerülnek hátrányba. Igazságosabb döntés lenne, ha ezt az összeget a családi pótlékra jogosultak kapnák meg.” (Körös Volán, Békéscsaba). „A tanácsok szociális keretének emelése nem jó megoldás, hiszen nem csak azoknak lenne igen nagy szüksége segítségre, akik lépten-nyomon a tanácsnál a segélyt kérik, van aki szerénységből szégyell segélyt kérni." (Unicon, Békéscsaba). „Egyöntetű a vélemény, hogy a családi pótlékot és ne a tanács ez irányú pénzeszközét emeljék, ugyanis nem biztos, hogy a tanácsok minden esetben az arra leeiobban rászoruló családok részére folyósítanak segélyt.” (Gyulai Húskombinát).

Csaknem mindenki tiltakozik az ellen, hogy a kollektív szerződés megkötésének kötelező jellege megszűnjön.

„A kollektív szerződés a leghatékonyabb eszköze volt eddig is a munkavállalói érdekek érvényesítésének. Az elmúlt évek tapasztalatait is figyelembe véve nem tartjuk helyesnek a kollektív szerződés megkötésének kötelező jellege megszüntetését. Legfeljebb olyan módosítás fogadható el. ha az eevik fél igénvli, akkor a kollektív szerződés mindenképpen megköthető legyen.” (Gyulai Húskombinát és mások).

Ugyancsak széles körben emelték fel hangjukat a szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogának tervezett megszüntetése miatt.

„A napokban elhangzott információk, miszerint a kollektív szerződést és a bizalmiak egyetértési jogát kívánják megszüntetni, nagy felháborodást váltott ki tagságunk körében. Amennyiben e jogokat eltörlik, úgy a dolgozók teljes mértékig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a munkáltatóval szemben, s ha a bizalminak a bérezésnél, jutalmazásnál nem lesz beleszólási joga, gyakorlatilag sem tekintélye, sem szerepe nem lesz a tagság körében.” (HVDSZ m. titkárság és sokan).

Erőteljesen foglalkoztatja az embereket a közélet tisztaságának kérdése. Felháborodással, indulatoktól fűtötten szólnak a PM-en belül kirobbant lakásépítési botrányról, a Hajdú-Bihar megyei KISZ-vezetők és a szegedi tanácselnök korrupciójáról. Felemlegetik az egyetemi felvételi botrányt, a megyei garázsügyet, és többen szóvá teszik, hogy mindenütt nyilvánosságra kellene hozni, hogy az utóbbi 10- 20 évben kik kaptak kedvezményes telket és tanácsi lakást.

„Felvetik az emberek: vajon egyáltalán lehet-e még viszonylagos közéleti tisztességről beszélni?” (AG, Szeghalam).

Az ilyen természetű ügyekben rendkívül kritikusan kíséri figyelemmel a közvélemény a felelősségre- vonás milyenségét, mértékét, mellyel általában elégedetlenek.

„Az emberek nevetségesnek tartják azt az ítéletet, amely a Hajdú-Bihar megyei KISZ-ve- zetökkel kapcsolatban született. Szinte jutalomnak lehet ezt a büntetést tekinteni. Az emberek úgy vélik, hogy a PM-en belüli lakásépítési ügyet is el fogják kenni, vagy különböző magyarázkodásokkal elveszik az élét, és most sem lesz felelős. Ha ezt így meg merik tenni, akkor ne is várja a kormány, hogy az emberek hitelt adnak a szavának.” (AG, Szeghalom).

A hosszú lejáratú hitel kamatainak megemelését célzó hírek rendkívül nagy felháborodást váltottak ki. Képtelenségnek tartják, hogy az állam egyoldalúan megszegje a hitelszerződést. Többen heves indulattal ecsetelik, hogy milyen helyzetbe kerülhetne ezáltal a társadalom eladósodott tömege, azok, akik annak idején a feltételek elfogadhatósága miatt mertek egy életen át tartó adósságot vállalni.

A DTCSV jelzi, hogy szakszervezeti tagságuk kérését,

„mely szerint bizonyos tagsági évekhez (S0-25 év) kötődően a tag évente kétszer kaphasson 50 százalékos utazási kedvezményt”,

a Magyar Szakszervezetek 1986-os kongresszusához eljuttatták, erre a mai napig választ nem kaptak. Továbbá felvetik:

„Nem tartják igazságosnak, hogy külföldre ,utazás esetén nem alkalmazható a belföldi határállomásig az 50 százalékos kedvezmény. /Kérik a SZOT intézkedését.”

Helyi témák

A. Körös Volán jelzi: „Kérdésként tették fel dolgozóink, hogy mikor lesz a Szarvasi út és a Szabolcs utca, illetve -a Szarvasi út és Kazinczy utca kereszteződésében jelzőlámpás irányító berendezés. Javasolták, hogy az SZTK-nál fölszerelt jelzőlámpákat szereljék át a fent jelzett csomópontokhoz, tekintettel arra, hogy az autóbusz-állomás megszűntével ezek a jelzőlámpák feleslegessé váltak. Mikor kerül sor az Orosházi úton és á Szarvasi úton a kerékpárutak megépítésére? Jelezték dolgozóink, hogy az autóbusz-állomáson a folyamatos takarítás szükségszerű lenne. Javaslat volt, hogy a sportcsarnok programjai a városban több helyen (vasútállomás, Lencsési lakótelepi ABC-k előtt) a kiépített hirdetőtáblákon folyamatosan jelenjenek meg. A Lencsési-lakóteiepen élők már nagyoin várnák egy kisebb postahivatal üzemelését.

Ez mikorra várható? Kérdéseikre, javaslataikra választ várnak a dolgozóink.”

Többen elismeréssel szólnak az SZMT információs jelentésének a megyei lapban való nyilvánosságra hozataláról, és pozitívan értékelik a Népújság hasábjain történő visszinformációt.

Korábbi

kérdésekre

válasz

Az egészségügyi ellátás keretébe tartozó okmányokra vonatkozó illetékről dr. Rácz László megyei főorvos adott tájékoztatást. Az Eü. M. közleménye az egészségügyi igazgatásban leggyakrabban előforduló eljárásokért 1986. július 1-jétől 100 forint általános tételű eljárási illetéket állapít meg. Ugyanakkor meghatározza az illetékmentes eljárások körét is. Ebbe a körbe tartozik az alacsony nyugdíjjal rendelkezők által kivételes méltányosságból kért, s a társadalombiztosítási igazgatósághoz benyújtott kérelem, illetőleg az e célra kért orvosi igazolás is. Az előző információs jelentésben jelzett településen (Mezőberény, 2. sz. körzet) tévedésből vonták le az illetéket, amely visszaigényelhető.

Külpolitika

Az érdeklődés középpontjában változatlanul a román—magyar kapcsolatok kérdése áll. Nem csillapodnak a kedélyek a falurombolási program felett. Felháborodással szólnak az október 6-án Aradra indult koszorúzó delegációk határállomáson való többórás várakoztatása miatt. Többen azt remélik, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése (Dacia-összeszerelés) segít a kapcsolatok normalizálásában.

A Szovjetunióban zajló eseményeket élénk figyelemmel kíséri a politizáló közvélemény. A zendülések mögött súlyos politikai konfliktusokat vélnek meghúzódni.

A múlt szörnyűségeiről nyújtott információk a megdöbbenés erejével hatnak.

A szomszédos szocialista országok eseményeit felfokozott érdeklődés kíséri. Többen a szovjet, lengyel, jugoszláv, csehszlovák és magyar súlyos belső gondokból a szocializmus válságára következtetnek.

* * *

Az információs jelentés belpolitikai részében olvasni arról, hogy a „többpártrendszert gyakorlatilag mindenki helyesli, a megalakuló új társadalmi szervezetek a széles tömegek szimpátiáját élvezik.” Ennek megállapítása természetesen az információt adók joga, ám szerkesztőségünk szükségesnek tartja a leírtakhoz hozzáfűzni az alábbiakat:

A szocialista pluralizmus az egypártrendszer keretei között is elképzelhető. Hogy megvalósul-e, az a párton múlik, vagyis azon, hogy lehetővé teszi-e a progresszív erők, szervezetek és egyesületek bekapcsolódását a hatalomba. Az új társadalmi — „alternatív” — szervezetek világos programmal még nem rendelkeznek, vagy legalábbis ilyet nem hirdettek meg. Azt tehát, hogy végül is egy demokratikusan működő szocialista Magyarország megteremtéséhez lesznek partnerek, vagy valami mást akarnak, még korai lenne megítélni.

A többpártrendszer egyébként hazánkban nincs napirenden. Annak létrejötte nem elvi kérdés — hiszen a párt vezetői és vezető testületéi sem tartják kizártnak távlatilag —. hanem gyakorlati. Vagyis a mindenkori politikai helyzettől függ. és nem a pillanatnyi elhatározástól. Utalva Nvers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a tévé-fórumon elhangzott véleményére. megjegyezzük még, hogy az ország mai helyzetében nem széthúzásra, hanem nemzeti összefogásra

van szükség. Jelenleg minden pártalapítási kísérlet életveszélyes vállalkozás, hazárd írozás a nemzet sorsával.

A párt egyébként jelen felfogása szerint az alábbi feltételek mellett tudja elképzelni új pártok működését: ismerjék el az MSZMP vezető szerepét, tartsák tiszteletben a Magyar Népköztársaság szövetségi kötelezettségeit, és fogadják el a társadalmi tulajdon meghatározó jellegét.

* * *

A helyi témák között szereplő kérdésekre — azok azonos természete okán — Kmetykó János, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője adott választ.

— A Szabolcs utcai kereszteződésben — az új autóbusz-pályaudvar megnyitása okán — indokolt a jelzőlámpás forgalomirányítás megvalósítása. Sajnos, időpontot, hogy ez mikorra készül el, nem mondhatok, .mivel a Szarvasi út a Közlekedési Minisztérium területi igazgatóságának kezelésében van. Amióta az Szolnokra költözött. enyhén szólva nehéz velük az egyeztetés . . . Ami a másik, a Kazinczy utcai kereszteződést illeti: meggyőződésem. hogy ide nem szabad jelzőlámpát szerelni. Ha ezt tennénk, ezzel csak a teherforgalmat terelnénk a Kulich-Iakótelep irányába, ami érthető okok miatt nem jó megoldás. Különben már készül Békéscsaba valameny- nyi jelzőlámpás csomópontjának számítógéppel történő összehangolási terve. A kivitelezés „csak” pénzkérdés ...

— Az Irányi utca és Luther utca sarkán a jelzőlámpákat véglegesen kikapcsoltattuk! A tanács kerékpárutat csak pályázat útján tud építeni. Jelenleg ilyen a Két- egyházi úton épül, s a megyei tanács döntése alapján ezt követően Békéscsaba és Békés városa között építtetünk ilyet. A következő évben pályázunk a Közlekedési Minisztérium erre meghirdetett pályázatán az Orosházi úti kerékpárút megépítésére. A vasúti felüljárón átvezető szakaszra a szükséges pénz fele már elvileg megvan, tehát ezt a részt 1989-ben megépítjük. Terveink szerint az Orosházi úton végig, 1990 végéig elkészül az út. Ezt követheti a Szarvasi úti.

— Az új autóbusz-állomás folyamatos takarításával kapcsolatban csak annyit, hogy a mai napig jogi vitát folytatunk arról a Körös Volán vezetőivel, hogy az adott területen melyik rész kinek a „tulajdonában” van e tekintetben. Ami a kiadásokat illeti, egyáltalán nem mindegy! Tudomásom szerint a peronrészek — ahol a legtöbb szemét található — ún. üzemi terület, tehát a vállalatnak kellene ott takarítani. Hadd jegyezzem meg: kevesebb lenne a szemét, ha a tisztelt utasok használnák a szerintem igen sűrűn elhelyezett hulladéktárolókat ...

— A postahivatal kialakítása az 1989-es tanácsi pénzügyi tervben szerepel. A tanácstagokon múlik, elfogadják-e. A helye a Lencsési út 22. szám alatt a Gelka-szer- viz helyén lesz; tudomásom szerint a Gelka összébb húzódik”, csupán felvevőirodát tart majd fenn.

Az információs jelentésben szerepel még egy kérdés, történetesen, hogy kellő-e a sportcsarnok programjának reklámja. Statisztikai adatokkal kimutatható, hogy a megyeszékhelyen működő kulturális és sportintézmények közül a legnagyobb és legszélesebb hatókörű reklámja a sportcsarnoknak van. A vasútállomáson (az aluljáró lejárata előtt), a vásárcsarnokban, alkalmi megállítókon a város forgalmasabb pontjain, az IBUSZ-irodában, a többi összes közművelődési intézményben. valamint plakátokkal szinte minden nagyobb kereskedelmi egységben állandóan „jelen van”. Hadd tegyük hozzá: lapunk és a Békéscsabai Műsorkalauz rendszeresen és jó előre közli a részletes programot.. .