Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
Magas vérnyomás ellen az üzemorvosok Harminc éve a divat szolgálatában Panaszmentes betegek is keressék fel a rendelőket vérnyomásmérésért, s a bármely okból megjelenő betegnél mérjen az orvos vérnyomást. Ez az első célkitűzés, a második, hogy minél több magas vérnyomásos beteg állandó szakszerű gondozásba kerüljön. A harmadik „lépcső” 1990—91-ben közelíthető meg, hogy az egészségügyi ellátás biztosítsa a folyamatos szűrést, gondozást és a veszélyt jelentő életmódi tényezőket szemléletbeli változtatással próbálja meg visszaszorítani. Ez az Országos Egészségvédelmi Tanács hipertóniaprogramjának lényege, amelynek üzemorvosi, üzemegészségügyi vonatkozásairól tárgyaltak tegnap Gyulán, megyénk üzemegészségügyben dolgozó orvosai, nővérei és asszisztensei. — A dolgozók közvetlen munkahelyi környezete, az ott ért hatások jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat — kezdte előadását dr. Tóth Mihály, megyei üzemegészségügyi szakfőorvos. A későbbiekben elemezte az üzemegészségügy helyzetét, a dolgozókat károsító tényezők okait, s szólt arról is. hogy a megye táppénzes megbetegedéseinek sorában harmadik helyen szerepelnek az üzemi balesetek. A magas vérnyomás, más belgyógyászati betegségek okairól és következményeiről szólt még tudományos igényességgel dr. 7ványi János, megyei belgyógyász szakfelügyelő főorvos és dr. Dudás Mihály belgyógyász is. Az Országos Munka-, és Üzemegészségügyi Intézet főigazgatója, dr. Zsögön Éva tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a hipertónia-prog(Tudósítónk helyszíni jelentése) Hogy is kezdődött? A szegedi József Attilla Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatói szeptember 28-án elküldték állásfoglalásukat a Művelődési Minisztériumnak. Ebben — mint ismeretes — három alapvető probléma megoldását sürgették; az egyetemi autonómiát, a tan- szabadságot és az oktatás anyagi feltételeinek radikális megváltoztatását. Har- mine napon belül kérték a minisztérium válaszát. Czibere Tibor művelődési miniszter múlt heti válasza szerint a felsőoktatásnak a jelenlegi helyzetben rendelkezésére álló 8 milliárd forint duplájára lenne szükség, hogy javítani lehessen a felsőoktatás kritikus helyzetén. A jövő évben erre nincs reális lehetőség . . . Október 31-én este, előző lapzártáink idején még javában tartott az a bölcsész- kari fórum, amit a szegedi egyetem Auiditorlium maximumában rendeztek. A mintegy félezer hallgató, az eseményen részt vett oktatókkal a délután 5 órakor kezdődött gyűlésen alakította ki közös álláspontját a minisztériumi válasszal kapcsolatban. Az eseményen megjelent a Művelődési Minisztérium két osztályvezető-helyettese, Boross Erzsébet és Hársfalvi Rezső. A Hét és fél óráin át tartó fórumon ismertették a „választ”, majd azt az állásfoglalást bocsátották vitára és elfogadásra, amelyet a bölcsészkar! operatív bizottság ram az üzemegészségügyi kutatásokban már élő gyakorlat. Tapasztalataik szerint a megvizsgált és kiszűrt dolgozók 30 százaléka gyorsabban gyógyult a folyamatos gondozás hatására, igaz, 10 százalékkal nőtt is az okkal gondozottak száma. A jövőben munkájukban alkalmazzák majd az Egészségvédelmi Tanács módszereit. Megkértük az üzemegészségügyben dolgozó szakembereket, szóljanak tapasztalataikról és lehetőségeikről. Dr. Farkas István, a békési Viharsarok Mgtsz és a Hun- garonektár részfoglalkozású üzemorvosa: — Sok tapasztalatom még nemigen lehet ezen a területen, hiszen a körzeti munkám mellett nyár óta látom el ezt a feladatot. Azt viszont már érzem, hogy kevés a fél-fél óra rendelési idő. A részfoglalkozású üzemorvos léte hasznos, de csak részmegoldás. A megelőzésre így nemigen, inkább csak a rövid vizsgálatra, a receptírásra van idő. Szeretnénk követni ezen a területen is az általános gondozási irányelveket. — Szaporodnak a szív- és keringési betegségben szenvedők a mezőgazdasági területeken is — mondja dr. Viski Anna, a Békéscsabai Állami Gazdaság részmunkaidős üzemorvosa. — Ez elsősorban az időben fel nem derített, nem gyógykezelt magas vérnyomás következménye. Idegesség, egészségtelen életmód, hajszoltság — mindez tapasztalható a betegeim körében. Soha nem elég a szép szó, a meggyőzés, hiszen gyakran a beteg sokkal jobban „tudja”, mint mi, hogy mi a baja, milyen állított össze. „Mi az oka, hogy Magyarországon a felsőfokú oktatás nem tud lábra kapni?” — ez volt a címe a javaslatnak, amely pontról pontra követi a minisztérium válaszát. A „szövegelemzés” nyomán összegezett megállapítás szerint az MM nem adott érdemiem ges és konkrét választ egyetlen követelésükre sem; egyetlen ponton sem volt világos, egyértelmű és egyetértő. Néhány kiragadott mondat a Pusztai Ferenc miniszterhelyettesnek címzett nyolcoldalas javaslatból: „ ... minden további halogatás az írástudás puszta létét veszélyezteti. Mi azonnali és konkrét cselekvést követelünk . .. Visszautasítjuk az MM-nek azt az érvelését, mely szerint külső okokkal kívánja magyarázni a magyar oktatás katasztrofális helyzetét... Ügy véljük, a válság kialakulásában nagy szerepet játszott az MM is, azzal, hogy engedeL- mes és passzív partnere volt, az oktatást mindig is maradékokból finanszírozó, nem termelő ágazatként kezelő kormányzati politikának.” A konkrét válaszok pontjai után a jobb párbeszéd érdekében az írásos anyag felhívást tesz egy Országos Felsőoktatási Szövetség létrehozására, amely a felsőoktatás mindenkori kizárólagos képviseletét megvalósítaná. A fórum első részében1 dr. Kristó Gyula, az egyetem bölcsészkari dékánja hozzászólásában az oktatáskorszerűsítési program jelenlegi helyzetét ismertette. Hanggyógyszert kellene szednie. Éves forgásban szűröm a részterületeken dolgozókat, most még jobban figyelünk a vérnyomás-rendellenességekre, mint bármikor. Dr. Szurovecz Ilona, a Szeghalmi Csepel Autógyár főállású üzemorvosa 16 éves körzeti munka után egy éve dolgozik a gyárban: — A megterhelő gyakori ügyeletek miatt jöttem át erre a területre. Ügy érzem, itt többet tehetünk a megelőzésért, mint a körzetben. Oda a már beteg emberek jönnek, itt többségében az egészségesekre kell vigyázni. Bármikor visszarendelhetem, ellenőrizhetem őket, s ez nem kerül fél napjukba, legfeljebb negyedórába. Táppénzre vételi jogom van. a gyógyulás folyamatát végigkísérhetem. Nagyon összetett a munkánk, a vidéken gyógyító üzemorvosi ■ munka minden nehézségével terhelten. Fontosnak érzem a szűrést, nemrégiben végeztem a zajos területen dolgozók vizsgálatával. Nehéz körülmények között termelnek az emberek, nagy a zajártalom veszélye is. A gyár vezetői támogatják a munkám, biztosítják a dolgozók számára a szükséges védőfelszereléseket. Mostanában úgy tapasztalom, hogy azok viszont végre használják is. Amikor egy-egy üzemrész dolgozóit megvizsgáltam, külön-külön és együtt is elmagyaráztam az embereknek, hogyan vigyázzanak az egészségükre. Egyre bővülő, erősödő kört jelent az alapellátásban az üzemegészségügyi szolgálat. Jelentős erőt képviselnek, ha sikerül őket megnyerni a hipertónia elleni csatának. Bede Zsóka súlyozta, hogy mindaz, ami most megindult, hosszabb folyamat része. A bölcsészkaron közösen elhatározott új tantervét 1989. szeptemberétől1, felmenő rendszerrel fogják bevezetni. Elmondta1, hogy már ezen a héten megtartja első egyeztető munka- megbeszélését a tantervvel foglalkozó munkabizottság. Az egyetemi autonómiával kapcsolatosan rámutatott arra: — A világon mindenütt úgy van, hogy akik „befektetnek az oktatásba”, azoknak igenis jogluk van meghatározni bizonyos szempontból1 azt, hogy mire van szükség ... A probléma Magyarországon alapvetően az, hogy a mi oktatási rendszerünkbe a magyar állam invesztál egyedül. Monopol- helyzetben van ... Azokban a nyugati országokban, ahol' alapítványok vannak, az alapítványtevők is ott ültnek a különböző tanácsokban és beleszólnak az ügyekbe; egy plurális helyzet van és ők is érvényesítik az igényeiket. Nyilvánvaló, hogy hosz- szabb távon ez nálunk is elképzelhető, amikor normális adórendszerünk lesz és alapítványokat lehet tenni a felsőoktatási intézmények számára és akkor már megszűnik agy sajátos mo- nopo[helyzet. De nem hinném, hogy a huszadik század végén reális dolog azt mondani, hogy abszolút teljes autonómiát akarunk és a világon senki ne szóljon bele a mi dolgunkba ! Ez sehol a világon nincs meg és én nem hinném, hogy bárki ebben a teremben ezt következetesen végiggondolva erre kívánna törekedni! 1958-ban az orosházi nők foglalkoztatási gondjainak enyhítésére hozták létre a városban a ruhagyárat. Néhány év alatt 500 főre emelkedett az itt dolgozó lányok, asszonyok száma. Kezdetben férfi fehérnemű készítésével foglalkoztak, majd áttértek a női felsőruha gyártására. Három évtized telt el azóta. A Békéscsabai Unicon Ruházati Vállalat orosházi üzeme az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel Hatos Istvánná üzemvezetőt, aki — vállalva a házigazda szerepét — bemutatta a 220 fős kollektívát, és tájékoztatást adott az itteni munkáról. — Száznyolcvan varrónő dolgozik jelenleg egy-, illetve két műszakban a szalagok mellett. (Az egyműszakos szalagot kisgyerekes családanyák részére szervezték.) A létszám igen változó, az idei év az első. amikor stabilizáA késő éjszakába nyúló vitából érdemes még idézni Kristó professzor javaslatát az ideológiai tárgyak oktatásával kapcsolatban. Szerinte az egyetemeken mindenekelőtt filozófiát kellene oktatni. Mégpedig három részre bontva: a Marx előtti filozófiát, magát a marxista filozófiát és a Marx utáni filozófiát. Ezenkívül szükségesnek tartaná a szociológia, a közgazdaságtan (ami nem lenne egyenlő a jelenlegi politikai gazdaságtannal), illetve a történelem szakosoknak valami politikáéi mélét tanítását. Hársfalvi Rezső, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a fórum után a következőkben foglalta össze benyomásait: — Annak ellenére, hogy a hallgatók tényszerűen, bizonyos kérdésekben nem fogjad ták el a minisztérium válaszát, mégis azt olvasom ki a vitából, hogy további tárgyalásra készek. Abból a szempontból nem volt a vita tanulság nélküli, hogy a válaszok megfogalmazásában mi is precízebbek lehettünk volna. Engem ugyanakkor egy kicsit meglep, hogy a szóbeli kiegészítésünket nem fogadták el. Készek vagyunk viszont azt, ami most szóban elhangzott, a konkrét cselekvést írásban rögzíteni. Mert azzal egyetértünk, hogy cselekedni kell! Dr. Kristó Gyula dékán: — Én a követelések túlnyomó többségével változatlanul egyetértek. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a megismételt sztrájk meg fogja hozni azt az eredményt, amit roegszavazóik lódásról számolhatunk be ezen a területen. Dolgozóink 46 százaléka 30 éven aluli. Szakmai felkészültségük jój hisz ez a minőségi munkához nélkülözhetetlen. A tőkés piacon pedig — ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk — kiváló minőséget kell produkálnunk. — Mi az, ami most a legkelendőbb? — Szoknyákat gyártunk, megrendelőink igényei szerint. Az idén minden divat, ami kényelmes, nőies és — nem utolsósorban — csinos. A szoknyahosszak szélsőségesek. Hódít a hordóvonal, sötétkék, sötétszürke színekben. A szoknyákon megjelennek a hajtások, a holok stb. Ilyen és ehhez hasonló fazonokat gyártunk, évente 200 ezer darabot. A varrodában tett látogatásunk alkalmával találkoztunk Horváth Lajosnéval is, aki harminc éve dolgozik az üzemben, ö is úgy kezdte, remélnek. Ügy ítélem meg, hogy talán más módok is célra vezet nének. Csákány Béla, az egyetem rektora: — Nagyon sokat fejlődtek a hallgatók, véleményeik és vélemény megformáló su k. Magam is nagyon sokat tanultam ezen a fórumon . . . A tegnap reggeli körzeti rádióadás riportjából idézzük a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának egyik hallgató küldöttjét. A múlt hét szerdáján megtartott kari fórum állásfoglalásáról beszámolva elmondta, hogy á szegedi három követelésből az első kettővel minden fenntartás nélkül egyetértenek. A pénzügyekhez any- nyit tennének hozzá, hogy az oktatásra, ezen belül a felsőoktatásra azonnal nagyobb összeget kelil fordítani. Konkrét javaslatuk erre az apparátusoktól és a hadseregtől való elvonás lenne. Hosszú távon pedig azt javasolják, hogy a nemzeti jövedelemből 4 százalék jusson az oktatásra. QP A fórumon részt vevők közösen határoztak arról, hogy november 23-án és 24- én kétnapos sztrájkot tartanak. A sztrájkfelhívással kapcsolatban idézzük még az egyetem rektorának egy megjegyzését: — Amennyiben ez oktatókra is vonatkozni fog és csatlakozni fognak hozzá, akkor máris kérem szakszervezetünket, hoigy létesítsen sztrájkalapot. A sztrájk idejére ugyanis fizetés nem jár. Ezt még magamra is vonatkoztatom, arra az esetre, ha meggyőznének engem is, hogy a sztrájkban részt vennem célszerű ... Pleskonics András mint a legtöbb fiatal lány. Tizenhat évesen ült a varrógép mögé betanított munkásként, majd megszerezte a szakmunkásbizonyítványt, ma szalagvezető. — Az a feladatom, hogy a szalagon dolgozó 34 kolléganőmnek elosszam a feladatokat, ellenőrizzem a minőséget, ahol baj van, ott segítsek. A szoknyavarrás minden fázisát ismernem kell ehhez. Ma már lényegesen könnyebb itt dolgozni. Harminc évvel ezelőtt Csepel varrógépek zakatoltak az üzemben, napjainkban YUKI gépeken dolgozunk. Ezekkel könyebb a varrás, jobb a minőség. Persze a varrónők dereka, háta — a sók gör- nyedéstől — most éppúgy fáj, mint hajdanán — mondja. Bizony, idővel minden megkopik: a gép éppúgy, mint az ember. Cs. I. Fotó: Kovács Erzsébet Nemzetközi menedzserközpont vegyesvállalati formában Megalakult — a szocialista országok közül elsőként Magyarországon —• a Nemzetközi Menedzserközpont, Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kft. A központ magyar—amerikai— olasz vegyesvállalatként működik majd. A kft-t 88 millió forintos alaptőkével hozták létre, ebből 60 százalékkal a Magyar Hitelbank részesedik, míg a Magyar Gazdasági Kamara 7, a Szenzor Szervezési Vállalat 11 százalékkal, a külföldiek közül pedig az amerikai Soros Alapítvány, a Milánói Kereskedelmi Kamara és egy torinói bank összesen 22 százalékos résszel rendelkezik. A szerződés aláírásánál jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Abel Agan- begjan akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági Intézetének igazgatója, aki egyúttal a menedzserközpont szakértői tanácsának is tagja. Az oktatási központban, amely a budafoki Sacelláry- kastélyban működik majd, az első menedzserhallgató-» lkat — összesen 250 magyar szakembert — a jövő év februárjában fogadják. Később a szocialista országokból is várnak hallgatókat, mindenekelőtt a Szovjetunióból, ahol máris nagy az érdeklődés a tanfolyamok iránt. A központ létrehozásának alz a célja, hogy a piacgazdaságban alkalmazott szakismereteket és módszereket terjessze a magyar menedzserek körében, s ezzel elősegítsék hazánk hatékony Részvételét a nemzetközi üzleti életben. Az egyes tanszékeken amerikai, nyugat- európai és magyar oktatók tanítanak majd. Válasz a válaszra... Mi is történt a szegedi bölcsészkaron?
