Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

1988. november 1., kedd Grósz Károly fogadta Franz Schmid osztrák nagykövetet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. Grósz Károly megbeszélése az NSZK szövetségi kutatási és technológiaiigyi miniszterével Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. • CIA-KÁRTÉRÍTÉS A washingtoni szövetségi bíróság döntése értelmében az Amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) 750 ezer dolláros kártérítést kö­teles fizetni különböző pszichológiai kísérletek ál­dozatainak. Ilyen irányú ke­reseteket a kísérletek ki­lenc áldozatának ügyvédje nyújtott be a washingtoni szövetségi bíróságon, s a felperesek végül elfogadták a megítélt összegeket. Az embereken folytatott kísérleteit a CIA csak 1977- ben szüntette be, amikor a nyilvánosságra került ada­tok nyomán botrány tört ki az Egyesült Államokban. • VIETNAMI TAJFUNKÁROK Száz ember meghalt, hu­szonnyolc sorsa ismeretlen a közép-vietnami tájfun pusz­títása következtében. Vietnam középső részének hét tartományába« egy hé­ten át tartott a szélviharok­tól kísért felhőszakadás. Az árvizek csaknem egymillió hektár termését pusztították el, víz alá került 149 ezer ház. összesen mintegy hat­százezer ember vált hajlék­talanná. # JERIKÓI MERÉNYLET Egy asszonynak és három gyermekének halálát okoz­ták ismeretlen tettesek, akik vasárnap este a ciszjordá- niai Jerikóban felgyújtottak egy autóbuszt. A gyújtópalackokkal láng­ba borított busz mintegy húsz utasa közül további öt személy súlyosan megsérült. A tíz hónapja tartó palesz­tin felkelésben ez az eddigi legsúlyosabb merénylet iz­raeli állampolgárok ellen. • OPERAPREMIER A PIRAMISOK TÖVÉBEN Operaraj ongók számára igazi ínyencségnek számító premierre került sor szom­baton Mexikóban: a híres teotihuacani piramisok nyújtotta természetes dísz­letek között elsőként adták elő az „Azték dalok” című művet, méghozzá a kihaló­félben levő ősi mexikói na- huatl nyelven. A főszerepet Placido Domingo énekelte, ugyancsak nahuatlul. Az előadás, amelyen fel­lépett Nyikita Sztorojov szovjet énekes is, s amely­hez a zenét Mexikóváros énekkara és szimfonikus ze­nekara szolgáltatta, része volt az ENSZ által nemrégi­ben az emberiség kulturális örökségének ' nyilvánított Teotihuacan-piramisok meg­mentését célzó pénzgyűjtő kampánynak. A bemutató­nak 10 ezer nézője volt. Felszámolják a gdanski Lenin Hajógyárat Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin Hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé hajóiról, mint inkább arról volt hí­res, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztráj­kok tűzfészkeként műkö­dött, az egykori „Szolidari­tás” elnöke, Lech Walesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott döntés azonban nem politikai, hanem kizárólag gazdasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem le­pett meg igazán, főleg azo­kat nem, akik hittek Ra- kowski új kormányának, energikus ipari miniszteré­nek, Wilczeknek: „Az eddi­gi tervek és programok he­lyett valóban be fogjuk zár­ni a veszteséges üzemeket”. A megszűnő gdanski Le­nin Hajógyár gépeinek, be­rendezéseinek és munkásai­nak egy része a tenger mel­lékén működő három má­sik hajógyárhoz kerül. Az üzem épületeit, egyes beren­dezéseit, gépeit megpróbál­ják más termelő tevékeny­ségbe adaptálni. A Lenin Hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénz­ügyi helyzetbe került, amit tovább mélyítettek az idei sztrájkok. Burgenlandi autópálya Elsőrendű feladatnak ne­vezte az Alsó-Ausztriát Ma­gyarországgal összekötő au­tópálya megépítését Hans Sipötz, a burgerlandi tarto­mányi kormány elnöke. Sipötz vasárnapi rádióbe­szédében a Magyarországgal határos tartomány legfonto­sabb problémájának a fiata­lok elvándorlását nevezte. Ezen új munkahelyek létesí­tésével, a közlekedési háló­zat fejlesztésével és környe­zetvédelmi beruházásokkal lehetne segíteni — vélte Si­pötz. Bár Burgérlandban meg­felelő a levegő tisztasága, törekedni kell arra, hogy Magyarországon és Csehszlo­vákiában is további intéz­kedéseket tegyenek az ér­vényes normák betartása ér­dekében. Az osztrák—ma­gyar határ mentén húzódó Fertő-tó körüli nemzeti park létesítésével kapcsolatban Sipötz elmondta, hogy már megkezdődtek a park kiala­kításával kapcsolatos konk­rét előkészületek, és a ter­veket folyamatosan megvi­tatják az érintett lakosság képviselőivel. Szovjet—norvég határkönnyítések A szovjet hatóságok meg­könnyítik és meggyorsítják a vízumok kiadását a szomszédos Norvégiából érkező turisták számára, és tervbe vették, hogy két éven belül teljesen eltör­lik a vízumkényszert — jelen­tette be hétfőn Oslóban Inge Torhaug ezredes, a norvég ha­tárőrség illetékes vezetője. Torhaug szovjet meghívásra háromnapos látogatást tett a múlt héten Eeningrádban. Az NTB norvég hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmond­ta: Alekszander Viktorov altá­bornaggyal, a körzet határőr­ségének vezetőjével folytatott megbeszélésein megállapodásra jutottak, hogy első lépésként szovjet konzulátust nyitnak Kirkesnesben, vagy egy másik észak-norvégiai városban. Szov­jet részről kilátásba helyezték azt is, hogy a későbbiekben teljesen eltörlik az egynapos látogatáshoz szükséges vízumot minden ország turistái számá­ra ►— mpndta. a norvégi illeté­kes. Knmmunisták kivégzése Indonézia kormánya hét­főn beismerte, hogy körül­belül két hete kivégeztek két kommunistát, akit 20 évvel ezelőtt ítéltek el a Sukarno elnök elleni 1965-ös sikerte­len államcsínyben való rész­vételért. Ruud Lubbers holland miniszterelnök és Suharto indonéz köztársasági elnök megbeszéléseinek befejezté­vel Murdiono, az elnöki pa­lota szóvivője újságírók kér­déseire válaszolva elmondta, hogy a kivégzettek a néhai Sukarno testőrei voltak. HARMINCÉVES TÖRPIKÉK Nevezetes évfordulót ün­nepeltek a minap a brüsz- szeli gyerekek: harmincéve­sek a hupikék törpikék. A belga főváros főterén össze­gyűlt több száz apróság a nagyszerű évfordulóhoz mél­tó törpikefelvonulást tekint­hetett meg, törpikedalokat hallgathatott, s törpiketor- tát kínáltak nekik. A kék színű, négyujjú figurák raj­zolója, a 60 éves Pierre Ceulliford családi körben, a tér közelében egy bárban ünnepelte „gyermekeinek" 30. születésnapját. Három évtized alatt a törpikék nagy sikert arattak: 250 részes televíziós sorozat, -négy mo­zifilm készült róluk, kiadtak a történetekből 30 albumot is, amelyet 25 nyelvre for­dítottak le. FÖLDRENGÉS-ELŐREJELZÉS MATEMATIKAI ÜTŐN Szovjet és amerikai tudósok egy, a valószínűség-számításon alapuló matematikai képlettel állítólag hároméves időszakra előre tudják jelezni, hol és mi­kor várható földrengés. A módszerrel nem lehet pontosan meghatározni a helyet és az időpontot, hanem csak azt, hogy mely körzetben esedékes három éven ‘belül földrengés. HISZÉKENY OLASZOK Az olaszok 46 százaléka hiszi, hogy valóban létezik ördög. Többségük az ördög­től is fél a legjobban. Erre a megállapításra jutott Filip­po Barbano szociológus, aki hétfőn tette közzé az ördög létezéséről Torinóban tar­tandó értekezlet résztvevői számára végzett kutatásai­nak eredményeit. A megkér­dezettek zöme úgy gondol­ja, hogy az ördögnek nincs neme, 20 százalékuk állati tulajdonsággal ruházza fel, sokan pedig úgy vélik, hogy fekete. SZERETTE CHOPINT — ÉS A BORT A jogosítványába került egy nyugatnémet zeneprofesszornak a muzsika átszellemült élveze­te: a rendőrség nem méltá­nyolta, hogy a 63 éves férfi egy márciusi éjszakán Chopin dal­lamainak ritmusára vezette ko­csiját. ,Egy URH-járőr figyelt fel a különös tempóban hala­dó gépkocsira, melynek veze­tője megmagyarázhatatlan ok­ból időnként gyorsított, majd fékezett, rosszul vette ,a kanya­rokat, és több ízben átlépte a felezővonalat. Mint utóbb kiderült: a zene­szerető autóst nem csak Cho­pin hódította el: vérében 1,3 ezreléknyi alkoholt is kimutat­tak. Elmondása szerint- egyik tanítványával és annak édes­anyjával töltötte az estét egy üveg bor társaságában. A bí­róság azonban /nem tanúsított elnézést: 6500 márka pénzbün­tetésre és három hónapi jogo­sítványelvonására ítélte Cho­pin tisztelőjét. ÚJABB HAJNÖVESZTŐ . . . Ismét feltalálták a hajnö­vesztő csodaszert, de az ame­rikai preparátum nemcsak méregdrága, hanem — állí­tólag — használ is. Az is­mert Upjohn gyógyszergyár megkezdte Rogain nevű új készítményének szállítását a patikákba, egyúttal sok mil­lió dolláros reklámkampányt indít. A Rogain első nagy helyzeti előnye, hogy igazi gyógyszer, amelynek forgal­mazását hatóanyaga erede- -tileg magas vérnyomás gyó­gyítását szolgálta, csak vé­letlenül tűnt ki, hogy ser­kentően hat -a haj és a szőrzet növekedésére. A vizsgált kopaszodó férfiak 39 százalékánál vezetett je­lentős hajnövekedéshez, 15 százalékuknál hatástalan volt, a többieknél csekély változást hozott. Az Upjohn készítménye üzleti szem­pontból mindenképpen zse­niális: ha ugyanis a szer valakinek használ, akkor élete végéig alkalmaznia kell. Ha abbahagyja, néhány hónapon belül kihullik min­den új haja . .. Rogain tö­meges elterjedése így aligha várható, hiszen egy havi adag ára 50 dollár! A HITETLENKEDŐ NOBEL-DÍJAS A kairói lakásában éppen sziesztázott hlagib Mahfúz, ami­kor felesége betoppant a szo­bába, és azt mondta: „Gratu­lálok a Nobel-díjadhoz”. Az író nem akart hinni a fülének, azt hitte, a neje csak viccel. Az asszony azonban nem tágított, a telefonhoz hívta a férjét, ahol a vonalban volt az A1 Ahram című lap munkatársa, aki megerősítette a hírt. A 77 éves író még ekkor sem hit­te el, hogy ö lenne a kiválasz­tott. „Elég volt az álmodozás­ból, hagyjál aludni” — mond­ta feleségének. Az fró hitetlen­sége érthető, hiszen még arról sem volt tudomása, hogy je­lölték a díjra. A Nobel-dijat odaítélő svéd akadémiai bizott­ság egyszer sem kereste meg az „arab Thomas Mannt”. Mahfúz világéletében Kairóban élt. Még a Nobel-díj átadására sem utazik el, igaz, ebben nem a városhoz való ragaszkodása látssza a főszerepet: megren­dült egészségi állapota nem te­szi lehetővé a hosszú utat. Tragédia Atamanovkában Három évvel ezelőtt történt, de még most is izzanak kö­rülötte a szenvedélyek. Továbbra is érkeznek levelek kü­lönböző szervekhez, amelyekben az ügy teljes kivizsgálását követelik. Az ötesztendős Natasa Revával történt baleset lett a témája annak a viharos vitának, amelyre a múlt hó­napban került sor Molodogvargyejszk város lakosainak gyű­lésén. Mi is történt? Egy szeptemberi napon Natasa kilépett házukból és... eltűnt Alamanovka bányászközségben, amely Molodogvar- gyejszkhez tartozik — pánik tört ki. A kislány keresésébe bekapcsolódtak a milícia munkatársai nyomozókutyával, iskolások és sok helyi lakos. A keresés több napon át tar­tott sikertelenül. A szülőknek nem maradt más hátra, mint elsiratni gyermeküket. Lassan bánatuk is enyhült. És ak­kor hirtelen!... J. Korsunov, a bányaépítő főigazgatóság munkása tavaly éppen hazafelé tartott. Üt ja egy faiskola mellett vezetett el. A szeméttelep közelében észrevette, hogy az ágak alól egy műanyagzsák kandikál ki. S mi volt benne? A nyomozást Sz. Fedoszejev, Krasznodon város ügyészé­nek helyettese vezette. A helyszín, a zsákban talált ruha alapos tanulmányozása; a tanúvallomások arra engedtek következtetni, hogy az eltűnt Natasa Reva holttestére buk­kantak. De hogyan került ide? Ki a tettes? Ezt A. Belou- szovnak, a Vorosilovgrádi Területi Ügyészség főnyomozó­jának kellett kiderítenie. Az orvosszakértő-vizsgálatot V. Kamockij, a területi egészségügyi osztály törvényszéki orvosszakértői irodája ve­zetőjének irányítása alatt álló bizottság végezte. A szakér­tői vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kislányt kutya tépte szét. S ismét felvetődnek a kérdések: kinek a kutyája, milyen körülmények között? Fontos fogódzót jelentett a műanyagzsák, amelynek szé­leit legépelték. Mint később kiderült, a varrógép a falu­beli, I. Romanyuknak, a Reva család közeli ismerősének a tulajdona. A kihallgatáson azonban makacsul állította, hogy semmit sem tud a kislány haláláról. Csak a cáfolhatatlan bizonyítékok hatására ismerte be tettét. A kihallgatás jegyzőkönyvéből: „Elhatároztam, hogy fel­ásom a veteményeskertem, amit meg is tettem. Amikor visszatértem az udvarra, a következő jelenetet láttam: a kertkapu mellett feküdt Natasa. Mellette Barszik nevű ku­tyám, elülső lábait a kislány nyakára tette. Amikor köze­lebb léptem, láttam, hogy a gyerek már halott. I. Romanyuk életrajzi adatai: 1931-ben született. Hosszú ideig a Talovszkaja Bányában (ma a Kasznodonugol Egye­sülés XXVI. Pártkongresszus Bányája) dolgozott. Nyugdíjas. Korábban kétszer volt elítélve. A kihallgatás jegyzőkönyvéből: „Azonnal az jutott eszem­be, hogy a kislány holttestét valahova el kell rejteni, hogy ne engem gyanúsítsanak meggyilkolásával. Vettem egy mű­anyag zsákot, ebbe tettem a holttestet. Majd bekötöttem a zsák száját és a nyári konyhában az ágy alá rejtettem. 13 óra körül hagytam el a házat és elmentem ismerősöm­höz, P. Pitcsenkóhoz, aki közvetlenül Reváék mellett la­kik. Ott találtam Anatolijt, Natasa apját. Mind a ketten egy motorkerékpárral bíbelődtek a garázsban. Hétköznapi dolgokról kezdtünk beszélgetni... A további események, Romanyuk tanúvallomása szerint, a következőképpen alakultak. Miután elbeszélgettek a hét­köznapi dolgokról, várt, hogy besötétedjen. Akkor a há­tára vette a zsákot és elindult a faiskola irányába. Ott a szemétdombra dobta a zsákot és szalmával, ágakkal beta­karta. Majd hazatért, „bekapcsolta a televíziót és azt néz- te”. Mi vezérelte ezt az embert azon a végzetes napon? Csak a gyávaság! Valóban, a nyomozás bebizonyította, hogy Na­tasa Reva kutyaharapásokba halt bele. De Molodogyar- gyejszk lakosai közül sokan nem hisznek ebben. Arról van szó, hogy a temetés egyes résztvevői szerint a kislánynak hiányoztak az ujjpercei és a lábfejei. Olyan hírek terjedtek el, hogy a gyermeket gépkocsi ütötte el. A kislány anyja is kételkedni kezdett, aki közben nem­sokára autóbaleset következtében a férjét is elvesztette. Különböző szervezetekhez intéztek panaszokat, hogy a nyo­mozás nem objektív. Az „igazság” rekonstruálásába bele­kapcsolódott egy úgynevezett „kezdeményező csoport” is. Tavaly a köztársasági ügyészség a „kezdeményező cso­port” követeléseinek eleget téve, megváltoztatta az ügy le­zárásáról hozott határozatot. Az utólagos nyomozást A. Tyagnij jogász, a Vorosilovgrádi Területi Ügyészség fő­nyomozója vezette. A körülmények ismételt tanulmányozása alátámasztotta, hogy Natasa kutyaharapás áldozata lett. Te­hát megcáfolták a találgatásokat. Erről maga a gyermek anyja és a közvélemény képviselői is meggyőződtek. Az ügyet ismét lezárták. De milyen gondolatokat ébreszt az atamanovkai tragédia? Az érvényben levő törvény értelmében Romanyuk állampol­gárt nem lehet' elítélni a szerencsétlenség nyomainak eltün­tetéséért. De van egy magasabb bíróság — a lelkiismeret. Ma nehéz meghatározni egy ember erkölcsi vétkének fo­kát, aki az igazságszolgáltatással szembeni félelme miatt ilyen aljas cselekedetre szánja rá magát. Ezt nem nevezik bűncselekménynek. Nem tudom, hogy ez a törvénynek a hibája-e; de hogy ez az eset az emberi lélek hibája, az nyilvánvaló. És még valami. Három éve szítják az indulatokat e tra­gédia körül. Ezt azok a bizonyos emberek teszik, akik meg­szokták, hogy mindent kétségbevonnak, többek között a jog­védő szervek tevékenységét is. A tragédia lehetővé tette ezeknek az embereknek, hogy az átépítés zászlaja alatt megpróbálják rendezni saját számláikat azokkal, akik sze­rintük valamikor „megsértették” őket. Mindez az igazi nyilvánosság, az emberek sokoldalú tá­jékoztatásának fogyatékosságai miatt történt. Krasznodon és Vorosilovgrád nyomozószerveinek munkatársai a feszült körülmények közepette nem használták ki a helyi sajtót, a többi tömegtájékoztatási eszközt arra, hogy megmagya­rázzák a dráma minden körülményét. A hírekkel és a plety­kákkal nem állították szembe a tényeket. Ha legalább az ügyészek megtették volna, nem fajult volna idáig a dolog. És a kislány anyjának is könnyebb lett volna elviselnie a mardosó fájdalmat, amely hosszú idő óta kínozza. i A. Zsarklh

Next

/
Oldalképek
Tartalom