Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI 1988. OKTÓBER 5., SZERDA . An: 1A0 forint XUIL ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsá­ga. A tanácskozást követően Major László, a Központi Bizottság irodavezetője, szó­vivő és Andics Jenő, a KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője tájékoztat­ta a sajtó képviselőit az ülé­sen elhangzottakról. Elmon­dották: — A testület megvitatta a párttagoknak az alternatív szerveződésekhez való vi­szonyát. A párt által is kí­vánatosnak tartott és ösz­tönzött demokratizálódási folyamat, a társadalomban létező pluralizmus kedvező feltételeket teremtett a kü­lönböző alternatív útkere­séseknek, és lehetővé tette, hogy a párt felfogásától el­térő irányzatok képviselői szellemi és politikai csopor­tosulásokat, szervezeti kere­teket hozzanak létre. Az MSZMP — híven az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásához — a szocia­lista politikai rendszert a párt vezető szerepét magá­ban foglaló pluralizmus megvalósulásának tekinti, tu­domásul veszi más világné­zet, más ideológiai felfogások és politikai elgondolások lé­tezését, ezek közéleti meg­nyilvánulásait. Ugyanakkor arra törekszik, hogy elfogad­tassa a társadalommal mar-* xista—leninista ideológiáját,, politikai koncepcióját, és nyilvános vitát folytat a másfajta nézetekkel. A párt vezető szervei és tagjai elvi állásponton nyug­vó viszony kialakítására tö­rekszenek az egyes alterna­tív szervezetekkel. A párt csak a törvényes keretek között tevékenykedő szerve­zetekkel működik együtt, amelyek elfogadják hazánk szocialista társadalmi be­rendezkedését, a nemzetkö­zi szövetségi rendszerhez tartozásunkat. A Politikai Bizottság ál­láspontja: azokat a szerve­zeteket, mozgalmakat, egye­sületeket, amelyek alapsza­bálya, célja, tevékenysége megfelel ezeknek a követel­ményeknek és a törvényes előírásoknak, amelyek egyet­értenek a szocialista típusú fejlődéssel és hajlandók az együttműködésre, az MSZMP lehetséges, vagy tényleges szövetségesnek tekinti. E szervezetekbe a párttagok tagként vagy alapító tagként is beléphetnek. A párt szö­vetségi politikájával össz­hangban áll, hogy tagjai elő­segítsék e szervezetek és a párt közötti élő, partneri kapcsolat kialakulását, fej­lődését. A létrejövő vagy már meg­alakult szervezetek egy ré­sze más ideológiai alapokon áll, mint a párt. Ezekben a szervezetekben nem kívána­tos a kommunisták tagként való részvétele, de ha tevé­kenységük, programjuk nem irányul a szocializmus el­len, nem lépi túl a törvé­nyes kereteket, lehetséges és szükséges velük folyamatos párbeszédet folytatni. Ebben a párt tagjai személyes fel­lépéssel, az e szervezetek ál­tal rendezett vitákon, fóru­mokon történő részvétellel működjenek közre. A párt­tagok kötelessége, hogy az alternatív szerveződések fó­rumain hangot adjanak po­litikai meggyőződésüknek, képviseljék a párt politiká­ját. A szocialista társadalmi berendezkedést, a szocializ­mus alapértékeit támadó, el­lenséges csoportokkal, ame­lyek nyíltan vagy burkoltan kommunistaellenesek, illegá­lis propagandatevékenységet folytatnak, a párt politikai kapcsolatot nem tart. A Politikai Bizottság meg­állapította: az egyes alterna­tív szervezetek nem sorol­hatók be merev kategóriák­ba, fejlődésük irányát, te­vékenységük változásait fo­lyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ennek alapján meghatározni a további teendőket. A testület az ülésen ha­táskörébe tartozó személyi ügyekben döntött, illetve különféle folyó ügyeket tár­gyalt meg — hangzott el a tájékoztatón. EGB-szimpAzium Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Tes­tületé kedden négynapos szimpóziumot kezdett a bu­dapesti Duna Interkontinen­tal Szállóban. A tanácskozá­son 25 ország, valamint a KGST és a Közös Piac kép­viselői vesznek részt. A szimpózium központi témája a 2000-ig szóló világgazda­sági prognózis értékelése és az EGB-országok ezzel kap­csolatos gazdaságpolitikai el­képzeléseinek felvázolása. A tanácskozás résztvevőit Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára üdvözöl­te, majd megválasztották a szimpózium elnökéül Báger Gusztávot, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­jét. Ezután Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke megnyitotta a tanácskozást. Kiemelte, hogy az ENSZ munkája felértékelődött, kü­lönösen a válsághelyzetek­ben. A világszervezet tevé­kenysége egyre nagyobb je­lentőségű a nemzetközi gaz­dasági együttműködésben is, e téren különösen értékes az Európai Gazdasági Bi­zottságnak a helsinki záró­okmány szellemében végzett munkája. Hazánk igyekszik sokoldalúan hozzájárulni a bizottság tevékenységéhez annak érdekében, hogy az a kelet—-nyugati kapcsola­tok rendszerének aktív fó­ruma legyen, örvendetes, hogry ma már nemcsak rövid távú programokat készítenek az EGB-ben, hanem hosszú távúakat is, mintegy felvá­zolva a jövőképet. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyu­lavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — a tanácsi szervek káder- és személyzeti munkája; — tájékoztató a területi ipari bizottság tevékenységéről; — beszámoló Békés Megye Tanácsa V. B. igazgatási osz­tályának munkájáról; — bejelentések. Az első témához kapcso­lódóan a testület megálla­pította, hogy a káder- és személyzeti munka tartal­mában és színvonalában az elmúlt időszakban fejlődött. Rendeződtek a különböző kádercserék, a vezetők igye­keztek eleget tenni a párt­ós a kormányhatározatok­ban megfogalmazott követel­ményeknek. Mind a megyei tanács apparátusában, mind pedig a helyi tanácsoknál az utóbbi években végrehajtott személycserék eredménye­ként javult a vezetői állo­mány és a szakapparátus összetétele. A tanácsi mun­ka színvonalának növekedő se lehetővé teszi a kétszintű igazgatás személyi garan­ciáit. A területi ipari bizottság tevékenységéről szóló tájé­koztató megállapította, hogy az 1984. novemberében lét­rejött testület — melynek tagjai a megye tudományos, társadalmi, gazdasági életé­nek felkészült szakemberei — javaslatokkal segíti a megyei iparpolitika kialakí­tását, az ágazati feladatok végrehajtását. így vélemé­nyezte a VII. ötéves terv ipari célkitűzéseit, tárgyalt a foglalkoztatás kérdéseiről, az ipar külpiaci pozícióját akadályozó tényezőkről, a gazdaságilag elmaradott tér­ségek felzárkóztatásának le­hetőségéről, az ipar szerve­zeti és irányítási rendszeré­nek fejlesztéséről. A vitá­ban megerősítették, hogy a bizottság eredményes, hasz­nos munkát végez, és tevé­kenységére a jövőben is szükség van. A megyei tanács vb igaz­gatási osztály munkájáról szóló eddigi beszámolókat tanulmányozva szembetű­nik a megállapítás: a be­számolási időszakban a jog- alkalmazásban jelentős vál­tozások következtek be. Ja­vult az eljárások szakszerű­sége, a hatósági munka ered­ményessége. Ennek ellené­re az osztály tevékenysége során csaknem ugyanazok a problémák köszönnek visz- sza, például a testületek meghatározó szerepének nem megfelelő érvényesülése, a veszélyeztetett kiskorúak szá­mának növekedése, a lakás­hoz jutási esélyek csökke­nése, az állampolgári fegye­lem lazulása. Mi lehet en­nek oka? — tette fel a kér­dést az osztály munkájáról szóló beszámoló. A válasz kapcsolódik a közigazgatás egészéhez, amit a reformér­tékű változások (a járási hi­vatalok megszűnése, a két­szintű igazgatásra való átté­rés) mellett a tartalmi mun­ka viszonylagos változatlan­ságával lehet jellemezni. Ennek elsődleges oka, hogy sokáig tartotta magát az a felfogás, miszerint az állam képes állampolgárainak nyu­godt, kiegyensúlyozott anya­gi jólétet, biztonságos szo­ciális körülményeket terem­teni. Ezek azonban így ösz- szességében nem teljesültek. ' Az állami költségvetés szű­kös lehetőségei miatt a ta­nácsi szervek egyre keve­sebb elosztható lakással, se­gélykeretekkel rendelkeznek. Nehezíti a helyzetet, hogy a közigazgatáson belül az igaz­gatási munka az a terület, ahol a direkt állami beavat­kozások kategorikus, jogi parancsokban jelentkeznek. Ez különösen kedvez az új­ratermelődő bürokráciának, amely ellen ősidők óta pró­bálják felvenni a harcot, in­kább kevesebb, mint több sikerrel. Ennek megszünte­tése csak úgy lehetséges, ha nem általában harcolunk a bürokrácia ellen, hanem olyan társadalmi, jogi viszo­nyokat teremtünk, amelyek­ben az állami beavatkozás csak a feltétlen indokolt mértékre szűkül. A beszámoló részletesen foglalkozott az osztály irá­nyító, felügyeleti, ágazati tevékenységével. Ez utóbbi keretében a lakáshelyzettel, a gyámhatósági tevékenység­gel. a szabálysértési ügyin­tézéssel, a kisajátítási fel­adatokkal. a törvényességi felügyeleti csoport munká­jával. Mint a vitában el­hangzott — s ezt a testület Ls megerősítette —, az osz­tály munkájának legfőbb ér­deme. hogy mindenben a megoldás útjait, módjait, és nem annak akadályait kere­si. Ezzel hozzájárul a taná­csokhoz forduló állampolgá­rok közérzetének javításá­hoz. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadva, el­ismerését fejezte ki az osz­tálynak eddigi munkájáért. A végrehajtó bizottság szeptemberi ülésén foglal­kozott a békéscsabai autó­busz-pályaudvar üzembe helyezésével kialakult hely­zettel, s akkor úgy döntött, hogy megvizsgálva a ta­pasztalatokat, visszatér a té­mára. A közlekedési osz­tály által készített jelentés megállapítja, hogy a lakos­ság részéről érkező kifogá­sok több csoportra osztha­tók: a Volán a megye észa­ki és keleti része felől ér­kező helyközi járatok egy részét nem közlekedteti az új autóbusz-pályaudvarig, csak a Malom térig, a helyi végállomásként javasolt de- centrumot helyközi járatok végállomásaként használják, a helyi járatok pedig ezt a végállomást elkerülik, a pá­lyaudvarra a városiközpont érintése nélkül érkező hely­közi járatokhoz a helyi já­ratok csatlakozása nem iga­zodik, továbbá, hiányos az információ. Az az álláspont alakult ki, hogy a jelenlegi járati útvonalakat, menet­rendeket ideiglenesnek kell tekinteni. Továbbra is vár­ják az utazóközönség észre­vételeit, javaslatait, ame­lyeket összegezve a Volán­nak olyan tömegközlekedést kell kialakítania, amely az utazóközönség igényeit ki­elégíti. o p A PIETRA Épületkerámia Ipari Vállalat másfél évszázados történetében kiemelkedő esemény egy új gyártógépsor mun­kába állítása. Az évente félmillió négyzetméter padlóbur­koló-anyagot előállító olasz berendezést — a Nemzetközi Központi Bank segítségével — 160 millió forintért vásárol­ták. A bankkölcsön-szerződés értelmében a gép értékét 6 év alatt téríti vissza az üzem, amely 15-20 százalékos tőkés exporttal valósítható meg. Képünkön az új gépsor próba­üzem közben Fotó: Honéczy Barnabás Békéscsaba Pártértekezletet javasolt a tagság Békéscsaba város párttag- i ságának döntő többsége vá­rosi pártértekezlet összehí­vását javasolja. Ezt állapí­tották meg tegnap, kedden délután a városi párttitkári értekezleten. Mint ismeretes, a városi pártbizottság szep- I tember 27-i ülésén úgy fog- ! Iáit állást, hogy képes a tes- | tület megújulni, nincs szük- I ség pártértekezlet összehívá­sára. A múlt keddi titkári I értekezleten a felszólalók többsége javasolta, hogy kérjék ki ez ügyben a párt­tagság véleményét. Az alapszervezeteknél ki­kérték a tagság véleményét, ] melynek eredménye, hogy a | megyeszékhely 7800 párttag­ja közül 4800-an, a tagság j 61,4 százaléka javasolja a városi pártértekezlet össze­hívását. Nem tartja indo- ! koltnak a pártértekezlet ! megtartását a tagság 25,4 százaléka. (A többiek tar- ■ tózkodtak, illetve nem tud- ! tak véleményt nyilvánítani.) A megtartott titkári érte­kezleten 17-en mondták el véleményüket. A gazdasági egységek, vállalatok, üze­mek, kulturális intézmények párttitkárai, a területi alap­szervezetek képviselői arról szóltak, hogy az alulról jö­vő kezdeményezések előse­gíthetik a párt cselekvési egységének megteremtését. A titkári értekezlet után összeült az MSZMP békés­csabai városi végrehajtó bi­zottsága. A tanácskozás után Kutas Gyula első titkár tá­jékoztatta lapunkat a dön­tésről. — A végrehajtó bizottság tagjai véleményt mondtak az ügyről. Ez alapján egyönte­tűen úgy döntött a vb, hogy október 11-én, kedden délután 14 órára összehívja a városi pártbizottság ülé­sét. Ezen tájékoztatni kell a párttagság javaslatáról a testületet, és a többségi vé­lemény alapján kell újra­tárgyalni a kérdést. V. L. Jogalkotás és ifjúság Jogalkotás és ifjúság cím­mel országos tanácskozást rendezett a KISZ Reform S Közösségi Hálózatának koor- j dinációs irodája kedden a i KISZ KB székhazában. A tanácskozásra az Or­szággyűlés Ifjúsági és Sport­bizottságának tagjait, fiatal ] országgyűlési képviselőket, a KISZ KB tagjait és osztáíy- í vezetőit, a KISZ megyei bi- | zcittságainak első titkárait, ; valamint a közösségi háló­zatba bekapcsolódó közössé- I gek képviselőit, az ilyen kö­zösségek szervezésére vállal- í kozófcat és a KISZ területi ! szervei mellett működő I munkabizottságok vezetőit hívták meg. A tanácskozáson Kulcsár ! Kálmán igazságügyminiszter „Reform és jogalkotás” cím­mel tartott előadást és kon- j zuttációt. Elöljáróban hang- j súlyozta: ha ma a jogszabá- | lyokat fel kívánjuk használ - I ni a itársiadalomban szüksé- I aes folyamatok előrevitelére, ; megreformálására, akkor alapvető tétel, hogy ismer- > jük ezeket a folyamatokat, ; aizok társadalmi tartalmát, , gazdasági, politikai össze- ( függéseit. Ma még azonban ’ nincsenek kiépítve azok a : szervezetek, lehetőségek nem, amelyek a jogi szabá- !]y ozást segítenék saját tár­sadalmi tartalmának feltá­rásában. Ma a jogalkotás gyakori hibája, hogy csak azt tartja szem előtt, amit el kíván érni, és nem számol a szabályozásból eredő to­vábbi következményekkel. U/gyanakkor egyetlenegy döntésnek nincsenek csak kívánt következményei. Ép­pen ezért — hangoztatta — komplexen, egységében kell vizsgálni a jogalkotás folya­matát, akár a politikai, akár a gazdasági szférát érinti elsősorban, hiszen következ­ményei óhatatlanul kiterjed­nek a másik területre is. Az elkövetkező években két ilyen típusú jogalkotási fo­lyamat megy végbe. Az egvik az új alkotmány, a másik pedig a társasági tör­vény megalkotása. A tanácskozás résztvevői délután szekcióüléseken vi­tatták meg a gyülekezési és az egyesülési jog tervezett szabályozását, s a vélemé­nyek alapján a KISZ KB ál­lásfoglalást fogalmaz meg. A szekcióülések másik témája az volt: hogyan kapcsolód­hatnak be a fiatalok a dön­tések előkészítésébe, a jog­alkotás folyamatába, s eb­ben hogyan segítheti őket az ifjúsági szövetség Reform Közösségi Hálózata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom