Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
NÉPÚJSÁG 198S. októb it 22., szőni bat o SZÜLŐFÖLDÜNK Emlékezünk a Csaba (Fiume) Szálló alkotójára Sztraka Károlyné (Haán Antal festménye) Manapság sokat olvasunk a békéscsabai Csaba (Fiume) Szállóról, e városképet is meghatározó, szép épületről. Ejtsünk hát néhány szót az alkotóról, Sztraka Ernő mérnökről és csáládjáról, valamint munkásságukról. A Sztraka család első ismert őse Sztraka András, az egyházi anyakönyvek szerint Gyulán született 1766- ban, (Róm. kát. anyakönyv, 2 kötet, 19 lap). Felnőve elkerült Gyuláról. Fia, Sztraka Károly Apostogon született 1803-ban, és Békéscsabán evangélikus tanító 1825- től 1863-ig. Felesége Beer Anna (Haán Antal által készített portréját a Népújság 1988. 1. 23-án közölte). E házasságból született Békéscsabán 1830. 3. 3-án Sztraka Ernő mérnök. Az 1848-as szabadságharc ideje alatt, katonai szolgálatot teljesített, majd a fegyverletétel után jogot tanult. A bécsi műegyetemen 1855-ben szerzi meg mérnöki oklevelét. Bodoki Károly mérnök mellett dolgozott Gyulán, a Körös szabályozásán, mint városi mérnök. 1861-ben hazatért szülővárosába, Békéscsabára, ahol 30 éven át dolgozott, mint községi mérnök. 1863 11. 18-án nősült meg, feleségül vette Schlotter- beck Pál orvostanár és Mayer Rozália leányát — Etelkát —. aki 1840. 5. 1-jén született Békéscsabán. E házasságból négy fiú és két leány született. Most vizsgáljuk meg Sztraka Ernő építészeti alkotásait! 1859. november 16. Elkészíti Gyula városháza tervét, de az épületet nem e terv szerint építették. — Békéscsabán tulajdonképpen majdnem minden nagyobb szabású . épület létrehozásában részt vett. Az 1860-as évek első felében elkészíti Békéscsaba első városrendezési tervét, széles utcákra törekedett, a terek határvonalait körívesen alakította ki, így jobban érvényesülhetett az épületek szépsége. — 1867-s-68. Fiume vendéglő tervezése és az építkezés tívan részt vett a gazdasági egyesület munkájában. Sztraka Ernő 1906. 2. 20-án hunyt el Békéscsabán. A családban a mérnöki munkát fia, ifj. Sztraka Ernő (1874. 12. 24.—1962. 12. 20., Székesfehérvár) folytatja tovább. Középiskoláit Szarvason járta, 1892-ben^ érettségizett, 1896. 6. 15-én* kapta meg kultúrmérnöki diplomáját a Királyi József műegyetem műszaki szakosztályán. Nevét 1896-ban Sztrakáról Tarjánra változtatta. Katonaidejét a tiroli császárvadászoknál töltötte. Pár évet Pécsen dolgozott, majd áttelepült Székesfehérvárra és nősült meg 1907. 11. 4-én. Feleségül vette Boda Sándor földbirtokos és Farkas Mária leányát — Margitot — (1887. 3. 9. — 1958. 4. 22.). E házasságból öt gyermek, 4 leány és 1 fiú született. Az első világháborúban két évet töltött vezetése. — 1869. Szegények ápoldája — 1871—73. városi tanácsháza terve. Az épület homlokzati tervét Ybl Miklós készítette el. — 1874, járásbíróság épülete (ma Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola — 1874 nyarán Haán Lajos részére régészeti kutatásokhoz elkészítette Gyula város helyszínrajzát. (Ezen Ajtósfalva is rajta van, ahol a Dürer család ősei éltek.) — 1877— 79, a városi színház építésének vezetése — 1883, az „Aranykakas" vendéglő tervezése és építése — 1885, az evangélikus kistemp- lom átalakítása. — 1887. Széchenyi ligeti pavilon tervezése és építése. Az 1860. április 12-én megalakult Békés Vármegyei Gazdasági Egyesület műszaki szak- tanácsadója volt 1861— 1896. között. Testvére, Sztraka György megyei főszolgabíró is akT az olasz hadszíntéren, ahol hadállások kiépítésén dolgozott. Székesfehérváron a Kultúrmérnöki Hivatalban dolgozott 1933-ig, ekkor nyugdíj aszták. 1950-ben a jogutód Vízügyi Igazgatóságnál újra munkába állott. Itt lecsapolásokat, alag- csövezéseket, öntözőcsatornákat, halastavakat tervezett, savanyú rétek javításán és a gyárak szennyvizének tisztításán dolgozott. Élete alkonyán, 1956 . szeptember elején gyémánt diplomát kapott. Szabad idejében sokat zongorázott, a zenének élt, ez volt a szenvedélye. A harmadik mérnökgenerációt fia, Tarján László (1920. 10. 18.—1981. 8. 30., Budapest) képviselte. Tanulmányait 1946-ban fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. A Hídépítő Vállalatnál állott munkába, és részt vett az Erzsébet-híd roncsainak kiemelési munkáin, majd néhány vidéki hídépítést vezetett. Az 1950-es évek elején Dunaújváros és a Dunai Vasmű kivitelezését vezette. 1954-ben az ÉM. 4. sz. Mélyépítő Vállalat főmérnöke Balatonalmádiban, 1961-ben az ÉM L. sz. Mélyépítő Vállalatához került, ahol' a Dunai Cement- és Mészmű építésének kivitelezéseit irányította. A vállalat főmérnöke, majd igazgatója lett. 1964-ben a vállalati összevonás által létrejött mélyépítő vállalat igazgatója 1980-as nyugállományba vonulásáig. Sok nagyipari létesítmény megvalósításában vett részt. Az Építőipari Tudományos Egyesület és az MTESZ Országos Elnökségének tagja volt. Tevékenységét sok elismeréssel és kitüntetéssel jutalmazták. Legutóbb az Eötvös Loránd-díjban részesült. A Sztraka család három műszaki generációjának Tarján Ernő fényépe az első világháború idejéből Tarján László fényes pályája véget ért, örök nyugovóra tértek. Alkotásaik azonban máig is élnek, megőrzik nevüket, az utókor száfnára. Talán a Csaba (Fiumei) Szálló elkészültekor — a szülőföld megemlékezéseként — ezen gondolatok jegyében helyes volna emléktáblát elhelyezni az épületen. D. Nagy András Hunya Sztraka Ernő (Haán Antal festménye)
